Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Kevered ! Ha néha magától kidől néhány fa az nem gond az hasznos is lehet ! Én a 2017 áprilisi hódöntést hoztam példának ahol ledűlt a hótól gyökerestől vagy 250 000m3 fa a Bükkben ebből híres BNPI kb az 1/3-t hagyta az erdészeteknek összegyűjteni a többi azóta is ott rohad uszkve 2,5-3 mrd Ft értékben ! Nekem ez a bajom ha nem jött volna le ! Illetve támogatom a vágástéri hulladék erőművi felhasználását ami igen jelentős mert a bruttó fatömeg 25-30 % . Idehaza termelünk évi 2-2,2 millió m3 fát ennek mennyi is a 25%? Ugye , hogy jelentős na ezt kéne és sajnos még sokszor hagyják is ott rohadni !
Amit írsz az a síkvidéki nyarasokra igaz ! A hegyvidéki kemény lombos elegyes erdőinket már természetes úton újítják meg !
Már leírtam Szittyának .
Idehaza már csak a nyarasokat és az akácosokat vágjál tarra ! A kemény lombos erdeinket már bontó vágásokkal újítják !
Ma Magyarországon már nem jellemző a tarvágás. Általában csak annyi fát szednek ki, hogy nyiladék keletkezzen a lombkoronában és ezzel próbálják imitálni a fa kidőlést. A gond az, hogy nem marad ott a törzs, ami megköti a nedvességet, táplálékul, menedékként szolgál a rovaroknak, kisebb állatoknak, megtelepedhetnének rajta a gombák és különböző növények is. Ismert folyamat például, hogy sok esetben akár fák magjai is szívesen kezdenek nőni a kidőlt fák korhadó törzsén. Magyarországon is vagy 30 éve komoly kutatások kezdődtek a természetes erdő témában, aktívan felhasználva a Csörgő patak völgyében található viszonylag érintetlen erdőben tapasztaltakat.
Van, amikor a természet leutánozása a legegyszerűbb és legokosabb megoldás.
Néha lehet látni ilyen érdekes formákat. Ezeknek az szokott az oka lenni, hogy egyszerűen elkorhadt a fatörzs, amin az időközben felnövő fa megkezdte a növekedést.
Igazából akkor igazán egészséges egy erdő, ha ez egymáshoz közeli területen több különböző életkorú és több fajtájú fa is jelen van. Így nem csak egy összefüggő lombkorona-szint van alatta egy "halott" erdővel, hanem jelen van a gyep/cserje és lombkorona-szint is.
Az egyidős fákból álló telepített erdő lombkoronája teljesen zárt, emiatt az alatta lévő talajon szinte semmi nem képes megmaradni.
Ugyanez miatt szokott kialakulni, hogy a szinte teljesen összezáródó lombkoronával rendelkező, hosszú életű bükkerdőkben nincs cserje/gyepszint, itt jószerivel csak olyan növények találhatóak amelyek nem fotoszintetizálnak, esetleg örökzöldek, amelyeknek elég a beszűrődő fény is, ilyen mondjuk a Magyal vagy a Tiszafa.
Ezzel szemben egy ritkásabb Tölgyerdőben gyakrabban jelen van mind a 3 szint. A Tölgy mellett jellemzően megjelenik a Kőris, Juhar, Galagonya is, bokrokból pedig a Mogyoró, Szeder gyakori.
Érdekesség, hogy a természetes fenyőerdők sem szoktak zárt lombkorona-szinttel rendelkezni. A sovány talaj miatt nagyobb a távolság a fák között, ahol meg szokott jelenni a Nyír, Berkenye, Boróka, Áfonya.
A legtöbb emberben valami hasonló kép jelenik meg a fenyőerdő hallatán.
Pedig egy természetes fenyves inkább így néz ki.
Ma Magyarországon már nem jellemző a tarvágás. Általában csak annyi fát szednek ki, hogy nyiladék keletkezzen a lombkoronában és ezzel próbálják imitálni a fa kidőlést. A gond az, hogy nem marad ott a törzs, ami megköti a nedvességet, táplálékul, menedékként szolgál a rovaroknak, kisebb állatoknak, megtelepedhetnének rajta a gombák és különböző növények is. Ismert folyamat például, hogy sok esetben akár fák magjai is szívesen kezdenek nőni a kidőlt fák korhadó törzsén. Magyarországon is vagy 30 éve komoly kutatások kezdődtek a természetes erdő témában, aktívan felhasználva a Csörgő patak völgyében található viszonylag érintetlen erdőben tapasztaltakat.
