Számomra eleve mindig is érthetetlen volt maga a fellebbezés. Ezek szerint, akinek több pénze van a több körre, akkor ő előnyben van? Miféle elv és jogi alap van erre? Mert hibás per lefolytatása esetén ok, hogy perújrafelvétel, meg istentudja miafaszom lehetőség van a jogi útvesztőben, de mérnök fejjel ez egyszerűen érthetetlen. Miféle alapon ítélhet ugyanazon jogi keretek között homlokegyenest a bíróság? Ez kb. akkora faszságnak tűnik, minta a gravitáció szelektíven működne a világegyetemben...
Az ügyfajtáktól függ, milyen mélységű a fellebbezés lehetősége és hova kell beadni. Az elsőfokú - járási bíróság (régen városi) - ítélete ellen a törvényszékhez lehet - ez volt régen a megyei bíróság. További fórum a táblabíróságok (ez új intézmény, ill. csak visszahozott, mert a 2. vh háború előtt létezett) és utána, ha van lehetőség a Kúria. (Legfelsőbb Bíróság) Ott véget ér a móka, kivéve, ha van sansz Európai Bírósághoz fordulni.
Évek kérdése, csupán.
A pénz az édeskevés, ha nincs mód fellebbezni, vagy értelme. Sok esetben, pl büntetőügyekben eleve jogorvoslattal élnek, főleg ha van ügyvédre zsé. Érdekes, hogy akkor is kidobják ezt az összeget ha teljesen felesleges.
A fellebbezés értelme, hogy egy magasabb és másik személyi összetételű bírói fórum ítéli meg az ügyet. (vagyis több szem, többet lát ....) Az eltérő ítéletek elsősorban szempontok, vallomások, tárgyi bizonyítékok, tényállások máskénti értékelése folytán áll elő. Ez egyfajta szubjektum, ezekről napokig, hetekig lehetne beszélni, mit, miért, hogyan, miért ezt vagy azt a jogszabályt alkalmazták.
Beszélhetnénk például arról is, hogy a jogi szakma elnőiesedése hogyan hatott az ítéletekre ... stb... De ez hosszú. Nagyon.