[Kantin] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

Panzerfaust

Well-Known Member
2010. április 21.
6 140
4 998
113
Látom nem érted még mindig a lényeget. Két helyre fizettél két féle járulékot. Az egyik ment azonnali folyósításra, a másik a MNYP-re. A MNYP megszűnt, de ehhez képest ugyanannyit vonnak le úgy, hogy most már törvényi kötelezettség sincs arra, hogy arra költség, amit beszednek. Ha az MNYP-s részt megkapom és én gazdálkodom vele, akkor egy szavam sem lenne. Csak kurvára nem ez van...

Dehogynem értjük. Abból szempontból rendben is van, hogy ha az állam visszaveszi és kezeli a pénzeket, akkor tegye azt elkülönített számlákra, ebben igazad is van.
A MNYP rendszerének eredetével vitázunk csak, és joga volt-e az államnak megszüntetni azt, mivel a MNYP részt is az állam csengette ki, viszont a magánszférába.
Havi 20 milliárdot, ez egy évben 12*20= 240 milliárd Ft/év. Az azért nagyon szép summa, főleg a büdzsét és azok kiadásait tekintve.
És ez külgazdasági-piaci kontextusban értelmezvén ugye azt jelenti, hogy pénzszivattyú. A jövedelmek kiáramlásának lassítását kellett kieszközölni ahhoz, hogy az egyébként szintén elég terhes és örökölt adósságot tudja fizetni az ország, és próbáljon talpra állni belső, hazai segítséggel a gazdaság. Ezért nyomták le az alapkamatot is, ami éves szinten vagy 500 milliárdot vitt el innen. Emiatt indultak be a Mo-t érintő kritikák és támadások, mert akik ugye ebből elég jól profitáltak - külföldi biztosítók is - azoknál leállt a bevétel itteni, jelentős része. Amikor egy ilyen multicégnél melóztam, még 2008-2010 tájékán, volt is habzsidőzsi, nagy székház, utazások, bulik. Aztán kormányváltás és az ismert intézkedések és azóta egy kis lukban dolgoznak mindenféle extrák nélkül. És ott is az egyik feladat volt a manyupos ügyfelek átcsábítása, hogy nekünk ilyen kvajó portfóliónk van, meg juj, meg hű és ebből akkorát fogsz kaszálni, hogy ihaj. Közben a céges brókerek mondták ilyen bulikon négyszemközt, hogy fele sem igaz, rohadt nagy összegeket leköltségeltek, és több olyan részvénypakett volt ami csúnyán bukóra állt, de nem foglalkoztak vele és legfőképpen nem mondták el az ügyfeleknek. Mivel úgyse érdekelte őket, nem is kísérték figyelemmel tekintettel a 30-40 év utáni kifizetésre. Belexartak a biztosítós főnökök is, nekik az volt a lényeg, hogy a havi x millió összejöjjön az ügyfélnek pedig coki. Persze lehet kalkulálni bizonyos hozamokkal, de semmi biztosíték nem volt arra, hogy az az összeg olyan százalékot fog fialni. Főleg nem évtizedek múlva. A biztosítós szakmában is ugyanaz az érdek mozgatja a szálakat mint bárhol máshol: a résztvevő döntéseket hozók, pénzeket irányítók profitmaximalizálása. És ebben tényleg baromi jók voltak, 5-6 év alatt mesés vagyonokra tettek szert és hát ugye ennek a forrása az ügyfelek - vagy előzőekben - az állam - vagyis az adófizetők pénze is volt.
A magánbiztosítókra vonatkozó szepticizmusomnak eredője egyrészt a belső működési mechanizmusok ismerete, másrészt, hogy láttam pár jogvitát és lejáró hosszabb - 5-10 éves távra kötött befektetési alapokat is tartalmazó szerződések lejáratkori összegeit. Az esetek többségében még a befizetett tőkénél is kevesebbet kapott vissza a szerződő, no nem azért mert totál szarul dolgoztak a brókerek, hanem mert az elért a hozam "elolvadt", mindenféle levonandó százalékok formájában.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
Ne vedd sértésnek, de egy multi nemcsak az alacsonyabb kifizethető bérek miatt jön Magyarországra. Hogy mást ne mondjak, elég beteg üzletpolitika lenne a CocaCola termékeit egy lengyel vagy olasz üzemből fuvarozni ide, szóval a CC pl. ezért költözött ide. És nem csak ezért jöttek ide, mert mint írtam, mindkét multi ahol dolgoztam a Lajtától nyugatra is működtet üzemeket, többszörösen megfizetve a dolgozókat, és mégsem mennek tönkre azok az üzemek sem!!
Ráadásul néhány mondaton belül saját magadnak mondasz ellent.
"Az sem igaz, hogy a multik alacsony béreket adnának."
Ezt írtad, ami azért minimum annyiban vitatható, hogy mihez képest? Az ugyanilyen nyugati cégeiknél fizetett bérekhez képest sajnos bizony hogy igaz! Ráadásul leírod, hogy az Audinál van olyan akinek a bére nem marad el jelentősen... Akkor most annyit kap, mint nyugaton dolgozó társa, vagy elmarad tőle? Mert ha elmarad tőle (még ha nem is jelentősen) akkor nem írtál valami jó példát - ráadásul te írtad, hogy "van olyan az Audinál..." - hát akkor ugye ez nem egy országosan jellemző helyzet?!
Ha meg a termelékenységet vennék figyelembe, akkor a másik volt cégemnél már évek óta többet kellene keresni a dolgozóknak mint nyugati társaiknak, mert már sok éve elmúlt, hogy a főnökség boldogan jelentette be, hogy ilyen szintű javítást ilyen típusú repülőgépen ennyire rövid idő alatt még soha sehol a világon nem hajtottak végre mint itt!! Mondanom se kell, azóta ez lett a határidő-standard, de a bérezésben azóta se döntöttek világrekordot. Ja, és azóta se hallottunk róla, hogy bárki is megdöntötte volna azt a rekordot...
Azt meg, hogy hány lájkot kapok és hányan köpködtek meg nem tudom (hacsak meg nem írják az ellenkező véleményüket). Őszintén szólva nem is érdekel, nem a lájkokért az a véleményem amit megírok.

