[Kantin] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

Sharid

Well-Known Member
2017. szeptember 4.
5 476
2 834
113
Azért megjegyezném, hogy nálatok meg otthon szombaton kell bezárkózni a házba, az mennyivel jobb?!! Anno az első F-15-ök érkezésekor az erre kevéssé érzékeny USA szombatra időzítette a gépek érkezését Izraelbe. Az izraeli állami vezetés persze testületileg kivonult a gépeket fogadni, és az izraeli ellenzéknek köszönhetően szép szabályosan meg is bukott a kormány mert nem tartották tiszteletben a Sabbath vallási előírásait. Szóval nem kicsit vagy nevetséges a vasárnapi családi otthonlét vagy közös kirándulás előnyeivel kapcsolatos véleményeddel. Majd mi eldöntjük magunknak hogy jó-e otthon lenni a családdal vasárnap, te meg menj haza és hirdesd ott hogy mekkora hülyeség a Sabbath!!

ki a fene mondta hogy be kell zárkózni,,,,,,,,,,,,,

ekkora mellélövést még Scud-tól se láttam...
 

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 468
5 291
113

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Nem tudom... epp nemreg adtunk el negativ kamatra allamkotvenyeket... jegybanki alapkamat se volt meg ilyen alacsony az utobbi 1000 evben. Azt hiszem ki fogunk birni kicsit magasabb kamatkornyezetet. Arrol nem is beszelve, hogy most Mo sokkal, de sokkal jobb allapontban van (fundamentumok) mint 2008-ban volt:
1. startegiai agazatok (bankok, kozmuvek) sokkal nagyobb aranyban magyar kezben, csak a kiskereskedelmi lancok vannak meg idegen kezben, de mar azon is dolgoznak, igaz abba egyszer mar beletort a bicska, de ha a tobbit megcsinaltak, ez is meglesz.
OFF:
Jáj, adófizetőként én spec marhára nem örülök a bankszektor "hazai" (f##t: baráti oligarcha) kézbe kerülésének. Gazdasági fellendülés alatt egy majom is el tud vezetni egy bankot (vezették is, ld pre-2008 időszak), de a kora-kilencvenes évek hazai bankválságai is jól mutatták (vagy most a Lombard Lízing sztorija) hogy ha nem tökös a banki kockázatkezelés ÉS a Felügylet meg a Jegybank egymás vállára borulva szunyál, akkor az értékesítők szét fogják lopni a bankot és minden fosra adnak hitelt, tök mindegy milyen megtérülés mellett.
Szóval nem az a lényeg, hogy kinek a kezében van a bank, hanem lesz-e elég pénze fedezni a hitelezés veszteségeit ha arra kerülne sor. Az olyan fostalicskák esetében mint az MKB Bank a Bayernise Landesbank folyamatosan tolta be a pénzt, de miután az is egy beszántani való ipari hulladék volt, a német állam idővel eladatta vele. Jeeejjjj, most meg a tök se tudja, kinek a kezében van, szóval cicák a kövi válság során azt ott majd friss roppogós államkötvények kibocsátásából kell majd konszolidálnunk. De hasonlót lehetne mondani a csodás Volksbank-hagyatékról is (a CIB mögül meg szerencsére nem állt ki eddig a SP Intesa). A Budapest Bank ezzel szemben marha jó vétel volt, mert azt a GE konzervatívan vezette.
Szóval ezt nem nevezném sikertörténetnek.
A deviza alapú hitelezést aláírom, bár ha nem a full kretén Simor (láttam a fószert, az) vezette volna a jegybankot hanem a Kiraly Juli, akkor eleve nem is engedik. Viszont a horvátok-lengyelek még mindig ezzel szívnak, szóval ennyivel csak több eszünk volt.

Ez itt sajna nagyon off, a modik nyugodtam átteheik a beszélgetősbe, mert annyi relevanciája van, hogy prés alá helyezi a közeljövőben ontopic témákra elkölthető pénzt.
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
OFF:
Jáj, adófizetőként én spec marhára nem örülök a bankszektor "hazai" (f##t: baráti oligarcha) kézbe kerülésének. Gazdasági fellendülés alatt egy majom is el tud vezetni egy bankot (vezették is, ld pre-2008 időszak), de a kora-kilencvenes évek hazai bankválságai is jól mutatták (vagy most a Lombard Lízing sztorija) hogy ha nem tökös a banki kockázatkezelés ÉS a Felügylet meg a Jegybank egymás vállára borulva szunyál, akkor az értékesítők szét fogják lopni a bankot és minden fosra adnak hitelt, tök mindegy milyen megtérülés mellett.
Szóval nem az a lényeg, hogy kinek a kezében van a bank, hanem lesz-e elég pénze fedezni a hitelezés veszteségeit ha arra kerülne sor. Az olyan fostalicskák esetében mint az MKB Bank a Bayernise Landesbank folyamatosan tolta be a pénzt, de miután az is egy beszántani való ipari hulladék volt, a német állam idővel eladatta vele. Jeeejjjj, most meg a tök se tudja, kinek a kezében van, szóval cicák a kövi válság során azt ott majd friss roppogós államkötvények kibocsátásából kell majd konszolidálnunk. De hasonlót lehetne mondani a csodás Volksbank-hagyatékról is (a CIB mögül meg szerencsére nem állt ki eddig a SP Intesa). A Budapest Bank ezzel szemben marha jó vétel volt, mert azt a GE konzervatívan vezette.
Szóval ezt nem nevezném sikertörténetnek.
A deviza alapú hitelezést aláírom, bár ha nem a full kretén Simor (láttam a fószert, az) vezette volna a jegybankot hanem a Kiraly Juli, akkor eleve nem is engedik. Viszont a horvátok-lengyelek még mindig ezzel szívnak, szóval ennyivel csak több eszünk volt.

