Magyar Néphadsereg

Akit érdekel a Néphadsereg, vagy annak történetéből egykori érdekesebb epizódok, azoknak ajánlanám, a facebookon a "savaria laktanya egykori lakói" oldalt. Nyílván más alaklatnak is megvan ez, de én ott voltam katona, tehát ezt ajánlom. :) Kis ízelítő, Szabó Tibor egykori tüzértiszt visszaemlékezéséből.....

"Az önjáró tüzérosztály (és egy kicsit az ezredtüzérség) története 1982. I. félév: A „Duna-82” gyakorlatot az 5. hadsereg és a szovjet Déli Hadseregcsoport törzsei közösen vezették le. A gyakorlatot a kijelölt csapatok június 21–26. között, egy időben három gyakorlótéren hajtották végre. A gyakorlaton csehszlovák, szovjet és magyar egységek vettek részt. A magyar fél a gyakorlatot alapvetően a 11. harckocsi hadosztály három ezredére (15. gépesített lövészezred, 25. harckocsiezred, 22. tüzérezred) és a kijelölt, hadsereg közvetlen egységekre és alegységekre alapozta. A 15. gépesített lövészezred a gyakorlaton mozgósított állománnyal (kivéve az önjáró osztály 3. önjáró ütegét) vett részt. Az ezred gépesített lövészzászlóaljai 1-1 harckocsi századdal megerősítve, egy időben három különböző helyszínen tevékenykedtek. A 2. gépesített lövészzászlóalj, megerősítve az ezred önjáró tüzérosztályával és a vegyes páncéltörő üteggel, az újdörögdi gyakorlótéren a határátlépés feladatait, az ellenség műszaki akadályrendszerének és aknamezőinek leküzdését (rohamosztag zászlóalj - ROG zlj.), az ellenség peremvonalába történő betörést hajtotta végre. A tartalékos állománnyal feltöltött 3. gépesített lövészzászlóalj a „0” ponti gyakorlótéren, a siker kifejlesztése érdekében az ezred II. lépcsőjének harcbevetését gyakorolta be. Az 1. gépesített lövészzászlóalj Ercsi térségében, szovjet és csehszlovák egységekkel együttműködve erőszakos folyóátkelést hajtott végre. Az önjáró osztály az újdörögdi gyakorlótéren két csoportban tevékenykedett. Az 1. önjáró üteg és a 2. önjáró üteg 1. tűzszakasza 7 megosztott irányzású tűzfeladatot lőtt. A 2. önjáró üteg 3 db lövegét beosztották a rohamosztag századok tűztámogató csoportjába, ahol az erődök közvetlen irányzással történő leküzdését gyakorolták. A vegyes páncéltörő üteg 1. harcigép szakasza a zászlóalj harcát támogatta, a 2. harcigép szakasz a rohamosztag századok fedező-támogató csoportjában tevékenykedett. A 2. glz. aknavető ütege a gyakorlat felkészülési szakaszában végrehajtotta a rendszerbeállító éleslövészetet. A gyakorlatot követő miniszteri szemlén, és a „Duna-82” gyakorlaton végzett átlagon felüli munkájukért az önjáró osztály hivatásos állományából 10 fő, a sorállományból 6 fő részesült jutalomban, illetve dicséretben. Az ezred parancsnoka 8 fő sorkatonát dicséretként egy rendfokozattal előléptetett. A képen a rohamosztag század fedező-támogató csoportjába (közvetlen irányzású tűzcsoport) beosztott önjáró löveg a műszaki akadályrendszeren nyitott átjárón halad át."

Kis magyarázatként... a 15 lövész ezred, akkor a szombathelyi alakulat volt. Az elbeszélésből kitűnik, képes volt önállóan, egy gyakorlaton, 3 megerősített lövész zlj és a tüzér o. 2 ütegének egyidejű alkalmazására. Ugye többször téma volt már itt, az egykori Néphadsereg, mikor mennyire lett volna harcképes.
 
...
Kis magyarázatként... a 15 lövész ezred, akkor a szombathelyi alakulat volt. Az elbeszélésből kitűnik, képes volt önállóan, egy gyakorlaton, 3 megerősített lövész zlj és a tüzér o. 2 ütegének egyidejű alkalmazására. Ugye többször téma volt már itt, az egykori Néphadsereg, mikor mennyire lett volna harcképes.