Magyarországon alacsonyabbak a bérek, de ennek több oka van:
- alacsonyabbak a megélhetési költségek általában, így kevesebb bér is ugyanannyit ér
- a lakóingatlan jóval olcsóbb mint nyugaton, így a lakhatás akár sokkal olcsóbban is megoldható, vagyis jelentősen alacsonyabb bér is ugyanazt az ingatlanszínvonalat adja
- sokszor alacsonyabb a hatékonyságunk, ami miatt egy ember kevesebb értéket állít elő (lehet te egy kivételbe futottál bele)
- alacsonyabb bért adnak, mert azért jöttek ide, hogy magasabb profitot termeljenek, mint otthon (vagy épp csak tudják tartani a versenyt a konkurenciával)
- övék a tőke, így megtehetik hogy alacsonyabb bért adnak
- nem elég jó a munkavállalók érdekérvényesítő képessége Magyarországon
- meg még amit kihagytam...
Ezen úgy lehet változtatni, hogy nem várjuk hogy a két szép szemünkért majd megemelik a bérünket, hanem dolgozunk, megtakarítunk és tanulunk. Így egyre jobb fizetések alakulnak ki. Sajnos a magyar állam ezt a rossz adórendszerrel és a rosszul működő hivatalokkal nem hogy nem segíti, hanem sokszor egyenesen hátráltatja.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 806
17 611
113
Magyarországon alacsonyabbak a bérek, de ennek több oka van:
- alacsonyabbak a megélhetési költségek általában, így kevesebb bér is ugyanannyit ér
- a lakóingatlan jóval olcsóbb mint nyugaton, így a lakhatás akár sokkal olcsóbban is megoldható, vagyis jelentősen alacsonyabb bér is ugyanazt az ingatlanszínvonalat adja
- sokszor alacsonyabb a hatékonyságunk, ami miatt egy ember kevesebb értéket állít elő (lehet te egy kivételbe futottál bele)
- alacsonyabb bért adnak, mert azért jöttek ide, hogy magasabb profitot termeljenek, mint otthon (vagy épp csak tudják tartani a versenyt a konkurenciával)
- övék a tőke, így megtehetik hogy alacsonyabb bért adnak
- nem elég jó a munkavállalók érdekérvényesítő képessége Magyarországon
- meg még amit kihagytam...
Ezen úgy lehet változtatni, hogy nem várjuk hogy a két szép szemünkért majd megemelik a bérünket, hanem dolgozunk, megtakarítunk és tanulunk. Így egyre jobb fizetések alakulnak ki. Sajnos a magyar állam ezt a rossz adórendszerrel és a rosszul működő hivatalokkal nem hogy nem segíti, hanem sokszor egyenesen hátráltatja.

