Fentiek alapján a lopakodók a több száz km-es felderítési távolságot néhány 10 km-re faragták le, de azon belül több módon is észlelhetők. Kérdés, hogy mennyi értelme volt őrült sok pénzt költeni a felderítési távolság ilyen mértékű lefaragására.
Taktikai szempontból minden pénzt megér az, hogy egy teljes nagyságrenddel csökkentsd az észlelési távolságot. Ezt a szimulátoros tapasztalatom is határozottan alátámasztja és ott sokkal kevesebbet számít ez mint egy valós harci helyzetben.
Nézzünk egy egyszerű példát BVR légiharcra DCS környezetben: ott tipikusan egy vadász méretű célt X sávú vadászba szerelt radarral kb. 60 mérföldről észlelsz leghamarabb. Vegyük ennek a tizedrészét, az 6 mérföld. 6 mérföldnél menekülő célt kivéve bármi ellen bármilyen helyzetből NEZ-en belül vagyok AIM-120C5-el. Na erre varrjál gombot. Ő meg azt se tudja, hogy ott voltam. (Azt zárójelben megjegyzem hogy az ottani rakéták jelentősen rosszabbul teljesítenek az irányítás és a kinematika terén mint kellene, de még így is a fenti helyzet áll elő).
Arról lehet vitatkozni a végtelenségig, hogy az adófizető civilnek megérte-e, csak éppen kb. semmi értelme.
A felderítési távolság sokkal egyszerűbben is lefaragható. Alacsonyan kell repülni. Még egy 20 m magasba felemelt antennájú radar is csak alig több, mint 30 km-ről észlel egy 30 m magasan repülő célt, ha semmilyen tereptárgy, vagy kiemelkedés nem akadályozza a rálátásban. Ez már nagyjából az a távolság, ahonnan egy lopakodó észlelése is esélyes. Viszonylag kevés országnak van radargépe és még kevesebb tudja azokat azokat folyamatosan őrjáratoztatni.
Ez még szimulátorban sem működik nem hogy a valóságban.
1) 10-15e láb alatt a legtöbb mobil/vállról indítható rakétás illetve csöves légvédelem megsemmisítési zónájában vagy. A gép elég zajos főleg ilyen alacsonyan, vizuálisan a hang kíséretében hamar megtalálják.
2) kis magasság teljesen hazavágja a hatótávolságot
3) kis magasságról indított bármilyen fegyver hatótávolsága drasztikusan csökken
4) a fentebbiek, de főleg az első miatt a legtöbb bevetésen van egy szint ami alá semmilyen esetben sem mehetnek. Azt senki sem tudja, hogy az ellenségnek hol milyen mobil légvédelmi eszközei vannak.
Zavarással is meg lehet oldani a kérdést. Egy Growler még mindig kevesebbe kerül, mint egy F-35-ös, vagy F-22-es és egy EA-18G akár két század hagyományos gépet is elfed a radarok elöl.
Csak éppen az ilyen fajta zavarás elég határozottan reklámozza, hogy valami történik. Különben sem tudsz mindenki seggébe Growlereket ültetni, és nem a rendelkezésre álló darabszám miatt.
A távol tartó fegyverek is megkérdőjelezik némileg a lopakodók létjogosultságát. Ha távolabbról indíthatsz rakétát, mint a légvédelem megsemmisítési zónája, akkor mit ér a légvédelem azzal, hogy lát téged? Egy Szu-34-nek ocsmány nagy a radarkeresztmetszete. Na és? Ott figyel rajta a H-35, H-58, H-59, H-65. Illetve közelebbről, de még a közepes hatótávolságú légvédelem megsemmisítési zónáján kívülről pedig a H-31 és a H-38. A nagy hatótávolságú fegyver drága? Az. De messze nem olyan drága, mint a lopakodó. Egy F-35 árából 100-as nagyságrendben lehet robotrepülőket küldözgetni.
Létezik egy olyan képesség amit úgy hívnak, hogy rakéta elhárítás. Effektív egyféleképpen lehet lenyomni, úgy, hogy olyan tömeges támadást intézel amit a rendszer adott helyen adott időtartamon belül még ki tud védeni. Ez nem éppen az olcsó kategória. A több száz km-ről indított rakétákat viszonylag egyszerűen le lehet szedni, mert magasan repülnek, egy viszonylag statikus röppályán.