Ez itt sajna nagyon off, a modik nyugodtam átteheik a beszélgetősbe, mert annyi relevanciája van, hogy prés alá helyezi a közeljövőben ontopic témákra elkölthető pénzt.
1. Eppenhogy az altalad emlitett toketlen felugyelet az, ami mar nincs Mo-n. Lo-ban is volt/van devizahitel, de sokkal kisebb mertekben, mivel ott a felugyelet meg idoben kozbelepett, meg 2008 elott. Igy csak keves devizahitel lett, igy nem is kellett allambacsinak kozbelepni, ami keves van, az sem olyan szar mint Mo-n, hiszen pl. a bankok Lo-ban regen sem modosithattak a kamatmarge-ot, tehat az a keves Lo-i devizahitel sem olyan szar devizahitel ami Mo-n volt.
2. A jegybank sem olyan szunyalo fajta mar, amugy te sem gondolhatod hogy a szoci korszakban "szunyalt" pont az volt a cel, hogy tonkretegyek a Mo-i gazdasagot. Ilyen sincs mar.
3. A nagy aranyu kulfoldi tulajdon meg azert volt gond, mert ertelemszeruen hitelszukehez vezetett, hogy a bankok forrasait a kulfoldi HQ biztositaotta, mert persze hogy csak addig biztositja, amig otthon is van eleg, azert Merkelnek nehez lett volna megmondani, amikor o azt mondta, hogy a bankok kezdjek el fellenditani a gazdasagot, hogy nem, mi a Mo-i leanynak adnak inkabb forrast... most viszont, hogy nagyobb a Mo-i HQ aranya, jobban a magyar gazdasagpolitika diktal a bankoknak.
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Értékelem a romantikus hozzáállásodat, sok ilyet lehetett olvasni a 2001-es Dotcom meg a 2007-es subrime és a 2010-es eurozóna válságok előtt is. Amek te most örülsz, az mint a vezető jegybankok által túltolt nulla közeli kamatláb és mennyiségi lazítás politikájának hazai begyűrűzése, aminek kb vége. Jelenleg a Buble of Everything állapotában vagyunk, túlárazott kötvény-részvény-ingatlan piacokkal (meg azzal a fos bitcoinnal). 2018-ban folytatódik a már megkezdett kamatemelési ciklus, ami szépen helyére teszi a kötvénypiacot is. A devizák meg fognak megint hülyülni.
1. Amit te romantikusnak nevezel, az az ami mukodott. Az hogy romantikus az nem erv. Te is tudod, hogy a Mo-i valsagkezeles utan 100-szor valsagallobba valt Mo, mig pl. a tokeletesen mas utan bejaro Lettorszag szinten szep GDP growth rate- el buszkelkedhet (sot, egy evvel elobb ertek el a valsag elotti GDP-juket mint Mo!) de kozben az allamadossaguk tobb mint duplajara(!) not, munkanelkuliseg 10%, fuggetlen monetaris politikajukat elvesztettek. Viszont oket nem lehet romantikusnak nevezni... a lettekkel kifizettettek a bankszektor vesztesegeit, mig Mo-n nagyreszt lenyelettek a bankokkkal. Ez a hatalmas kulonbseg, megha ez romantikus is. A kovetkezo valsag utan Lettorszagnak, az IMF kedvencenek, az austerity ut udvoskejenek talan mar a lete sem lesz biztositva, mig a magyar stimulus way (ami csak reszben magyar, joreszt nemet talalmany) oda vezetett, hogy Mo jocskan megerosodve jott ki a valsagbol.
2. en leirtam, hogy tudom, hogy mindenki azt fogja mondani, hogy a 2008-as valsagot sem vette eszre idoben senki, es most az a meno aki naponta ket uj valsagot megjosol, de nem fogok csak azert karogni, mert most az a meno. A karogoknak nem utolag kellett volna karogni, hanem 2008 elott, ezzel kicsit elkestek.
3. Igen, orulok a Quantitative easing-nek, szeritnem jo dolog, bizonyitott. Pont abba bukott bele Gorogo hogy nekik mar nem engedte Frankfurt, buntibol. Az, hogy vege, az egy jo dolog, mar nincs ra szukseg. Igen, varhato hogy noni fognak a kamatok, es? Akkor mi van? Az egy normalis dolog, resze a business circle fluctuation-nek.
4. a bitcoinnak meg semmi jelentosege nincs, egyszeruen meg nem eleg elterjedt, de szerintem jobban mar nem is fog, az allamok csak rajonnek mar, hogy egy ordas nagy atbaszas, elobb-utobb betiltjak, ha van egy csopp eszuk.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
1. Amit te romantikusnak nevezel, az az ami mukodott. Az hogy romantikus az nem erv. Te is tudod, hogy a Mo-i valsagkezeles utan 100-szor valsagallobba valt Mo, mig pl. a tokeletesen mas utan bejaro Lettorszag szinten szep GDP growth rate- el buszkelkedhet (sot, egy evvel elobb ertek el a valsag elotti GDP-juket mint Mo!) de kozben az allamadossaguk tobb mint duplajara(!) not, munkanelkuliseg 10%, fuggetlen monetaris politikajukat elvesztettek. Viszont oket nem lehet romantikusnak nevezni... a lettekkel kifizettettek a bankszektor vesztesegeit, mig Mo-n nagyreszt lenyelettek a bankokkkal. Ez a hatalmas kulonbseg, megha ez romantikus is. A kovetkezo valsag utan Lettorszagnak, az IMF kedvencenek, az austerity ut udvoskejenek talan mar a lete sem lesz biztositva, mig a magyar stimulus way (ami csak reszben magyar, joreszt nemet talalmany) oda vezetett, hogy Mo jocskan megerosodve jott ki a valsagbol.
2. en leirtam, hogy tudom, hogy mindenki azt fogja mondani, hogy a 2008-as valsagot sem vette eszre idoben senki, es most az a meno aki naponta ket uj valsagot megjosol, de nem fogok csak azert karogni, mert most az a meno. A karogoknak nem utolag kellett volna karogni, hanem 2008 elott, ezzel kicsit elkestek.
3. Igen, orulok a Quantitative easing-nek, szeritnem jo dolog, bizonyitott. Pont abba bukott bele Gorogo hogy nekik mar nem engedte Frankfurt, buntibol. Az, hogy vege, az egy jo dolog, mar nincs ra szukseg. Igen, varhato hogy noni fognak a kamatok, es? Akkor mi van? Az egy normalis dolog, resze a business circle fluctuation-nek.
