M1 Abrams (USA)

[Pogány]

Be kellene készítenie mindenkinek az Abrams toronyhátulosságára és a jellemző mellékvágányokra adott legösszeszedettebb válaszait, mert @Mark1993 ugyanazt a vitát ugyanazzal az érvkészlettel tolta meg, mint @gorkamorka a saját belépőjekor. Szóval ezáltal a jövőre felkészülve mindenki csak bemásolja a bekészített teszteredményeket, összeszedett érveket és nincs időhurok.

 

[Törölt tag 1945]

A Leopard-1-et viszont egy téves eszme áldozatának tartom. Hiába a jó tűzerő és mozgékonyság, a páncélzat teljes hiánya súlyos probléma volt. Ez nem lett volna probléma, ha lényegében páncélvadászként tekintettek volna rá. De nem az volt, hanem közepes harckocsi. Ez pedig azzal jár, hogy a legkülönfélébb feladatokban kell helytállni. Ebbe a támadás is beletartozik. (egy háborúban nem leheg CSAK védekezni) Erre pedig a páncélzat hiánya miatt teljesen alkalmatlan volt a Leopard-1. Akkoriban ugye voltak még páncéltörő ágyúk is...

Ez itt ugyan rettenetesen OFF, de a Leo-1 vs M-60 vitához egy kis adalék...
... pont a mi hidegháborús hadműveleti irányunkban feküdt Olaszország.

Mindkét típust (M-60A1, Leo-1A2) licenszben gyártották a saját hadseregük számára, és mindkét típust egymás mellett üzemeltették.
És melyiket tartották egyértelműen jobbnak?

 

[Negan]

Az M60A1 itt is előnyre tesz szert, mert az amerikaiak 1973-ban rendszeresítik az M728-at, ennek már semmi gondot nem okoz még a T-62 páncélzata sem. A németek 1978-ig kénytelenek szenvedni a primitív DM13-al.

Teljesen elfeledkezel a HESH löszerről.Nem üti át ugyan a T62 toronyfrontját,de mégis kilövi a hk-t,mert ilyen a működése.(az IDF rendszerbeállitott T55ösei jelentős részben HESH gránáttal kilött tank volt)
Érdekes,hogy mennyire hajlamosak vagyunk kihagyni továbbra is a felsorolásokbol az AMX30-ast....
Különben háború esetén szinte mindenki az amcsi logisztikán lógott volna,és amcsi gránátokkal harcol.Mindegyik 105milis löveg NATO szabvány,még a franci 105ös is az.

 

[Negan]

Ez itt ugyan rettenetesen OFF, de a Leo-1 vs M-60 vitához egy kis adalék...
... pont a mi hidegháborús hadműveleti irányunkban feküdt Olaszország.

Mindkét típust (M-60A1, Leo-1A2) licenszben gyártották a saját hadseregük számára, és mindkét típust egymás mellett üzemeltették.
És melyiket tartották egyértelműen jobbnak?

Pó sikságot kivéve full hegyvidék az ország,a fő frontjuk meg egyenesen az Alpok-naná,hogy a Leo.....

 

[Vogon]

Az Abrams által ihletett toronyhátulos Orosz - Ukrán harckocsikról mi a véleményed ?

Egy Oplotot nehézségem akad, hogy amerikai ihletésűnek tekintsek. Ebben valószínűleg bele játszik a rasszista énem is. Ami fotók, videók felkerülnek annak a topicjába, meg ami újságcikkek megjelennek akár magában az ukrán médiában is... Nagyon igénytelen munka. És nem tudok elvonatkoztatni attól általában, hogy az Abrams meg nem az.