A radarelhárító rakéták és a nagy hatótávolságú földi célok elleni rakéták le tudják fogni, ki tudják iktatni a felderítő és légvédelmi radarokat lopakodás nélkül is. Nem kell feltétlenül kilőni, elég ha kikapcsolásra kényszerítik.
És ezt az amik nem tehetik meg az oroszokkal? Nem értem, hogy ennek most mi értelme.
A repülőgép még csak-csak lopakodó, de a fegyvere már jellemzően nem az. Ez részben azt jelenti, hogy a lopakodóról indított rakétát és bombát is lehet lőni. Az orosz légvédelmi rendszerek, a Buk, a Tor, a Panzir, a Tunguzka már a 80-as évek óta a precíziós fegyverek lelövésére gyúr. Részben önvédelemből, részben a távol tartó fegyverek, részben a radarhorizont alól felugró támadások miatt. Egy lopakodó a belső fegyverterében csak kevés fegyvert tud elvinni. Nem tud nagy szalvókat indítani, hogy ezzel terhelje túl a légvédelmet. Ha pedig a fegyverét kilövik, bukta a bevetést, a légvédelem nyert.
Ezt most úgy állítod be mintha egy Raptor kizárólag önmagában repülne. Nem kell egyszerre hazavágni az egész orosz védelmi rendszert. Információ alapján keresel egy betörési pontot ahol a rendszer egyes elemeit ki tudod iktatni onnantól meg lépésről lépésre lehet haladni.
Mivel a fegyvere látható, sőt indításkor maga a lopakodó is, utána könnyi kilogikázni hova kell leszűkíteni a keresést. A lopakodó kénytelen kifordulni, különben menthetetlenül belecsúszik a felderítési távba. Kifordulva viszont, úgy, hogy a nagyjából tudják merre keressék és körülötte söpör a radar már látható, hiszen még az F-22-es is jobban látszik szinte bármilyen más szögből, mint elölről. Az F-35-ös meg pláne.
Már megint ez a baromság. A fegyvertér kb. 1-3 másodpercre van nyitva indításonként. Ez még akkor sem biztos, hogy felfedi a gép helyzetét, ha a kereső radar pontosan akkor pásztázza azt a szektort, ahol éppen van.
A következőben egy feltételezést írok le ami szerint a fegyvertér nyitott állapota jelentős RCS növekedést okoz (ami egyáltalán nem biztos, hogy olyan mértékű, aminek te hiszed):
Tehát, tegyük fel, hogy a kereső radar pont akkor pásztázza a gépet amikor te indítasz. A következő fog történni: észlel egy valamit a radar amit kijelez célpontként de általában ehhez az irányon és a távolságon kívül abszolút semmi plusz információt nem ad meg kereső üzemmódban. Egyszerűen 1-3 másodperc kevés ahhoz, hogy egy TWS-hez hasonló tracket felépítsen a normális keresés közben. Szerintem a radar operátor jó eséllyel false alarmnak titulálná az egészet és nem foglalkozna vele.
Na de ez már önmagában azon a feltételezésen alapult, hogy a fegyvertér nyitott állapota nagyságrendekkel növeli a gép RCS-ét ami nem biztos.
Összességében:
Nem értem, mi ez a lopakodó utálat. Komolyan egyesek úgy szidják mintha muszáj lenne. A technológia kb. 30 éve létezik és azóta nem nagyon találtak rá hatásos ellenszert. Mondjatok már nekem bármilyen technikát amit a vadászgépeken alkalmaztak, és több mint 20 éven keresztül nem tudták vele hatásosan felvenni a harcot. Mert szerintem a lopakodóképességen kívül idáig nem volt ilyen.
Más szemszögből megközelítve: ha ennyire nem tetszik a dolog akkor a fejlesztési költségből ugyan még is mi a francot tettél volna a gépbe, amitől jobb lett volna, mint most? Ha valaki beírja, hogy nagyobb G teherbírást meg fegyverzetet, akkor tényleg a falnak megyek..