F-35 Lightning II (Lockheed Martin)

Alulról.
"US Navy F-35 at Rainbow Canyon.
Pentax K3 | Sigma 50-500MM "
https://www.jetphotos.com/photo/9097287

58823_1540015812.jpg
 
Az publikus,hogy mekkora a gép belső térfogata(és mekkora egy F-16 Block 50/52 belső térfogata)?
 
Az publikus,hogy mekkora a gép belső térfogata(és mekkora egy F-16 Block 50/52 belső térfogata)?
Nincs leírva sehova, mert teljesen lényegtelen adat - kivéve az F-22 rejtélyes szerkezeti tömegének hátterét keresve - de mivel elég részletes háromnézeti metszetrajzok vannak ezért a gépek 3D modelljét megcsinálva kb. 1-2% pontossággal megkapható. Csak meg kell csinálni...
 
Nincs leírva sehova, mert teljesen lényegtelen adat - kivéve az F-22 rejtélyes szerkezeti tömegének hátterét keresve - de mivel elég részletes háromnézeti metszetrajzok vannak ezért a gépek 3D modelljét megcsinálva kb. 1-2% pontossággal megkapható. Csak meg kell csinálni...

Abból látszana,hogy milyen nagy is ez a gép.
 
Még ahhoz képest is nehéz a Raptor.

Ha komolyra fordítom, szerintem a kelleténél több titánt (ami a legnagyobb sűrűségű a gépen jelentősebb mennyiségben alkalmazott szerkezeti anyagok közül) használtak. Hogy miért, azt nem tudom. Talán megmunkálási gondok miatt. Vagy a titánötvözetek helyett acélt és ezt nem vallják be.
 

Max a két hajtómű közt van titán páncél.

Ha komolyra fordítom, szerintem a kelleténél több titánt (ami a legnagyobb sűrűségű a gépen jelentősebb mennyiségben alkalmazott szerkezeti anyagok közül) használtak. Hogy miért, azt nem tudom. Talán megmunkálási gondok miatt. Vagy a titánötvözetek helyett acélt és ezt nem vallják be.

Nekem is eszembe jutott,hogy acélt építettek be de nem a titán hanem az alu helyett.
 
Ha komolyra fordítom, szerintem a kelleténél több titánt (ami a legnagyobb sűrűségű a gépen jelentősebb mennyiségben alkalmazott szerkezeti anyagok közül) használtak. Hogy miért, azt nem tudom. Talán megmunkálási gondok miatt. Vagy a titánötvözetek helyett acélt és ezt nem vallják be.
Ha a kelleténél többet, akkor pont könnyebnek kéne lennie a gépnek. Az F-15 könyvben részletezem, hogy önmagában az F100 nem tette volna világbajnok géppé az F-15-öt, de feltételezve, hogy minden ami titán az lehetne acél is. Idézek. Vagy, ha kompozit helyett kellett több titán, akkor is lehet tömegnövekedés. Volt ilyen elem, aminél végül ez volt, de ez legfeljebb néhány száz kg lehet.

A titán használata, mint szerkezeti anyag nem volt újdonság, de az F-4 Phantom II sárkányszerkezete csak ~9% titánt tartalmazott. Az F-15A-nél ez az arány elérte a 25,8%-ot. Az F-15 esetében forrásoktól függően 32,8%, de egészen szélsőséges 40%-kal is találkoztam. Ez utóbbi nyilvánvalóan téves. Mivel a 25,8% volt a legtöbb estben említve, ezért ezt tekintem mérvadónak. A fent látható összehasonlító diagram egy RAND tanulmányból származik – mellékletek között megtalálható – a benne feltüntetett arány valószínűleg az F-15E-re vonatkozik. A diagram félrevezető, hiszen az F-15A/C és F-15E gépek belső szerkezete nem egyezik meg, ezen felül az Strike Eagle a ’80-as évek közepén született és nem a hatvanas évek végén. A csapásmérő Sasban felhasznált szerkezeti anyagok aránya kismértékben különbözik a feladatkörből adódó nagyobb igénybevételnek köszönhetően.[1]


Az F-15 esetén nem véletlen van ~25% – ez tömeg százalék – a sárkányszerkezetben, részben ez biztosította az akkoriban páratlan teljesítményt. A gép üres tömege ~12’500 kg, de ebből a két hajtómű tömege 2 x 1’700 kg-ot tesz ki, tehát a sárkányszerkezet tömege valahol 8’000 kg táján lehet. Több száz kilogrammot bizonyosan kitesz az elektronika, a segédberendezés ház és egyéb nem szerkezeti vagy teherviselő elemek össztömege.


Attól függően, hogy körülbelül 8 vagy 9 tonnára fajlagosítunk, a repülőgépbe cirka 2-2,25 tonna titán vagy titán ötvözet van beépítve. Képzeljük el, hogy milyen lenne a Sas teljesítménye, ha titán helyett hagyományos szerkezeti anyagot, acélt használnak. Tételezzük fel eme gondolatkísérletben, hogy az acél képes minden funkciót ellátni, amire a titánt szánták. A 2-2,25 tonna titán helyett nagyjából 4 tonna acélt kellene beépíteni, tehát a gép üres tömege 1,7-1,8 tonnával növekedne. Ezzel az F-4 Phantom II üres tömegét közelítené, erősebb hajtóművekkel, de eltérő aerodinamikai koncepcióval. Valószínűleg még így is jobb manőverező-képességgel bírt volna a Sas, azonban közel sem lett volna az a brutális csúcsvadász – és mind a mai napig az – ha nem használnak ilyen mértékben a titánt.


