[Kantin] Magyarország
- Téma indítója silurusglanis
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
Volt egy évfolyamtársam általánosban, mindig a bukás határán billeget, feleléskor csak matatott a tolltartójában.
10 éve találkoztam vele utoljára egy hipermarketben: Szabadságon volt itthon, Nyugaton dolgozott erőművi gázturbinák szerelésén - nem segédmunkásként. /Ismerősök szerint valós volt, amit mondott magáról/.
Én azóta is ott állok a bótban" a csokiknál, úgy ledöbbentem.
Feleségem nem szed semmit (55kg-s édes kis csajszi), de testsúlyarányosan 3 erőemelő számból 2-ben agyonver...
<b>Phaidros</b>
Aki tudja, az csinálja, aki nem, az tanítja.
Ez tök igaz, gondolj bele, aki kiválóan énekel az művész és sztár lesz, aki meg nem az max. ének-zene tanár. Aki kiváló sportoló, abból bajnok lesz, aki meg nem, abból tesitanár.
Nálunk azért zömében olyan tanárok voltak, akik tanítás mellett terveztek, vagy épp évtizedekig dolgoztak szakmájukban, vagy épp csak heti 1-2 órában tanítottak munka mellett. Még a tanári gárdával volt a legkevesebb baj. Inkább -mint írtam- a koncepció és alap eszközök hiánya volt gond.
<b>Torsen</b>
A nagylány most érettségizett vegyész orinetációjú szakközépben osztályelsőként (megy tovább vegyész technikusnak), de azt a négy év alatt egyszer sem tanulták, hogy a műanyag például kőolajból van. Sem ő, sem a kis barátai ezt nem tudták érettségi előtt egy héttel. vagy :O ?
Ülnek a kölykök a szünetben a folyosón, mindenki kezében okosteló és szép csendben egymással csetelnek.
Egymástól 65 cm-re.
Élő beszéd nuku.
Zombiland ehhez képest egy nyüzsgő vidámpark.
A nagylány most érettségizett vegyész orinetációjú szakközépben osztályelsőként (megy tovább vegyész technikusnak), de azt a négy év alatt egyszer sem tanulták, hogy a műanyag például kőolajból van. Sem ő, sem a kis barátai ezt nem tudták érettségi előtt egy héttel.
vagy :O ?Ülnek a kölykök a szünetben a folyosón, mindenki kezében okosteló és szép csendben egymással csetelnek.
Egymástól 65 cm-re.
Élő beszéd nuku.
Zombiland ehhez képest egy nyüzsgő vidámpark.
Régebben bíráltam diploma munkákat... Voltak benne olyan mondatok, amiket nem értettem, hogy mit akar. A másik kiakasztó dolog az egyre gyengébb minőség volt. Ha rajtam múlt volna, akkor jóval kevesebb ember mondhatná magát mérnöknek...
Magyaországon pl. a hegesztőmérnöki képzésben nem buktatnak... Vicc
<b>Torsen</b>
A nagylány most érettségizett vegyész orinetációjú szakközépben osztályelsőként (megy tovább vegyész technikusnak), de azt a négy év alatt egyszer sem tanulták, hogy a műanyag például kőolajból van. Sem ő, sem a kis barátai ezt nem tudták érettségi előtt egy héttel.
Ülnek a kölykök a szünetben a folyosón, mindenki kezében okosteló és szép csendben egymással csetelnek.
Egymástól 65 cm-re.
Élő beszéd nuku.
Zombiland ehhez képest egy nyüzsgő vidámpark.
Monte egyik évfolyam társam és haverom vegyészként szaktanár egyik vegyipari szakközépbe. Néha mutogatta a remek dolgozatokat. Fogtuk a fejünket. Ha itatni akart minket csak dolgozatokat kellett elővennie.
plusz MSc fizikai kémia labor egy remek professzor asszony tartotta nekünk. Labor végén vele is beszélgettünk. Ő mondta ma kiírnak pályázatot vegyésztechnikusi munka körre 90% bizonyossággal BSc fognak felvenni!
A kedves nagylánynak meg mond meg felesleges kidob 2 évet. +1 év és BSc meg van.
<b>Nekerdez</b>
Ő akarta a technikusit, nincs is ezzel semmi gond, sőt! Ha ez sikerül, utána kezdjen csak el egy kicsit dolgozni a való életben és majd meglátjuk, merre tovább.