Van, amikor a természet leutánozása a legegyszerűbb és legokosabb megoldás.
Néha lehet látni ilyen érdekes formákat. Ezeknek az szokott az oka lenni, hogy egyszerűen elkorhadt a fatörzs, amin az időközben felnövő fa megkezdte a növekedést.
Igazából akkor igazán egészséges egy erdő, ha ez egymáshoz közeli területen több különböző életkorú és több fajtájú fa is jelen van. Így nem csak egy összefüggő lombkorona-szint van alatta egy "halott" erdővel, hanem jelen van a gyep/cserje és lombkorona-szint is.
Az egyidős fákból álló telepített erdő lombkoronája teljesen zárt, emiatt az alatta lévő talajon szinte semmi nem képes megmaradni.
Ugyanez miatt szokott kialakulni, hogy a szinte teljesen összezáródó lombkoronával rendelkező, hosszú életű bükkerdőkben nincs cserje/gyepszint, itt jószerivel csak olyan növények találhatóak amelyek nem fotoszintetizálnak, esetleg örökzöldek, amelyeknek elég a beszűrődő fény is, ilyen mondjuk a Magyal vagy a Tiszafa.
Ezzel szemben egy ritkásabb Tölgyerdőben gyakrabban jelen van mind a 3 szint. A Tölgy mellett jellemzően megjelenik a Kőris, Juhar, Galagonya is, bokrokból pedig a Mogyoró, Szeder gyakori.
Érdekesség, hogy a természetes fenyőerdők sem szoktak zárt lombkorona-szinttel rendelkezni. A sovány talaj miatt nagyobb a távolság a fák között, ahol meg szokott jelenni a Nyír, Berkenye, Boróka, Áfonya.
A legtöbb emberben valami hasonló kép jelenik meg a fenyőerdő hallatán.
Pedig egy természetes fenyves inkább így néz ki.
Ez mind szép és jó kár , hogy ez csak egy olyan elmélet amit nem lehet megvalósítani a mostani viszonyok között ! A fotel környezetvédők persze szajkózzák az "állítsuk vissza az őserdőket" mantrát csak hát fingjuk sincs miképpen kell ezt tenni ! Azért az Erdő műveléstan és a Fa fajok és fatársulások könyveket át kellene nézned !
Az erdők fafaj szerinti behatárolása az általad leírt módon korlátozott ismeretekre mutat rá(ne sértődj meg) ! Ugyanis a tengerszint magasság szerinti fafaj eloszlást nem tudod megváltoztatni ! A fenyő nem lesz 7-800m alatt és kellő nedvesség nélkül életképes legalábbis az alpesi fajok . Míg a mediterrán fajok (fekete és az erdei fenyő ) meg invazív idehaza ! Az alpesi régiók fenyőerdei kefe sűrűek soha nem lesz alatta aljnövényzet , míg a mediterrán fajok (amiket a képeken raktál fel) már a lombszerkezetük miatt se lesznek zártak ! De egy bükkösbe is hiába vannak csemete és fiatalkorban elegyfák a bükkös 30-40 éves korára elöli a többit és szorosan zárt tömböket alkot . Mellesleg a szoros zárt tömbök az időjárással szemben is ellenállóbbak . A kocsánytalan (KTT) tölgyerdőben viszont ha irtod se tudod a bokor és cserje szintet kiirtani . A természet már csak ilyen . Az ártéri vagy "lapos földi" kocsányos tölgyesek (KT) már sokrétűbbek mind fafaj mind életkor tekintetében ! Viszont ebben a formában csak tűzifát adnak ! Márpedig qrvára nem mindegy , hogy 20 000 vagy 200 000 Ft/m3 áron lehet eladni belőle a fát és sajnos ez igaz az egyéb "őserdő" jellegű erdőre !
Tehát lehet itt dobálózni környezetvédelmi szakszövegnek tűnő dolgokkal de a természet védők igen nagy része is addig védi a természetet amíg kap rá pénzt és addig harcol amíg az anyagi érdeke meg kívánja ! A lapos tetőkön is megtelepszenek a fák ha úgy adódik de nem az a normális pont mint a farönkbe fát ültetünk . Tudod és igen sok erdőt telepítettem különféle módszerekkel , 30ha új telepítést már ráhagytam az utókorra majd valamikor 2100 környékén valakinek mosolyt csal az arcára addig meg szolgálja a földet és az emberiséget . A Gömör-Tornai karszton saját elképzelés szerint felújított majd 40ha-ért sok szakmai dicséretet kaptam , mert erősen szarvasos területen is 6 év alatt áttudtam adni I. osztályúan !