Lord Owen mesélte, hogy '68 nyarának egyik estéjén államtitkárként olvasgatta a NATO felderítő jelentését, amiben az állt, hogy a VSz csapatok békeidős tevékenységet folytatnak, a közeljövőben támadás nem várható...
... másnap reggelre Csehszlovákiát lerohanták.
 
A Magyar Néphadseregben is rendszeresítésre került az egykor a VSz országaiban általánosan elterjedt és a világ számos fegyveres konfliktusában is megjelenő LPO-50 lángszóró. A korabeli hadgyakorlatokon is feltűnt, néhány filmfelvételen is látható a működtetése.

Kínában és Romániában (Brassóban) is gyártották, a lengyelek egy ideig a VSz felbomlása után is rendszerben tartották, légideszant egységeik tűzerejét növelték vele.

lpo50a1.jpg


Élőben látta valaki az eszközt? Van bárkinek ezzel a fegyverrel, illetve hazai alkalmazásával kapcsolatban bármilyen infója?

(Mikor került nálunk rendszeresítésre, milyen darabszámban, milyen alakulatoknál, mikor vonták ki, stb...)
 
A Magyar Néphadseregben is rendszeresítésre került az egykor a VSz országaiban általánosan elterjedt és a világ számos fegyveres konfliktusában is megjelenő LPO-50 lángszóró. A korabeli hadgyakorlatokon is feltűnt, néhány filmfelvételen is látható a működtetése.

Kínában és Romániában (Brassóban) is gyártották, a lengyelek egy ideig a VSz felbomlása után is rendszerben tartották, légideszant egységeik tűzerejét növelték vele.

lpo50a1.jpg


Élőben látta valaki az eszközt? Van bárkinek ezzel a fegyverrel, illetve hazai alkalmazásával kapcsolatban bármilyen infója?

(Mikor került nálunk rendszeresítésre, milyen darabszámban, milyen alakulatoknál, mikor vonták ki, stb...)

Szovjet tervezésű, de román gyártású lángszóró. A 93. Vegyivédelmi Ezred lángszórós zászlóaljában és az 5. Deszant Rohamzászlóaljnál volt szervezetszerűen (az eszközei a 93. Vegyivédelmi Ezrednél voltak békében) rendszeresítve. Kiképzés is egyedül a lángszórós zászlóaljnál folyt a könnyű lángszóróra. Az MN összes eszköze a kiskőrösi 93. Vegyivédelmi Ezrednél volt koncentráltan raktározva. Csak „HVHKSZ” esetén lett volna a szárazföldi
csapatok kijelölt alakulatainak átadva. A kiskőrösi ezrednél 220 db volt a szárazföldi csapatoknak tárolva, ennyi volt az MN-ben összesen rendszeresített LPO–50 könnyű gyalogsági lángszóró.*


*Rubin Feladat című könyvből.
 
A Magyar Néphadseregben is rendszeresítésre került az egykor a VSz országaiban általánosan elterjedt és a világ számos fegyveres konfliktusában is megjelenő LPO-50 lángszóró. A korabeli hadgyakorlatokon is feltűnt, néhány filmfelvételen is látható a működtetése.

Kínában és Romániában (Brassóban) is gyártották, a lengyelek egy ideig a VSz felbomlása után is rendszerben tartották, légideszant egységeik tűzerejét növelték vele.

lpo50a1.jpg


Élőben látta valaki az eszközt? Van bárkinek ezzel a fegyverrel, illetve hazai alkalmazásával kapcsolatban bármilyen infója?

(Mikor került nálunk rendszeresítésre, milyen darabszámban, milyen alakulatoknál, mikor vonták ki, stb...)

A Bazalt 87 gyakorlaton láttam lángszórós katonákat, ha jól emlékszem a zalaegerszegi dandárhoz tartozó alegységekben. Illetve a youtube oldalon van fent egy videó helységharc gyakorlatról, ahol szombathelyi dandár lövészei alkalmaznak lángszórót a romvárosban.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz and ZeiG
Egy fotó vízi átkelésről. Más topicban sokszor téma a gyalogsági harcjárművek esetén az úszóképesség. Kissé színesítve a dolgot, itt egy régi kép, a szombathelyi dandár tüzér osztályának vízi vezetéséről. A fotót a facebookról loptam, a "Savaria laktanya régi lakói" oldalról.