Oké egy BsC is, nem olyan nagy baj, ha valaki úgy lesz mérnök (BsC = régi üzemmérnök), hogy közben valós szakmai tapasztalata is lesz hozzá.
Az is lehet, hogy tök más irányba indul majd el, ki tudja ezt előre?
<b>Phaidros</b>
Én is ilyen szakoktató voltam, mellette 100%-ig benne a valós piac sűrűjében. A kölykök tőlem csak olyan dolgokat tanultak, amit real time azonnal használhattak is, nem szakmunkás és nem hülyegyerek szinten igyekeztem őket okítani és kezelni. Volt, akinél bejött a dolog.
Ő akarta a technikusit, nincs is ezzel semmi gond, sőt! Ha ez sikerül, utána kezdjen csak el egy kicsit dolgozni a való életben és majd meglátjuk, merre tovább.
Oké egy BsC is, nem olyan nagy baj, ha valaki úgy lesz mérnök (BsC = régi üzemmérnök), hogy közben valós szakmai tapasztalata is lesz hozzá.
Az is lehet, hogy tök más irányba indul majd el, ki tudja ezt előre?
<b>Phaidros</b>
Én is ilyen szakoktató voltam, mellette 100%-ig benne a valós piac sűrűjében. A kölykök tőlem csak olyan dolgokat tanultak, amit real time azonnal használhattak is, nem szakmunkás és nem hülyegyerek szinten igyekeztem őket okítani és kezelni. Volt, akinél bejött a dolog.
Igen biztos igazad van. De sajnos a jelenlegi vegyésztechnikus képzés siralmas. Valamint friss diplomások zöme is technikusként kezd. Csak a különbség annyi hogy az a technikus aki van diplomája a műszereket szabadon használhatja stb. Mivel bizonyos műszerek használatnál kivan kötve a minimum végzettség.
<b>ozymandias</b>
Igen, látom napi szinten a szakmában, hogy mi van.
Nemrég egy "Nagy Öreggel" beszélgettünk arról, hogy nem kell itt aggódni, az utánpótlás nem lesz konkurencia semmikor, lesz még munkánk bőven nyugdíjasként is, ha már nyugdíj úgysem lesz hozzá. Addig fogunk dolgozni, amíg meg nem döglünk.
<i>Az illető egy generálkivitelező cég tulaja, nagyjából az 1980-as évektől nyomja, akkor még gmk-zott, utána nagyvállalkozó lett.</i>
Tragédia ez az országnak, akárhonnan nézem.
Minap a fogorvosom meséli a kínzás közben, hogy az orvosi egyetemről sorban lépnek le az első évfolyamos fogorvos jelöltek, mert hogy <i>"csak nem képzelik azt, hogy majd más szájában fognak turkálni"?</i> Ez nem vicc.
Igen, látom napi szinten a szakmában, hogy mi van.
Nemrég egy "Nagy Öreggel" beszélgettünk arról, hogy nem kell itt aggódni, az utánpótlás nem lesz konkurencia semmikor, lesz még munkánk bőven nyugdíjasként is, ha már nyugdíj úgysem lesz hozzá. Addig fogunk dolgozni, amíg meg nem döglünk.
<i>Az illető egy generálkivitelező cég tulaja, nagyjából az 1980-as évektől nyomja, akkor még gmk-zott, utána nagyvállalkozó lett.</i>
Tragédia ez az országnak, akárhonnan nézem.
Minap a fogorvosom meséli a kínzás közben, hogy az orvosi egyetemről sorban lépnek le az első évfolyamos fogorvos jelöltek, mert hogy <i>"csak nem képzelik azt, hogy majd más szájában fognak turkálni"?</i> Ez nem vicc.
Na itt már kicsit zavart érzek az erőben, bár éreztem az előbb is.
Nem mondom meg a koromat mert kiröhögsz
de szoros közöm van a felsőoktatáshoz, szenvedő alanyként.Én innen azt látom, hogy inkább kiszórás van, és nem azért lépnek le a delikvensek mert nem azt akarják csinálni.
Amilyen szintű egyénekről olvashattam most a történeteiteket (fxtáblázatban megtalálható dolgok nem ismerete mérnökként stb.), én nem tudom, hogyan lett végzettségük mikor BME-s cimborám (országos matekversenyeken rendszeresen jól teljesítő srác, most mechatronika szakos hallgató) szeme kikerekedik és nem mindig érti, olyan szintű matek van.