Egyéb erdészeti kérdésekben is állok rendelkezésre !
Nem sértődök meg, nem vagyok erdész. Annyi, hogy a baráti körömben van pár ember akik elvégezték Sopronban az Erdőmérnöki kart. Bringázás közben néha szoktak mesélni, rajtam meg néha megragad a kosz.
Igen azért írtam, hogy amit mi fenyőerdőnek ismerünk itthon, az mind telepített és egy természetes fenyőerdő nem úgy néz ki, hogy sűrűn egymás mellett nőnek a fenyők, a talajt pedig sűrű tűlevélszőnyeg borítja és nincs más az erdőben. Tudtommal az elmúlt pár évtizedben a magyarországi fenyvesek területe az ötödére esett vissza ami annak tudható be, hogy a szakma megértette, hegy amit eddig csináltak az a fenyő faanyagon kívül nem sokat ért.
Ezt magam is leírtam, hogy a bükkerdő az jellemzően annyira zárt, hogy nagyon kevés faj képes csak megtelepedni a fák alatt.
Fogalmam sincs ki vagy, nem is érdekel. A lényeg, hogy rengeteg erdész, erdőmérnök is azon pörög, hogy amit a szockóban az erdészek csináltak az bizony nem volt jó. 30 éve vannak élő kísérletek, ennek egyik hamar meghonosodó lépése volt a tarvágás megszüntetése. Mára kezd az is változni, hogy bizony az erdőt nem kell tisztára porszívózni és érdemes a fa egy részét hagyni elrohadni az erdőn.
https://parkerdo.hu/termeszetvedelem/termeszetvedelem-a-parkerdoben/eletet-ado-holtfa/
http://real.mtak.hu/49613/1/OnodiG_WinklerD_holtfa_2014.pdf
http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_megnyitas.php?i_faj_azo=738
http://volgyerdo.hu/index.php/hu/blog/termeszetvedelem/4-az-idos-es-holt-fak-rendkivuli-fontossaga
http://eloerdo.hu/index.php?m=holtfa&ny=hu
Ahol a bükk régió van 600m tengerszinttől ott más kemény lombos fa már nem él meg ! A bükk erdőnek meg sajátossága , hogy nincs bokor/cserje szint .
Ezt általánosítani megint hülyeség , voltak jó dolgok és voltak zsákutcák . Csak hát ezek az erdők generációkat átölelő életében nem 1 hét alatt derülnek ki ! Pont úgy mint most ! A bontóvágásos véghasználatok működnek hiszen 100 éve is működtek , az egyéb hülyeségek mint a lékes , fésűs véghasználat meg nem de erőltetik és még pénzt is adnak rá csak amikor megcsinálják jönnek rá mekkora baromság ! A tarvágás fogalma tág , hiszen a mostani bontó vágásnak is tarvágás a vége (néhány hagyásfától eltekintve) csak akkor már ott van az újulat amiből a következő erdő lesz ! A szociban meg inkább ültették az erdőt de ez inkább szerkezet átalakítás volt de az idő eljárt felette el kell ismerni egy zsákutca volt levonódott a következtetés és már tilos . Én se vagyok a feltétlen tiszta vágás híve van amikor előnyös benne hagyni valamennyi gallyat van amikor elég a tuskókat és hagyásfákat ! A kisérletek meg vagy hozzák az elképzelést vagy nem . Egy dolgot kellene tudomásul venni addig is voltak erdők és fenntartható gazdálkodás amíg nem voltak a sötétződek meg a megélhetési környezetvédők , de gondok azóta vannak amióta ezek beledumálnak az erdő és vadgazdálkodásba !
Ezekre meg úgy rátekeredtetek mintha én mást mondtam volna ! Én kiemeltem egy óriási hókárt 2017-ből aminek semmi köze az általad belinkelt holtfákhoz ! De mivel már leírtam sokszor ezért még egyszer már nem teszem be !
M
molnibalage
Guest
Ide is felteszem, pódiumbeszélgetés a Homokhátság sivatagosodásáról, vizmegtartásról,...
T
Törölt tag
Guest
Nagyon jó videók, de most egy olyan kérdésem merült fel, hogy a környezetvédelemhez tartozó biotechnológiáról van egy elég jó anyagom, amit ha valakit érdekel picit qtalqkítvq közérthetősítve megosztanék itt. De tényleg csak ha van érdeklődő.