 

Hpasp!​

Megint kérdezek!
Ha már luna... témában írtad, hogy rendszeresítve voltak hozzá 3R10, 3R9, 3R11 fejek.
A 3R9 hagyományos repesz, az 3R10 3-10-20 kt nuki. Mi volt a 3R11?

THX!
 
Hol írtam 9R11 fejről????
:eek:
Sehol! :)

"Egy osztály létszáma összesen 131 fő volt amelynek 36%-a. több mint harmada hivatásos katona volt.
Az osztályok alapvető harctechnikai közei a 2K6-os harcászati rakétakomplexumok voltak. A komplexum elemei a követ
kezők voltak:
a különböző tipusu és rendeltetésű harci fejjel szerelt rakéták (3R10, 3R9, 3R11);"

Te a 3R11 fejről írtál. Én meg arról kérdeztem.
Saját kutatásom szerint ez a Lengyel néphadseregben 3R111 néven futott és a 3R10 rakétának megfelelő tömegméretű jellemzőkkel rendelkező volt gyakorló lövészethez. Valószínűsítem...
 
PT-76 könnyű harckocsik a Magyar Néphadseregben

A magyar felderítő szakcsapatok történetének egyik kissé feledésbe merült pontja a hadosztály közvetlen felderítő zászlóaljak és ezred-dandár felderítő századok úszó harckocsi (UHK) alegységeinek és az azokat alkotó PT-76 könnyű harckocsik története.

A PT-76 egy 1952-től rendszeresített szovjet könnyű páncélos volt, amit a Szovjet Hadsereg és a Haditengerészet, azon belül is a tengerészgyalogos csapatok számára rendszeresítették nagy számban. A harckocsi alváza több harcjármű alapjául is szolgált, amik közül az ASZU-85 légiszállítású löveget emelném ki, ami a szovjet légideszant csapatok (VDV) egyik alapvető tűztámogató eszközeként szolgált.

A BTR-50 PU is a PT-76-on alapult. Annak a járműnek az egyik különlegessége az volt, hogy a Magyar Néphadseregben is rendszeresítettek a későbbiekben.

Számtalan fénykép és filmfelvétel alapján kijelenthetjük, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején több PT-76 harckocsival felszerelt szovjet alegység is harcolt Budapesten. Az 1950-es, 60-as évek során a Varsói Szerződés több hadseregében is rendszeresítették, illetve a szovjet érdekszférába került országok is nagyobb mennyiséget kaptak belőle. A vietnámi háború során azonban bebizonyosodott az, hogy ez a könnyű, felderítésre és támogatásra tervezett páncélos képtelen felvenni a harcot a nehezebb nyugati páncélosokkal, ráadásul a gyalogsági harckocsi elhárító eszközöknek is könnyű célpontot nyújtott.

A Magyar Néphadsereg 1959-ben szerzett be néhány darabot, majd 1964 második felére egy nagyobb mennyiséget. Erre az időpontra az 5. Hadsereg állományába 68 darab, vagy más források szerint 102 db PT-76-os tartozott. A harckocsik az akkor formálódó hadosztályközvetlen felderítő zászlóaljak és gépkocsizó lövész-, valamint harckocsi ezredek felderítő alegységeibe kerültek. Az előbbiekbe UHK századokat szervezetek, amik állományába két PT-76 szakasz (5 db páncélossal) került, az utóbbiakba pedig 1966 végétől (összhangban a felderítő szakaszok századokká szervezésével) UHK szakaszokat (3 db PT-76-al) hoztak létre. Az UHK-rajparacsnokok és vezetők kiképzését a 4. Harckocsiezred végezte a Magyar Néphadsereg szintjén.

A harckocsi fegyverzete egy 76,2 mm űrméretű lövegből és egy 7,62 mm-es géppuskából állt. Páncélzata 5 és 17 mm között mozgott. Hatótávolsága 450 km és átlag sebessége közúton 44 km/ óra volt. 3 kezelő szolgálta ki a harcjárművet.