4. a bitcoinnak meg semmi jelentosege nincs, egyszeruen meg nem eleg elterjedt, de szerintem jobban mar nem is fog, az allamok csak rajonnek mar, hogy egy ordas nagy atbaszas, elobb-utobb betiltjak, ha van egy csopp eszuk.
Mac szerintem ki fogja innen moderálni, mert OFF, de egy fene, válaszolok:
1. Az Eurozónán kívüli EU tagállamoknak (meg nem EU, de alapvetően vele kereskedő országoknak, ld Svájc, Norvégia) _nincs_ _önálló_ _monetáris_ _politikája_. Fear of floatingot tol mindenki, azaz bár mindenki inflációs célkövetést folytat lebegő árfolyam mellett (kivéve Dánia a 2.25% sávjával), valójában meg a külkereskedelmük és a fizmérlegük 70%-a az EU-hoz köti őket. Azaz az inflációra leginkább a devizán keresztül hatnak. Meg az adósságuk finanszírozására is. Dánoknál ezért a jegybank monetáris tanácsa kb annyit szokott "dönteni", hogy az ECB irányadó kamatlábát követik valamekkora prémium mellett (meg lehet nézni a honlapjukon a tanácsülések összefoglalóit, elég spártaiak...). Svajci meg cseh árfolyamplafon is beszédes volt.
A baltiak teljes bankrendszere svéd bankok kezében van (mérlegfőösszeg 80%-a). Továbbá az összes skandináv tolta egymást 2008 után euró-swap megállapodásokon keresztül, amit 2010-ben (? vagy 11) állandó szerződésben is rögzítettek. Szóval likviditásból nem tudnak kifutni.
Az Európai Stabilitási Mechanizmusról se feledkezz meg, abból most tudnának 140 millárd eurónyi államkötvényfinanszírozast pótló forrást nyújtani egy bajba jutott tagállamnak.
Lengyelek továbbra is szívják a fogukat. Múlt ősszel legalább is amikor legutoljára arra jártam még erősen anyáztak a jegybankárok. Nálunk az összes hitelállomány 65%-a (ebből chf 35%), lengyeleknél meg 33%-a (ebből chf 20%) volt 2011-ben (YESIN, P. (2013). Foreign Currency Loans and Systemic Risk in Europe. Federal Reserve Bank of St. Louis Review, vol. 95, no. 3, pp. 219–35.).
Honi dolgokkal kapcsolatban az a baj, hogy nehezen eldönthető: egyfelől szépen kiszélesítették az adóalapot és jól ki lett tömve fogyasztási adóval minden. Ami viszont necces, az az EU-s források esete: amíg beáramlik, addig egy csomó áfa is bemegy a büdzsébe, meg nő a GDP. Ez viszont jókora ciklikusságot visz a rendszerbe. Az előző rezsim fullba nyomta a kretént, szóval ahhoz képest fejlődés, de nálunk pont ugyanolyan vastagon ment az austerity csak celofánba volt csomagolva. Ezért is fogytak el az emberek a közszférából...
2. Nettó hülyeség, a 2008-as válság előtt is kijött már egy csomó szakcikk, már a 2006 májusi mini összeomlást is a rossz amerikai ingatlanpiaci hírek tolták. Az, hogy hazai médiában ez nem jelent meg (kivéve a portfolio.hu-t, vagy az akkor még olvasható Figyelőt) az más kérdés (nem volt benne Fekete Pákó meg Zsülike). 2007 őszen meg már minden a toxikus kötvényekről és a gyengülő dollárról szólt. Persze volt Európában bőven elég kretén politikus, aki még a 2008 októberi nagy lefagyáskor is csak túrta az orrát, de az politikai berendezkedéstől függelten kórkép.
3. Az a baj a QE-vel, hogy túltolták. Eredetileg azért találtak ki, hogy lenyugtassák a kötvénypiaci befektetőket azzal, hogy van bent egy biztos vásárló a paicon. Illetve, hogy pótolják a likviditas hiányt. Meg, hogy legyen valamiféle monetáris transzmisszió. Deflációs környezetben lehet is ilyen művelni, de 8 évig tolva eltorzította teljesen az eszközárazást. Jelenlegi kamatszintek mellett bármilyen alacsony belső megtérülési rátájú hülyeséget lehet finanszírozni. Aztán meg kamatemeles során borul a bili és megint elindul felfelé a nemteljesítési ráta. Csak akkor már inflációval kombinálva, tehát nem lehet eltolni még egy QE-t. Igazi 1970-es évek retrója lészen.
Amúgy nem kell nekem hinni, nem vagyok én pap, bárki le tudja magának szimulálni otthon, csak kell alapnak egy új keynesi infláció, output, valami AR(1) alapú pénzügyi mérleg. Utóbbi többletét-hianyát össze kell kötni a jegybanki mérleggel, azt ra kell dugni egy Taylor-szabályra, és az egészet visszacsatoltatni egy kamatparitassal, hogy legyen deviza árfolyam változásod is. A paramétereket meg be kell kalibrálni panel-rögresszióval. A hibatagok lehetnek normál eloszlasúak (vagy valami moderált Student-T). Majd ráakasztani egy for-ciklust, és tolni 1000 iterációt 100x, oszt megnézni mi jön ki. Cssssssúnyaaaa dolgok. A QE "olyan mint sajtreszerlővel maszturbalni: kezdetben jó ötletnek tűnik, de később már inkább fajdalmas".
4. mélységesen egyetertünk.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Valahol el kell kezdeniuk... es azert van eleg hosszu szarazfoldi hataruk is.
Vegyük sorba: Norvégia felől ott van egy marha nagy hegyvidék. Azon nem megfelelő ruhában nem aklimatizálódva nem lehet átmászni. Finnország felől az év felében nem lehet bemenni, mert megfagysz (jó, Ouluban a helyiek alig várják, hogy átsielhessenek a tengeren a svédekhez az helyi perverzió). Szóval az áradat Dánia felől jön az autópályán gyalogolva. Bárhogy is nézzük, katonai eszközökkel könnyen kezelhető kihívásról van szó (bár én továbbra is a flottát preferálom a Földközi tengeren...).
 
