Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció

[Rferi66]

Egyszer halottam egy nyelvészt beszélni valamelyik rádióban. Arról volt szó, hogy egyesek szerint a magyar nem a finn, hanem a török közeli rokona. Azt mondta, hogy olyan embertől, aki beszél magyarul, finnül és törökül, még nem halotta ezt az elméletet. A többiek véleménye pedig nem érdekli.

 

[Kim Philby]

Ha megnézzük a magyar nyelv felépítését, szerkezetét, szókincsét, illetve az ezen a nyelven íródott könyv mennyiséget, dalainkat, regéinket, meséinket, azonnal nyilvánvalóvá válik, ez csak olyan nép anyanyelve lehet, amely komoly magaskultúrával és múlttal rendelkezik. Az ugor-finn vonal nem ilyen.

 

[PavolR]

Ha megnézzük a magyar nyelv felépítését, szerkezetét, szókincsét, illetve az ezen a nyelven íródott könyv mennyiséget, dalainkat, regéinket, meséinket, azonnal nyilvánvalóvá válik, ez csak olyan nép anyanyelve lehet, amely komoly magaskultúrával és múlttal rendelkezik. Az ugor-finn vonal nem ilyen.

Ezt ránézésre a Yukatán lakosairól sa mondanád és egyszer csak ott van elotted egy piramis.
A legkozelebbi urali nyelvrokonaitok kozul ma csak azokat ismerjuk, akiket nem soporték el a mongolok... a tobbiek pedig nyilván sokkal elobb váltak le ...

 

[enzo]

Az ogurok rokonnépek, az ugorok meg kevésbé.
És itt egy krónika, amely a hun-magyar rokonságot alátámasztja...

Tarih-i Üngürüsz – Wikipédia

hu.m.wikipedia.org

És azt is, hogy a hunok rokonnéppel találkoztak a KMben.

El is olvastad a cikket?

 

[tong djagbu]

Az oroszok így nevezték minket, ez érdekes mert ugor oroszul jelenthet angolnát, meg pattanást, pörsenést. Az oroszoknál venger jelenti azt, hogy magyar, azér nem mindegy!

"Sok idő múltán a szlávok (slovĕni) a Duna mentén telepedtek meg,39 ahol most az Ugor- (Ugors’ka [= Magyar-])40 és Bolgárföld van"

"Amikor a szláv nép, mint már mondottuk, a Duna mentén élt, eljöttek hozzájuk a szkítáktól (ot skuf), vagyis a kazároktól (kozar)60 a bolgároknak nevezettek, és megtelepedvén a Duna mentén a szlávok társtelepesei lettek. Ezután jöttek a fehér ugorok (ugri bĕlii),62 és örökölték a szlávok földjét. Ezek az ugorok ugyanis Hérakleiosz (Iraklii) császár idején63 tűntek fel, és haddal támadtak Hozdroj64 perzsa császárra. Ugyanekkor voltak az avarok (obri)65 is, akik haddal vonultak Hérakleiosz császár ellen, és kevésen múlott, hogy el nem fogták. Ezek az avarok hadakoztak a szlávokkal is, és agyongyötörték a dulebeket (dulĕby), akik szlávok voltak, és erőszakoskodtak a duleb asszonyokkal: ha egy avar férfiúnak valahová el kellett utaznia, nem engedte, hogy lovat vagy ökröt fogjanak be, hanem megparancsolta, hogy 3 vagy 4, esetleg 5 duleb asszonyt fogjanak a kocsi elé, és azokkal vitette el magát, és így kínozták a dulebeket. Az avarok ugyanis nagy termetűek és büszke észjárásúak voltak; és az Isten kipusztította őket, mind meghaltak, nem maradt egyetlen avar sem. És mindmáig él Ruszban ez a mondás: „Kipusztultak, mint az avarok”; hiszen sem nemzetségük, sem utóduk nem maradt.66 Ezek után érkeztek a besenyők (pečenĕzi); újból vonultak a fekete ugorok (ugri černii [= magyarok])67 Kijev mellett, később, Oleg idején."

