Mit ér az Rh-120-as kiválósága, ha a 120-as lőszere az csak 2,000 méterről tudja leküzdeni a célpontot, addig az USA 105-ös már 3,000-ről ? És az USA és Francia 120-asok a DU miatt megint 3,000-ről képesek átütni / súlyosan megrongálni a célpontot ?
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Mit ér az Rh-120-as kiválósága, ha a 120-as lőszere az csak 2,000 méterről tudja leküzdeni a célpontot, addig az USA 105-ös már 3,000-ről ? És az USA és Francia 120-asok a DU miatt megint 3,000-ről képesek átütni / súlyosan megrongálni a célpontot ?
Amint látható, sorozatosan megválogatták, és letiltották az eladásokat, és ilyenkor felmerül a kérdés, hogy Miért ?
Politikai rendszerhez és a béketörvényekhez való ragaszkodás alapján is választják meg a nekik tetsző / nem tetsző / ellenszenves üzletfeleket és engedélyezik / tiltják le az exportot.
1961-ben fogadták el a Gesetz über die Kontrolle von Kriegswaffen, KWKG nevű törvényt, A támadófegyverek ellenőrzéséről szóló törvény, így fordítható le magyarra. És a továbbiakban 1966-ban, 1972-ben, 1982-ben, és végül 2000-ben dolgozták ki a „Politikai alapelveket” (Politische Grundsätze der Bundesregierung für den Export von Kriegswaffen und sonstigen Rüstungsgütern), további megerősítésként, és maximálisan betartva a rendelkezéseket.
Főbb pontjai:
- Amennyibben felmerül a gyanú, hogy az export célországban a szállítandó katonai eszközöket belső elnyomásra vagy az emberi jogok rendszeres megsértésére vetik be, az exportot nem hagyják jóvá.
- Alappal feltehető, hogy a vevő ország támadó háborúra és egyúttal a nemzetközi béke megsértésére használná a megvenni szándékozott fegyvereket, nem csak az export nem hagyható jóvá, hanem jövőbeli hatállyal tilalmazott bármilyen katonai eszköz eladása.
- Az államokat csoportosítják:
• EU-,
• NATO-,
• NATO-val egyenrangú országok (utóbbiak Svájc, Japán, Ausztrália, és Új-Zéland),
• valamint a többi ország, úgynevezett harmadik országok
Ezek között különbséget kell tenni. A harmadik országok esetében korlátozó exportpolitikát kell folytatni az engedélyek megadásánál.
- A harmadik országok esetében támadófegyverek exportja csak kivételes esetekben engedélyezhető, ahol az egyes esetekben Németország sajátos külpolitikai érdekei támogatják az engedély megadását. (Németország a 60-as években az USA engedélyével M48-as Patton-öket adott Izraelnek, hadisegélyként, ez pozitív kivétel a tilalmakra)
Ellenben az amerikaiak, a britek, és a franciák fegyvereladásainál mindössze annyi az előfeltétel, hogy legyen nyugat, vagy az adott országgal baráti viszonyra nyitott, de a politikai berendezkedés, demokratikus köztársaság / diktatúra az államforma, és a helyi konfliktusok teljesen irrelevánsak, arra való az exportált vadászrepülő és a harckocsi, hogy bevessék csatározásokban, háborúkban, ne a garázsban porosodjon.
Ennek értelmében a Mirage III / V, az F-4-es Phantom II vadászrepülők, az M48 / 60-as Patton harckocsik, kevéssé ismertként a Chieftain harckocsi is nagyszabású háborúkban vettek részt, és napjainkban az exportált Abrams-eket és Leclerc-eket, és külön a veteránnak számító M60-as Patton-öket is használják háborús műveletekben. A Leopárd 1-es a jugoszláv békefenntartáson és az afganisztáni járőrözésen kívül nem látott háborút, és a Leopárd 2-es afganisztáni járőrözése eseménytelenül telt el, és a notórius török bevetése után még jobban figyelnek, hogy ne használhassák fel háborús műveletekben a potenciális vásárlók.
Politikai rendszerhez és a béketörvényekhez való ragaszkodás alapján is választják meg a nekik tetsző / nem tetsző / ellenszenves üzletfeleket és engedélyezik / tiltják le az exportot.
