[Kantin] Magyarország
- Téma indítója silurusglanis
- Indítva
- Status
Abszolut nem az . cukrosabb gyumolcspalinka veszejesebb.
Ket het allatt leerjed jobb esetbe 10 nap. Annyi hogy savazni jobban kell. Meg az arpa fozesenel vigyazni kell ha nem hantold az arpa es daralas utan se tisztitja meg az ember csak szurve szabad lefozni mert kulonben robban...
Vegulis wiskey mert ugye gabonabol nem lehet palinka. Vodkat is csinaltam mar kivancsisagbol.
Ket het allatt leerjed jobb esetbe 10 nap. Annyi hogy savazni jobban kell. Meg az arpa fozesenel vigyazni kell ha nem hantold az arpa es daralas utan se tisztitja meg az ember csak szurve szabad lefozni mert kulonben robban...
Vegulis wiskey mert ugye gabonabol nem lehet palinka. Vodkat is csinaltam mar kivancsisagbol.
Ettél már ilyenből? Az íze kb semmilyen sem a zöldségnek sem a gyümölcsnek.Én úgy tudom, hogy az EU-ban durva élelmiszer túltermelés van.
Szóval én nem félek az energia növényektől. A GMO meg ilyen körülmények között a rohadtúl fölösleges kategória.
A jövő meg úgy is a hidroponikus növény termesztésé, ahhoz meg se GMO se termőföld nem kell. Akár Budapest közepén, egy pláza tetején is meg lehet csinálni...
Két hete láttam az Izorzokben ilyet az Alföldön van valahol Pest után. Szóval itthon is van már ilyen modern termelési rendszer.Én úgy tudom, hogy az EU-ban durva élelmiszer túltermelés van.
Szóval én nem félek az energia növényektől. A GMO meg ilyen körülmények között a rohadtúl fölösleges kategória.
A jövő meg úgy is a hidroponikus növény termesztésé, ahhoz meg se GMO se termőföld nem kell. Akár Budapest közepén, egy pláza tetején is meg lehet csinálni...
Igen Szentesen az Árpád agrár nyomja, az ott dolgozó ismerősöktől és onnan hozott "ételekből" tudom, hogy íztelen az ilyen módon készült zöldség.
Köszi! Gondoltam mert ha jól emlékszem úgy említette hogy hipermarketekbe szállítanak, és ahogy mondták a spanyol még xarabb.
Nagy csodát nem érdemes várni ilyenektől, de beleillik a tömegtermelés a tömegeknek láncolatba (csirke,disznó,stb) és legalább magyar mint a Tanúban a narancs. 
Én úgy tudom, hogy az EU-ban durva élelmiszer túltermelés van.
Szóval én nem félek az energia növényektől. A GMO meg ilyen körülmények között a rohadtúl fölösleges kategória.
A jövő meg úgy is a hidroponikus növény termesztésé, ahhoz meg se GMO se termőföld nem kell. Akár Budapest közepén, egy pláza tetején is meg lehet csinálni...
Nem vagyok szagértő,de úgy tudom,hogy az ilyen módszerrel,és természetes fény nélkül termelt növények messze nem tartalmazzák azokat az összetevőket,amiért fogyasztjuk őket,viszont mind szép,egyforma,egyszerre érik,egyszerre lehet leszedni,meg minden,csak üres.
Szerte Európában a túlzott iparosítás tönkretette és megmérgezte a talajt, az efféle körülmények között termesztett növénytől legalább nem kap rákot a fogyasztó.
Marokkói termékeket érdemes talán a legbátrabban felhasználni mellékhatások nélkül.
Panoz szürkeállománya.
Ép marokkoi paprika ha jól tudom pár évvel ezelőtt tonna számra hívták vissza mert annyi vegyszermaradványt találtak benne.
Ugye Panoz te direkt csinálod hogy mindennek pont az ellenkezőjét ajanlod?
Mit gondolsz Marokkoban milyen egészségügyi előírások vannak? Abdul szerinted megmossa a kezét miután a bucka mögé xart? Hát Abdulne miután tampont cserélt? Ott milyen vegyszereket használhatnak vajon, hát a tárolási körülmények, szállítás? Nincsen semmi baj a magyar termőföldekkel, de ha mégis viszolyogsz ettől hát ajánlom a szibériai soha fel nem szantott preriket. De ezek szerint ahol te élsz a csodás nyugaton mégse olyan csodás az élet ha ekkora a szennyezés. Megjegyzem meg hogy pl a ddt Magyarorszag vonta ki a világon elsőként meg a hetvenes évek elején.
papajoe
Az így termelt növények kevésbé ízletesek , mint a talajban termeltek, de:
1. Sokkal kevesebb a selejt
2. Elvileg nem kell őket permetezni
3. A külső szennyeződésektől is sokkal jobban mentes
4. E mellet a város közepén is meg lehet termelni, így nem kell 100+ km-et szállítani.
5. Elvileg 1 hektárnyi ilyen termelő egység legalább 30 hektárnyi hagyományos (értsd trágyázott, permetezett) jól termő egységet tud kiváltani.
Mindennek van előnye és hátránya is. Ennek a módszernek szerintem több előnye van, mint hátránya.
