M1 Abrams (USA)

voltagemultiplier :

Eddig is ilyen kötelékbe voltak szervezve, nem csökken a jelentősége. A hirtelen felbukkanó "kemény célok leküzdéséhez a legjobb és leggyorsabb eszköz egy közvetlen irányzású hk. ágyú, nem beszélve, hogy jóval olcsóbb egy precíziós tüzérségi pct. gránátnál, hiszen nem igényel drága plusz vezérlést.
Ezek pusztításához a tüzérség reakcióideje kevés, és a lövegeik pedig inkább ívelt v. meredek röppályákon tüzelnek, azaz, a mozgó v. erősen páncélozott célokra csak drága lövedékek alkalmazhatók. Ellenben a kézi pct. fegyverekkel felszerelt gyalogság - amennyiben felderítik őket - kiválóan kiiktatható a hk-k érkezése előtt. Tehát a két fegyvernem kiválóan kiegészíti egymást egy támadó műveletben. De lehetne folytatni, mert ennél jóval bonyolultabb a rendszer.

Lehet, hogy csökkenni fog a számuk, de eltűnni nem fognak.
 
voltagemultiplier

Te azt állítod, hogy a modern járműved szétrakétázza az MBT-ket.
Ok, de akkor ezekre válaszolj kérlek:

1. Hogy deríti föl az MBT-t 20 km-ről???
A közhiedelemmel ellentétben a modern MBT-k "lopakodók". Van passzív álcázásuk radarral szemben, IR rendszerekkel szemben és optikailag is.
Ha nem az alföld közepén áll egymagában, hanem erdei vagy városi terepen mozog esélyed sincs kiszúrni 20 km-ről.
A hajós párhuzamod ezért sántít, ugyanis az óceán felszínén nincs domborzat.

2. Melyik ellen könnyebb védekezni? A hiper-szuper rakéta ellen vagy egy űrméret alatt pct. nyíllövedék ellen?
Már a jelenleg szolgálatban álló aktív védelmi rendszerek is nagy hatékonysággal küzdik le az ATGM-eket. Ráadásul minél nagyobb egy ilyen rakéta annál könnyebb leszedni.
Egy wolfram-karbid nyíllövedékkel mit tudsz csinálni? Szerintem semmit.
Szóval elég egyoldalú lenne szerintem egy ütközet egy modern MBT és egy általad fölvázolt jármű között. Persze az MBT javára.

Arról nem is beszélve, hogy egy harckocsi ágyúval is el lehet lőni 10 km-re. Csak nem vízszintesen hanem ívben kell lőni. Nem véletlenül mér az MBT-k lézertávmérője 10 km-ig. (nyugaton)
Most egy MBT vs. MBT esetén a 10 km nem releváns, mert a páncélzatuk erős. De egy MBT-hez képest papír páncélzatú valamit simán ki lehet lőni erről a távról. (persze függ a dolog a lövedék/ágyú pontosságától)
 
MBTket 60+ (panzerfaust...) de max 40+éve (AT-4...) folyamatosan temetik. Ehez képest akár szimetrikus/asszimetrikus környezetről beszélünk köszönik jól vannak. A "rakétás tankvadász, rakétás IFV" pedig ezen semmit nem változtat azok jó ideje itt vannak velünk. Ami új az a c4isr, sok UAV. De ezt is bele kell vmibe rakni és ami fontos ehez nem feltétlen kell új vas, ha Oroszok nem lépik meg a 140 inkább 152mmes ágyut a NYon még jó ideig maradhat az M1/Leo2/MK4... generáció mert a C4ISR ezekbe jól elvan.
 
voltagemultiplier

Tudod a szárazföld nem levegő,nem tudsz 2-3 km-nél messzebbre lőni közvetlen irányzású fegyverrel...
 
dudi:
a rakéta előbb fölmegy aztán 25 km-rel odébb becsapódik felülről... ahogy a Mackensen által mellékelt linkben is ott van a 25 k hatótávú Spike. Lám, már létezik is ez a koncepció. A drón vagy az árboc (mikor melyk) földerít a rakéta pedig ívelt röppályán odamegy.
 
Közvetlen irányzással meg esélytelen vagy egy IFV+ATGM vs harckocsi+APFSDS/HEAT ellen mert az ATGM lassú és kb fél úton járna a rakéta amikor már az indító(célravezető)járművet egy harckocsi a Marsra katapultálta.Azt gondolom nem kell magyarázni,hogy célravezetés híján nem lesz találat az ATGM-el.
 
voltagemultip

Már az előbb leírták,hogy nem jó a csatahajós példa mert az óceánon nincs tereptárgy.
Még egyszer!Nem tudsz 2-3km-nél messzebbre lőni közvetlen irányzású fegyverrel szárazföldön.
 
Én már próbáltam olyan problémákra rávilágítani, mint az, hogy nem tudsz a domborzat miatt célravezetni 25 km-re rakétát, vagy hogy mennyire nehéz lelőni egy ATGM-et. De ezek szerint nem olvasták.
 
dudi: egyes rakéták sokkal nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek és jövőben még nagyobb hatótávolságúak lehetnek mint bármely Hk ágyú, valamint nem érdekli őket a terep mert ívelt pályán jönnek a Hk után. A Hkágyú az ami behatárolt.
 
Azt is megkockáztatom,hogy ekkora távolságból célravezetin sem lehetne a rakétákat még egy biliárdasztal simaságú terepen sem.
Talán amivel esély lehet az a repülésből ismert félaktív radaros(R-27,AIM-7 stb)módszer de,hogy félaktív lézeressel vagy IR rakétával nem menne az biztos.
 
voltagemultiplier

És mivel állapítod meg a helyet ahová repülnie kell?
 
A szenzor csomag amely látja a Hk-t (akár saját teleszkópós árboc akár drón) saját helyzetének ismeretéből simán megállapítja annak a célnak a GPS helyzetét amit lát. Akár kamerával is. A távolságot pl háromszögeléssel. megnézi egyszer A pontban majd odébb gurul 100 métert (vagy a drón odébb repül 100 métert) és ismét megnézi. Sima háromszögelés.