  • Tetszik
Reactions: tonyo

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Mac szerintem ki fogja innen moderálni, mert OFF, de egy fene, válaszolok:
1. Az Eurozónán kívüli EU tagállamoknak (meg nem EU, de alapvetően vele kereskedő országoknak, ld Svájc, Norvégia) _nincs_ _önálló_ _monetáris_ _politikája_. Fear of floatingot tol mindenki, azaz bár mindenki inflációs célkövetést folytat lebegő árfolyam mellett (kivéve Dánia a 2.25% sávjával), valójában meg a külkereskedelmük és a fizmérlegük 70%-a az EU-hoz köti őket. Azaz az inflációra leginkább a devizán keresztül hatnak. Meg az adósságuk finanszírozására is. Dánoknál ezért a jegybank monetáris tanácsa kb annyit szokott "dönteni", hogy az ECB irányadó kamatlábát követik valamekkora prémium mellett (meg lehet nézni a honlapjukon a tanácsülések összefoglalóit, elég spártaiak...). Svajci meg cseh árfolyamplafon is beszédes volt.
A baltiak teljes bankrendszere svéd bankok kezében van (mérlegfőösszeg 80%-a). Továbbá az összes skandináv tolta egymást 2008 után euró-swap megállapodásokon keresztül, amit 2010-ben (? vagy 11) állandó szerződésben is rögzítettek. Szóval likviditásból nem tudnak kifutni.
Az Európai Stabilitási Mechanizmusról se feledkezz meg, abból most tudnának 140 millárd eurónyi államkötvényfinanszírozast pótló forrást nyújtani egy bajba jutott tagállamnak.
Lengyelek továbbra is szívják a fogukat. Múlt ősszel legalább is amikor legutoljára arra jártam még erősen anyáztak a jegybankárok. Nálunk az összes hitelállomány 65%-a (ebből chf 35%), lengyeleknél meg 33%-a (ebből chf 20%) volt 2011-ben (YESIN, P. (2013). Foreign Currency Loans and Systemic Risk in Europe. Federal Reserve Bank of St. Louis Review, vol. 95, no. 3, pp. 219–35.).
Honi dolgokkal kapcsolatban az a baj, hogy nehezen eldönthető: egyfelől szépen kiszélesítették az adóalapot és jól ki lett tömve fogyasztási adóval minden. Ami viszont necces, az az EU-s források esete: amíg beáramlik, addig egy csomó áfa is bemegy a büdzsébe, meg nő a GDP. Ez viszont jókora ciklikusságot visz a rendszerbe. Az előző rezsim fullba nyomta a kretént, szóval ahhoz képest fejlődés, de nálunk pont ugyanolyan vastagon ment az austerity csak celofánba volt csomagolva. Ezért is fogytak el az emberek a közszférából...
2. Nettó hülyeség, a 2008-as válság előtt is kijött már egy csomó szakcikk, már a 2006 májusi mini összeomlást is a rossz amerikai ingatlanpiaci hírek tolták. Az, hogy hazai médiában ez nem jelent meg (kivéve a portfolio.hu-t, vagy az akkor még olvasható Figyelőt) az más kérdés (nem volt benne Fekete Pákó meg Zsülike). 2007 őszen meg már minden a toxikus kötvényekről és a gyengülő dollárról szólt. Persze volt Európában bőven elég kretén politikus, aki még a 2008 októberi nagy lefagyáskor is csak túrta az orrát, de az politikai berendezkedéstől függelten kórkép.
3. Az a baj a QE-vel, hogy túltolták. Eredetileg azért találtak ki, hogy lenyugtassák a kötvénypiaci befektetőket azzal, hogy van bent egy biztos vásárló a paicon. Illetve, hogy pótolják a likviditas hiányt. Meg, hogy legyen valamiféle monetáris transzmisszió. Deflációs környezetben lehet is ilyen művelni, de 8 évig tolva eltorzította teljesen az eszközárazást. Jelenlegi kamatszintek mellett bármilyen alacsony belső megtérülési rátájú hülyeséget lehet finanszírozni. Aztán meg kamatemeles során borul a bili és megint elindul felfelé a nemteljesítési ráta. Csak akkor már inflációval kombinálva, tehát nem lehet eltolni még egy QE-t. Igazi 1970-es évek retrója lészen.
Amúgy nem kell nekem hinni, nem vagyok én pap, bárki le tudja magának szimulálni otthon, csak kell alapnak egy új keynesi infláció, output, valami AR(1) alapú pénzügyi mérleg. Utóbbi többletét-hianyát össze kell kötni a jegybanki mérleggel, azt ra kell dugni egy Taylor-szabályra, és az egészet visszacsatoltatni egy kamatparitassal, hogy legyen deviza árfolyam változásod is. A paramétereket meg be kell kalibrálni panel-rögresszióval. A hibatagok lehetnek normál eloszlasúak (vagy valami moderált Student-T). Majd ráakasztani egy for-ciklust, és tolni 1000 iterációt 100x, oszt megnézni mi jön ki. Cssssssúnyaaaa dolgok. A QE "olyan mint sajtreszerlővel maszturbalni: kezdetben jó ötletnek tűnik, de később már inkább fajdalmas".
4. mélységesen egyetertünk.