POVESZTY VREMENNIH LET
Régmúlt idők elbeszélése

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6261/1/MOK_30_nyomda_beliv.pdf

A venger elnevezés a 16-17. században honosodott meg lengyel hatásra, amely az onogur népnévre vezethető vissza

 

[tong djagbu]

Szerény véleményem szerint a finnugorista teóriát majd akkor lehet elismerni viccnél többnek, ha a magyarságkutató intézet szervez egy szakértőkből álló csoportot és megvizsgálják az eddig ellehetetlenített irányzatokat is és azután arra jutnak hogy a finnugorizmus nem csak egy osztrák ki-találmány hanem van valóság alapja is.

Addig nem sok ok van arra hogy egy magasabb kultúrájú népcsoport átvegye egy vadászó-halászó népcsoport nyelvét akikkel rövid ideig érintkezésbe voltak vándorlásuk folyamán.

Mert nem vette át, A legvalószínűbb feltevés szerint a magyar nyelv ősét beszélő népesség az erdős sztyeppe domináns csoportját alkotta, és részt vett a lovascivilizáció megteremtésében. A nyelvük presztizsnyelvként terjedt szét az erdővidék széles területein a kereskedelmi útvonalakként szolgáló folyók mentén. Később az ősmagyar nyelvű népelemek számos hullámban(legkésőbb a szarmata jazigok idejétől kezdve) hagyták el a központi sztyeppe északi vidékeit

 

[Nemerson]

"Sok idő múltán a szlávok (slovĕni) a Duna mentén telepedtek meg,39 ahol most az Ugor- (Ugors’ka [= Magyar-])40 és Bolgárföld van"

"Amikor a szláv nép, mint már mondottuk, a Duna mentén élt, eljöttek hozzájuk a szkítáktól (ot skuf), vagyis a kazároktól (kozar)60 a bolgároknak nevezettek, és megtelepedvén a Duna mentén a szlávok társtelepesei lettek. Ezután jöttek a fehér ugorok (ugri bĕlii),62 és örökölték a szlávok földjét. Ezek az ugorok ugyanis Hérakleiosz (Iraklii) császár idején63 tűntek fel, és haddal támadtak Hozdroj64 perzsa császárra. Ugyanekkor voltak az avarok (obri)65 is, akik haddal vonultak Hérakleiosz császár ellen, és kevésen múlott, hogy el nem fogták. Ezek az avarok hadakoztak a szlávokkal is, és agyongyötörték a dulebeket (dulĕby), akik szlávok voltak, és erőszakoskodtak a duleb asszonyokkal: ha egy avar férfiúnak valahová el kellett utaznia, nem engedte, hogy lovat vagy ökröt fogjanak be, hanem megparancsolta, hogy 3 vagy 4, esetleg 5 duleb asszonyt fogjanak a kocsi elé, és azokkal vitette el magát, és így kínozták a dulebeket. Az avarok ugyanis nagy termetűek és büszke észjárásúak voltak; és az Isten kipusztította őket, mind meghaltak, nem maradt egyetlen avar sem. És mindmáig él Ruszban ez a mondás: „Kipusztultak, mint az avarok”; hiszen sem nemzetségük, sem utóduk nem maradt.66 Ezek után érkeztek a besenyők (pečenĕzi); újból vonultak a fekete ugorok (ugri černii [= magyarok])67 Kijev mellett, később, Oleg idején."

POVESZTY VREMENNIH LET
Régmúlt idők elbeszélése

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/6261/1/MOK_30_nyomda_beliv.pdf

A venger elnevezés a 16-17. században honosodott meg lengyel hatásra, amely az onogur népnévre vezethető vissza

Ezt találtam, valóban más volt a régi elnevezés a magyarokra: ugry vagy ugrian de nem ugor.

Ugrians

Encyclopedia article about Ugrians by The Free Dictionary

encyclopedia2.thefreedictionary.com

 

[Kim Philby]

El is olvastad a cikket?

Eltérések más krónikákhoz képestSzerkesztés​

• Hunort és Magort Nemródtól és feleségétől Ankiszától származtatja: "A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak."
• Jóval korábbra teszi a magyarok (hunok) jelenlétét a Kárpát-medencében.
  • A nemzedékekkel Attila előtt Pannóniába költöző hun néprész azonos nyelvű népet talál:

"Amikor abba e tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén) beszélnek [az ottani népek]. "Mikor kerül a kezünkbe ennél jobb ország?" - mondták [Hunorék]. Ennél az oknál fogva Hunor népe [békés] megegyezéssel annak az országnak a királyához ment, alattvalójává vált; és az ország különféle helyein letelepedett."

