E-152A K-9-155 rakétákkal
E-152-1
E-152M az E-152-1 módosított változata, amelyik a képpel ellentétben soha nem repült. A moninói légierő múzeumban E-166 jelöléssel állították ki.
"Flipper" kódnevű prototípus 3 nézeti rajza
Elfogónak készült, először 2db Tumanszkij-R-11 hajtóművel, a továbbfejlesztett P és M, 1db R-15-300 hajtóművel volt felszerelve.
Szerintem az E-155R-1 előtti kísérleti prototípus volt, a MiG-21 továbbgondolása oldal ágon, de mivel létrehozták az E-155-t, ezért már nem folytatták a berepülésekkel, átadták a múzeumnak.
E-155R-1
Legnagyobb jó szándékkal (pokolba vezető út, ugye...) vélt ismereteim szerint - ami régen történt google fordítózást jelent - pontosítanék.
A MiG-21 mérettartományban beváltnak tűnő elrendezést megpróbálták nagyobb méretben is megvalósítani, a náluk megszokott módon; több lépésben:
http://www.airwar.ru/firm/mrus.html
Ennek volt első képviselője a Ye-150-es:
http://www.airwar.ru/enc/xplane/e150.html
Hajtóműnek a Tu-123-as pilóta nélküli felderítőrepülő hajtóművét tudták felhasználni...már amikor végre kaptak.
Most nem másoltam be újra a szövegeket a fordítóba, de úgy emlékszem, hogy rendre hosszú ideig álltak a prototípusok a hajtóműre várva, ami megmarad bennem, hogy pl. a Ye-150 másfél évet(!) várt az akkor még ráadásul tragikusan rövid élettartamú (gyakorlatilag egyszer használatos) hajtóműre, közben meg ugye versenyt futottak az idővel; zajlott a fegyverkezési verseny...
https://testpilot.ru/russia/tupolev/123/
https://testpilot.ru/russia/tupolev/123/index_1.php
Elég impozáns tempót tudott (2890 km/h), de a hatótávolsága, levegőben tölthető ideje - a maximális sebességet figyelembe véve - a "kályhacső" elrendezés miatt minimális volt.
Ezt a - MiG-21-es farigcsálást (gerinctartályok ugye) kísértetiesen megvalósító evolúció nem tudta érdemben javítani. Én a magam részéről azt gyanítom, hogy a kiküszöbölhetetlen probléma és a North AmericanA3J/A-5 aerodinamikai elrendezésére való rácsodálkozás volt az ok, amiért végül több, mint tíz évnyi kályhacsövezés után elkezdtek végre mai napig korszerűnek látható, de (kívül) jóval bonyolultabb formával küzdeni...
A tapasztalatok birtokában a következő a Ye-152 lett volna ugyanezzel a hajtóművel, de talán nem véletlen, hogy a MiG-21-esben használt - itt kettő - hajtómű miatt áttervezett törzshátsórésszel kettő évvel(!) korábban repült, mint az egy hajtóműves változat...
Amúgy ennél engedték el a korábbi fétisüket, hogy a szárnybelépő élét lehetőleg a 90 fokhoz kell közelíteni
.
Már szinte MiG-25 trapézszárny
:
Egy hajtóművel a Ye-152:
http://www.airwar.ru/enc/xplane/e152.html
Két hajtóművel, de még az erősebben nyilazott szárnnyal a Ye-152A:
http://www.airwar.ru/enc/xplane/e152a.html
Aztán még megépítették a Ye-152M/Ye-166 jelű verziót, ami a gerinctartályok miatt "gyönyörű" lett, mint a MiG-21 SzMT...
http://www.airwar.ru/enc/xplane/e152m.html
Ez látható Moninoban, sajnos valamiért nem tudom beilleszteni, pedig már Ghostrider összes képét is kitöröltem kínomban az idézett hozzászólásaiból, amiért itt kérek elnézést.
Kattintás a linkre:
https://russianplanes.net/id150981