[1] http://www.f-15e.info/joomla/hu/technology/airframe/60-airframe-in-general
Ez a forrás vélhetőleg pontatlan, az F-15A/C gépekre vonatkozó arányt tartalmazza. A mellékletek között az R11 Segment 11 dokumentum is fenti gyanúmat erősíti meg.


Nem építenek páncélt gépekbe az A-10 és Szu-25-öt leszámítva, kivéve a kéthajtóműves gépeknél a hajtóművek közötti tűzálló "falat".
 
Ha a kelleténél többet, akkor pont könnyebnek kéne lennie a gépnek.

A több alatt azt értem, hogy talán vastagabb titánelemeket kellett használniuk. Az acélon kívül, amiből elvileg csak minimális mennyiséget használtak, a titánötvözetek sűrűsége a legnagyobb az ennél a gépnél használt szerkezeti anyagok közül. Ergo, ha többet kellett használniuk, mint tervezték akkor a gép üres tömege is nőni fog.
 
A több alatt azt értem, hogy talán vastagabb titánelemeket kellett használniuk. Az acélon kívül, amiből elvileg csak minimális mennyiséget használtak, a titánötvözetek sűrűsége a legnagyobb az ennél a gépnél használt szerkezeti anyagok közül. Ergo, ha többet kellett használniuk, mint tervezték akkor a gép üres tömege is nőni fog.
???
A titán sűrűsége mióta lett nagyobb az acélnál?
 
Ha a kelleténél többet, akkor pont könnyebnek kéne lennie a gépnek. Az F-15 könyvben részletezem, hogy önmagában az F100 nem tette volna világbajnok géppé az F-15-öt, de feltételezve, hogy minden ami titán az lehetne acél is. Idézek. Vagy, ha kompozit helyett kellett több titán, akkor is lehet tömegnövekedés. Volt ilyen elem, aminél végül ez volt, de ez legfeljebb néhány száz kg lehet.

A titán használata, mint szerkezeti anyag nem volt újdonság, de az F-4 Phantom II sárkányszerkezete csak ~9% titánt tartalmazott. Az F-15A-nél ez az arány elérte a 25,8%-ot. Az F-15 esetében forrásoktól függően 32,8%, de egészen szélsőséges 40%-kal is találkoztam. Ez utóbbi nyilvánvalóan téves. Mivel a 25,8% volt a legtöbb estben említve, ezért ezt tekintem mérvadónak. A fent látható összehasonlító diagram egy RAND tanulmányból származik – mellékletek között megtalálható – a benne feltüntetett arány valószínűleg az F-15E-re vonatkozik. A diagram félrevezető, hiszen az F-15A/C és F-15E gépek belső szerkezete nem egyezik meg, ezen felül az Strike Eagle a ’80-as évek közepén született és nem a hatvanas évek végén. A csapásmérő Sasban felhasznált szerkezeti anyagok aránya kismértékben különbözik a feladatkörből adódó nagyobb igénybevételnek köszönhetően.[1]


Az F-15 esetén nem véletlen van ~25% – ez tömeg százalék – a sárkányszerkezetben, részben ez biztosította az akkoriban páratlan teljesítményt. A gép üres tömege ~12’500 kg, de ebből a két hajtómű tömege 2 x 1’700 kg-ot tesz ki, tehát a sárkányszerkezet tömege valahol 8’000 kg táján lehet. Több száz kilogrammot bizonyosan kitesz az elektronika, a segédberendezés ház és egyéb nem szerkezeti vagy teherviselő elemek össztömege.


Attól függően, hogy körülbelül 8 vagy 9 tonnára fajlagosítunk, a repülőgépbe cirka 2-2,25 tonna titán vagy titán ötvözet van beépítve. Képzeljük el, hogy milyen lenne a Sas teljesítménye, ha titán helyett hagyományos szerkezeti anyagot, acélt használnak. Tételezzük fel eme gondolatkísérletben, hogy az acél képes minden funkciót ellátni, amire a titánt szánták. A 2-2,25 tonna titán helyett nagyjából 4 tonna acélt kellene beépíteni, tehát a gép üres tömege 1,7-1,8 tonnával növekedne. Ezzel az F-4 Phantom II üres tömegét közelítené, erősebb hajtóművekkel, de eltérő aerodinamikai koncepcióval. Valószínűleg még így is jobb manőverező-képességgel bírt volna a Sas, azonban közel sem lett volna az a brutális csúcsvadász – és mind a mai napig az – ha nem használnak ilyen mértékben a titánt.


[1] http://www.f-15e.info/joomla/hu/technology/airframe/60-airframe-in-general
Ez a forrás vélhetőleg pontatlan, az F-15A/C gépekre vonatkozó arányt tartalmazza. A mellékletek között az R11 Segment 11 dokumentum is fenti gyanúmat erősíti meg.



Nem építenek páncélt gépekbe az A-10 és Szu-25-öt leszámítva, kivéve a kéthajtóműves gépeknél a hajtóművek közötti tűzálló "falat".

Ráadásul már régebben írtam is, a legnagyobb elem, a centroplán az biztos hogy full titán szerkezet. A cég (Alcoa) gyártotta és a hegesztés utáni hőkezeléssel rá is pacsáltunk, mert kikerült pár hibás hőkezelésű darab, amit saját költségen kellett cserélnünk, + a gépek szétszedése/újra építése költség.....