Kicsit távolabbról indítanám. Nagyon markánsan más politikai (és gazdasági) támogatás van egyes szériák mögött. Például a szovjet GT alapvetése Szibéria végtelen üzemanyagraktára. Nem érezték konkrétan költségesnek. De a motorok terén a lemaradásukat ellensúlyozták volna vele. Ukrajna az elmúlt 30 évben teljesen megváltoztatta az eredeti szovjet hozzáállást az Oplotra, szimplán nincsenek végtelen olajmezői. Ez a háttér (vagyis egészen pontosan annak hiányossága) hiányzik mind Oroszországból, mind az USA-ból. Vagyis ez létrehoz egy új, teljesen egyedi ukrán iskolát a maga jellegzetességével... vagy el fog tűnni az ukrán hk tervezés. Ezt ma még nem tudom megmondani. De szerintem az Oplot és az egész T-64, T-80 vonal az orosz iskolába illeszkedik inkább, nem az amerikai másolásába. (Még ha párhuzamosan két vonal is futott, de ezek gondolkodásmódja hasonlított.)

Szóval ezeket egy-egy típusnál szerintem látni kell. Egy-egy technikai azonosságot azon a szűrőn is értékelni kell, hogy mennyire csak egy részmegoldás átvétele és mennyire viszi közelebb a vizsgált két iskolát egymáshoz. Hogy egy pozitív példát mondjak, a megelőző évtized közös kutatása okán is a Tábornom és a Cica2 ténylegesen közeledett egymáshoz a megelőző tank generáció eltéréseihez képest és ez azóta tartós maradt. Az orosz iskola szerintem meg nem. Én az Armatát tekintem úgy, mint ami sok próbálkozás után végre igazi választ adott a toronyhátulos vagy ne legyen toronyhátulos kérdésre az orosz iskolában. Ebben már tényleg összeér az oroszok igénye például a kis lőhető felület és az új szempontként bekerülő biztonságos elhelyezés. De ez egyben el is távolította az M1 és a Leo-tól, mert ez már egy másik generáció.

Igazából kíváncsi arra leszek, hogy a nyugati cégek mit fognak erre lépni. Én azt várom, hogy ők sem manuálisan fogják másolni ezeket a megoldásokat. Nem csodálkoznék, ha megmaradna mind a Leopárd3-nál, mind az amerikai vonalon az orosztól sokkal szélesebb és nagyobb torony profil.

Vagyis a válaszomat röviden összefoglalva szerintem nem illettek bele az orosz tanktervezési elképzelésekbe. Azóta viszont megjelent egy valódi válasz orosz földön (ami lassan elkészül talán), ami viszont igen. Ezt külsőre úgy nézhet ki, hogy a nyugatiak majd valószínűleg másolják... de szerintem ugyan úgy azon dolgoznak, hogy egy saját választ megszüljenek, ami illeszkedik az ő vágyaikhoz. Az ukránoknak pedig Harkovban tényleg volt egy csomó ötletük, ami előremutató volt. De ami lett belőle, az szerintem egy nagyon szar házasság. A T-80 ága lehetett volna egy jó dolog kezdete is... De jelenleg minden szeretne lenni, amire alkalmatlan. Itt megint a gazdasági és politikai háttér az, ami miatt nem lehet az, aminek az első órában a mérnökök tervezni akarták.
Sokan szeretnek úgy fantáziálni, hogy ha a politikusok megadták volna az esélyt egyik vagy másik prototípusnak, akkor milyen csodálatos szintig eljuthatott volna. Ez számomra mindig problémás, hogy így lássam.

 

[molnibalage]

Ez itt ugyan rettenetesen OFF, de a Leo-1 vs M-60 vitához egy kis adalék...
... pont a mi hidegháborús hadműveleti irányunkban feküdt Olaszország.

Mindkét típust (M-60A1, Leo-1A2) licenszben gyártották a saját hadseregük számára, és mindkét típust egymás mellett üzemeltették.
És melyiket tartották egyértelműen jobbnak?

2003 és képek alapján M60A1?

 

[Törölt tag 1945]

A 120-as acél az nem HSLA!
Sima RHA!
Az RHA szabvány 320-350 HB.