Fordítva ülsz a lovon.

- Magyarországon azért alacsonyabbak a bérek, mert ennyiért is lehet embert találni (és a kevesebb bér az alacsonyabb árak mellett sem ér ugyanannyit - lásd váráslóerő paritáson számolt reálbérek, big-Mac index, stb.)
- Magyarországon azért alacsonyabbak pl. az ingatlanárak, mert az alacsonyabb bérek miatt csak ennyiért lehet elpasszolni őket.
- A hatékonység jelentős részben a vállalat által szabadon alakítható számviteli kategória. Multinacionális vállalatoknál mindenképp. Próbálj meg mondjuk motort venni az Auditól annyiért, amennyiért azok Győrből kiszámlázzák azt Ingolstadtba.

Na, a vége felé csak elismered, hogy "övék a tőke, így megtehetik hogy alacsonyabb bért adnak" és azt is, hogy "nem elég jó a munkavállalók érdekérvényesítő képessége Magyarországon".

És most tedd fel magadnak a kérdést, hogy a magyar kormány mit tett azért, hogy javuljon a magyar munkavállalók érdekérvényesítő képessége.

Mert a sztrájkjog megkurtítása, a munkaügyi szabályok lazítása ill. az EU-n kívüli vendégmunkások importjának megkönnyítése mind-mind a magyar munkavállalókkal való ki*szás és a nemzetközi tőkenek való csontig benyalás.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
A vállalatok a bérek megállapításánál azt veszik figyelembe, hogy mennyi az a legkisebb bérszint, amivel még normálisan tudnak működni.

Vagyis mekkora bérszint mellett tudják optimalizálni a működésüket/profitjukat.

Pontosan. Ezért írtam emel-nek is, hogy a bért nem emelik maguktól, hanem növelni kell a termelékenységet és el kell érni, hogy megérje/kénytelenek legyenek magasabb bért adni.

Amúgy közgazdász vagyok.

Mindenkinek megvan a maga keresztje.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
Államszervezet: ok, van egy kis mozgástér - de nem sok. Viszont mi lesz az innen kirúgottakkal? Rövid távon többe fog kerülne az ő átképzésük/segélyezésük.

Akkor minél hamarabb el kell kezdeni, mert a meglépése elkerülhetetlen. Valójában az is sokat segítene, ha az állam - ugyanennyi emberrel, de - jól működne. Viszont ha kicsit is rendbe van rakva, akkor rögtön kiderül, hogy az állami alkalmazottak egy része teljesen feleslegesen van a munkahelyén. Sokszor nem is az alacsonyabb fizetési pozíciókban.

Nyugdíjak: ez is fontos lenne, de akkor ki nyerné a választásokat?

Ha egyszer a nyugdíjak megbénítják a költségvetést, akkor abszolút elkerülhetetlen a meglépése. Ezt könnyítené az, ha a politikai pártok között lenne egy minimális együttműködés, úgymond nemzeti kérdésekben. Ennek az együttműködésének a lehetőségét rombolta le Orbán már a '98-'02 időszakban. Onnét kezdődött az ország lejtmenete. Jól látszik, hogy onnét kezdve kezdtünk el lemaradni a rendszerváltó kelet-európai országoktól. Szlovákiában Dzurinda meglépte amit kell, el is húztak mellettünk.
 
M

molnibalage

Guest
Ezen úgy lehet változtatni, hogy nem várjuk hogy a két szép szemünkért majd megemelik a bérünket, hanem dolgozunk, megtakarítunk és tanulunk. Így egyre jobb fizetések alakulnak ki. Sajnos a magyar állam ezt a rossz adórendszerrel és a rosszul működő hivatalokkal nem hogy nem segíti, hanem sokszor egyenesen hátráltatja.
Hm... Világrekord alatt végrehajtott D-check repcsin az szerinted a "két szép szemünkért" várás a magasabb bérért...? Szerinted hány tanfolyamot is kellett elvégezni a jogosításokoz? (Talán még ismétlő vizsga is volt..)
 