Eh, csak nem birom ki, hogy ne folytassuk megha masik topicban is, leven erdekes a tema es a velemenyed a bitcoinrol mutatja hogy erdemes veled beszelgetni.
1. Van onallo monetaris politika, ha van sajat valutad. Ettol fuggetlen, hogy mas allamokkal kereskedsz es az hatassal van rad. Attol meg azt csinalsz a te valutaddal amit akarsz, nyilvan a piaci helyzetnek megfelelolen, arra nyilvan tekintettel kell lenned, de ne mond mar, hogy a Budapestrol meghatarozott magyar monetaris poltika annyira fuggetlen mint a Frankfurtbol meghatarozott gorog monetaris politika. A te logikad szerint akkor csak Eszak-koreanak van onallo monetaris politikaja. Dania nem jo pelda, mivel a dan korona az nem mas mint az euro egy egysege, kb. mint a yuan a renminbi-nek. Danokat atvagtak, elhitettek veluk, hogy van sajat valutajuk, pedig nincs, igy nekik valoban nincs onallo monetaris politikajuk.
Lo-ban nem sir a jegybank, itt az eves reportjaik angolul: http://www.nbp.pl/homen.aspx?f=/en/publikacje/r_roczny/r_roczny.html Neha felmerul, hogy esetleg az allam csinaljon valamit, de ugy dontottek, hogy semmit sem tesznek, majd magatol megoldodik a devizahitel problemaja, kifutnak oszt jolvan. Elhiszem, hogy egyes bankarok sirnak, mert el sem tudjak kepzelni azt, hogy milyen egy valodi devizahitel problema, mivel a felugyelet Lo-ban mar a valsag elott evekkel betiltotta, es igen vannak most rossz, nem teljesito hitelek amiket meg a tilats elott folyositottak, de ossze sem lehet hasonlitani a Mo-i helyzettel, Lo-ban max. jodolgukban sirnak.
Amugy nem hasonlithatod ossze egy kis, kulfoldtol jobban fuggo gazdasag fuggetlenseget mondjuk Lo-eval, tehat amig Mo-nak mind az exportja es az importja a ~80%-os savban mozog a GDP-hez kepest, addig Lo-e a 30-50%-os savban, tehat Lo-nak van nagy sajat belso piaca, sokkal kevesbe erzekeny arra, hogy mi van kulfoldon, hiaba EU tag, ez az egyik oka, hogy Lo-ban nem volt valsag es nem erdekli, hogy mi szenved ossze az eurozona, mig Mo-t valoban jobban megutheti egy begyuruzo valsag, de a fundamentumok total masok mar mint 2008-ban (ahogy korabbi hsz-emben irtam), vagy mint a Baltikumban napjainkban, tehat ha lesz is hamarosan valsag, azt Mo sokkal jobb allapotban fogja varni mint az elozot, en nem felek.
Igazad van, hogy kb. 80%-ban a bankok sved kezben van a Baltikumnak, Mary Stokes peldaul egyenesen azt irta (Economonitor megtalalod), hogy a sved bankok a "kvazi" monetary authority a tersegben, szoval azt Svedorszag donti el, hogy mikor mennyi likviditas van a Baltikumban, hihetelenul ki vannak szolgaltatva, ez az egyik oka, hogy ott kokemeny austerity volt, megha a kormany bele is bukott. Tehat pont hogy barmelyik pillanatban kifutnak a likviditasbol, Svedorszag egy masodperc alatt dontehet ugy, hogy volt-nincs likviditas. Amugy ezt nem ertem, hogy ez hogy jon ide, nem ugy tunik, hogy az mellett ervelsz, hogy kozeleg egy nagy valsag, hanem eppen azt mondod, hogy milyen jol ellesznek a baltiak. Pedig nem, nagyon nagy arat fizettek (munkanelkuliseg, allamadossag) azert, hogy nem voltak eleg fuggetlenek, kovetkezo valsag arrol fog majd szolni ott, hogy inkabb csatlakoznanak Oroszohoz, kis tulzassal...
Inflacio mindenhol alacsony, epp ezt szeretnek a jegybankok emelni, van is ter hozza, mar emelkedik is egy kis ideje, nincs ezzel gond, termeszetes.
2. persze, igaz, hogy kijottek 2008 elott is cikkek, hogy valsag van, de csak mert USA-ban 2007-ben kezdodott a valsag, nem gondoltam, hogy ennyire reszletesen bele kell menni a datumokba, a lenyeg, hogy mivel (par megnemertett zsenit leszamitva) mindenkinek hirtelen es nagyot utott a valsag, most mindenki valsagot lat minden sarokban, de a fundamentumok teljesen masok ma mint 2008-ban, persze mint mondtam van ahol sokkal rosszabb a helyzet, pl. Baltikum, de az az o bajuk, meg esetleg az eurozonae, nem Mo-e. Persze hat ra valamennyire, es igen, lesz valsag, mert azok midig jonnek mennek, de a Baltiak nyomorabol nem kovetkezik, hogy Mo-t megint ugy megutne egy valsag mint 2008-ban, es az alacsony kamatokbol sem kovetkezik, Csehorszag mar egy ideje emelgeti a kamatot, ez normalis, amilyen alacsonyan volt kell is, ettol nem dol ossze a vilag.
Tizezres limit miatt kov. hsz-ben folyt.