No ehhez majd @ozymandias kell hogy rendet rakjon, de az eddigi olvasmányaim szerint (simán tévedhetek):

1, van az alacsony széntartalmú acél, amit hőkezeltek (edzés, megeresztés) - 0.25..0.4% Carbon, 1.8% Chrome, 0.5..3.75% Nickel

1.1, az első világháború alatt 8mm-es vastagságban ezt 650BHN keménységűre, 14mm-es vastagságban 420BHN-re tudták edzeni.
Gond ezekkel az volt, hogy csak szegecseléssel lehetett rögzíteni.

1.2, a 30-as évekre ezeket vastagabbra gyártották, de már csak 220..390BHN-re hőkezelték.

2, közepes széntartalmú, alacsony ötvöző tartalmú acél (HSLA), amit hengereltek (RHA) - 0.6..0.8% Carbon, 0.7..0.9% Chrome, 1.65..2% Nickel, 0.6..0.8% Mangan

2.1 az 50-es években ezt úgy 100mm vastagságban gyártották (T-55/62) a csúcs a Conqueror 125mm-es vastagsága volt. 320..380BHN a keménysége, és 14.5mm vastagságban megfog egy 7.62mm-es AP NATO lőszert.

2.2 nyugaton a 70-es évek végén, keleten a 80-as évek közepén jelent meg a vákuum ívkemencés* (VAR) illetve az (ESR) acél, amit már akár 40mm-es vastagságban is tudtak 500..600BHN keménységűre gyártani, és 9mm vastagságban megfog egy 7.62mm-es AP NATO lőszert.

... volt még vagy Y féle páncél típus, lehet hogy kellene egy páncélok - lőszerek topic, meg @ozymandias hogy érthetően elmagyarázza ezeket.

*nem ismerem a rendes magyar nevét, de itt egy összehasonlítás a nyugati (VAR) és a szovjet (ESR) módszer között.

 

[speziale]

Egy kicsit beledumálok ha nem gond. Igen, észrevettem már, hogy igencsak kedveled a német technikát ( a II.világháborúsat én is )
de azért kicsit árnyalnám a képet.

Rögtön az elején kijelentem: A Leopard-2 egy remek konstrukció (persze nem hibátlan), tényleg a világ egyik legjobbja volt akkor és most is, úgyhogy ebbe nem mennék bele.

A Leopard-1-et viszont egy téves eszme áldozatának tartom. Hiába a jó tűzerő és mozgékonyság, a páncélzat teljes hiánya súlyos probléma volt. Ez nem lett volna probléma, ha lényegében páncélvadászként tekintettek volna rá. De nem az volt, hanem közepes harckocsi. Ez pedig azzal jár, hogy a legkülönfélébb feladatokban kell helytállni. Ebbe a támadás is beletartozik. (egy háborúban nem leheg CSAK védekezni) Erre pedig a páncélzat hiánya miatt teljesen alkalmatlan volt a Leopard-1. Akkoriban ugye voltak még páncéltörő ágyúk is...

Egy kis összehasonlítás. Leopard-1 vs T-54/55/62 vs M60A1. Mozgékonyság terén természetesen a Leopard a legjobb, bár nehéz terepen a szovjet típusok túltesznek rajta. Az M60 kb. egyenlő a szovjetekkel.
A T-62 lőutasításában felhívják a figyelmet, hogy a Leopard rendkívül mozgékony, de a stabilizátor hiánya miatt meg kell állnia tüzeléshez.

A páncélzatot és a tűzerőt érdemes együtt vizsgálni.
A Leopard igen rosszul jön ki ebből a szempontból. Még a T-55 ósdi, II.Vh-t idéző páncélgránátjai is akár 2500m távolságból is át tudták törni a Leopard tornyát. Egy ilyen páncélgránát gyakorlatilag darabokra tépte volna a német típust. (érdemes megnézni mit művelt ez a jóval erősebben páncélozott, és strukturálisan sokkal masszívabb T-55-el!)
Az M60A1 rögtön egy jókora előnnyel indul, a T-55 szemből csak a kumulatív gránátot tudta volna használni ellene. A 70-es évek végén kapott először nyíllövedéket, ami a testet áttörhette (a tornyot nem). A T-62 már sokkal jobb eséllyel indult az amerikai típus ellen, de szemből a torony továbbra is probléma.