  • Tetszik
Reactions: misinator and fip7

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
rég lenne már egy egységes EU-s minimálbér

Basszus... Melyik országhoz igazítanád a minimálbért, Németországhoz vagy Romániához? Ha az utóbbihoz, akkor Németországban parasztlázadás lesz. Ha Németországhoz, akkor összeomlik fél Európa. Ha úgy emelsz bért, hogy nincs mögötte plusz termelés, akkor árnövekedés lesz és működésképtelen vállalatok.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 806
17 611
113
Pontosan. Ezért írtam emel-nek is, hogy a bért nem emelik maguktól, hanem növelni kell a termelékenységet és el kell érni, hogy megérje/kénytelenek legyenek magasabb bért adni.
.

Na, ha már úgy tűnt, hogy a munkabérek nem a termelékenységgel függenek össze, hanem azzal, hogy a munkáltató mekkora összegért talál magának az igényeinek megfelelő munkerőt, akkor a termelékenység növelése (mami jelentős részben pont attól függ, hogy a munkáltató mennyit akar kimutatni) miben is változtatna a bérviszonyokon?

A termelékenység akár az egekbe is nőhet, de ha a munkavállalók vagy az állam nem kényszerítik ki a béremelést, akkor nem lesz béremelés, a tőketulajdonos zsebre rakja a profitnövekményt, legfeljebb a menedzsment kap valamit belőle.



Akkor minél hamarabb el kell kezdeni, mert a meglépése elkerülhetetlen. Valójában az is sokat segítene, ha az állam - ugyanennyi emberrel, de - jól működne. Viszont ha kicsit is rendbe van rakva, akkor rögtön kiderül, hogy az állami alkalmazottak egy része teljesen feleslegesen van a munkahelyén. Sokszor nem is az alacsonyabb fizetési pozíciókban.



Ha egyszer a nyugdíjak megbénítják a költségvetést, akkor abszolút elkerülhetetlen a meglépése. Ezt könnyítené az, ha a politikai pártok között lenne egy minimális együttműködés, úgymond nemzeti kérdésekben. Ennek az együttműködésének a lehetőségét rombolta le Orbán már a '98-'02 időszakban. Onnét kezdődött az ország lejtmenete. Jól látszik, hogy onnét kezdve kezdtünk el lemaradni a rendszerváltó kelet-európai országoktól. Szlovákiában Dzurinda meglépte amit kell, el is húztak mellettünk.

Mondjuk 98 előtt sem volt együttműködés a két oldal közt. Bár rühellem Orbánt, de ezt nem kenném rá. És nem is ott kezdődött a lejtmenet.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 806
17 611
113
Basszus... Melyik országhoz igazítanád a minimálbért, Németországhoz vagy Romániához? Ha az utóbbihoz, akkor Németországban parasztlázadás lesz. Ha Németországhoz, akkor összeomlik fél Európa. Ha úgy emelsz bért, hogy nincs mögötte plusz termelés, akkor árnövekedés lesz és működésképtelen vállalatok.

Látom te még mindig nem érted, hogy a GDP-kben kimutatott termelés elszámolási kérdés.
 

panoz

Well-Known Member
2011. szeptember 3.
1 460
141
63
Az érvényességi küszöb sikerének közvéleménykutatók általi hangoztatása, valamint a valódi eredmény közötti feltűnő különbség óta nem hiszek egyiknek se.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
Arról volt szó, hogy a munkáltatót terhelő adókat kellene csökkenteni, nem a dolgozót terhelőadókat és járulékokat. A cégek simán lenyelnék az adó és járulék csökkentést.