De szinte az összes egyetemről a komoly elvárások híre jut el hozzám, illetve tapasztaltam, meg fogom is.
A főiskolákról nincs átfogó képem.
Én hiszek nektek, csak elképzelni nem tudom.
<b>silurusglanis</b>
Dehogy röhöglek ki, az ép ész és a releváns vélemény nem feltétlenül korfüggő.
A hivatkozott mérnök kollégákkal konkrét munka során futottunk össze az egyik két hónappal ezelőtti sztori. A másik egy régebbi munka volt, ahol a konkrét kolléga által tervezett és tervdoksi szinten összerakott munkában a körmedence falzsalu mennyisége volt a bammeg tárgya, de a feltett kérdésre, hogy hogyan számolta ki, nem volt válasz – a drámázás közben javában ment a kivitelezésen. A konkrétan feltett következő kérdésre, hogy mi a kör kerülete újabb néma csend.
Kéterpí vagy Dépí felejtsd el, boci szemek és depi viszont volt.
Felsőoktatásban nem tanítottam soha (ahhoz egy kicsit több kell még) de azoktól a szakértő kollégáktól, akikkel rendszeresen együtt dolgozunk (mellette aktív egyetemi tanárok) szintén panaszt hallok rendszeresen, mégpedig hasonló dolgokról, mint amit én a szakképzések során napi szinten éltem meg.
A probléma generációs jellegű, nem korlátozódik egyetlen társadalmi rétegre.
Vagy pedig mi kezdünk olyanokká válni, mint amilyenek egykoron a felmenőink voltak és most mi károgunk az új generáció miatt.
Dehogy röhöglek ki, az ép ész és a releváns vélemény nem feltétlenül korfüggő.
A hivatkozott mérnök kollégákkal konkrét munka során futottunk össze az egyik két hónappal ezelőtti sztori. A másik egy régebbi munka volt, ahol a konkrét kolléga által tervezett és tervdoksi szinten összerakott munkában a körmedence falzsalu mennyisége volt a bammeg tárgya, de a feltett kérdésre, hogy hogyan számolta ki, nem volt válasz – a drámázás közben javában ment a kivitelezésen. A konkrétan feltett következő kérdésre, hogy mi a kör kerülete újabb néma csend.
Kéterpí vagy Dépí felejtsd el, boci szemek és depi viszont volt.
Felsőoktatásban nem tanítottam soha (ahhoz egy kicsit több kell még) de azoktól a szakértő kollégáktól, akikkel rendszeresen együtt dolgozunk (mellette aktív egyetemi tanárok) szintén panaszt hallok rendszeresen, mégpedig hasonló dolgokról, mint amit én a szakképzések során napi szinten éltem meg.
A probléma generációs jellegű, nem korlátozódik egyetlen társadalmi rétegre.
Vagy pedig mi kezdünk olyanokká válni, mint amilyenek egykoron a felmenőink voltak és most mi károgunk az új generáció miatt.
T
torsen
Guest
Saját véleményem a műszaki felsőoktatásról (én tartok diagnosztika gyakorlatokat nekik). Egyrészről a baromi magas szinten tartott matekkel és mechanikával elijeszti, kiszórja a diákok egy jelentős részét, másrészt a szakmához kapcsolódó alapismeretekben gyakorlatilag nem jutnak egyről a kettőre. Azt hiszem az oktatói gárda is komolyan okolható abban, hogy nem annyira népszerűek a mérnöki szakok. Sokan ugyanis -bár nagy tudásúak-nem hajlandók változtatni a módszereiken. Azok a folyosói "zombik" akikről itt szó volt, lehet hogy már nem fogékonyak a chalk and talk frontális módszerekre. És miközben rendelkezésre állnak a legkorszerűbb eszközök nem hajlandók módszereket tanulni és váltani. Bár sokszor lesajnálom én is a pedagógia szakot, de mégis csak tudomány az, csak Magyarországon iszonyúan megrekedt és a központosítás és oktatásirányítás sem enged teret a módszervariációknak.
M
molnibalage
Guest
Így vissza nézve nekem is ez a problémám. Olyan szinten oktatják a metekot és a többit is, hogy nem kutatóként senki nem használja azt, amit ott megtanult. Én az egyetem óta nem oldottam meg differenciál egyenletet. Talán már egy KDE megoldása sem menne...
