Úgy látom, hogy sok minden teríkékre került tegnap óta. Örülök, hogy többen is hozzászólnak, ez teszi igazán érdekessé a beszélgetést.
Molninak pár kijelentését pontosítanám. Van aktív radaros orosz légvédelmi rakéta rendszerben, még ha nem is olyan régóta, a 40N6 az Sz-400 ezredeknél. Az, hogy az IR+radar vezérlés, elég pongyola kifejezés, mert a nagyobb hatótávolságú IR irányítás mellett radar által képzett pályakorrekciós jeleket küldenek. Gondolom IR+félaktív radar irányításra gondolt.
Megkérdezném Molnitól, hogy az SZ-350 légvédelmi komplexum/rendszer végleges és teljes felépítéséről, esteleges harci alkalmazási módjáról milyen ismeretei vannak, mert jelenleg még csak néhány paraméterét ismerjük. Honnan tudja, hogy az indítók mekkora távolságra lesznek elhelyezve egymástól és a vezetési ponttól, különös tekintettel arra, hogy a 9M100 rakéták a maguk kb. 10 km-es becsült hatótávolságával hogyan lesznek elosztva. Az Sz-350 eleve 3 lépcsős rendszernek van tervezve, a hálózatban való működésről semmit sem tudunk jelenleg, sőt azt sem, hogy a jelenlegi A-50U és a tervezett A-100 AWACS repülőgépekkel milyen kapcsolatban lesznek. Ráadásul a Morfey komplexumokkal tervezik kiegészíteni őket.
Légvédelmi rendszerek, háborús helyzetek. Mi itt csak egy kis szeletett próbáltunk kivesézni. A légvédelmi rendszerek feladata, hogy az ellenséges légitámadó eszközök hatékony bevetését és a feladataik végrehajtását részben, vagy teljesen megakadályozza. Ahhoz, hogy egyáltalán légvédelmi harcról beszéljünk, szükséges a megfelelő légihelyzet folyamatos ismerete. Ehhez nem csak felderítő és célkövető lokátorokra van szükség, hanem folyamatos megbízható real-time adattovábbító és híradó rendszerekre is. Ezek alkotják a passzív elemét a légvédelemnek. Ahhoz, hogy a felderítő lokátorokat mikor és milyen eloszlásban kapcsolják be, előzetes információkra van szükség, amit vagy a távolfelderítő - előrejelző lokátorok, vagy egyéb berendezések és személyek (pl. kémek) biztosítanak. A rádiótechnikai csapatok békében és háborúban több készültségi szinten vannak, teljesen más tervek alapján. Az ellenséges légitámadó erőknek ezeket a távolfelderítő lokátorokat kell! legelőször megsemmisíteni és folyamatosan előre haladva a légvédelem számára legfontosabb eszközöket, a vezetési pontokat támadni. A légvédelem aktív elemeiről, a légvédelmi rakéta és tűzér rendszerről, a vadászlégierőről és a zavaró csapatokról még szó sem esett.
Ahány ország, annyiféle légvédelmi rendszer létezik. Elsődlegesen a várható légitámadó eszközök mennyisége és minősége határozza meg és a pénz, amit ráköltenek.
Irak, Líbia, Jugoszlávia a légvédelmét nem a NATO és az USA légierejével szemben építette ki, ezért már az elején tiszta sor volt, hogy csak idő kérdése, hogy mikor buknak el. Jelenleg leginkább Irán az, akinek erején felül kellene a légvédelmét kiépítenie. Leginkább Izrael lehet az, aki a légvédelmi rendszerére veszélyt jelenthet, de csak korlátozott mértékben, preventív csapásokat mérve rá. Egy kiterjedt légiháború szerintem itt kizárt, hogy kialakulhatna, maximum, ha az USA is belépne.
Ebben az aspektusban viszont van értelme akár vitázni is, légvédelmi rendszer kontra légitámadó erők harcáról.
Én pl. a magyar légvédelem jelenlegi képességeire igen csak kíváncsi lennék.
A Nyebo most már nem egy komplexum, hanem egy rendszer, a m-es, dm-es, cm-es lokátorok mellett lehetséges kimondottan rádióelektronikai és egyéb spektrumú harca kifejlesztett eszközök alkalmazása is. A Nyebo-t nem aktív eszközök rávezetésére tervezték, nem is az a feladata. Több más felderítő és zavaró komplexummal működik együtt légvédelmi rendszer szinten is, akár az AWACS repülőgépekkel is, ha vannak a légvédelembe integrálva ilyenek. Légvédelem válogatja.
Komolytalan vagy ezzel az indokkal!