• • Egy Kattar nevű fővezér alatt a hunok újra bejönnek:

"Végül is a Tiszán átkelő Hunor népe egyesült Hunornak azzal a népével, amelyik Adzsem padisahjával erre a tájra költözött és itt telepedett le."

• A székelyek egyértelműen hunok, és Erdélyben élnek:

Attila halála után testvérháború tör ki a hun birodalom németjei által támogatott Aladorinusz és Kaba (Csaba) között, végül a Vincse Laos német vezér által támogatott Aladorinusz nyer

"Mivelhogy Kaba vereséget szenvedett és elmenekült, Pannonija tartománya a nimcse pártiaké lett. Vincse Laos megérkezése okozta Kaba vereségét, ezért őt találták méltónak a trónra, és a trónra ültették. De a trón és a korona Aladorinuszt illette volna, ezért őt [kárpótlásul] Erdel tartománya bánjává nevezték ki. Abban időben az ő népét Szikulinak hívták."

• Árpád Kabán (Csabán) keresztül Attila leszármazottja

A Görögországba menekülő Kaba (Csaba) visszaköltözik a hunok eredeti országába, Szidijja tartományába, leszármazottai ott élnek

"Kaba nemzetségéből abban a tartományban volt hét bégzáde, akiket abban az időben kapudánoknak neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja volt, Árpádnak hívták."

• "Szvatopluk" nem szláv, hanem német, és nem Árpáddal, hanem Attilával volt kapcsolatban

"A krónikás énekek szerint abban az időben azonban meghalt a felesége, aki a Szivatapolu nevű nímcse bégnek volt a lánya."

"Atilusz király (lakodalmi gyülekezetében) jelen volt Kosztantinije fejedelmének lányától származó fia, Kaba, és bégnek, Szivatopulónak lányától származó Aladorinusz is"

• A magyarok kazár alattvalóként indulnak Pannóniába.

Kiköltözésük oka: a visszatérő Kaba népe megsokasodott és túl nagy szerepet kapott Szidijjában, ez pedig ellentétet szólt a nép között

"Azután Szidijja uralkodója dívánt tartott, s ez a dívánon Árpádot tették meg az összegyűlt hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Azután Szidijja uralkodójától engedélyt kaptak, és egy nap boldog órájában, Atilusz király halála után háromszáz év elmúltával, Iszá (Jézus) őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, s onnan a tatár kán országa felé csapatonként elindultak."

• Erdély hét vára Árpád műve

"[Ekkor] az erdeli vidékek ellen indult, azokat foglalta el. Ott hosszabb ideig megpihent. Közben Árpád fővezér ott egy várat építtetett, melynek Zibin nevet adta, s tökéletesen felszerelte. A többi hat kapudán is választott magának egy-egy vidéket, és kívánságuk szerinti helyen egy-egy várat építtettek, úgyhogy Erdel tartományában hét erőd készült el. Emiatt azt a vidéket Zibin Burugnak hívták, ami annyit jelent: "Hét vár." De abban az időben Üngürüsz országának volt egy királya, akit [---]nak hívtak. Amikor Árpád szerdár és a többi kapudán Erdelt elfoglalták, ott hosszú ideig éltek és uralkodtak. Közben Üngürüsz tartományát alaposan szemmel tartották, minden állapotát és tulajdonságát kifürkészték."

?

​

 

[enzo]

Eltérések más krónikákhoz képestSzerkesztés​

• Hunort és Magort Nemródtól és feleségétől Ankiszától származtatja: "A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak."
• Jóval korábbra teszi a magyarok (hunok) jelenlétét a Kárpát-medencében.
  • A nemzedékekkel Attila előtt Pannóniába költöző hun néprész azonos nyelvű népet talál:

"Amikor abba e tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén) beszélnek [az ottani népek]. "Mikor kerül a kezünkbe ennél jobb ország?" - mondták [Hunorék]. Ennél az oknál fogva Hunor népe [békés] megegyezéssel annak az országnak a királyához ment, alattvalójává vált; és az ország különféle helyein letelepedett."