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Mac szerintem ki fogja innen moderálni, mert OFF, de egy fene, válaszolok:
1. Az Eurozónán kívüli EU tagállamoknak (meg nem EU, de alapvetően vele kereskedő országoknak, ld Svájc, Norvégia) _nincs_ _önálló_ _monetáris_ _politikája_. Fear of floatingot tol mindenki, azaz bár mindenki inflációs célkövetést folytat lebegő árfolyam mellett (kivéve Dánia a 2.25% sávjával), valójában meg a külkereskedelmük és a fizmérlegük 70%-a az EU-hoz köti őket. Azaz az inflációra leginkább a devizán keresztül hatnak. Meg az adósságuk finanszírozására is. Dánoknál ezért a jegybank monetáris tanácsa kb annyit szokott "dönteni", hogy az ECB irányadó kamatlábát követik valamekkora prémium mellett (meg lehet nézni a honlapjukon a tanácsülések összefoglalóit, elég spártaiak...). Svajci meg cseh árfolyamplafon is beszédes volt.
A baltiak teljes bankrendszere svéd bankok kezében van (mérlegfőösszeg 80%-a). Továbbá az összes skandináv tolta egymást 2008 után euró-swap megállapodásokon keresztül, amit 2010-ben (? vagy 11) állandó szerződésben is rögzítettek. Szóval likviditásból nem tudnak kifutni.
Az Európai Stabilitási Mechanizmusról se feledkezz meg, abból most tudnának 140 millárd eurónyi államkötvényfinanszírozast pótló forrást nyújtani egy bajba jutott tagállamnak.
Lengyelek továbbra is szívják a fogukat. Múlt ősszel legalább is amikor legutoljára arra jártam még erősen anyáztak a jegybankárok. Nálunk az összes hitelállomány 65%-a (ebből chf 35%), lengyeleknél meg 33%-a (ebből chf 20%) volt 2011-ben (YESIN, P. (2013). Foreign Currency Loans and Systemic Risk in Europe. Federal Reserve Bank of St. Louis Review, vol. 95, no. 3, pp. 219–35.).
Honi dolgokkal kapcsolatban az a baj, hogy nehezen eldönthető: egyfelől szépen kiszélesítették az adóalapot és jól ki lett tömve fogyasztási adóval minden. Ami viszont necces, az az EU-s források esete: amíg beáramlik, addig egy csomó áfa is bemegy a büdzsébe, meg nő a GDP. Ez viszont jókora ciklikusságot visz a rendszerbe. Az előző rezsim fullba nyomta a kretént, szóval ahhoz képest fejlődés, de nálunk pont ugyanolyan vastagon ment az austerity csak celofánba volt csomagolva. Ezért is fogytak el az emberek a közszférából...
2. Nettó hülyeség, a 2008-as válság előtt is kijött már egy csomó szakcikk, már a 2006 májusi mini összeomlást is a rossz amerikai ingatlanpiaci hírek tolták. Az, hogy hazai médiában ez nem jelent meg (kivéve a portfolio.hu-t, vagy az akkor még olvasható Figyelőt) az más kérdés (nem volt benne Fekete Pákó meg Zsülike). 2007 őszen meg már minden a toxikus kötvényekről és a gyengülő dollárról szólt. Persze volt Európában bőven elég kretén politikus, aki még a 2008 októberi nagy lefagyáskor is csak túrta az orrát, de az politikai berendezkedéstől függelten kórkép.
3. Az a baj a QE-vel, hogy túltolták. Eredetileg azért találtak ki, hogy lenyugtassák a kötvénypiaci befektetőket azzal, hogy van bent egy biztos vásárló a paicon. Illetve, hogy pótolják a likviditas hiányt. Meg, hogy legyen valamiféle monetáris transzmisszió. Deflációs környezetben lehet is ilyen művelni, de 8 évig tolva eltorzította teljesen az eszközárazást. Jelenlegi kamatszintek mellett bármilyen alacsony belső megtérülési rátájú hülyeséget lehet finanszírozni. Aztán meg kamatemeles során borul a bili és megint elindul felfelé a nemteljesítési ráta. Csak akkor már inflációval kombinálva, tehát nem lehet eltolni még egy QE-t. Igazi 1970-es évek retrója lészen.
Amúgy nem kell nekem hinni, nem vagyok én pap, bárki le tudja magának szimulálni otthon, csak kell alapnak egy új keynesi infláció, output, valami AR(1) alapú pénzügyi mérleg. Utóbbi többletét-hianyát össze kell kötni a jegybanki mérleggel, azt ra kell dugni egy Taylor-szabályra, és az egészet visszacsatoltatni egy kamatparitassal, hogy legyen deviza árfolyam változásod is. A paramétereket meg be kell kalibrálni panel-rögresszióval. A hibatagok lehetnek normál eloszlasúak (vagy valami moderált Student-T). Majd ráakasztani egy for-ciklust, és tolni 1000 iterációt 100x, oszt megnézni mi jön ki. Cssssssúnyaaaa dolgok. A QE "olyan mint sajtreszerlővel maszturbalni: kezdetben jó ötletnek tűnik, de később már inkább fajdalmas".
4. mélységesen egyetertünk.
Tizezres limit miatt tordelve:

