Nem volt elavult koncepció az Árpád vonal,tulajdonképen be is vált.Az erdök,erőditések nem önmagukban védenek,fő feladatuk az időnyerés manővererők kibontakozásához.
Az erditmények sem egyneműek.Nálunk is jol követhető a török kori erditéseken.Más a feladata egy kis alánknak,mint egy záróerődként funkcionáló erődvárosnak.A belinkelt későrómai erdéitészettel foglalkozó tanulmány szépen leirja.Olvasd el.
Manapság a városok funkcionálhatnak erődőként.De épültek erdővonalak a II.vh óta is.Pl a BarLev vonal,az algériai,vietnámi,vagy éppen afganisztáni harcokban is.De ha elmész egy hazai volt szovjet reptérre,a repülőgépfedezékek egy részén találni fogsz páncéllemezböl kiépitett gp lőállást.
Sec azt a filmet nem láttam,de régi vietnámis a Szakaszvezető.Az egy tipikus területellenörző kiserőd modernkori mindennapjaira éült.Mondhatnónk úgy is,hogy egy vietnámi palánk szerepkörét primán bemutatta
Kevered az erődítést az erőddel. Ezeken a példákon keresztül szetintem teljesen jól érthető a kettő közti különbség:A muhi-csataánál a szekerekkel körbe vett tábor az erődítés még Székesfehérvár egy erőd(vár).Hunyadi szekérvárai erődítések míg Nándorfehérvár egy erőd(megint csak vár).A Przemyśl erőd erőd(viszont már nem vár) volt viszont az akkoriban nagyon elterjedt árokrendszerek csak erődítések.A Maginot vonal az egy erőd(erődrendszer) volt de a Kurksznál kiépített védelmi rendszer csak erődítés.Az Árpád-vonal erőd volt de a Budapestet védő Attila-vonalak nem erődök voltak hanem erődítések.A reptéren egy géppuskaállás meg nem erőd hanem erődítés.De pl az Afganisztánban egy időben nagyon elterjedt FOV-ok sem erődök voltak annak ellenére,hogy fallal voltak körülvéve.