Középkori és kora újkori magyar csaták (nem törökök elleni)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Nincs valakinek esetleg egy forrása a középkori magyar várak listájáról? Az első és a második katonai felmérésen fel van tüntetve egy várrom, amiről sehol semmilyen adatot nem találtam, mégcsak említést sem. Sőt, a közeli falubeliek nem is tudnak arról, hogy volt valaha bármiféle vár azon a környéken. Pedig a második katonai felmérés (ami kb. 150 éve volt) még feltűnteti romként.


Melyik település, melyik romjáról van szó??? Hátha utána lehet nézni, ha tudjuk a közelebbi adatokat...
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Egyszerűen a magyarok a honfoglaláskor jókor voltak jó helyen. Egy hatalmi vákuumba csóppentek bele, ami ténylegesen nem von le semmit a teljesítmény értékéből...
Egyreszt igen, jokor voltak jo helyen es hatalmi vakuum volt a Karpatmedenceben akkor. De, ehhez a jokor jo helyen leveshez bizony tenni kellett.

Az elso elokeszito hadjarat amirol tud a tortenelemtudomany 838-ban volt, majd ezutan redszeresse valtak. A cel az volt, hogy mindegyik jovobeli szomszed ellen es mellett harcoljon a magyarsag, kiismerve es meggyengitve oket. Igy harcoltunk a Bolgarok mellett Bizanc ellen, majd a kovetkezo ev(ek) ben Bizancnak segitettunk leverni a Bolgar lazadast. Ugyanigy harcoltunk a Morvak mellett a csehek ellen, majd a Csehekkel egyutt levertuk a Morvakat, akik a Karpatmedence fele akartak terjeszkedni, mivel arra volt ures terulet. Csak a Horvatok es a Lengyelek ellen/mellett nem harcoltunk, ket okbol:
1. ezek (reszben) nomad nepek voltak, tehat ismerte oket a magyarsag, nem kellett infot gyujteni.
2. nem jelentettek veszelyt, mivel Lo akkor meg nem volt megszervezve, csak 100-200 evvel kesobb kezdenek figyelni arra mi van a Karpatokon tul, nem ugy min Bizanc vagy a Morva fejedelemseg. Horvato pedig a mainal joval kisebb es gyengebb orszag volt, egyszeruen nem jelentett veszelyt, nem kellett meggyengiteni (amugy a horvatok pont a fenti esemenyek elott erkeztek eszakrol a mai Horvatorszagba a Karpatmedencen keresztul, elozo kozpontjuk a mai Krakko helyen volt).

Tehat igaz, hogy szerencses volt a geopol helyzet, de ezt ki is kellett tudni hasznalni, amire egy nem-nomad nep nem lett volna kepes.
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Ehhh.. naszóval van egy kis egyetnemértés úgy érzem:

Azért érzem úgy, hogy felesleges a 2 hetes neszeparasztfogajd kiképzésre alapozni, lévén ugyanezt el lehetett játszani íjjal is, sőt, bármilyen fegyverrel. Azt nem vitatom, hogy íjász és puskás kiképzésénél a puskásé egyszerűbb, de nem feltétlen szerencsés erre kihegyezni a dolgokat.
(És itt ellentmondanék egy kicsit magamnak, mert hosszútávon kijön azért a használat egyszerűsége - de SZVSZ a döntő tényező az a tűzerő.)

Természetes, hogy a kovás megoldás volt az ideális (még kezdésnek is), de az azért figyelemreméltó, hogy annak elterjedéséig bizony igen komoly menyniségű katona grasszált a csatatereken lőporral és némi égő kanóccal felszerelve. Egyszerűen a tűzerő miatt megérte. Még a huszita/mátyás ideji kéziágyúk is. ÉS eredményesek is voltak.

