Igor Vilnit a Rubin tervezoiroda igazgatoja mai kozleménye szerint a Szent-Pétervár (Lada osztály) állami tesztjeinek utolso szakaszára április-májusban kerul sor amikor áthalyozik az Északi flottához , addig is segédkezik a Vietnami Kilo és az indiai fregatt tesztjeinél a Balti tengeren.
Ezenkívul elkezdték az orosz 5 .generációs tengeralattjárok tervezését is.
Az Admiratyelszkie hajogyár megkapta a pénzt a projekt 677 szériás hajoinak befejezésére, konkrétan a Kronstadt és a Szevasztoplrol van szo. A Rubin tervezo iroda áttervezte a szériás hajokat majd 2012-ben dontés szuletetta hajok befejezésérol...
A hajok aktív építése 2013 végén folytatodik, a Kronstadt átadása 2016-ra van tervezve. Jelenleg két vietnami Kilo gyári tesztjei folynak. Idén aláírásra kerul egy Kilo és jovore még egy építése kulfoldi (meg nem nevezett) ország részére. A gyártási kapacitások 2018-ig le vannak kotve.
Ma megérkezett Poljárnijba a Szent Pétervár 3 hét után kb. 1700 tengeri mérfold megtétele után. A Barentsz- tengeren folytattja az állami teszteket, tobbek kozott maximális tengeri meruléseket,
http://tvzvezda.ru/news/forces/content/201310171955-8thv.htm
A 2. világháborús DET átlagban 150m-re merultek. Voltak amelyek maximálisan 230-250m merultek, de 300m -re nem. Némely nukleáris meghajtásu TA képes akár 600 m-re merulni.
Úgy értettem hogy a mai Diesel elektromos tengeralattjárók nem fejlődtek annyit, az atommeghajtasuak az mar más tészta
Te azt írtad hogy max 250-300 méter melyre megy egy mai tengeralattjáró. A 2. Világháborúban volt olyan nemet tengeralattjáró ami ugyanúgy lement 250 méter melyre. Nekem az a 50 méter nem tűnik nagy fejlődésnek, a többi haditechnikai eszközhöz képest.
Ha egy tengó túl mélyre merül, az jó is és rossz is... Miért? Kuruc testvér bizonyára tudja, hogy védekezésben a nagyobb mélység több konvergencia-zónát jelent, elrejtve az akusztikus zörejeket. Ugyanakkor cserkészésben hátrány is lehet, mert torpedóindításhoz sokkal nagyobb egységnyi sűrített levegőt használ a tengó, mint kisebb mélységben.
A vastagsaggal is jatszanak de nem ez a fo iranyvonal hanem az uj otvozetek szerkezeti megoldasok es egyebb gyartasi technologiak.
A vastagabb bor nagyobb onsuly ami nagyobb meretet jelent ami nagyobb feluletet tobb energiaigenyt stb stb.
A SZU Tajfunt is ezert volt konnyu felderiteni . Nagy felulet nagy visszaverodesi felulet .
Ivánék nagyon rákoncentráltak a nukikra és a felszíni egységekre. Igaz, a nukik esetében stratégiai értékekről van szó. Márpedig üzembiztos AIP nélkül a Balti-tengeren nagy hátrányban lennének. Igaz az AIP csak egy része a dolognak. A szonár jelérzékenysége még fontosabb lenne. Meg még néhány más dolog......