-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Torok spahi. Ok se lovasijaszok voltak csak volt a fegyvertarukba ij is. /attol hogy usarmi az osszes m4 esere optikat tetetett nem lett minden katonaja mesterlovesz./
A magyar kisnesseg fegyvertaraba is megtalalhato volt az ij. /de mivel nem szerelte oket es kepezte ki oket egysegesen senki a fegyverzetuk es harcmodoruk se volt egyseges./
A konnyulovassag mind ket oldalon a derekhad zaklatasara volt kitalalva de keves kiveteltol eltekintve ez. Nem jott ossze.
Ugyanis ha az eggyik fel kikuldte konnyulovasait zaklatni a masik rakuldte a sajat konnyulovassagat a zaklatniprobalokra. /mohacsnal egesz delelottol a csata megindulasaig csataroztak a konnyulovasok egymassal./ majd a csata megkezdesekor a magyar konnyulovassag/kisnemesseg/ megfutott mert a lovaik megiedtek az agyudorgestol.../
A spahi egyebkent pont nem konnyulovas volt.
Nem nem mindegy hogy az elso vagy az otvenedik sorba csapodik be a vesszo /ahogy az se mindegy hogy egy pickupot vagy a melletteallo harckocsit lovik ki atgmel ahogy az se mindegy hogy 30 millissel hkra vagy ifvre tuzelnek./
Nem volt olyan buta kocsmai balhe a regi csata se. Volt ott taktika boven.
A kulonbozo fegyverzetu csapatok alkalmazasarol azoknaak modjarol vagy epp hogy mit miellen nem szabad bevetni vagy hogy mikor mikor nem. Hunyady Matyasnak van egy jo irasa /vagyis csak tllbamondasa/
A magyar kisnesseg fegyvertaraba is megtalalhato volt az ij. /de mivel nem szerelte oket es kepezte ki oket egysegesen senki a fegyverzetuk es harcmodoruk se volt egyseges./
A konnyulovassag mind ket oldalon a derekhad zaklatasara volt kitalalva de keves kiveteltol eltekintve ez. Nem jott ossze.
Ugyanis ha az eggyik fel kikuldte konnyulovasait zaklatni a masik rakuldte a sajat konnyulovassagat a zaklatniprobalokra. /mohacsnal egesz delelottol a csata megindulasaig csataroztak a konnyulovasok egymassal./ majd a csata megkezdesekor a magyar konnyulovassag/kisnemesseg/ megfutott mert a lovaik megiedtek az agyudorgestol.../
A spahi egyebkent pont nem konnyulovas volt.
Nem nem mindegy hogy az elso vagy az otvenedik sorba csapodik be a vesszo /ahogy az se mindegy hogy egy pickupot vagy a melletteallo harckocsit lovik ki atgmel ahogy az se mindegy hogy 30 millissel hkra vagy ifvre tuzelnek./
Nem volt olyan buta kocsmai balhe a regi csata se. Volt ott taktika boven.
A kulonbozo fegyverzetu csapatok alkalmazasarol azoknaak modjarol vagy epp hogy mit miellen nem szabad bevetni vagy hogy mikor mikor nem. Hunyady Matyasnak van egy jo irasa /vagyis csak tllbamondasa/
Régen és ma is "meg volt/van" a katonai"Kő-Papír-Olló"-játék: Hk/Pszh-ra légicsapás, Pszh/Lövészekre tüzerségi/BM-21, és egyéb "párosítások, stb...
Valóban, a Hunyadiak művelték jól ezt a dolgot
BÁNLAKY JÓZSEF
A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME
http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/tartalomjegyzek.html
Errol beszelek. Megnezted a kiadas evet? De meg ez a peldany is mindossze 3 nemet nemes nevet tartalmazza, szoval meg sok is volt az altalam irt 20 fo. Amugy a Budai Kronikat jeloli meg forraskent, ami finoman szolva NEM tudomanyos mu, csak arra a korra er valamit amelyikben keletkezett, tehat annyit tudunk belole, hogy 300 evvel kesobb(!) valoban voltak nemet szaramzasu nemesemberek Magyarorszagon, akik az jogaikat probaltak Szent Istvanig, az allamalapitoig visszavezetni. Ha megnezed a tudomanyos igenyu muveket, akkor azt is megerted, hogy miert (az akkor meglevo birtoka csak igy maradhatott biztosan a csaladja tulajdonaban). Ellenben az soha, egyetlen az adott korbol szarmazo forrasban sem szerepel, hogy a magyarsag teljes egesze (kiveve Somogyot) ne allt volna az allamalapito mogott ekkor. A magyar honfoglalasnal-allamalapitasnal professzionalisabb politikai munka nem volt a tortenelemben szerintem. Par napja beszeltem egy lengyel toritanarral, kifejezetten irigykedett (!) hogy hozzank kepest nekik 300 evbe tartott es kozben bizony kicsit nemet vazallus statuszba is kerultek...