• • Egy Kattar nevű fővezér alatt a hunok újra bejönnek:

"Végül is a Tiszán átkelő Hunor népe egyesült Hunornak azzal a népével, amelyik Adzsem padisahjával erre a tájra költözött és itt telepedett le."

• A székelyek egyértelműen hunok, és Erdélyben élnek:

Attila halála után testvérháború tör ki a hun birodalom németjei által támogatott Aladorinusz és Kaba (Csaba) között, végül a Vincse Laos német vezér által támogatott Aladorinusz nyer

"Mivelhogy Kaba vereséget szenvedett és elmenekült, Pannonija tartománya a nimcse pártiaké lett. Vincse Laos megérkezése okozta Kaba vereségét, ezért őt találták méltónak a trónra, és a trónra ültették. De a trón és a korona Aladorinuszt illette volna, ezért őt [kárpótlásul] Erdel tartománya bánjává nevezték ki. Abban időben az ő népét Szikulinak hívták."

• Árpád Kabán (Csabán) keresztül Attila leszármazottja

A Görögországba menekülő Kaba (Csaba) visszaköltözik a hunok eredeti országába, Szidijja tartományába, leszármazottai ott élnek

"Kaba nemzetségéből abban a tartományban volt hét bégzáde, akiket abban az időben kapudánoknak neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja volt, Árpádnak hívták."

• "Szvatopluk" nem szláv, hanem német, és nem Árpáddal, hanem Attilával volt kapcsolatban

"A krónikás énekek szerint abban az időben azonban meghalt a felesége, aki a Szivatapolu nevű nímcse bégnek volt a lánya."

"Atilusz király (lakodalmi gyülekezetében) jelen volt Kosztantinije fejedelmének lányától származó fia, Kaba, és bégnek, Szivatopulónak lányától származó Aladorinusz is"

• A magyarok kazár alattvalóként indulnak Pannóniába.

Kiköltözésük oka: a visszatérő Kaba népe megsokasodott és túl nagy szerepet kapott Szidijjában, ez pedig ellentétet szólt a nép között

"Azután Szidijja uralkodója dívánt tartott, s ez a dívánon Árpádot tették meg az összegyűlt hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Azután Szidijja uralkodójától engedélyt kaptak, és egy nap boldog órájában, Atilusz király halála után háromszáz év elmúltával, Iszá (Jézus) őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, s onnan a tatár kán országa felé csapatonként elindultak."

• Erdély hét vára Árpád műve

"[Ekkor] az erdeli vidékek ellen indult, azokat foglalta el. Ott hosszabb ideig megpihent. Közben Árpád fővezér ott egy várat építtetett, melynek Zibin nevet adta, s tökéletesen felszerelte. A többi hat kapudán is választott magának egy-egy vidéket, és kívánságuk szerinti helyen egy-egy várat építtettek, úgyhogy Erdel tartományában hét erőd készült el. Emiatt azt a vidéket Zibin Burugnak hívták, ami annyit jelent: "Hét vár." De abban az időben Üngürüsz országának volt egy királya, akit [---]nak hívtak. Amikor Árpád szerdár és a többi kapudán Erdelt elfoglalták, ott hosszú ideig éltek és uralkodtak. Közben Üngürüsz tartományát alaposan szemmel tartották, minden állapotát és tulajdonságát kifürkészték."

?

​

Én erre gondoltam:

A Tarih-i Üngürüsz (oszmán-török, „A magyarok története”) eredetileg latin nyelvű krónika, amelyet Mahmud Terdzsümán (Mahmud Tercüman) (1510–1575), I. Szulejmán szultán bécsi zsidó családból származó tolmácsa, diplomatája saját állítása szerint 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának kifosztásakor szerzett meg, majd fordított le oszmán-török nyelvre.