3. Europaban nem egeszen arrol szolt a QE mint USA-ban (Eu-ban nem volt reszveny a lakossag kezeben). Europaban az egyik lenyege az volt, hogy szabalytalanul ugyan, de megfinanszirozzanak allamokat, igy megmentve Olaszot, Spanyolot, ... de nem a gorogoket, mert ok nem akartak ugy ugralni mint Berlin akarta. De mivel nem volt sajat valutajuk, ellenben volt nagy allamadossaguk (meg kulonben is hulye komcsik ;)) Berlin megbuntette oket. Budapest meg beintett Berlinnek, kihasznalva hogy van sajat valutank, mi dontunk a kamatokrol, az inflaciorol, a HUF ertekerol, igy az exportrol is. Persze nyilvan nem a piactol fuggetlenul, mert ugye nem vagyunk Eszakkorea, de millioszor fuggetlenebbek mint Gorogo. Amugy valoban volt austerity Mo-n is, de azert ahhoz kepest mi volt mashol Europaban Mo-n szinte semmi austerity nem volt, a legdurvabb lepes talan a 15% -os bercsokkentes volt a kozszferaban. Ez ugyan durva lepes volt, de ahhoz kepest mi volt mashol Europaban 2008-ban, ez szinte nem is szamitott austerity-nek.
Igaz amit irsz, hogy az alacsony kamatok miatt barmi hulyeseget meg lehet finanszirozni, de ez a bankok felelossege. Ha hulyeseget csinalnak, akkor buknak, akar Mo-n is, es igen az allamoknak teher lesz, hogy kimentik oket, de a lenyeg az, hogy a fundamentumok mar teljesen masok, ha lesz is belathato idon belul valsag, Mo-t tuti nem uti meg ugy mint a 2008-as vagy ahogy utni fogja a Baltiakat. Hogy lehet-e megint QE ha kell? Nemreg olvastam a Project Syndicate-en, hogy van aki mar helikopter-money-t javasol a kovetkezo valsag megoldasara.... en nem ertek ezzel egyet, de ha mar itt tartunk akkor a QE kifejezetten konzervativ megoldasnak fog akkor mar tunni. (Az altalad javasolt iteraciot nem tudom itthon megcsinalni, elfogadom neked, hogy annyi amennyi.).
A lenyeg, hogy azokat fogja megutni a valsag, akik megnovekedett allamadossagal, munkanelkuliseggel es kevesebb fuggetlenseggel jottek ki az elozobol. A tobbi meg konyebben fogja viselni. De azert mert most barmit lehet finanszirozni es van par felelotlen bank, az meg nem okoz vilaggazdasagi valsagot, ilyen bankok mindig voltak, majd felvasarolja oket a tobbi, ha romlik az eszkozallomanyuk.
4. jol sejtem, hogy kockazatkezeleshez van kozod?
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Vegyük sorba: Norvégia felől ott van egy marha nagy hegyvidék. Azon nem megfelelő ruhában nem aklimatizálódva nem lehet átmászni. Finnország felől az év felében nem lehet bemenni, mert megfagysz (jó, Ouluban a helyiek alig várják, hogy átsielhessenek a tengeren a svédekhez az helyi perverzió). Szóval az áradat Dánia felől jön az autópályán gyalogolva. Bárhogy is nézzük, katonai eszközökkel könnyen kezelhető kihívásról van szó (bár én továbbra is a flottát preferálom a Földközi tengeren...).
Nyilvan nem tudhatjuk mirol beszelgetnek a svedekkel, ez csak egy pelda volt, de pl. Finneknel van boven migri sajnos. Persze nyilvan a tenger-Dania az elsodleges utvonal.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Joideje tekint a Fidesz ugy Koperre mint az uj Fiumera. Egyszeruen annyi tortent, hogy 2010-tol Mo visszanyerte a gyakorlatban azt a szintu fuggetlenseget amit 1918-ban elveszitett, megint megtehetjuk, hogy legyen onallo kulpolitikank, sajat gazdasagpolitikank igy sajat kikotonk. Viszont a terulet/geopol/gazdasagi suly teruleten nem szereztunk vissza szinte semmit, igy Horvatorszagot mint szatelitallamot nem tudjuk mar megengedni magunknak, ezert lesz most a 2 millios Szlovenia (ezert is vedik magyar gepek a legteruket, ez politikai kerdes, nem katonai). Horvatorszagnak sincs sajat legiereje (Mig 21 nem szamit) megsem dolgozunk veluk e teren ossze, hiaba lenne logikus, mivel naluk nem vagyunk elegge nagyobbak)
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Joideje tekint a Fidesz ugy Koperre mint az uj Fiumera. Egyszeruen annyi tortent, hogy 2010-tol Mo visszanyerte a gyakorlatban azt a szintu fuggetlenseget amit 1918-ban elveszitett, megint megtehetjuk, hogy legyen onallo kulpolitikank, sajat gazdasagpolitikank igy sajat kikotonk. Viszont a terulet/geopol/gazdasagi suly teruleten nem szereztunk vissza szinte semmit, igy Horvatorszagot mint szatelitallamot nem tudjuk mar megengedni magunknak, ezert lesz most a 2 millios Szlovenia (ezert is vedik magyar gepek a legteruket, ez politikai kerdes, nem katonai). Horvatorszagnak sincs sajat legiereje (Mig 21 nem szamit) megsem dolgozunk veluk e teren ossze, hiaba lenne logikus, mivel naluk nem vagyunk elegge nagyobbak)
Ugyan, az 1984-ben bezárt Őrihodos-Zalaeg vonalat még az első Orbán-kormány építette vissza új nyomvonalon 2000 körül. Csak a villamosítást csinálták meg 2010 utan, de a szlovén oldalon talán idén készült el végig a tyúkbél (2016-ban még javában drótoztak). De így is csak többáramnemű modern mozdonyokkal járható, mert az ex-Jugoszláviában mindenütt 3000 V egyenáram van mint a lengyeleknél.
De amúgy valóban, a Gyesev teljes stratégiája arra épül, hogy az Alpokot rajta keresztül lehessen elkerülni (ezert kapták meg és újították fel a Szentgotthárd- Szombathely-Sopron vonalat), már csak a Körmend-Zalalövő szakaszt kellene kikalapálniuk és drót alatt kötnék be a Bécs-Pozsony-Győr hármoszöget a tengeri kikötőhöz. Viszont Koper és Ljubljana között jelenleg tényleg rettenet a pálya a domborzat miatt: gyakorlatilag egy órát kell mászatni, mire nem látszik a tenger. Ott kapacitást caak úgy lehet növelni, ha átfúrnak mindent keresztbe. Nem mellékesen: közvetlenül Koper mellett (szabad szemmel látható módon) ott van Trieszt, kicsivel meg odébb Velence. Szóval gyakorlatilag 3 kikötőt köt be osztrák pályahasználati díjak nélkül.
 
