Minek több? Semmilyen irodalmi érettségi nem lenne értelemszerűen. Helyesírás, fogalmazási készség kialakítása, szövegértés tanítása folyna így és abból kellene vizsgázni:
ált.isk 1-2. évfolyam: heti nyolc óra
ált.isk 3-4. évfolyam: heti hat óra
ált.isk 5-6. évfolyam: heti három óra
ált.isk 7-8. évfolyam: heti két óra
középszintű oktatás: heti egy óra
Nem lenne humán szakirány. Nyilvánvaló, hogy ugyanez folytatódna a felsőoktatásban. Az állami finanszírozás csak a reálképzésre terjedne ki. Humánképzés alatt a reáltanárok főiskolai és egyetemi képzését értenénk egy ilyen rendszerben.
Ami oda vezet, ami az amerikai egyetemeken van: a nemzetgazdasági, honvédelmi és minden más épeszű szempontból fölösleges humánképzés brutális túlsúlyához az azzal együtt járó campusi-debilitáshoz. A jogásznak éppúgy nincs szüksége irodalmi, ének-zenei, képzőművészeti képzésre, mint a mérnöknek. Viszont az nem árt, ha a jogász tud számolni és alapvetően tisztában van a világ működésével. Egy erős reálképzés egy jól kialakított társadalomtudomány tárggyal ezt meg tudja alapozni!
És szerinted mégis hogyan tanul meg valaki szépen és jól írni magától, ha nem irodalom/történelmen (a nyelvtant én is bedarálnám)?! Anno rengeteget kellett verselemeznünk, esszét írnunk (lusta dög voltam már akkor is, így angolból hetente kellett számomra szimpatikus dolgokról fogalmazást írnom angokul), szöveget tömöríteni. A magolósak persze utálták, mert gondolkozni kellett, meg saját véleménnyel élni.
Közgazdászként felvételire még központi vizsgát kellett írni matekból és töriből (+ ebből szóbeli). Na a matekból volt 8 kérdés, a 7. és 8. a mérnököknek meg matfizeseknek, mi halandók az 1-6. megoldását éreztük reálisnak (a sima érettségit röhögve megírtam 5-re 20 perc alatt, mert anyám azt mondta, hogy utána kapok sütit). Jó, töriből meg 95% írásbelin. Ha belegondolok, matekból is folyamatosan dolgozatot írtunk, ahol meg kellett pontosan és gyorsan dolgozni komoly(nak tűnő) stressz mellett.
Egyetemen mindjuk én annak a híve vagyok szintén, hogy hetente kell feladatot kiadni, légyen az akár script írás adott problémára vagy szimulált céges esettanulmány (vagy országtanulmány...), mert egy vizsga-produkció semmit nem mér. Nomegy szóban kell vizsgáztatni, hadd mozogjon a szája.
Szomszédos nyelvet pedig tanítani KELL, mert abból van a pénz a szomszédos országokkal. Valami csehszlovákot ha beléjük tolnánk, akkor azt tetszőleges szláv nyelvre tudja konvertálni, miközben nem kell a krix-krax abc-t tanulni mint szovjetnél.
Tesinél meg rámenni (a szokásos vesszőparipámra): derék-derék-láááb (ami szintén derék). A kiképzőm engem is elzavar napi szinten sétálni/futni 8km-t (+apró), fél óra alatt pedig megdögleszt a saját testsúlyos edzésével. Szóval ehhez nem kell napi 2x tesióra, nyújtás fekve-oldalt-hason meg plank oldalt-hason és némi padlóvixolás megvan ám 20 perc alatt. Pedig előtte se voltam hurka.
Állami finanszírozás Rózsamammer óta nincs a tarsadalom tudományi felsőoktatásban. A tehetséges top 40-nek évfolyamonként össze tudtunk gereblyézni céges ösztöndíjakat, a maradék meg dolgozik, diákhitel, majd menekül az adósrabszolgaság elől külföldre.
Szuper, mert pár év és így országosan hiány lesz doktoranduszból (most is az van...), ami a személyi utánpótlást ássa alá. Miközben a profok, MTA doktorok 10 éven belül nyugdíjasak lesznek mind - utánpótlás nélkül, mert kevés olyan fanatikus állat van aki tudományos "karriert" épít céges helyett (tudom, minek mentünk oda, meg kapjuk be).