A nomad nepeknek (nepvandorlas kora) 10-edekbe volt osztva a sereg, 10 ember kozt volt egy mesterlovesz, oda es akkor lott a masik10 ahova es amikor o. Tehat csak 10% volt expert, de ok nagyon. Tobb szaz meterre is lehetett halalos, persze akkor mar nem tudhattad, hogy pontosan melyik ellenseget talalod el, de mindegy is volt, csak lojj oda ahova az expert. Ekozben a nyugati barbarok (germanok, latin nepek,...) meg csak egy szervezetlen banda volt, maguk sem tudva, hogy pontosan hanyan vannak es hol. Ez igy mukodott kb. a nyilpuska feltalalasaig, ami kicsit kiegyenlitette a nyugat hatranyat, hiszen azt a hulye is tudta kezelni es nagy ereje volt, megha csak kozelre is.
A kor (XVII.-XIX. század) vonalharcászatában (de akár már a korábbi terciókban is) valóban sortüzek lövésére törekedtek. Erre két okból volt szükség. Egyrészt a korabeli puskák reménytelenül pontatlanok voltak, így a találat esélyét csak a lövedékek sokaságával lehetett biztosítani, másrészt, és ez a lényegesebb ok, a határozott rendben eldördülő sortüzek biztosíthatták az egység "tűztartalékát" -mivel amíg az első sor lőtt, addig a második és a harmadik (negyedik, ötödik) felkészülhetett a lövésre. A rendszertelen lövöldözés éppúgy csökkentette volna a hatékonyságot, mint az, ha mindenki egyszerre lövi ki a fegyverét, aztán áll kínosan hosszú (tíz)másodpercekig egyetlen lövési lehetőség nélkül az egész ezred.
A másik oldalon a szintén zárt rendben harcoló puskás gyalogosok azért nem vethették földre magukat, mert kiképzésük éppen arra irányult, hogy rendületlenül állják az ellenség tüzét és gondolkodás nélkül meneteljenek, tüzeljenek, töltsenek. A földre fekvés egyet jelentett volna a csata elvesztésével, hiszen soha nem tudni, hogy mikor jön el az ideje. Akkor már késő, amikor eldördült az ellenséges sortűz, addig viszont korai, amíg csak meredeznek az ellenséges puskacsövek. Lefeküdni itt annyi, mint meghátrálni. Pláne zászlóval együtt, bele a sárba... De fekve lőni sem igazán lehet, ha magasabb a fű vagy ha kedvezőtlenek a talajviszonyok, az újratöltésről nem is beszélve. A pitypangok alól a harctér sem látható át, egy lovasroham pedig lényegében védhetetlen. Egy fekvő egységnek a parancsok kiadása is minimum nehézkes, ráadásul valószínű, hogy akinek megadatik a lehetőség, hogy lelapuljon, annak nem sok kedve lesz felkelni, az inkább elbújna, vagy elpucolna. A XVIII. század dinasztikus háborúiban nem sok személyes motiváció fűtötte a katonákat, a hadseregek gerincét a könyörtelen szigor és a kegyetlen kiképzés (idomítás, kondicionálás) adta. A XVIII. század ((nyugat)-európai) csatái azért néztek ki mai szemmel hihetetlenül hülyén, tömött sorokban álló, lassan nyomuló, sortüzeket lövő tömegek színjátékaként, mert zömében kötéllel fogott, könyörtelen idomításon átesett muszájkatonákkal vívták őket. A vadászok, hajdúk persze lapulhattak, rejtőzködhettek, de ők rögtön kereket is oldhattak, ha megszorították őket. A gyalogság viszont nem hagyhatta el a csatateret, mert az egyenlő volt a csata elvesztésével.
A szekereket azért nem húzták be az első vonalakba, sőt, a harcrendbe sem, mert az ellenség első dolga lett volna, hogy tüzérségével aprófává lövi mindet. Ágyú ellen pedig nem véd semmit a szekér. Puskások ellen megfelelő, de olyan szinten megbontja a rendet, hogy több a kára, mint a haszna. Kivételek persze mindig akadtak, amik erősítették a szabályt.
Nem nagyon hinném,hogy lasszóval fogták a katonákat,nyugaton alapvetően zsoldosok voltak, pénzért mentek hódítani,meg hadizsákmányért,a muszlimok kevésbé zsoldért,de őnekik nem csak ingóságok voltak a hadizsákmány,hanem a nőket,gyerekeket is el tudták adni,mint a kisszéket,ill. a férfiakat is melózni.
Mi meg jellemzően önként védtük a hazát,minimális zsoldért,vagy csak ellátmányért.
No meg virtusból.
Amit kalandozásoknak hív a történelem,az meg kicsit rosszkedűek lettünk,mikor hazajöttünk,az üveghegyen túlról,meg az óperencián túlról(amit honfoglalásnak hívnak),és a kedves szomszédaink meg úgy érezték ,hogy mikor éljenek,ha nem most, és elrabolták a kedvenc asszonyainkat,gyerekeinket,pár apróságot,mindent ami mozdítható volt,és mi meg visszakértük tőlük,mert már akkor is úriemberek voltunk...