Sajnos ma már ipari módszerekkel termelnek állatokat is, az szerintem sokkal problematikusabb , mint növényeket így termelni.
Az így termelt növények kevésbé ízletesek , mint a talajban termeltek, de:
1. Sokkal kevesebb a selejt
2. Elvileg nem kell őket permetezni
3. A külső szennyeződésektől is sokkal jobban mentes
4. E mellet a város közepén is meg lehet termelni, így nem kell 100+ km-et szállítani.
5. Elvileg 1 hektárnyi ilyen termelő egység legalább 30 hektárnyi hagyományos (értsd trágyázott, permetezett) jól termő egységet tud kiváltani.
Mindennek van előnye és hátránya is. Ennek a módszernek szerintem több előnye van, mint hátránya.
Sajnos ma már ipari módszerekkel termelnek állatokat is, az szerintem sokkal problematikusabb , mint növényeket így termelni.
T
Törölt tag
Guest
@fip7 Nincs ezzel gond, csak akkor az így termelt paradicsom szerű gumót ne nevezzük paradicsomnak, mert nem olyan az íze. 
Fennek
Támogatom, ha az iparilag termelt tesco-s csirkét sem nevezzük csirkének. Mert annak nem csak az íze nem olyan, de még az állaga sem.
Hozzá teszem, ettől függetlenül tömegével esznek az emberek ilyen húst, aminek két oka van:
1. A "háztáji" vagy olyan jellegű termeléssel nem lehet ekkora mennyiséget előállítani.
2. A fentebb említett módszerrel önmagában 3-4 szer annyiba kerül 1 kg hús, mint az ipari módszerrel.
Ha pedig nem jut ki elegendő mennyiség , olcsón a piacra, akkor biza fölmegy az árúnak az ára. Ebből meg az következne, hogy sokkal kevesebb hús jutna az emberek asztalára.
Szóval ezek igazából ilyen eldöntendő kérdések. Mi a fontosabb? A jó minőség kevesek számára, vagy akár a rosszabb minőség, de mindenki számára?
A tesco-s "puffasztott" csirkével ellentétben az ilyen módszerrel termelt paradicsom egészségesebb, mint a nagyipari módszerekkel, földben termelt, társai.
És élelmiszer biztonsági szempontból pedig fölveszi a versenyt bármelyik háztájival. Az íz az amiben közel sem olyan jó. De ettől még nem egy gyenge termékről beszélünk.
Meg azért kis hazánkban kicsit súlytalan is ez a "vita" mert nálunk simán megoldható a 10 milliós populáció etetése.
Viszont vannak a világnak olyan részei, ahol vagy termőterület nincs elég, vagy pedig a klíma nem alkalmas a hagyományos termelésre. Ott ez a módszer, szerintem aranyat érhet. És ha az élelmiszer hiány 3 megoldása közül választani kell (hidroponikus , GMO, népírtás by Thanos) akkor én inkább erre a módszerre szavaznék.
Persze ha globálisan nézzük a születés szabályozás nagyon ráférne az emberiségre.
Támogatom, ha az iparilag termelt tesco-s csirkét sem nevezzük csirkének. Mert annak nem csak az íze nem olyan, de még az állaga sem.
Hozzá teszem, ettől függetlenül tömegével esznek az emberek ilyen húst, aminek két oka van:
1. A "háztáji" vagy olyan jellegű termeléssel nem lehet ekkora mennyiséget előállítani.
2. A fentebb említett módszerrel önmagában 3-4 szer annyiba kerül 1 kg hús, mint az ipari módszerrel.
Ha pedig nem jut ki elegendő mennyiség , olcsón a piacra, akkor biza fölmegy az árúnak az ára. Ebből meg az következne, hogy sokkal kevesebb hús jutna az emberek asztalára.
Szóval ezek igazából ilyen eldöntendő kérdések. Mi a fontosabb? A jó minőség kevesek számára, vagy akár a rosszabb minőség, de mindenki számára?
A tesco-s "puffasztott" csirkével ellentétben az ilyen módszerrel termelt paradicsom egészségesebb, mint a nagyipari módszerekkel, földben termelt, társai.
És élelmiszer biztonsági szempontból pedig fölveszi a versenyt bármelyik háztájival. Az íz az amiben közel sem olyan jó. De ettől még nem egy gyenge termékről beszélünk.
Meg azért kis hazánkban kicsit súlytalan is ez a "vita" mert nálunk simán megoldható a 10 milliós populáció etetése.
Viszont vannak a világnak olyan részei, ahol vagy termőterület nincs elég, vagy pedig a klíma nem alkalmas a hagyományos termelésre. Ott ez a módszer, szerintem aranyat érhet. És ha az élelmiszer hiány 3 megoldása közül választani kell (hidroponikus , GMO, népírtás by Thanos) akkor én inkább erre a módszerre szavaznék.
Persze ha globálisan nézzük a születés szabályozás nagyon ráférne az emberiségre.
Elméletileg ez azért van, mert tápoldatból szívogatnak, de mehetne alájuk ellenőrzött flórájú talaj (bacikultúra van, kórokozó nincs) és az javítana a minőségen ugyanilyen hatékonyság mellett. Legalábbis nekem ezt mondták, nem értek hozzá.
- Status