1989-tol 1992-ig a GDP 10%-kal esett vissza. Ennek oka a KGST összeroppanása, mely a magyar külkereskedelem mennyiségi visszaesését eredményezte, másrészt a termelés 20%-kal esett vissza. Majd 1999-ben elérte el újra az 1989. évi GDP szintjét.
Változások mentek végbe az országban.
GDP szerkezete megváltozott: modernebb lett, de hordozóinak, eloteremtoinek, haszonélvezoinek, a hatalmi tereknek a szerkezete is változott. GDP szerkezete 1990-ben:
Mezogazdaság: 13, 9%, Ipar: 39, 9%, Szolgáltatás: 46, 2%.
1997-re a mezogazdaság aránya a felére csökkent (6, 60%), az iparé (30, 60%) is kisebb lett, s a fo tényezo a szolgáltatási szektor (62, 80%) lett.
Átalakulás következménye a munkanélküliség robbanásszeru növekedése. A szocializmusban ún. rejtett munkanélküliség volt. Ennek következtében a munkahelyeken felesleg volt. Viszont a rendszerváltás után megnott a munkanélküliség.
Vállalatok, vállalkozások: rendszerváltáskor kb. 300 000 egyéni vállalkozó és mintegy 10 000 jogi személyiségu vállalat muködött. A rendszerváltás után (90-es évek vége) a vállalkozások száma 650-700 000 közötti volt.
Bankszektorban is történtek változások: 90’évek elején a bankszektor 2/3-a magyar tulajdonú, míg ez 90’es évek végén 1/3-ra csökken ez a szám. (2003 nyarán hirdették ki a Postabank privatizációját).
Külkereskedelmi változások is történtek. Míg a KGST a külkereskedelmi forgalom 65%-át foglalta el, addig ma már csak ez az arány 15% körüli. Ennek következtében az Európai Unió részesedése nott 20% alattiról 75% fölé. 1982-es fordulópont következtében a feldolgozott termékek elérik a 75-80%-ot, s csak 25% a nyersanyag. Egyre több anyagot használunk fel.
Magyarország és Írország 65%-os feldolgozóiparral rendelkezik, mely külföldi tulajdonban van. Népességünk: 0, 17%. GDP: 0, 2%. Külkereskedelem: 0, 4-0, 5%.
A világ vezeto triádja (Egyesült Államok, Európai Unió, Japán) adja a világ árfolyamon mért mintegy 30 000 millió dollár nagyságrendu GDP-jének több mint 2/3-át.
Magyarországon, az évszázadokon keresztül muködo megyerendszer mellett ún. statisztikai regionális felépítést is kialakítottak. Eszerint Magyarországot 7 régióra tagolták, melyek lényegesen eltérnek egymástól. Fejlettséget tekintve igen eltéro különbségek alakultak
Néhány fontos makromutató: