Kína hadiipara és haderőfejlesztési programja

ja...meg a belső energiával nyomtatják a kungot, így gyártanak repülőgépet...

 

vagy már  a megszokott saját fejlesztés címén sikerült ellopniuk valahonnan egy nem is létező technológiát?

 

vagy enniyt késik náluk a naptár, hogy ott csak most van április elseje...

 

/megjegyzem, úgy látszik világszerte divat lett beszopni bármi hülyeséget, csak mert kímniak jelentették ki... még ha olyan komoly dolog is, mintha a japánok azt mondanák, saját fejlesztésű origamihajtogató géppel gyártanának ezentúl vadászgépet  - akkor bezzeg hangosan röhögne mindenki/

 

a hülye amerikaiak... meg mit kínlódnak, az  F-35 emelőhajtóművének egyik lapátsorával, hogy belül üreges legyen..ahelyett hogy felfújnák mint a hülyegyerek az óvszert...
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Az origami hajó elég valószerűtlenül hangzik, de ebben nem tudom mi a komolytalan. Lehet hogy a költségcsökkenés mértéke túlzás, de magának a 3D nyomtatásnak semmi elvi akadálya nincs. A 90%-os anyagmegtakarítás is abszolút hiteles lehet, amíg nem teszik hozzá hogy ezt azonos szerkezeti szilárdság mellett érik el.
 
Vagy a tömegcsökkenést úgy elérni, hogy csak a kritikus teherviselő elemek kapnak olyan szilárdságú elemet, ami mondhatni eddig azonos volt a repülőgép építésben? Magyarán ugyanazon szerkezeti elemekhez kétfajta sűrűségű anyagot alkalmazni, amelyek ötvözete azonos, csak a szakítószilárdság nem. Ha hülyeséget írtam volna, én már ott leragadtam, hogy lézer meg CNC.
sf-laugh.gif
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Szerintem a kínaiak csak mertek nagyot mondani! Azok után, hogy a civil gépek /COMAC ARJ-21 és a C-919/ "fejlesztése" tovább csúszik....
Pozitív hír legalább, hogy az AVIC Y-20-as szállítógép már repül /- igaz, orosz hajtóművekkel/...!
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Szerintem nem kell gyorsabban fáradás miatt aggódni. Ezek - főleg ami az itteni videón is látszik - utómunkát igényelnek. Valószínűleg ezután egy edzési eljárásnak is alávetik a darabokat és akkor nem lesz probléma.
Amúgy ebből is alapvetően két technológia létezik, az egyik, ami durvább munkát csinál nagyobb darabok esetén, pl mint a fenti videón,a másik meg szintenkét nyomtat titánium-porba süllyesztve a darab már meglévő részét, hihetetlenül apró részleteket is tökéletesen ki lehet dolgozni vele, de nagyságrendekkel lassabb.
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Hát, érdekesnek hangzik... Viszont, amennyire tudom, a komoly mechanikai igénybevételre szánt alkatrészeknél még a porkohászati úton előállított ötvözeteket is át szokták hengerelni , vagy kovácsolni (hidegen, vagy melegen, ez az adott ötvözettől függ), hogy egyenletesebb szövetszerkezetet érjenek el, ezáltal javítván a mechanikai tulajdonságokat, majd kivágják/kiforgácsolják a kívánt formát, ami utána kapja meg a szükséges hőkezelést, szóval ez a "nyomtatásos" dolog nekem kicsit sántít... De a kínaiak biztos jobban tudják, csak aztán nehogy sűrűn elkezdjenek potyogni a J-20/J-31-eseik.
 
<a class="spLink spProfilePopupLink vtip" title="Profile" rel="nofollow">joker</a>

 

Még azt is lehet tudni, hogy melyik ötvözetből mennyi van benne. Ha megtalálom, linkelem azt a pdf-et, mert úgy tűnik, hogy leszedték közben az eredeti helyről...

 

<a class="spLink spProfilePopupLink vtip" title="Profile" rel="nofollow">molnibalage</a>

 

"Hogy a viharba jönne össze még -40%, amikor a gép igen komoly %-a a lehető legkönnyebb agyagból van már most is…?"

 

Sehogy, ez orbitális bullshit, nem több. Valakinek messzire gurult ott a gyógyszere.
sf-laugh.gif
 
Rosszul emlékeztem, a pontos arányok nincsenek meg és nem is törölték, csak nem lehet közvetlenül linkelni.

http://www.asminternational.org/portal/site/www/AsmStore/ProductDetails/?vgnextoid=c80d29e36c228110VgnVCM100000701e010aRCRD  Itt a zöld színű, "Open Document" feliratú gombra kell kattintani.

És van még egy másik doksi is: http://ftp.rta.nato.int/public//PubFullText/RTO/MP/RTO-MP-069-II///MP-069%28II%29-%28SM2%29-05.pdf
 
És még így sem jó az ASM-es link... Na akkor próbáljuk meg így: http://tinyurl.com/k4q9cxp<b>
</b>
 
Valahogy úgy képzelném el, hogy titánt por formában munkálják meg, valamilyen hasonló módszerrel, mint a lézeres felrakóhegesztés.
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
A cikkben szereplő repülők /a J-15 kivételével/ még csak prototípusok, tehát nem fognak "sűrűn potyogni"! A sorozatgyártásnál meg majd kiderül, hogy áttörés vagy átverés a 40%-os "súlycsökkentés"...!!!

Mellesleg a kínai civil gépek esetében mostanság újabb csúszásokról, hibás alkatrészekről és "súlynövekedésről" lehet olvasni. A katonai gépek gyártói ennél jóval szemérmesebbek...!!!
 
Az igazi technológiai áttörés számomra az lenne, ha túllépnének az orosz erőforrásokon és saját erőből tudnának olyat fejleszteni, ami minden típushoz az optimális teljesítményt adja le, mint az USA-ban.
 
Majd akkor lépnek túl az orosz erőforrásokon ha már megfelelő szintre jutottak. Elektronikai téren már inkább csak megnézik mit tudnak az oroszok a saját eszközeikhez képest. Hajtómű téren meg van még mit tanuljanak, bár a minőségi hajtóműépítést nem az oroszoktól lehetne tanulni.

Az új Aranysasban van egy hír ami szerint a következő kínai repülőgép-hordozó kapacitása és mérete már közel akkora lesz mint az amerikai hordozóké. Arra azért kíváncsi leszek. 
 
Luperator, szerintem hiába vársz rá. Nem lesz egy hatalmas nagy tehnológiai áttörés, hanem sok apró sikeres fejlesztés, aminek néhány gyümölcse már beérett, mint pl a WS-10A hajtómű.
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Jó helyen kapizsgáltok, mert 1 "jó" hajtóműhöz sok és precízen megmunkált titán alkatkészre van szükség! A kérdés már csak az, hogy mikorra sikerül ilyet sorozatban gyártani - akár orosz hajtóművek alapján...!
Mert új nyugati "minőségi" hajtóműhőz nehéz lesz hozzájutni! /- A '70-es években kifejlesztett CFM-56 alapján készült WS-10A-nak azért még vannak "gyermekbetegségei"/...!
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
a kínaiak most 15 milliárd dollárt akarnak belevágni a hajtóműgyártásba.. Nem nagyon jön össze nekik a technológiai áttörés... Bár ez szerintem csak idő kérdése. Iszonyat erőforrásokat képesek adni arra, ami éppen kell nekik.

A szuperötvözettekkel elég komoly gondok lehetnek odaát még... Hiába tudják kisakkozni a kémiai összetételt, ha hiányzik hozzá a technológiai plusz. Az acélokkal ugyanígy voltak. Vettek nyugatról acélt, gyorsan betolták EDS alá, jött is az összetétel, csak éppen azt nem értették, hogy ok, beszórtuk az elemeket, mégis szétrobban a P23-as anyag... Ha meg nem reped, akkor nem bír annyi időt ki, mint kellene... Kellemetlen :))

Múltkor egész egyszerűen megkérdezték, hogy tudunk-e szerezni Hastelloy-t :D
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back