Fizika tekintetében a dolog viszonylag egyszerű: a lövedéknek sebessége az íjhoz képest nagy (hirtelen rákerestem, de csak... lábpercesbent találtam, még abban is lassú a lőfegyverhez képest), felülete a nylívesszőnek gyakoraltialg hatalamas a tömegéhez és a golyó felület/tömegéhez képest. Tehát ha átlagot veszünk egy nem egyént, akkor még az alulképzett kéthetes paraszt esetén is nagyobb a tűzerő, még akkor is ha alultölt és épp csak kipottyan az ólom illetve ha felül és felrobban a kezében az egész.

Pontosság tekintetében meg igen, voltak extrém esetek, azonban alapvetően az sokatmondó, hogy a tűzfegyverek elterjedésével lettek igazán halálosak a csaták.
(És igen, valóban voltak ezek az udvarias, sorbaállva lövöldözünk egymásra kis hatékonysággal, csak hirtelen jön egy Napoleon, egy Gusztáv, valamelyik spanyol vagy kb bárki és szarik az etikettre, hatékonyságra törekszik. No, ott voltak a vérfürdők.)


Azt gondolom vérfürdőre voltak példák a tűzfegyverek előttről is. Taán a csaták akkor torkollottak mindig is vérfürdőbe, amikor az egyik (a vesztes) fél taktikailag teljesen kudarcot vallottt...
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Egyreszt igen, jokor voltak jo helyen es hatalmi vakuum volt a Karpatmedenceben akkor. De, ehhez a jokor jo helyen leveshez bizony tenni kellett.

Az elso elokeszito hadjarat amirol tud a tortenelemtudomany 838-ban volt, majd ezutan redszeresse valtak. A cel az volt, hogy mindegyik jovobeli szomszed ellen es mellett harcoljon a magyarsag, kiismerve es meggyengitve oket. Igy harcoltunk a Bolgarok mellett Bizanc ellen, majd a kovetkezo ev(ek) ben Bizancnak segitettunk leverni a Bolgar lazadast. Ugyanigy harcoltunk a Morvak mellett a csehek ellen, majd a Csehekkel egyutt levertuk a Morvakat, akik a Karpatmedence fele akartak terjeszkedni, mivel arra volt ures terulet. Csak a Horvatok es a Lengyelek ellen/mellett nem harcoltunk, ket okbol:
1. ezek (reszben) nomad nepek voltak, tehat ismerte oket a magyarsag, nem kellett infot gyujteni.
2. nem jelentettek veszelyt, mivel Lo akkor meg nem volt megszervezve, csak 100-200 evvel kesobb kezdenek figyelni arra mi van a Karpatokon tul, nem ugy min Bizanc vagy a Morva fejedelemseg. Horvato pedig a mainal joval kisebb es gyengebb orszag volt, egyszeruen nem jelentett veszelyt, nem kellett meggyengiteni (amugy a horvatok pont a fenti esemenyek elott erkeztek eszakrol a mai Horvatorszagba a Karpatmedencen keresztul, elozo kozpontjuk a mai Krakko helyen volt).

Tehat igaz, hogy szerencses volt a geopol helyzet, de ezt ki is kellett tudni hasznalni, amire egy nem-nomad nep nem lett volna kepes.


Alapvetően most igazat adok neked is. Csak arra akartam utalni, szerencse is kell, a sikerhez, a népek történelmében is... De ahogy ma sem, akkor sem láttak előre történéseket, a hatalmi viszonyok alakulását 100 évre előre...
 

Sharid

Well-Known Member
2017. szeptember 4.
5 476
2 834
113
Nem csak a briteknél !!!
Èn kényszeritett zsoldosoknak nevezném ezeket.


http://lexikon.katolikus.hu/M/madéfalvi veszedelem.html


....
Toborzás során a legeredményesebbnek mindig a huszárezredek bizonyultak, ide álltak be legszívesebben a férfiak. A gyalogos katonaságnál azonban az önkéntes toborzás soha nem hozta meg a kívánt eredményt, nem jött össze az országgyűlés által kiadott létszám. Ekkor következett az erőszakos katonafogdosás, hiszen a létszámot mindenképpen ki kellett állítani. Sor került a csavargók, duhajkodók, vándorló mesterlegények, urasággal szembeszállók kötéllel történő befogására. A részeges, kötözködő „falu rossza” előbb-utóbb a hadseregben kötött ki. Az erőszakos módszerek bizony melegágyát jelentették a túlkapásoknak, nem ritkán éjszaka, álmukban törtek rá a kiszemelt legényekre. Ne csodálkozzunk hát azon, hogy újoncozás idején elnéptelenedtek a falvak, mivel a legények a lápokba, mocsarakba menekültek a katonáskodás elől. Az alábbi népdal is ezt örökíti meg:

Már minálunk verbuválnak kötéllel,

Elviszik a szegény legényt erővel.