A tudomány jelen állása szerint,[3] azaz a legújabb kutatások és szövegkritikai módszerek fényében Tarih-i Üngürüsz Thuróczi János Magyarok krónikájának török fordítása. Sudár Balázs néhány fontosabb szövegkritikai észrevétele összefoglalva (a teljes előadás megtekinthető itt):

• A kézirat valójában létezik, és a 16. századi oszmán történetírás stílusában íródott; igényes szerkesztésű és formájú; "erős színvonalat képvisel a korabeli oszmán krónikairodalomban"; a szerző a korabeli elithez szólt, annak tagjaként.
• Az írásforma szép és egységes, habár a kézirat haladtával a stílus kevésbé lesz szép, előfordulnak benne javítások is; de maga a szöveg ép, csonkítatlan.[4]
• A krónikával kapcsolatban elhangoztak olyan megállapítások, hogy "ez egy egyszerű, primitív szöveg", valamint: "ez egy népi geszta, népi énekmondók alkotása" - e megállapítások tévesek, ez egy igazi oszmán udvari krónika.[5]
• "Egy vérbeli oszmán történész egy történeti adatot egy jó fordulat kedvéért gond nélkül feláldoz." Az oszmán krónikák 'fordításai' a mai fogalmainkkal átdolgozást jelentenek. Ez magyarázza többek között a magyar szöveg (Thuróczi) és az oszmán változat jelentős eltéréseit. A török szöveg néhol bővebb, néhol csonkább, ahogy a stílus megkívánta.
• Mahmúd nem tudta a török nyelvet teljesen magáévá tenni, erre több furcsaság is utal a szövegben; kapcsolatait keresztény világgal megtartotta, többször járt követként Bécsben, Prágában; számtalan nyugati könyvet megrendelt és magával vitt Isztambulba; elképzelhető hogy történet a magyar őskrónika megtalálásáról írói fikció, egyszerűen megrendelhette a könyvet.
• Van néhány elem, mely erősen Thuróczi felé tolja a szerzőséget, pl. az orleans-i remete esete Attilával.
• Az oszmán krónika felhasználja Iustinus világkrónikáját: A Nagy Sándor-történet, Bécs alapítása, Velence alapítása, Marseilles története onnan vannak átemelve;
• "Bizonyos megszorításokkal,[6] a tartalmi elemek figyelembevételével 95%-os egyezés van a Thuróczi és a Tarih-i Üngürüsz szövege között." Ezt a nagyon különböző stílus nehezíti meg észrevenni.
• A tatárjárás leírása nincs meg Thuróczinál, ez Rogerius mester Siralmas énekének kivonatolt átdolgozása, Rogeriust viszont egy kötetben adtak ki a Thuróczi-szöveggel 1488-ban Brünnben; Mahmúd kezében tehát valószínűleg egy nyomtatott Thuróczi-kötet volt.
• A mű vagy egy oszmán politikai vita érvéül szolgálhatott, de az is lehetséges, hogy Mahmúd egy állásért cserébe fordította le.
• Mahmúd a latin nyelvvel hadilábon állt, magyar történelmi tudása bécsi lévén is hiányos volt[7]
• Amenyiben a végső szöveg egy tisztázat, tehát megelőzte egy arab nyelvű előszöveg Mahmúd részéről, akkor fölmerül az írnok szerepe, akinek valószínűleg fogalma sem volt a magyar történelemről, ez magyarázhatja a számos elírást.[8]
• Mindezek fényében szükségtelen a Tarihi Üngürüsz mögött egy ismeretlen magyar krónikát feltételezni.
• Az oszmán krónika mintegy 5%-a nem magyarázható sem Iustinusból, sem Thurócziból és Rogeriusból, ez lehet a belső fordítási hibák valamint az oszmán krónikaírói stílus következménye is, külső krónikák igénybevétele nélkül.
• A Tarih-i Üngürüsz a magyar őstörténeti kutatás szempontjából sajnos használhatatlan, de egy nagyon érdekes oszmán-magyar-osztrák művelődéstörténeti képződmény.

 

[Kim Philby]

Én erre gondoltam:

A Tarih-i Üngürüsz (oszmán-török, „A magyarok története”) eredetileg latin nyelvű krónika, amelyet Mahmud Terdzsümán (Mahmud Tercüman) (1510–1575), I. Szulejmán szultán bécsi zsidó családból származó tolmácsa, diplomatája saját állítása szerint 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának kifosztásakor szerzett meg, majd fordított le oszmán-török nyelvre.