A cégek egy jelentős része nem engedheti meg, hogy lenyelje a bérköltség csökkenését, hanem a munkaerőpiaci verseny miatt kénytelen lenne emelni a nettó fizetéseket. A cégek egy másik jelentős része ugyan nem feltétlenül emelné a nettó béreket, viszont a megtakarított pénzt a cégre fordítaná, ami javítaná a cég termelékenységét. Közvetetten ez is munkabér-növekedéshez vezet. Piaci versenyben nem sok cég engedhetné meg magának, hogy pusztán profitnövelésre használja a csökkenő bérköltségeket.

500-800 milliárd forint csökkentési lehetőséget hol látsz te a nyugdíjrendszerben? Az kéthavi nyugdíj. El akarod venni? Mókás kedvedben vagy.

Én nem akarom elvenni. Az állam csökkentené a nyugdíjcélú kiadásokat (nyugdíjak, közlekedés, kedvezmények stb.). Nem elvenné, hanem nem adná oda. Elvenni akkor tudná, ha az az övék lenne. De a nyugdíjkiadás kétharmada mögött nincs befizetés, így szigorúan gazdasági-pénzügyi szempontból nézve ajándék. A teljes nyugdíjcélú kiadások terén pedig lenne ennyi megtakarítási lehetőség. Egy része sima nyugdíjcsökkenés lenne, más része kedvezmények megvonása vagy csökkentése, illetve még lenne átcsoportosítás a nyugdíjkiadásoktól az egészségügyi kiadásokra. Pontosabban visszacsoportosítás, mert a '90-es években az egészségügyi kiadások egy részét átvitték a nyugdíjkiadásokhoz. Népszerűség szempontjából az jobban jövedelmezett a politikusoknak.
 

mirella

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
174
269
63
Nem nagyon sikerült ma a híreket átnéznem,ha tévedek javítsatok.(köszönöm)Nem akarok hülyeségeket írkálni.
Szóval amit fél füllel hallottam:
A tettes a neten rendelte az áramkört...a TEK-nek meg kellett várni míg újra bejelentkezik a rendelés e-mail címébe...
Minek?Nem megadom a rendelésnél a számlaszámom?De minimum a címem.Plusz a futár is hívni fog......Jó lene ez a Tek ha hajdú nem játszaná a bohóc szerepét.....régen elég volt erre két rendőr,nem kellett 3 btr egy majmot elkapni...
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
Mondjuk a nyugdíj rendszerhez hozzá lehetne úgy nyúlni, hogy:
1. Vagy maximalizálják a kifizetéseket, vagyis például 150 ezer forint fölött a fenn maradó részt nem fizetik ki. "sapkás" módszer.
2. Vagy mindenki egyen nyugdíjat kap a befizetéseitől függetlenül. Mondjuk a mindenkori nettó garantál bérminimumhoz lenne kötve, ami ma kb. 86 ezer forint.

Ezeken azért sok pénzt meg lehetne spórolni.
Én azért vagyok a 2. pont pártján, mert így a legnagyobb aktív szavazóbázis (a nyugdíjasok) is érdekeltek lennének abban, hogy olyanra szavazzanak ki emeli a munkások bérét és így párhuzamosan a nyugdíjakat is.

Az állami nyugdíjrendszernek alapvetően úgy kéne működnie, hogy az aktívak minden évben bedobják egy kasszába a jövedelmük egy adott százalékát. Ez ugye a nyugdíjkassza. A nyugdíjra jogosultak pedig ebből kapják a nyugdíjukat, annak megfelelően, hogy aktív korukban mennyit fizettek be. Tehát a nyugdíjra jogosultság nem összeget kéne hogy jelentsen hanem százalékot a nyugdíjkasszából. Ez a rendszer fenntartható, mindenki érdekelt abban, hogy mindenkinek jól menjen, mert annál nagyobb a nyugdíjkassza, és mindenki törekszik arra, hogy minél nagyobb legális jövedelme legyen, mert annál nagyobb szeletet fog kapni a tortából. Így kéne működtetni, csak hát ugye sok emberről kiderülne, hogy mégsem jár neki annyi nyugdíj, mint amit ő elképzelt.
 