  • Tetszik
Reactions: tonyo

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Ugyan, az 1984-ben bezárt Őrihodos-Zalaeg vonalat még az első Orbán-kormány építette vissza új nyomvonalon 2000 körül. Csak a villamosítást csinálták meg 2010 utan, de a szlovén oldalon talán idén készült el végig a tyúkbél (2016-ban még javában drótoztak). De így is csak többáramnemű modern mozdonyokkal járható, mert az ex-Jugoszláviában mindenütt 3000 V egyenáram van mint a lengyeleknél.
De amúgy valóban, a Gyesev teljes stratégiája arra épül, hogy az Alpokot rajta keresztül lehessen elkerülni (ezert kapták meg és újították fel a Szentgotthárd- Szombathely-Sopron vonalat), már csak a Körmend-Zalalövő szakaszt kellene kikalapálniuk és drót alatt kötnék be a Bécs-Pozsony-Győr hármoszöget a tengeri kikötőhöz. Viszont Koper és Ljubljana között jelenleg tényleg rettenet a pálya a domborzat miatt: gyakorlatilag egy órát kell mászatni, mire nem látszik a tenger. Ott kapacitást caak úgy lehet növelni, ha átfúrnak mindent keresztbe. Nem mellékesen: közvetlenül Koper mellett (szabad szemmel látható módon) ott van Trieszt, kicsivel meg odébb Velence. Szóval gyakorlatilag 3 kikötőt köt be osztrák pályahasználati díjak nélkül.
Illetve Fiume felé Horvátországon keresztül ott a dél-balatoni 30-as vonal (részben 2 vágányúsítva a tó végéig, 160-100-as tempóra felújítva, utána meg egy fostenger), meg a kaposvári 40-es vonal (azt még úgy Kaposvarig össze kapirgálja a MÁV, de utána az is trágya).
Továbbá Ljubljana és Fiume között 2 vagányon, villamosítva ki van építve a pálya, a szűk keresztmetszet a kontinentális meg a koperi részeken van.
 
  • Tetszik
Reactions: Pal

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Nyilvan nem tudhatjuk mirol beszelgetnek a svedekkel, ez csak egy pelda volt, de pl. Finneknel van boven migri sajnos. Persze nyilvan a tenger-Dania az elsodleges utvonal.
Én közép-finneknél egyszer voltam november végén egy hétig: először és utoljára. Pedig azóta is hívogatnak, hogy hú, februárban sarkifény, de az nem napon felnőtt embernek való, ami ott zajlik. Az egy dolog, hogy -20 fok van és éjfél után nincs sör még a helyi alkeszoknak se, de amikor 11 és 2 között látsz valami kis bogyót az égen és az lenne a Nap... Konkrétan nincs mire felébredni, nincs idő, nincsenek égtájak. Szóval nem véletlenül művelik arrafele olyan szépen a metált.
(pedg én aztán megtettem mindent: besétáltam a reptérről 14 km-t, megszemlélve a vidéket; ettem ízletes rémszarvast; ittunk sok sört; repültünk hófúvásban stb)
Lehet azt mondani, hogy de segílyért elmegy oda Randomisztánból a papucsos. Ja csak ha kiteszik Helsinkitől északabbra, akkor magától hazamegy gyalog... (svedeknél volt is ebből nyívás :D ).
Én bevallottan gyűlölöm Budapestet (nem, annál van még egy település, amit jobban gyűlölök :hadonaszos:), de amikor végre leszálltunk és nem akartam megfagyni és volt Nap, na akkor nagyon örültem annak Bűzhödt Pöcegödörnek (aztán húztam a bélést minél gyorsabban elfelé).
 
Status
Not open for further replies.