1961-ben fogadták el a Gesetz über die Kontrolle von Kriegswaffen, KWKG nevű törvényt, A támadófegyverek ellenőrzéséről szóló törvény, így fordítható le magyarra. És a továbbiakban 1966-ban, 1972-ben, 1982-ben, és végül 2000-ben dolgozták ki a „Politikai alapelveket” (Politische Grundsätze der Bundesregierung für den Export von Kriegswaffen und sonstigen Rüstungsgütern), további megerősítésként, és maximálisan betartva a rendelkezéseket.
Főbb pontjai:
- Amennyibben felmerül a gyanú, hogy az export célországban a szállítandó katonai eszközöket belső elnyomásra vagy az emberi jogok rendszeres megsértésére vetik be, az exportot nem hagyják jóvá.
- Alappal feltehető, hogy a vevő ország támadó háborúra és egyúttal a nemzetközi béke megsértésére használná a megvenni szándékozott fegyvereket, nem csak az export nem hagyható jóvá, hanem jövőbeli hatállyal tilalmazott bármilyen katonai eszköz eladása.
- Az államokat csoportosítják:
• EU-,
• NATO-,
• NATO-val egyenrangú országok (utóbbiak Svájc, Japán, Ausztrália, és Új-Zéland),
• valamint a többi ország, úgynevezett harmadik országok
Ezek között különbséget kell tenni. A harmadik országok esetében korlátozó exportpolitikát kell folytatni az engedélyek megadásánál.
- A harmadik országok esetében támadófegyverek exportja csak kivételes esetekben engedélyezhető, ahol az egyes esetekben Németország sajátos külpolitikai érdekei támogatják az engedély megadását. (Németország a 60-as években az USA engedélyével M48-as Patton-öket adott Izraelnek, hadisegélyként, ez pozitív kivétel a tilalmakra)
Ellenben az amerikaiak, a britek, és a franciák fegyvereladásainál mindössze annyi az előfeltétel, hogy legyen nyugat, vagy az adott országgal baráti viszonyra nyitott, de a politikai berendezkedés, demokratikus köztársaság / diktatúra az államforma, és a helyi konfliktusok teljesen irrelevánsak, arra való az exportált vadászrepülő és a harckocsi, hogy bevessék csatározásokban, háborúkban, ne a garázsban porosodjon.
Ennek értelmében a Mirage III / V, az F-4-es Phantom II vadászrepülők, az M48 / 60-as Patton harckocsik, kevéssé ismertként a Chieftain harckocsi is nagyszabású háborúkban vettek részt, és napjainkban az exportált Abrams-eket és Leclerc-eket, és külön a veteránnak számító M60-as Patton-öket is használják háborús műveletekben. A Leopárd 1-es a jugoszláv békefenntartáson és az afganisztáni járőrözésen kívül nem látott háborút, és a Leopárd 2-es afganisztáni járőrözése eseménytelenül telt el, és a notórius török bevetése után még jobban figyelnek, hogy ne használhassák fel háborús műveletekben a potenciális vásárlók.
A Chieftain / Challenger-nek is repül / lelökődik a tornya, mert a teknőben, a torony alatt tárolják a cuccost.
A Chieftain / Challenger és a T-72 / T-80-as ésszerűen tovább is fejleszthető. Tessék ránézni a Challenger topicjára, hogy volt egy harckocsi, amit Challenger 2-esként képzeltek el, és lett a Challenger 2-es, amit rendszeresítettek, és kevés köze van az eredeti tervhez.
Oroszoknál és Ukránoknál is az ő hülyeségük, hogy toronyhátulos T-72-esek és T-80-asok helyett a modernizálási potenciállal bírók a szabad ég alatt rohadnak szét, és egy utolsó körre tyúkketrect tákolnak rá.
Nem a gép hibája, hogy így használják.
A Leopárd 2-esnél mit kezdenél a sofőr melletti tároló és a műszerezettség újrapozicionálásval ?
Korszakok között ugrálsz, nem az M60-as Patton vs Leó 2-esről van szó, hanem 1957-ről. Amikor az Europa-Panzer-ről volt szó 1957-ben, akkorra M60-as Patton protói elkészültek, tesztelgették, addig Leó 1-es az sehol nem volt, és 1961-ben debütált. A Leó 1-es 1967-ben debültált és rendszeresítették.
Az M60-as Patton még homogén acélosan is megbízható páncélvédettséget adott, az alváz és felfüggesztés bírja a pótpáncélozást, addig a Leopárd 1-es és az AMX-30-as azok téveszmék áldozatai.