No, ott sem kellett sokáig győzködni a katonáinkat,hogy hegyibe...
Mi meg jellemzően önként védtük a hazát,minimális zsoldért,vagy csak ellátmányért.
No meg virtusból.
Amit kalandozásoknak hív a történelem,az meg kicsit rosszkedűek lettünk,mikor hazajöttünk,az üveghegyen túlról,meg az óperencián túlról(amit honfoglalásnak hívnak),és a kedves szomszédaink meg úgy érezték ,hogy mikor éljenek,ha nem most, és elrabolták a kedvenc asszonyainkat,gyerekeinket,pár apróságot,mindent ami mozdítható volt,és mi meg visszakértük tőlük,mert már akkor is úriemberek voltunk...
No, ott sem kellett sokáig győzködni a katonáinkat,hogy hegyibe...
A briteknél volt hagyomány hogy kocsmákban toboroztak meg hajléktalanok közt. Sőt ha jól emlékszem Nelson tengerészeti közt meg bortontoltelekek is voltak, annyira kellett az ember. Sokan azért álltak be pl az Írek, mert gyakorlatilag éhínség volt otthon, így meg volt kaja, vagy eltűnt legalább egy éhes száj otthonról.
A 18.században bizony még a bűnözőket is besorozták annyira nem akartak a magyarok a Haubsburg seregben éhbérért meghalni.
Még az alacsony rendfokozatú tiszteknek is csak tisztes szegénységet biztosított a zsoldja...
Még az alacsony rendfokozatú tiszteknek is csak tisztes szegénységet biztosított a zsoldja...
Kiegészíteném, nem csak a 18. sz-ban, hanem jóval előbb is....Példaként V. Henrik franciao-i hadjárata jut eszembe. (XV. sz. első fele, ha jól emlékszem) Ott a börtönök is megnyíltak, meg ha gyilkosságért épenn akasztottak volna valakit, elkerülhette a gyors véget akkor, ha részt vett a hadjáratban. De attól tartok, néhol még ma is kiegészítik a sereget a börtönből, ha ember szűkébe kerülnek, vagy ha minden konvencióra to..jó vad rabló, harcsos, civil terrorizálóra van szükség...
A másik oldalon a szintén zárt rendben harcoló puskás gyalogosok azért nem vethették földre magukat, mert kiképzésük éppen arra irányult, hogy rendületlenül állják az ellenség tüzét és gondolkodás nélkül meneteljenek, tüzeljenek, töltsenek.
Csak kiegészíteném... Sok esetben az, hogy a földre vethették magukat vagy sem, az feladat és parancsnok függő volt. Természetesen, akik harcban álltak, azoknak állni kellett a tüzet, méghozzá úgy, hogy a kibukókat hátrahúzták, aztán a hátsó sorokból feltöltötték a hiányokat. A sebesültek sokszor a csata végéig nem kaptak szakszerű ellátást, evakuációjuk csata közben nem volt. A tartalékban lévőket a parancsnokuk lefektethette, de ez sem volt általános. Waterlonál pld. előfordult, hogy a tartalékban lévők egy részét a parancsnok lefektette, így meg is úszták z eellenséges ágyúzást csekély veszteséggel. Ahol a pk. úgy ítélte meg, hogy a tüzett dicső állva viselne, ott a tartaléban állók között is óriási mészárlást vitt végbe az ágyúzás.
Csak kiegészíteném... Sok esetben az, hogy a földre vethették magukat vagy sem, az feladat és parancsnok függő volt. Természetesen, akik harcban álltak, azoknak állni kellett a tüzet, méghozzá úgy, hogy a kibukókat hátrahúzták, aztán a hátsó sorokból feltöltötték a hiányokat. A sebesültek sokszor a csata végéig nem kaptak szakszerű ellátást, evakuációjuk csata közben nem volt. A tartalékban lévőket a parancsnokuk lefektethette, de ez sem volt általános. Waterlonál pld. előfordult, hogy a tartalékban lévők egy részét a parancsnok lefektette, így meg is úszták z eellenséges ágyúzást csekély veszteséggel. Ahol a pk. úgy ítélte meg, hogy a tüzett dicső állva viselne, ott a tartaléban állók között is óriási mészárlást vitt végbe az ágyúzás.
Igen,moindjuk én még a "szent" pityesz előtti időkre gondolok,akkor még nem mások életét élették velünk.
Egyszerűen a magyarok a honfoglaláskor jókor voltak jó helyen. Egy hatalmi vákuumba csóppentek bele, ami ténylegesen nem von le semmit a teljesítmény értékéből...
Azért a szpáki nem könnyűfegyverzetű lovasíjász volt, annak ellenére, hogy rendelkezett íjjal általában...