  • Tetszik
Reactions: zeal

csibeszke

Well-Known Member
2015. február 12.
1 749
4 053
113
Nem nagyon sikerült ma a híreket átnéznem,ha tévedek javítsatok.(köszönöm)Nem akarok hülyeségeket írkálni.
Szóval amit fél füllel hallottam:
A tettes a neten rendelte az áramkört...a TEK-nek meg kellett várni míg újra bejelentkezik a rendelés e-mail címébe...
Minek?Nem megadom a rendelésnél a számlaszámom?De minimum a címem.Plusz a futár is hívni fog......Jó lene ez a Tek ha hajdú nem játszaná a bohóc szerepét.....régen elég volt erre két rendőr,nem kellett 3 btr egy majmot elkapni...
Attól, hogy neten rendeled még átveheted a boltban.
 

csibeszke

Well-Known Member
2015. február 12.
1 749
4 053
113
A cégek egy jelentős része nem engedheti meg, hogy lenyelje a bérköltség csökkenését, hanem a munkaerőpiaci verseny miatt kénytelen lenne emelni a nettó fizetéseket. A cégek egy másik jelentős része ugyan nem feltétlenül emelné a nettó béreket, viszont a megtakarított pénzt a cégre fordítaná, ami javítaná a cég termelékenységét. Közvetetten ez is munkabér-növekedéshez vezet. Piaci versenyben nem sok cég engedhetné meg magának, hogy pusztán profitnövelésre használja a csökkenő bérköltségeket.



Én nem akarom elvenni. Az állam csökkentené a nyugdíjcélú kiadásokat (nyugdíjak, közlekedés, kedvezmények stb.). Nem elvenné, hanem nem adná oda. Elvenni akkor tudná, ha az az övék lenne. De a nyugdíjkiadás kétharmada mögött nincs befizetés, így szigorúan gazdasági-pénzügyi szempontból nézve ajándék. A teljes nyugdíjcélú kiadások terén pedig lenne ennyi megtakarítási lehetőség. Egy része sima nyugdíjcsökkenés lenne, más része kedvezmények megvonása vagy csökkentése, illetve még lenne átcsoportosítás a nyugdíjkiadásoktól az egészségügyi kiadásokra. Pontosabban visszacsoportosítás, mert a '90-es években az egészségügyi kiadások egy részét átvitték a nyugdíjkiadásokhoz. Népszerűség szempontjából az jobban jövedelmezett a politikusoknak.
Arról volt szó, hogy milyen formában képzeled el a dolgozó nettó béremelését. Erre itt te is úgy látod, hogy a cégek jelentős része lenyelné az adó és járulék csökkentést, de ez bizonyos formában szerinted mégis munkabér-növekedéshez vezet..........................hát talán a tulajdonos részére.

Az első Orbán kormány idején volt diferenciált nyugdíjemelés, amelynek során az emelés mértékének egy bizonyos százalékát a nagyobb nyugdíjat kapó helyett az alacsony nyugdíjban részesülők kaptak meg, ezzel próbálva a nyugdíjukat felzárkóztatni. Lett is belőle jó nagy hepaj. Ez is volt a 2002-es választási vereségük egyik oka. Sok nyuggernek beadták, hogy a Fidesz ellopta a pénzüket és majd az MSZP visszaadja a választás után, ha rá szavaznak. Vitték is a postára az újságból kivágott 16000.- forintos csekket, hogy fizessék ki nekik, mert az MSZP megigérte. Azóta az a korosztály a aki nem kapott akkora nyugdíjemelést, a tőle való lopásként emlékszik vissza. Pedig csak annyi történt, hogy nem emelték annyival a nyugdíjat. Az hogy ilyet javasolsz lehet a tankönyvekben jól hangzik ám az életben nem működik.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 806
17 611
113
Nocsak. Már Surányi is...

http://hvg.hu/gazdasag/20161020_suranyi_keresetemelessel_gyogyitana_meg_a_magyar_gazdasagot

A kettes számú meglepetés pedig az volt, hogy az a Surányi, akinek a nevére még a gazdaságpolitika mélységeit nem ismerő közönség is kórusban rávágná: „exportorientált, beruházásvezérelt növekedés”, most egészen mással állt elő.


Persze ő is abból indult ki: nem igaz, hogy Magyarország jobban teljesít, hiszen az elmúlt 10-12 évben távolodott a fejlett európai országoktól, és a környező gazdaságok is elhúztak mellette. Ahhoz, hogy a különbség ne nőjön tovább, közel kétszer olyan gyors növekedésre volna szükség, mint amire képes.