A gazdagnak öt-hat fia, nem bántják,

A szegénynek, ha egy is van, elrántják.
http://www.archivnet.hu/hadtortenet...nagy_haboru_hosi_halottai.html?page=2&oldal=1


Mert a gazdag győzi pénzzel, bankóval,

A szegény csak siralommal, jajszóval.

A megyei levéltárak számos peres iratot őriznek, melyek azt vitatják, hogy a toborzott illetőleg befogott katona születési helyének vagy tartózkodási helyének kvótájába számíttassék-e be. Újoncozáskor a legények életkorát bemondásra vagy szemre döntötték el, az egyházi anyakönyvek által rögzített adatok felhasználására csak jóval később került sor. Életkor tekintetében nem voltak válogatósak a sorozóbizottságok, 16 és 40 év közé tehető a katonasorba lépők életkora.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 054
93
Kötéllel fogták-e a katonákat és lefeküdtek-e a csatamezőn?

Blitzkrieg kérdése a klasszikus vonalharcászatra irányult, amelynek időszaka jellemzően a XVIII. század. Ha pontosabban akarjuk kitűzni a korszak határait, akkor az 1648 és 1789 közötti időszakról beszélhetünk.
1648-ban zárult le a Harmincéves háború, amelyet zsoldosseregekkel vívtak. A zsoldosok valóban önként mentek harcba, a zsoldért és a zsákmányért. Iszonyatos összegeket emésztett föl az ilyen seregek fenntartása, és sokszor még így is szükséges volt szabad rablást engedélyezni nekik, hogy ne hagyják faképnél a hadvezéreket. Az öntörvényű kompániák a harcok szüneteiben a lakosságot fosztogatták. A zsoldosokkal vívott háború a poklot szabadította német földre. Akit bővebben érdekel a téma, olvasson utána a magdeburgi véres menyegzőnek vagy nézze meg Jacques Callot metszeteit a háború borzalmairól.

1648 után az abszolutisztikus berendezkedésű monarchiák a drága, megbízhatatlan és kártékony zsoldosseregeket lassan lecserélték állandó, sorozott hadseregekre, amelyeket teljesen ellenőrzésük alatt tartottak. Az önálló kompániákat, szabadcsapatokat, katonai privilégiumokat lassan felszámolták (Madéfalvi veszedelem!) Az emberanyag jelentős részét még mindig önként jelentkezők adták, de ahogy nőttek a hadseregek, úgy lett egyre nehezebb megfelelő számú önkéntest találni, ezért egyre gyakoribbá váltak a kényszersorozások. Magyarországon pl. a vármegyék állították ki évről évre az adott létszámú újoncot. Az önkéntesek után azok következtek, akiktől a helyi döntéshozók meg akartak szabadulni, vagy olyan családok fiai, akiknek ártani akartak. A tehetősebbek sokszor ki tudták váltani a katonai szolgálatot, a szegényebbek gyakran sorsot húztak, ki menjen. Persze ment a toborzás is, zenével, tánccal és főleg itallal minél több fiatalembert igyekeztek rávenni, hogy önként felcsapjon katonának. Az addig a szomszéd falun túl sem jutó legények aztán egykettőre Sziléziában vagy Lombardiában találhatták magukat.
Az 1700-as évek dinasztikus háborúiban nem volt, de nem is igazán lehetett magasabb rendű személyes motivációja a katonáknak, hiszen hol érdekelte az egyszeri magyar huszárt, hogy Savoya hercege megszerzi-e Szicíliát, vagy ugyan mit törődött egy angol baka azzal, hogy a Wittelsbach- vagy a Hohenzollern-ház joga előrébbvaló-e a Habsburg trónra? Sehol, semennyit. A személyes motivációt maximum a katonai karrier építése, a nemesi cím megszerzése jelentette (Hadik András esete szép példa erre.), de a regruták többsége bizony kényszerből harcolt.
S hogy lefeküdte-e a csatában? Nemigen. A kor vonalharcászati alapelvei nem tették lehetővé, a korabeli haditechnika pedig nem indokolta lehasalást. Az ellenséges gyalogság és lovasság ellen öngyilkosság lett volna, a tüzérség pedig még közel sem volt olyan hatékony, mint amilyenné később, a napóleoni háborúkban vált. Régivágású tüzérség ellen egyébként sem maradéktalanul jó ötlet lehasalni, mert a röppályája végén már szemmel követhető sebességű, jellemzően lapos szögben becsapódó vasgolyó a keményebb talajról gyakran ugrik még párat (hasonlóan a vízen kacsázó kavicshoz), és bőven marad annyi energiája, hogy megnyomorítson vagy agyonüssön egy embert. Viszont nem robban, tehát marad némi esély ellépni, elugrani, elhajolni előle, feltéve, hogy áll az ember.