A tudomány jelen állása szerint,[3] azaz a legújabb kutatások és szövegkritikai módszerek fényében Tarih-i Üngürüsz Thuróczi János Magyarok krónikájának török fordítása. Sudár Balázs néhány fontosabb szövegkritikai észrevétele összefoglalva (a teljes előadás megtekinthető itt):

• A kézirat valójában létezik, és a 16. századi oszmán történetírás stílusában íródott; igényes szerkesztésű és formájú; "erős színvonalat képvisel a korabeli oszmán krónikairodalomban"; a szerző a korabeli elithez szólt, annak tagjaként.
• Az írásforma szép és egységes, habár a kézirat haladtával a stílus kevésbé lesz szép, előfordulnak benne javítások is; de maga a szöveg ép, csonkítatlan.[4]
• A krónikával kapcsolatban elhangoztak olyan megállapítások, hogy "ez egy egyszerű, primitív szöveg", valamint: "ez egy népi geszta, népi énekmondók alkotása" - e megállapítások tévesek, ez egy igazi oszmán udvari krónika.[5]
• "Egy vérbeli oszmán történész egy történeti adatot egy jó fordulat kedvéért gond nélkül feláldoz." Az oszmán krónikák 'fordításai' a mai fogalmainkkal átdolgozást jelentenek. Ez magyarázza többek között a magyar szöveg (Thuróczi) és az oszmán változat jelentős eltéréseit. A török szöveg néhol bővebb, néhol csonkább, ahogy a stílus megkívánta.
• Mahmúd nem tudta a török nyelvet teljesen magáévá tenni, erre több furcsaság is utal a szövegben; kapcsolatait keresztény világgal megtartotta, többször járt követként Bécsben, Prágában; számtalan nyugati könyvet megrendelt és magával vitt Isztambulba; elképzelhető hogy történet a magyar őskrónika megtalálásáról írói fikció, egyszerűen megrendelhette a könyvet.
• Van néhány elem, mely erősen Thuróczi felé tolja a szerzőséget, pl. az orleans-i remete esete Attilával.
• Az oszmán krónika felhasználja Iustinus világkrónikáját: A Nagy Sándor-történet, Bécs alapítása, Velence alapítása, Marseilles története onnan vannak átemelve;
• "Bizonyos megszorításokkal,[6] a tartalmi elemek figyelembevételével 95%-os egyezés van a Thuróczi és a Tarih-i Üngürüsz szövege között." Ezt a nagyon különböző stílus nehezíti meg észrevenni.
• A tatárjárás leírása nincs meg Thuróczinál, ez Rogerius mester Siralmas énekének kivonatolt átdolgozása, Rogeriust viszont egy kötetben adtak ki a Thuróczi-szöveggel 1488-ban Brünnben; Mahmúd kezében tehát valószínűleg egy nyomtatott Thuróczi-kötet volt.
• A mű vagy egy oszmán politikai vita érvéül szolgálhatott, de az is lehetséges, hogy Mahmúd egy állásért cserébe fordította le.
• Mahmúd a latin nyelvvel hadilábon állt, magyar történelmi tudása bécsi lévén is hiányos volt[7]
• Amenyiben a végső szöveg egy tisztázat, tehát megelőzte egy arab nyelvű előszöveg Mahmúd részéről, akkor fölmerül az írnok szerepe, akinek valószínűleg fogalma sem volt a magyar történelemről, ez magyarázhatja a számos elírást.[8]
• Mindezek fényében szükségtelen a Tarihi Üngürüsz mögött egy ismeretlen magyar krónikát feltételezni.
• Az oszmán krónika mintegy 5%-a nem magyarázható sem Iustinusból, sem Thurócziból és Rogeriusból, ez lehet a belső fordítási hibák valamint az oszmán krónikaírói stílus következménye is, külső krónikák igénybevétele nélkül.
• A Tarih-i Üngürüsz a magyar őstörténeti kutatás szempontjából sajnos használhatatlan, de egy nagyon érdekes oszmán-magyar-osztrák művelődéstörténeti képződmény.

Persze. Mindezt úgy, hogy az alapmű vagy a Thúróczy-krónika, vagy nem. A krónika abban különbözik a "többiektől", hogy "légből kapott" eseményekkel támasztja alá a népemlékezetet. Így nyilván használhatatlan. Ezért is tartotta titokban a létezését az MTA. Természetesen.