Lássuk fordítva. Mire is volt képes a Leopard és az M60A1 a szovjetek ellen? Szemből, a DM13 és az M392 APDS űrméret alatti lövedékek a T-55 tornyának csak 40%-nyi felületét tudták átütni 2000m távolságból. A fennmaradó 60%-ot már csak 800 méterig.
A test homlokpáncélja 1800m-ig volt sebezhető. A T-62 esetén ennél is rosszabb a helyzet, a torony teljes felülete áttörhetetlen 800m felett. (ezeket német lőtéri tesztek igazolják!)
Az M60A1 itt is előnyre tesz szert, mert az amerikaiak 1973-ban rendszeresítik az M728-at, ennek már semmi gondot nem okoz még a T-62 páncélzata sem. A németek 1978-ig kénytelenek szenvedni a primitív DM13-al.

A fejlesztésekről:
Stabilizátor: 1971-72-ben kapta meg a Leopard és az M60A1 is. A T-55 és a T-62 a gyártás megindulásakor is rendelkezett vele. Ráadásul a Cadillac-gage stabilizátor semmivel nem volt jobb mint az SzTP-2 és a 2E15 Meteor.
Ez a Leopard és az M60A1 számára is komoly hátrány mozgó harc esetén. (ismét hangsúlyoznám, egy háborúban nem lehet CSAK védekezni!). Mozgásból stabilizátor nélkül ráadásul a célfelderítési képesség is erősen lecsökken.
Éjszakai harc: Mindegyik típus sokáig aktív infrát használt. Kismértékben a szovjeteknek volt itt előnye, ugyanis a parancsnok és az irányzó is rendelkezett éjjellátóval. A Leopardban csak a parancsnok, az M60A1-ben csak az irányzó. Az M60A1 1977-ben kapott passzív irányzóműszert, a Leopard 1980-ban.
Páncélzat: A Leopard esetén több fejlesztés is volt, de ezek mindegyike csak egyetlen dolgot tudott elérni: A T-55 primitív páncélgránátjainak a hatásosságát 1000m-re csökkentette. A probléma ezzel csak az, hogy ekkorra (70-es évek közepe) a T-55 már az APDS-t is APFSDS-re cserélte.
Tűzvezetés: A Leo-1A4 tagadhatatlan előnye, hogy kapott egy rendkívül komoly tűzvezetőrendszert. (1974) Csakhogy ebből az alváltozatból alig 250db épült. Ez semmi. És gyanítom, hogy megbízhatósági problémái lehettek, ugyanis semmiféle fejlesztést nem hajtottak végre rajtuk, és ezeket vonták ki először. A többi ~2200 Leopard még 1986-ban is az akkor már teljesen elavult optikai távmérőt használta. 1975-től a T-55 és a T-62 is előnyben volt velük szemben a lézertávmérő miatt. 1978-tól az M60A3 is.

És még egy kis adalék, ami garantálom nem fog tetszeni: A Leopard-1 a szovjet típusokhoz hasonlóan szűk és zsúfolt. Nem kényelmetlen, de nem is az ergonómia csúcsa. Stefan Kotsch szerint semmivel nem jobb a T-72-nél e téren. (ő mindkét típuson szolgált). Az M60A1 ezzel szemben tágas, és meglehetősen kényelmes.

Mindent összevetve, én a 60-as években az M60A1-et és a T-62-t tartom a legjobbnak, jelentéktelen amerikai előnnyel. A Leopard a hibás világnézet (nulla páncélzat) miatt, a Chieftain meg a teljes megbízhatatlanság miatt nem volt hozzájuk mérhető.

2003 és képek alapján M60A1?

Melyiken alapul az ariete

 

[speziale]

De azért remélem @Hpasp nem hagy minket kétségek között

 

[Filter]

Ez itt ugyan rettenetesen OFF, de a Leo-1 vs M-60 vitához egy kis adalék...
... pont a mi hidegháborús hadműveleti irányunkban feküdt Olaszország.