Surányi szerint szakmán belül közmegegyezés van abban, hogy ez az úgynevezett potenciális növekedés legfeljebb 2,5 százalék lehet, ami kevés. Ahhoz, hogy ne nőjön a távolság, minimum évi 3 százalékos növekedésre volna szükség, a felzárkózáshoz pedig 3,5-4 százalékosra fejtegette. Erre szerinte Magyarország az 1995/1996-os stabilizációtól 2002/2003-ig képes volt, miért ne lehetne ezt megismételni.


A Surányi-fordulat

(...)


A növekedésnél izmosabb keresetemelés kell


A jelenlegi állapotot „kereslethiánnyal” jellemezte, ami azt mutatja, hogy sem a beruházók, sem a fogyasztók nem bíznak a gazdaságpolitikában. A bizalom helyreállításához szerinte is szükség van mindarra, amit az orbáni rendszer kritikusai hajtogatnak – jogbiztonságra, a tulajdon védelmére, a szerződések betartására, gyors, hatékony igazságszolgáltatásra, az ágazatok közti különbségtételt megszüntető, semleges szabályozásra –, ám ezen kívül a teljes gazdaság- és monetáris politikai arzenált be kell vetni a kereslethiány megszüntetése érdekében.


Olyan nagy a fizetési mérleg többlete, hogy az egyensúlyt a béremelés következtében meglóduló áruimport sem veszélyezteti – latolgatta.


Meg kell állapodni a szociális partnerekkel abban, hogy a hazai össztermék, a GDP növekedését 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben nőnek a keresetek – akár 3-5 évig is. Feltéve, hogy a fizetési mérleg többlete megmarad, hogy az infláció három százaléknál tovább nem nő, hogy az államadósság folyamatosan mérséklődik, és amennyiben a világgazdasági feltételek nem fordulnak ellenünk. Mert ha bármelyik bekövetkezik, akkor a programot újra kell gondolni.


A minimálbérek emelkedése akár 4-5 százalékkal is meghaladhatja a GDP-ét, ami annyit tesz, hogy egyes években akár 8-9 százalékkal is megugorhatnak. A lakossági kereslet élénkítésén kívül a beruházások meglódítására is szükség van, például a lakáspiacon. A jegybanki alapítványok 270 milliárd forintos vagyonát is részben az államadósság csökkentésére, részben beruházásokra lehetne fordítani – javasolta.


Aligha vitatható, hogy a rokonok gazdagításánál ez a megoldás nemzetgazdasági szempontból kétségkívül hasznosabb.


„A fogyasztás- és beruházásélénkítő gazdaságpolitikával 2-3 év alatt vissza lehet nyerni a befektetők bizalmát” – mondta Surányi. Ám bármennyire lehet is bízni abban, hogy egy ilyen politika többletjövedelmet teremt, a költségvetés helyzete miatt az adópolitikában is változtatásokra van szükség. Főleg, mert az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika tőkeigénye is meglehetősen nagy.


Az alacsony jövedelmeket közel 50 százalékos elvonás terheli, ami csaknem Európa-rekord. Surányi úgy véli, emiatt az ő szja-kulcsukat 6-7 százalékkal mérsékelni kell. Ennek ellentételeként a mai 15 százalékos kulcsot 17 százalékra volna célszerű emelni, és még két további kulcs is bejönne, 20, illetve 23-24 százalékkal. A változtatás szaldója közel 600 milliárd forint, amire új szociálpolitikát lehet alapozni – kalkulált. Továbbá, a gazdasági versenyt torzító ágazati különadóktól is meg kellene szabadulni előbb-utóbb, leszámítva a bankadót, amelynek mértékét elég az uniós átlaghoz igazítani.


(...)
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 221
57 599
113
Nocsak. Már Surányi is...

http://hvg.hu/gazdasag/20161020_suranyi_keresetemelessel_gyogyitana_meg_a_magyar_gazdasagot

A kettes számú meglepetés pedig az volt, hogy az a Surányi, akinek a nevére még a gazdaságpolitika mélységeit nem ismerő közönség is kórusban rávágná: „exportorientált, beruházásvezérelt növekedés”, most egészen mással állt elő.