A korszak végét a forradalmi (1789-től), majd a napóleoni háborúk (1799-től) jelzik. Az előbbiek megszülték a személyesen motivált harcosokból álló tömeghadseregeket (francia nacionalizmus > német, angol, lengyel, magyar, egyéb nacionalizmus + más egyéb izmusok (Gyomrunk korog, de zászlónk lobog... -Európa a vallásháborúk óta nélkülözni kényszerült ezt a mentalitást.)), az utóbbiakban megkezdődött a tüzérség szerepének növekedése és a robbanó lövedékek elterjedése. A gyalogságot és a lovasságot továbbra is jobb volt állva fogadni, de az izmosodó tüzérség ellen esetenként már érdemes volt lehasalni. Az angol gyalogság lefektetése Waterloo-nál talán a legjobb példa. (A napóleoni háborúk utolsó csatájának ez a mozzanata már jelzi a jövőt, hamarosan a hasalás sem lesz elég, gödröt, lövészárkot kell ásni a pusztító tüzérség ellen.)
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 504
5 691
113
Azt ossze tudja szedni mi kiket tamadtunk meg attol keudve hogy atjott a foero a karpatok hagoin?

Engem komolyan erdekelne /kalandozasokat is beleszamitva es amit az osztrakok alatt/benne voltunk ba inditottunk vagy resztvettunk komolyabban/legalabbis tamogatta a nemessegunk nagyja/

Húh, hát az jó hosszú lesz, még talán az oroszokénál is hosszabb, de az angolokénál mindenképp rövidebb. Ha a kalandozásokat belevesszük, akkor a skandináv országokon kívül, mindenkit megtámadtunk Európában. :)
Itt egy jó kis összefoglaló, még a két legújabb háborúnk Afganisztán és Irak is benne van.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_háborúinak_listája
 
  • Tetszik
Reactions: endre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
Nem,csak átalakultak.Atlanti fal is egy erdőrendszer volt,akárcsak az Árpád vonal.De a tábori erődités is erődités.Klasszikus várak persze már nem épülnek,de védhető katonai bázisok igen.