Mindkét típust (M-60A1, Leo-1A2) licenszben gyártották a saját hadseregük számára, és mindkét típust egymás mellett üzemeltették.
És melyiket tartották egyértelműen jobbnak?

Azt azért vedd figyelembe hol használták.
Olaszország egy hadműveleti rémálom, a világ legtöbb hídjával,alagútjával több mint 1000km hosszan...
Ami meg nem híd vagy alagút, hardcore dombság, talán a Pó síkságot kivéve.
Oda nekik a TAM széria szerűség lenne az ideális, A La Leopard.
Aztán hogy a szövetségnek felajánlott magasabbegységek fegyverzetéhez mit kell még rendszerben tartaniuk azt passzolom...lehet ezért volt az M-60 is nálluk?

 

[Filter]

Pó sikságot kivéve full hegyvidék az ország,a fő frontjuk meg egyenesen az Alpok-naná,hogy a Leo.....

Megelőztél

 

[fip7]

No ehhez majd @ozymandias kell hogy rendet rakjon, de az eddigi olvasmányaim szerint (simán tévedhetek):

Én sem vagyok acél szakértő, de azt tudom, hogy már az 1900-s évek elején is tudtak 500+ HB-ra edzeni.
Más kérdés, hogy ezek törékeny acélok voltak.
A páncél acélnak az ütésállóság az egyik legfőbb tulajdonsága, vagyis ha hatalmas ütést kap nem reped meg, nem szilánkosodik!
Ilyen acélból 500 HB-t elérni, nah az a művészet!

Az 1-es pontoknál én arról tudok, hogy cementálással lehetett olyan felület edzett acélt csinálni a II. VH-ban ami 300 HB körül mozgott és nem repedt könnyen.

A 2-es ponthoz.
Mivel ez a módszer tejedt el így ez lett az RHA szabvány alapja!
Konkrétan: MIL-DTL-46177
Ebben ha jól emlékszem 320-350 HB-s érték szerepelt.
A későbbi 2000 után született RHA szabványban már 500 HB szerepel. Ennyit fejlődött az acél technológia.

A szovjeteknél 1969-ben javasolták először az ESR acél alkalmazást páncélként, ez volt a BTK-1. Ez egy 450 HB-s páncélacél, aminek az előnye az, hogy nagy vastagságban gyártható.
A T-64B/T-80B készült ilyenből. (A T-80B esetén a komplett teknő ha jól emlékszem)

Linkek:

A Guide to the Grades, Properties and Uses of Military Steel

This article discusses the properites, grades and uses of military steel.

www.azom.com

https://usa.arcelormittal.com/~/media/Files/A/Arcelormittal-USA-V2/what-we-do/steel-products/plate-products/Armor.pdf

 

[Mark1993]

Egy Oplotot nehézségem akad, hogy amerikai ihletésűnek tekintsek. Ebben valószínűleg bele játszik a rasszista énem is. Ami fotók, videók felkerülnek annak a topicjába, meg ami újságcikkek megjelennek akár magában az ukrán médiában is... Nagyon igénytelen munka. És nem tudok elvonatkoztatni attól általában, hogy az Abrams meg nem az.


Kicsit távolabbról indítanám. Nagyon markánsan más politikai (és gazdasági) támogatás van egyes szériák mögött. Például a szovjet GT alapvetése Szibéria végtelen üzemanyagraktára. Nem érezték konkrétan költségesnek. De a motorok terén a lemaradásukat ellensúlyozták volna vele. Ukrajna az elmúlt 30 évben teljesen megváltoztatta az eredeti szovjet hozzáállást az Oplotra, szimplán nincsenek végtelen olajmezői. Ez a háttér (vagyis egészen pontosan annak hiányossága) hiányzik mind Oroszországból, mind az USA-ból. Vagyis ez létrehoz egy új, teljesen egyedi ukrán iskolát a maga jellegzetességével... vagy el fog tűnni az ukrán hk tervezés. Ezt ma még nem tudom megmondani. De szerintem az Oplot és az egész T-64, T-80 vonal az orosz iskolába illeszkedik inkább, nem az amerikai másolásába. (Még ha párhuzamosan két vonal is futott, de ezek gondolkodásmódja hasonlított.)