Nagy lendülettel kezdtem nézni de sajnos ugyan azzal a sötétzöld szemlélettel találtam szembe magamat mint az erdőgazdálkodásnál és például az élőhely fejlesztésnek álcázott nagyragadozó visszatelepítésnél ! De mindig ezt csinálják az általam csak megélhetési környezetvédőknek nevezett alakok ! Kiemelnek egy adott dolgot egy sokkal komplexebb környezetből és mindent annak alárendelve vázolnak egy víziót ami elméletként még akár jó is lenne de mihelyt hozzá adjuk a kihagyott tételeket akkor egyből kiderül , hogy hülyeség ! Sokat foglalkoztam az ipari nemes nyarasok vízgazdálkodásával ami tényleges probléma a talajvízre vetítve . De az a gondolat , hogy újra árasszuk el az alföldet mert régen milyen jó volt , igaz az akkori emberek véleményét nem veszi számításba (hiszen rég volt tán igaz se volt ) az már az idiotizmus netovábbja . A kunság homokdombjai mindig is problémásak voltak , a mainál nagyságrendekkel nagyobb kiterjedésűek voltak csak a II.Vh utáni nagy fásítási programok hoztak igazi megoldást a homokra . Bár a fáknak meg ugye víz kell . Azt a víziót amit az előadás boncolgat igazából csak elméleti szinten kell kezelni . Víztározó kapacitásunk bővítésén viszont már most gondolkodni kellene !
https://www.valaszonline.hu/2020/12/06/jordan-ferenc-tihany-interju/
Nyilván sértett ember egyrészt, nyilván a Balaton a betonteknővé válás útján jár másrészt az emberi (gazdasági) mohóság és a hatóságok (tudatosan elért) gyengesége miatt.
Nyilván sértett ember egyrészt, nyilván a Balaton a betonteknővé válás útján jár másrészt az emberi (gazdasági) mohóság és a hatóságok (tudatosan elért) gyengesége miatt.
https://telex.hu/belfold/2020/12/15...es-felszamolas-vizugy-duna-ipoly-nemzeti-park
Vajon mennyit spórolt az az ember aki nem leadóhelyre vitte a 6000 liter olajat?!
És akkor ilyen, amikor a kasszában maradt pénzt muszáj év végén elkölteni:
Szép rendezett lett a part a Ively-éren, nyáron még így nézett ki:
És hogy ez miért baj:
Mert elvermeltek az itt élő lápi pócok, aminek darabja 250e forint eszmei értékű, régen lapáttal adták a disznónak, de a Kárpát-medencéből lassan eltűnik.
De a kétéltúek sem tudnak ilyen hidegben menekülni:
Vajon mennyit spórolt az az ember aki nem leadóhelyre vitte a 6000 liter olajat?!
És akkor ilyen, amikor a kasszában maradt pénzt muszáj év végén elkölteni:
Szép rendezett lett a part a Ively-éren, nyáron még így nézett ki:
És hogy ez miért baj:
Mert elvermeltek az itt élő lápi pócok, aminek darabja 250e forint eszmei értékű, régen lapáttal adták a disznónak, de a Kárpát-medencéből lassan eltűnik.
De a kétéltúek sem tudnak ilyen hidegben menekülni:
https://telex.hu/belfold/2020/12/15...es-felszamolas-vizugy-duna-ipoly-nemzeti-park
Vajon mennyit spórolt az az ember aki nem leadóhelyre vitte a 6000 liter olajat?!
És akkor ilyen, amikor a kasszában maradt pénzt muszáj év végén elkölteni:
Szép rendezett lett a part a Ively-éren, nyáron még így nézett ki:
És hogy ez miért baj:
Mert elvermeltek az itt élő lápi pócok, aminek darabja 250e forint eszmei értékű, régen lapáttal adták a disznónak, de a Kárpát-medencéből lassan eltűnik.
De a kétéltúek sem tudnak ilyen hidegben menekülni:
Kíváncsi vagyok lesz e felelőse ?
M
molnibalage
Guest
a felelőst hátra vinni és tarkón lőni.https://telex.hu/belfold/2020/12/15...es-felszamolas-vizugy-duna-ipoly-nemzeti-park
Vajon mennyit spórolt az az ember aki nem leadóhelyre vitte a 6000 liter olajat?!
És akkor ilyen, amikor a kasszában maradt pénzt muszáj év végén elkölteni:
Szép rendezett lett a part a Ively-éren, nyáron még így nézett ki:
És hogy ez miért baj:
Mert elvermeltek az itt élő lápi pócok, aminek darabja 250e forint eszmei értékű, régen lapáttal adták a disznónak, de a Kárpát-medencéből lassan eltűnik.
De a kétéltúek sem tudnak ilyen hidegben menekülni:
Remélem. Ahogy azt is, hogy a Kossuth téren lógatják fel.