Az Atlanti-fal és az Árpád-conal is elavult volt akkor amikor építették.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Nem,csak átalakultak.Atlanti fal is egy erdőrendszer volt,akárcsak az Árpád vonal.De a tábori erődités is erődités.Klasszikus várak persze már nem épülnek,de védhető katonai bázisok igen.
Es a fold fa kombinacio meg a mai napig tartja magat. /egyebket az elv a mai napig igyan az mar irtam rolla./
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
A szakasz allas is egy erod. Fold erod. Ahogy a nagyobb bazisok taborok is a maguk hescojaval. Tornyaival kapuival az eap ma is ugyan azt csinalja a toronyba csucsulo is. Annyi hogy az angyal var ma nem egy torny hanem foldbesulyeszttt ovohely.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Az eggyik afgan hegycsucson letesitett modern erodrol van egy nagyon jo kis dokufilm. /szerintem mar lattad valamilyen volgy a cime azthiszem./ az erod lenyege ugyan az mint reg. Szerepe is pont az./valami oktatofilm egyebkent eredeti felvetelek osszevagasabol azthiszem./
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
Nem,csak átalakultak.Atlanti fal is egy erdőrendszer volt,akárcsak az Árpád vonal.De a tábori erődités is erődités.Klasszikus várak persze már nem épülnek,de védhető katonai bázisok igen.

Az erődítmény meg az erődítés nem ugyan az ne mosd már őket össze.Az erődítmények 150 éve elavultak(legyen az vár vagy erődrendszer).Az erődítés az teljesen más dolog.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Ezor is erodvarossa valt. Amikor az eroditesek osszeaallnak on es korvedokepesse valnak es alkalmasak lesznek tamadasok ellentamadasok es jarorok kikuldesere mar erod is. Az on es korvedokepessegen van a hangsuly. /az arpad vonal egyebkent pont a sok kis erod /rajallas / koncepciot kovette. Nem volt elavult mert egy jol kiepitett arcvonalat alkottak joval a front megerkezese elott... /igazabol ugyan azt alkalmaztak volna a fronto is csak rosszabb minosegbe es felszereltswggel./
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
Ezor is erodvarossa valt. Amikor az eroditesek osszeaallnak on es korvedokepesse valnak es alkalmasak lesznek tamadasok ellentamadasok es jarorok kikuldesere mar erod is. Az on es korvedokepessegen van a hangsuly. /az arpad vonal egyebkent pont a sok kis erod /rajallas / koncepciot kovette. Nem volt elavult mert egy jol kiepitett arcvonalat alkottak joval a front megerkezese elott... /igazabol ugyan azt alkalmaztak volna a fronto is csak rosszabb minosegbe es felszereltswggel./

De elavult volt már maga az egész erőd mint koncepció.Csak sokkal olcsóbb volt Árpád-vonalat építeni mint modern gépesített haderőt.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
De elavult volt már maga az egész erőd mint koncepció.Csak sokkal olcsóbb volt Árpád-vonalat építeni mint modern gépesített haderőt.
Nem volt elavult koncepció az Árpád vonal,tulajdonképen be is vált.Az erdök,erőditések nem önmagukban védenek,fő feladatuk az időnyerés manővererők kibontakozásához.
Az erditmények sem egyneműek.Nálunk is jol követhető a török kori erditéseken.Más a feladata egy kis alánknak,mint egy záróerődként funkcionáló erődvárosnak.A belinkelt későrómai erdéitészettel foglalkozó tanulmány szépen leirja.Olvasd el.
Manapság a városok funkcionálhatnak erődőként.De épültek erdővonalak a II.vh óta is.Pl a BarLev vonal,az algériai,vietnámi,vagy éppen afganisztáni harcokban is.De ha elmész egy hazai volt szovjet reptérre,a repülőgépfedezékek egy részén találni fogsz páncéllemezböl kiépitett gp lőállást.
Ezor is erodvarossa valt. Amikor az eroditesek osszeaallnak on es korvedokepesse valnak es alkalmasak lesznek tamadasok ellentamadasok es jarorok kikuldesere mar erod is. Az on es korvedokepessegen van a hangsuly. /az arpad vonal egyebkent pont a sok kis erod /rajallas / koncepciot kovette. Nem volt elavult mert egy jol kiepitett arcvonalat alkottak joval a front megerkezese elott... /igazabol ugyan azt alkalmaztak volna a fronto is csak rosszabb minosegbe es felszereltswggel./
Sec azt a filmet nem láttam,de régi vietnámis a Szakaszvezető.Az egy tipikus területellenörző kiserőd modernkori mindennapjaira éült.Mondhatnónk úgy is,hogy egy vietnámi palánk szerepkörét primán bemutatta