Az UHK megjelenése nem kis feladatott adott a hadsereg felderítő csapatainak. Az új technikai eszközökre nem csak a felderítő tiszteket, de a sorkatonákat is fel kellett készíteni. A szakkiképzést ki kellett egészíteni az úszóharckocsi-kiképzéssel, amik magukkal vonták a páncélos-lőkiképzést (löveggel és géppuskával), technikai, valamint harckocsi vezetési ismereteket. A PT-76-os tűzerejének, valamint az éjjellátó irányzó berendezéseknek hála lehetőség nyílt a különböző felderítő-harctevékenységek közvetlen biztosítására, még éjszaka is. Ezen feladatokat részben meg tudták oldani a csapatok (vezetés és lövészet), de a vízi lőgyakorlatok lebonyolítása már problémásnak bizonyult, tekintve a járművek rendszerbeálltásakor, az MN nem rendelkezett alkalmas vízi gyakorló területtel. Ezt kezdetben úgy orvosolták, hogy a Szovjet Hadsereg a HM megkeresésére időnként „kölcsönadta” az esztergomtábori UHK lőteret, valamint a harckocsi lövegekhez két 27mm-es betétcsövet (az olcsóbb lövészet céljából) is odaadományoztak a magyar felderítőknek, hogy azzal gyakorolhassanak. Ezek azonban hamar elkoptak az intenzív igénybevételtől. A kiképzéssel kapcsolatos problémák kiküszöbölése végett, 1968-ban Csornapusztán (a kalocsai harckocsi lőtér mellett) átadták az MN egyetlen vízi harckocsi lőterét. A felderítő tisztek által „Loczki birtokként” (utalva annak parancsnokára) is emlegetett gyakorlótérre ezt követően minden évben érkeztek az MN felderítő UHK alegységei, hogy itt hajtsák végre az egyéni és vízi lőfeladatokat. Ironikus módon a lőtér átadásának idején, a páncélosokkal már éles bevetésen vettek részt.

1968 augusztusában a Magyar Néphadsereg 8. Gépkocsizó Lövészhadosztálya a „ZALA” gyakorlat keretében bevonult Csehszlovákiába, a Varsói Szerződés más hadseregeivel összhangban. A művelet érintette a hadosztálynak alárendelt csapatok felderítő századait és az újdörögdi MN9027-et (42. felderítő zászlóaljat) is. A magyar csapatok szerencsére nem kerültek szembe fegyveres ellenállással, de valódi harcfeladatot hajtottak végre, és a felderítő szervezetek először próbálhatták ki éles körülmények között az újonnan rendszeresített technikákat (így a PT-76-ost is), valamint a harceljárásokat.

A PT-76-ok a 1983-ig szolgáltak, amikor is azt megelőzően, első lépésben a hadosztály közvetlen felderítő zászlóaljak UHK századai szűntek meg (átadva helyüket a 2. Csapatfelderítő századnak, ami már lövészpáncélosokkal került felszerelésre), majd abban az évben az ezredközvetlen felderítő századok PT-76 szakaszait szüntették meg.

A PT-76 harckocsik kivonásának egyik legfontosabb okát egy nyugalmazott felderítő tiszt fejtette ki nekem. A járművekhez egyszerűen elfogytak a tartalék alkatrészek, valamint a lőszerek. Nem szabad megfeledkeznünk, hogy az első darabok 1959-ben kerültek az MN-hez és ezeket a harckocsikat intenzíven használhatták is. Véleményem szerint a repülőgépek és helikopterek után, a harckocsik a leginkább szervizigényes harceszközök.


PT-76 úszó harckocsik a Dunán egy díszszemlén
Pt-76-a-Dun-n.jpg
 
-A néphadsereg legendáinak egyike... A Bazal-87. A szombathelyi, dandér, gyakorlaton részt vett zlj, töf, mini visszaemlékezés a gyakorlatról...


"Végül is a bazalt gyakorlat a zalaegerszegi ezred gyakorlata volt, mi csak kiegészítő alegységeket adtunk hozzá. A Grósz Károlynak mutatták be a dandár szervezetet."
 
Pápa 47. vre
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Tanulságos beszélgetés Lőrincz Kálmán nyugállományú vezérezredessel

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Masztiff