Persze ő is abból indult ki: nem igaz, hogy Magyarország jobban teljesít, hiszen az elmúlt 10-12 évben távolodott a fejlett európai országoktól, és a környező gazdaságok is elhúztak mellette. Ahhoz, hogy a különbség ne nőjön tovább, közel kétszer olyan gyors növekedésre volna szükség, mint amire képes.


Surányi szerint szakmán belül közmegegyezés van abban, hogy ez az úgynevezett potenciális növekedés legfeljebb 2,5 százalék lehet, ami kevés. Ahhoz, hogy ne nőjön a távolság, minimum évi 3 százalékos növekedésre volna szükség, a felzárkózáshoz pedig 3,5-4 százalékosra fejtegette. Erre szerinte Magyarország az 1995/1996-os stabilizációtól 2002/2003-ig képes volt, miért ne lehetne ezt megismételni.


A Surányi-fordulat

(...)


A növekedésnél izmosabb keresetemelés kell


A jelenlegi állapotot „kereslethiánnyal” jellemezte, ami azt mutatja, hogy sem a beruházók, sem a fogyasztók nem bíznak a gazdaságpolitikában. A bizalom helyreállításához szerinte is szükség van mindarra, amit az orbáni rendszer kritikusai hajtogatnak – jogbiztonságra, a tulajdon védelmére, a szerződések betartására, gyors, hatékony igazságszolgáltatásra, az ágazatok közti különbségtételt megszüntető, semleges szabályozásra –, ám ezen kívül a teljes gazdaság- és monetáris politikai arzenált be kell vetni a kereslethiány megszüntetése érdekében.


Olyan nagy a fizetési mérleg többlete, hogy az egyensúlyt a béremelés következtében meglóduló áruimport sem veszélyezteti – latolgatta.


Meg kell állapodni a szociális partnerekkel abban, hogy a hazai össztermék, a GDP növekedését 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben nőnek a keresetek – akár 3-5 évig is. Feltéve, hogy a fizetési mérleg többlete megmarad, hogy az infláció három százaléknál tovább nem nő, hogy az államadósság folyamatosan mérséklődik, és amennyiben a világgazdasági feltételek nem fordulnak ellenünk. Mert ha bármelyik bekövetkezik, akkor a programot újra kell gondolni.


A minimálbérek emelkedése akár 4-5 százalékkal is meghaladhatja a GDP-ét, ami annyit tesz, hogy egyes években akár 8-9 százalékkal is megugorhatnak. A lakossági kereslet élénkítésén kívül a beruházások meglódítására is szükség van, például a lakáspiacon. A jegybanki alapítványok 270 milliárd forintos vagyonát is részben az államadósság csökkentésére, részben beruházásokra lehetne fordítani – javasolta.


Aligha vitatható, hogy a rokonok gazdagításánál ez a megoldás nemzetgazdasági szempontból kétségkívül hasznosabb.


„A fogyasztás- és beruházásélénkítő gazdaságpolitikával 2-3 év alatt vissza lehet nyerni a befektetők bizalmát” – mondta Surányi. Ám bármennyire lehet is bízni abban, hogy egy ilyen politika többletjövedelmet teremt, a költségvetés helyzete miatt az adópolitikában is változtatásokra van szükség. Főleg, mert az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika tőkeigénye is meglehetősen nagy.


Az alacsony jövedelmeket közel 50 százalékos elvonás terheli, ami csaknem Európa-rekord. Surányi úgy véli, emiatt az ő szja-kulcsukat 6-7 százalékkal mérsékelni kell. Ennek ellentételeként a mai 15 százalékos kulcsot 17 százalékra volna célszerű emelni, és még két további kulcs is bejönne, 20, illetve 23-24 százalékkal. A változtatás szaldója közel 600 milliárd forint, amire új szociálpolitikát lehet alapozni – kalkulált. Továbbá, a gazdasági versenyt torzító ágazati különadóktól is meg kellene szabadulni előbb-utóbb, leszámítva a bankadót, amelynek mértékét elég az uniós átlaghoz igazítani.


(...)


Rodolfó mester tudja,ne féljetek,főleg mikor nincs pozícióban.
 
  • Tetszik
Reactions: zeal
Status
Not open for further replies.