De ha a Leó 2-est és az M60A3-as Patton-t is összehasonlítjuk, a Patton az öregsége ellenére tud fájdalmasakat harapni az M900-es szegényített urán nyíllövedékével, az simán jobb volt, mint a DM 33-as, afölött nehezen adnak el. És a 120-as is beszerelhető a Patton-be, és M829A2-est is tüzelhet.
Most komolyan, ilyen alapvető dolgokon értetlenkedünk ?
Figyi, Leopard 2-ról beszéltünk. Nem érdekel, hogy SZERINTED az M60- ba be lehetet e tenni a 120-as löveget. Lényegtelen.
A lőszer tárolásra meg nincs optimális megoldás, mindenfelekepp kompromisszumokat kell kötni.
A tervezőknek is:
- Ami régen jó volt az a fenyegetések megváltozásával nem biztos, hogy az marad. A lőszer tarolasnal szempont a találatok függőleges eloszlása: a kétharmad esik a toronyra, egy jatmad a testre.
- A személyzet sem hülye: aknaveszélyes helyen nem vagy csak kevés granattal töltik az alsó tárolót. Ukrajnában nem töltik a külső málházási pontokat, csak ami a töltő automatába befér....
Egy kérdés: a fentről támadó rakéták és drónok vajon a toronyban tárolt, vagy a testben tárolt lőszerre veszélyesebbek?
Európában nem lőssz 3000 méterre, de 2000-re sem.
A 105 mm-est csak lecserélte az amcsi is, hiába volt kiváló ágyú.
Miért is ?
A lőszer tarolasnal szempont a találatok függőleges eloszlása: a kétharmad esik a toronyra, egy jatmad a testre.
Ez harckocsifüggő.
Az Osztrák teszten a T-72-es tornyára három lövést adtak le, és a teknőre 6 lövést.
A Leó 2-esnél / Abrams-nél / Leclerc-nél viszont fordítva van, a torony nyújt szép nagy, zsíros célfelületet. De az osztott lőszerek azok durván elavultak, a NERA rétegek között simán széttörnek.
A Javelin nem úgy működik, hogy 300 méteren repül a magasban, hirtelen gondol egyet, s telibe veri a torony mértani közepét. Hanem bármit eltalálhat, pl. a motortért.
És akkor simán kikászálódhat a komplett személyzet.
A Challenger 2-es prototípusnál is a torony hátuljában tervezték a lőszert tárolni, automata töltőgéppel, és a költségvetési megszorítások miatt maradtak a Challenger 1 megoldásánál.
A drónok ellen csapatlégvédelem, és elektronikus zavarás kell. És F-16-osok járőrözése.
A Chieftain és az USA harckocsik egyik lehetséges bevetési színtere Nyugat-Németország lett volna, de a világ nem csak Nyugat-Németországból áll. És a Szovjetek sem csak ott terveztek háborúzni, hanem Mongóliában, vagy Észak-Afrika és a Közel-Keleten, Marokkó / Algéria / Egyiptom / Izrael / Szaúd / Irak / Irán, ott is vannak asztallap sík sivatagok, 2,500 + -os lőtávokkal.
Az Öbölben 2,400 volt a minimum, de inkább 2,800 és 3,200 között lövöldöztek az USA harckocsizók.
Addig az Irakiaknak nem volt ilyen technológiai lehetősége, és a T-72-eseket meg szándékosan visszatartották a harcoktól.
Te honnan szeded ezt a hülyeséget? Jelenleg a legnagyobb hatásos lőtávolságú nyugati lőszer a DM73. És azon is csak annyit reszeltek, hogy nagyobb legyen a sebessége, de amúgy egy DM63A3 olyannyira, hogy az RM vállalja a DM63-as lőszerek DM73-ra való átalakítását.
1977. Az Rh120 pedig 1979-ben állt szolgálatba.Innen:
Pogány felvilágosított, az Rh-120-as protói már 1974-ben elkészültek. Ez nincs semmilyen ellentmondásban a mutatott táblázattal. 1977-ben tesztelgették, és 1979-ben állt szolgáltba. És az Abrams meg 105-össel gördült ki.
Az FRG a Federal Republic Germany-t jelenti.
A háború az nem csak harckocsizók verekedése, kazettás rakétatüzérség, légierő, és dedikált tankvadász helikopterek is kisegítették volna az Abrams-et, nem szólóban harcolt volna.
Az M900 1990-es lőszer, lemaradt a hideg háborúról és már nem is nagyon foglalkozott vele az USA, mert 86-óta fegyverezte át folyamatosan a harckocsijait.