Az más kérdés, hogy azért a matematikai modell felállításában és más, a szűk területen vett dolgok megértésben segít. Ezzel az alappal tanultam meg sokmindent, ami a HT összefoglalóban is olvasható.
Nekem mindig az az érzésem, hogy mivel a magas elméleti képzések egy tábla és kréta is elég kis túlzással, ezzel ellensúlyoz a hazai oktatás. Csak az iparnak rohadtul nem erre van szüksége...
<b>Torsen</b>
A frontális oktatási módszer hatékonyság szempontjából nem volt rossz, a mi gyerekkorunkban zömében még így oktattak. Igaz, ott általában csend volt órán és megvolt a tanárok felé kijáró tisztelet is. Az iskola valahol nevelt is, nem csak futószalagon oktatott.
A mai tizenévesek esetén szinte zéró a hatékonysága, a kooperatív oktatási módszer szerintem jelen idő szerint jobb, a diákok jobban értékelik és jobban is figyelnek, mint a poroszos módszertant jelentő vigyázülés és kuss az órán rendszerben.
Az elvont, vagy nehezebben megérhető tananyagot testközelbe kell hozni és olyan modellekkel megértetni, amit akár a kezébe is vehet a diák. Területszámítás és térfogatszámítás során a képi vizualizáció mellett a kezükbe kell adni egy A4-es lapot (2D) és egy téglát (3D) és ehhez rendelni a konkrét matekot.
Vagy a Pithagorasz-tétel bizonyítását – láttam a kisemberek arcán leesni a tantuszt, miközben még mindig nem tudta persze, hogy mennyi kétszer három. De amit látott sík lapokból kirakni, az leesett nekik.
Az ősember is hamarabb tudott rajzolni, mint írni, olvasni vagy számolni!
<b>Molni</b>
Pontosan, a múltkori kis „matekos vitánál” is pont erre utaltam. A statikai tervezéskor például – szégyen gyalázat – én még élő mérnököt nem láttam nemhogy diffegyenleteket megoldani, de sem deriválni, sem integrálni. Az alapműveletektől nagyjából a szögfüggvényekig kell a matek, mátrix jelleggű táblázatot pedig akkor látunk, ha a végeselem szoftvernél nem hagyjuk automatán a teherkombinációk előállítását. És ez még jó, mert legalább valamit számolunk, vannak esetek, amikor – főleg kisebb és egyszerűbb szerkezeteknél - erre már szükség sincs, annyi ilyet csinált az ember előtte az évek alatt, hogy ránézésre tudja, mi kell.
Nem baj, ha magasabb szinten is belekóstol az ember ezekbe a tudományokba, de a mérnökképzés során is sokkal inkább a gyakorlatban is fontos számítási metodikákat erőltetném. Sem a tervezőirodákon sem a kivitelezésben nincs idő minden szirszarral tökölni, a lényegre kell koncentrálni.
Külön kell választani a szakmagyakorló mérnököt a kutató mérnöktől – az előbbi a közvetlen iparban és termelésben van napi szart lapátolni, a másik oldal meg a laborokban és egyéb kísérleti központokban álmodozik, kutat, fejleszt és derivál, ha akar.
Két külön világ teljesen eltérő kompetenciaigényekkel.
A frontális oktatási módszer hatékonyság szempontjából nem volt rossz, a mi gyerekkorunkban zömében még így oktattak. Igaz, ott általában csend volt órán és megvolt a tanárok felé kijáró tisztelet is. Az iskola valahol nevelt is, nem csak futószalagon oktatott.
A mai tizenévesek esetén szinte zéró a hatékonysága, a kooperatív oktatási módszer szerintem jelen idő szerint jobb, a diákok jobban értékelik és jobban is figyelnek, mint a poroszos módszertant jelentő vigyázülés és kuss az órán rendszerben.
Az elvont, vagy nehezebben megérhető tananyagot testközelbe kell hozni és olyan modellekkel megértetni, amit akár a kezébe is vehet a diák. Területszámítás és térfogatszámítás során a képi vizualizáció mellett a kezükbe kell adni egy A4-es lapot (2D) és egy téglát (3D) és ehhez rendelni a konkrét matekot.