Szóval ezeket egy-egy típusnál szerintem látni kell. Egy-egy technikai azonosságot azon a szűrőn is értékelni kell, hogy mennyire csak egy részmegoldás átvétele és mennyire viszi közelebb a vizsgált két iskolát egymáshoz. Hogy egy pozitív példát mondjak, a megelőző évtized közös kutatása okán is a Tábornom és a Cica2 ténylegesen közeledett egymáshoz a megelőző tank generáció eltéréseihez képest és ez azóta tartós maradt. Az orosz iskola szerintem meg nem. Én az Armatát tekintem úgy, mint ami sok próbálkozás után végre igazi választ adott a toronyhátulos vagy ne legyen toronyhátulos kérdésre az orosz iskolában. Ebben már tényleg összeér az oroszok igénye például a kis lőhető felület és az új szempontként bekerülő biztonságos elhelyezés. De ez egyben el is távolította az M1 és a Leo-tól, mert ez már egy másik generáció.

Igazából kíváncsi arra leszek, hogy a nyugati cégek mit fognak erre lépni. Én azt várom, hogy ők sem manuálisan fogják másolni ezeket a megoldásokat. Nem csodálkoznék, ha megmaradna mind a Leopárd3-nál, mind az amerikai vonalon az orosztól sokkal szélesebb és nagyobb torony profil.

Vagyis a válaszomat röviden összefoglalva szerintem nem illettek bele az orosz tanktervezési elképzelésekbe. Azóta viszont megjelent egy valódi válasz orosz földön (ami lassan elkészül talán), ami viszont igen. Ezt külsőre úgy nézhet ki, hogy a nyugatiak majd valószínűleg másolják... de szerintem ugyan úgy azon dolgoznak, hogy egy saját választ megszüljenek, ami illeszkedik az ő vágyaikhoz. Az ukránoknak pedig Harkovban tényleg volt egy csomó ötletük, ami előremutató volt. De ami lett belőle, az szerintem egy nagyon szar házasság. A T-80 ága lehetett volna egy jó dolog kezdete is... De jelenleg minden szeretne lenni, amire alkalmatlan. Itt megint a gazdasági és politikai háttér az, ami miatt nem lehet az, aminek az első órában a mérnökök tervezni akarták.
Sokan szeretnek úgy fantáziálni, hogy ha a politikusok megadták volna az esélyt egyik vagy másik prototípusnak, akkor milyen csodálatos szintig eljuthatott volna. Ez számomra mindig problémás, hogy így lássam.

Az Oplot az akar lenni, ami lett volna a Black Eagle, csak Ukrán költségvetésből.

Az M1 TTB / Abrams Block 3-asról mi a véleményed ? Nem csak az Armata létezik !

 

[Mark1993]

Ez itt ugyan rettenetesen OFF, de a Leo-1 vs M-60 vitához egy kis adalék...
... pont a mi hidegháborús hadműveleti irányunkban feküdt Olaszország.

Mindkét típust (M-60A1, Leo-1A2) licenszben gyártották a saját hadseregük számára, és mindkét típust egymás mellett üzemeltették.
És melyiket tartották egyértelműen jobbnak?

Izraeliek meg a Patton-t és a Centurion-t üzemeltették egymás mellett, és melyiket tartották jobbnak ?

 

[Negan]

Izraeliek meg a Patton-t és a Centurion-t üzemeltették egymás mellett, és melyiket tartották jobbnak ?

Hehe...Sinain a Pattont-Golanon az angolt

 

[Mark1993]

Hehe...Sinain a Pattont-Golanon az angolt

Zvika Greengoldnak mindössze kettő Centurionja állt rendelkezésre a 40 + T-55-ös ellen, nem válogathatott többféle modell közül

 

[Vogon]

Az Oplot az akar lenni, ami lett volna a Black Eagle, csak Ukrán költségvetésből.

Itt megint bele akarhatunk látni mást egy tankba, mint ami valójában. Tudok pár ilyet mondani neked. A D-20-as Pzh2000 akart volna lenni, csak olcsó változat lett. A Zeppelin B-52 akart lenni, csak lassabb konstrukcióban.
Nincs értelme folytatni, mert meg vagy győződve róla, hogy más kihívást szántak neki, és én nem szeretek vallásokkal vitatkozni. Én olvastam anyagot, amiben a román mérnökök könyörögnek a politikai vezetésnek, hogy megtervezhessék a TR-85 második modernizációs csomagját, amiben embernélküli toronnyal szerelik fel és ez rengeteg előnyt ad majd nekik. Remek ötlet lett volna! Kár, hogy nem dobtak ki rá néhány 100 millió dollárt... Az, hogy ők akarnak csinálni egy T14 Armata utánérzést, az még nem egy működőképes elképzelés. (Nálam legalábbis ennél több kell.)

Egy céget, egy projektet nem tudsz sikerre vinni, ha nem tudod, hogy mit szeretnél vele kezdeni. És ez nem csak a csoda tankokra érvényes megállapítás.

Én szívesen megkérdeznék egy Oplot forgalmazásában érintett szakembert, hogyan kell egy csapásirányt sikerre vinnem. (Tervezés, gyártás, beszerzési tender és harctéri alkalmazás egyben.) Bárki hozzáértőt! De jól láthatóan ezt az ukrán emberek sem tudják megmondani nekem. Ehhez képest beküldtek az országba 1 zl T-72-t és leiskolázta őket. Pedig volt a kinyomására 1000+ T-64-esük. (És nem, nem azért, mert a zoroszok más technikában annyi kifogyhatatlan mennyiséget küldtek. Volt négy századnyi légierejük, a szakadároknak egy darab gépük sem. Nem a keleti túlerő győzte le őket.)

Én a részemről szívesen lezárom itt a beszélgetésünket.

 

[Törölt tag 1586]

Abrams távirányítású toronnyal...?

United States plans to integrate unmanned turret on M1A2 Abrams main battle tank

 

[Negan]

Abrams távirányítású toronnyal...?

United States plans to integrate unmanned turret on M1A2 Abrams main battle tank

Bejzony-és még csak nem is új ötlet.Egyszer már megbukott az elképzelés.Szerintem most is megfog-ahogy az Armata se lesz szerintem sikeres.

 

[gorkamorka]

Lengyel harckocsiprogram jelenlegi állása, Jaroslaw Wolskitól:
(otvaga fórum)

"Ожидается, что первые 14 танков будут доставлены в первом полугодии 2022 года. В конечном итоге планируется, что к 2025 году в Польшу поступит около 247 танков и более 30 машин поддержки. Также планируется начать производство на заводе в Бумар-Лабенди (сборка по лицензии из готовых компонентов). Он должен заменить все танки Т-72М1 и более поздние ПТ-91. Одним словом, производство более 500 танков в 2025-2035 гг. Вероятно, M1A2 SEP v.3 станет стандартом в качестве нового танка польских вооруженных сил и в конечном итоге заменит все машины.
Глубокая модернизация Leopard 2 не предусматривается."

Magyarul: Jövő év első felében már megjön az első 14 Abrams. 2025-ig 247db-ot szállítanak + 30 kiszolgáló járművet (ebbe a harckocsivontatók is beletartoznak). A Bumar-Labedy üzemet fejlesztik, licencgyártott illetve készen kapott alkatrészekből újra beindul a harckocsigyártás. Az Abrams az összes T-72-est és PT91-est le fogja váltani. 2025-35 között több mint 500 harckocsit terveznek építeni, és nagyon úgy néz ki, az Abrams lesz a hadsereg alap harckocsitípusa.
A Leopard-2-esek további modernizálására nem fog sor kerülni.

(nyilván ez még nem 100%, a Wilk program még nem lefutott meccs, úgyhogy a K2PL-nek még mindig van esélye. Egy biztos, a Leopardok nem sokkal a T-72-esek után eltűnnek a lengyel haderőből)