Vagy a Pithagorasz-tétel bizonyítását – láttam a kisemberek arcán leesni a tantuszt, miközben még mindig nem tudta persze, hogy mennyi kétszer három. De amit látott sík lapokból kirakni, az leesett nekik.
Az ősember is hamarabb tudott rajzolni, mint írni, olvasni vagy számolni!
<b>Molni</b>
Pontosan, a múltkori kis „matekos vitánál” is pont erre utaltam. A statikai tervezéskor például – szégyen gyalázat – én még élő mérnököt nem láttam nemhogy diffegyenleteket megoldani, de sem deriválni, sem integrálni. Az alapműveletektől nagyjából a szögfüggvényekig kell a matek, mátrix jelleggű táblázatot pedig akkor látunk, ha a végeselem szoftvernél nem hagyjuk automatán a teherkombinációk előállítását. És ez még jó, mert legalább valamit számolunk, vannak esetek, amikor – főleg kisebb és egyszerűbb szerkezeteknél - erre már szükség sincs, annyi ilyet csinált az ember előtte az évek alatt, hogy ránézésre tudja, mi kell.
Nem baj, ha magasabb szinten is belekóstol az ember ezekbe a tudományokba, de a mérnökképzés során is sokkal inkább a gyakorlatban is fontos számítási metodikákat erőltetném. Sem a tervezőirodákon sem a kivitelezésben nincs idő minden szirszarral tökölni, a lényegre kell koncentrálni.
Külön kell választani a szakmagyakorló mérnököt a kutató mérnöktől – az előbbi a közvetlen iparban és termelésben van napi szart lapátolni, a másik oldal meg a laborokban és egyéb kísérleti központokban álmodozik, kutat, fejleszt és derivál, ha akar.
Két külön világ teljesen eltérő kompetenciaigényekkel.
Na itt már kicsit zavart érzek az erőben, bár éreztem az előbb is.
Nem mondom meg a koromat mert kiröhögsz
de szoros közöm van a felsőoktatáshoz, szenvedő alanyként.Én innen azt látom, hogy inkább kiszórás van, és nem azért lépnek le a delikvensek mert nem azt akarják csinálni.
Amilyen szintű egyénekről olvashattam most a történeteiteket (fxtáblázatban megtalálható dolgok nem ismerete mérnökként stb.), én nem tudom, hogyan lett végzettségük mikor BME-s cimborám (országos matekversenyeken rendszeresen jól teljesítő srác, most mechatronika szakos hallgató) szeme kikerekedik és nem mindig érti, olyan szintű matek van.
De szinte az összes egyetemről a komoly elvárások híre jut el hozzám, illetve tapasztaltam, meg fogom is.
A főiskolákról nincs átfogó képem.
Én hiszek nektek, csak elképzelni nem tudom.</blockquote>
Gazdasági/pénzügyes felsőoktatásban is fölöslegesen magas szinten tolják a matekot. Főleg az analízist.
Utóbbival az a probléma, hogy gyakorlatilag még mesterképzésen sem szembesítik az embert azzal, hogy tulajdonképpen mire tudná használni. Csak annyi megy, hogy deriválja ezt meg azt, oldja meg ez taz integrálegyenletet, stb.
Valószínűségszámításnál meg operációkutatásnál legalább lehet sejteni, hogy a dolog mire lehet jó az életben, de itt semmi.
Mintha mikroökonómiában valamilyen görbe meredekségét talán egyszer kiszámoltuk volna vele, de az is csak az elméleti közgazdászoknak/statisztikusoknak kellhet a munkájuk során, a 99%-nak kb. soha.
A dolog már annyiban mindenképp javult, hogy a mai B/M rendszerben már nincs módszertani szigorlat (ill. semmilyen szigorlat).
M
molnibalage
Guest
Pontosan. Sajnos ez a hazai képzésben nem jelenik meg. A tárgyak túl nagy aránya túlságosan az utóbbira gyúr, hollott a végzett mérnökök cirka 95%-a "napi szart" lapátol és nem kutat.
Pontosan. Sajnos ez a hazai képzésben nem jelenik meg. A tárgyak túl nagy aránya túlságosan az utóbbira gyúr, hollott a végzett mérnökök cirka 95%-a "napi szart" lapátol és nem kutat.</blockquote>
Régen az előbbi volt az üzemmérnök. Az alapképzésben/BSc-n őket kéne képezni. És aztán mesterképzésben a kutatókat.
- Status