 

[Kim Philby]

Nem harcolunk, kutatunk | Demokrata

Az elismerés és a magyarok iránti tisztelet érezhetÅen egyre nÅ a világban â mondta a Demokratának a Magyarságkutató Intézet fÅigazgatója.

demokrata.hu

 

[L.O.B]

Nem harcolunk, kutatunk | Demokrata

Az elismerés és a magyarok iránti tisztelet érezhetÅen egyre nÅ a világban â mondta a Demokratának a Magyarságkutató Intézet fÅigazgatója.

demokrata.hu

Neuralgikus kérdés a nyelvészet. Szembeszállnak a finnugor elmélettel?

– Mi nem hadakozunk, hanem kutatunk. Nyelvi téren jóval nehezebb, bonyolultabb a hun–magyar kapcsolatkutatás, mint az archeogenetika, a régészet vagy a folklór eszközeivel. Átfogó közép-kelet-eurázsiai szótörténeti vizsgálatokkal, kínai, urál-altaji és szibériai nyelvek összevetésével azonban el lehet jutni feltételezhető hun szavakhoz. További nagy kérdés, hogy mennyi és milyen hun nyelvi szórványt rejthetnek egyes ősi kínai források. A hun és hun–magyar nyelvészeti kutatásban a sinológia megkerülhetetlen. Nyelvtörténészeink ezen a két csapásirányon haladnak nemzetközi együttműködésben. Filológiai szempontból a hun–magyar kapcsolódásokat két kérdésben lehet kutatni: a történeti forrásanyagot, illetve a hun és a korai magyar nyelvi jelenlét írásos nyomait feliratos anyag, jelesül rovások formájában. Megdöbbentő, hogy a történeti forrásanyagból az elmúlt évszázadokban még soha nem sikerült megbízható, teljes körű gyűjteményt létrehozni, ha egyáltalán volt erre törekvés. A következő lépés tehát a történeti forrásanyag gyűjtése, amely hosszú távú terveink gerincét alkotja, ennek előmunkálataként a hunok előtt hazánkban élt lovas nomád népekre vonatkozó görög–római források gyűjteménye teljesen készen áll. Ezt idén publikáljuk. Új eredmény a Kárpát-medencei rovásírások feliratos emlékei gyűjteményének összeállítása, új megfejtésekkel és a magyar nyelv rovásírásos emlékeinek az eddiginél mintegy kétszáz évvel korábbi időre való visszavezetésével.

Ennek nagyon örülök. Ezek szerint a nyelvészet mocsarát is lecsapolják.

 

[dudi]

Mert nem vette át, A legvalószínűbb feltevés szerint a magyar nyelv ősét beszélő népesség az erdős sztyeppe domináns csoportját alkotta, és részt vett a lovascivilizáció megteremtésében. A nyelvük presztizsnyelvként terjedt szét az erdővidék széles területein a kereskedelmi útvonalakként szolgáló folyók mentén. Később az ősmagyar nyelvű népelemek számos hullámban(legkésőbb a szarmata jazigok idejétől kezdve) hagyták el a központi sztyeppe északi vidékeit

Ezt mire alapozza?

 

[enzo]

Persze. Mindezt úgy, hogy az alapmű vagy a Thúróczy-krónika, vagy nem. A krónika abban különbözik a "többiektől", hogy "légből kapott" eseményekkel támasztja alá a népemlékezetet. Így nyilván használhatatlan. Ezért is tartotta titokban a létezését az MTA. Természetesen.

Jó, hát ha neked egy törökké vált bécsi zsidó ottomán udvarnak írt mesekönyve a hiteles forrás, legyen.
A népemlékezet elég csalóka dolog, milyen népemlékezetről tudsz te a 15. században? Ankiszáról tudott a népemlékezet? Miféle név ez? Én csak ezt találtam:

Home Main – MEX Berlin

★★★ Stars und Sternchen ★★★ Entdecke unser vielfältiges Programm mit tollen Gaststars, aufregenden Bühnenshows und tollen Workshops. Die MEX wird vom 21. - 23. Oktober 2022 in den Messehallen unter dem Funkturm stattfinden! Unser diesjähriges Motto lautet "MEXpedition". Stürze dich in den...

mex-berlin.de

Ja, itt van még egy, lehet hogy ő is ősmagyar, illetve hun:

Pinterest

Discover recipes, home ideas, style inspiration and other ideas to try.

hu.pinterest.com

Voltak a 15. században olyan magyar "krónikás énekek" amikről úgy tűnik, csak Sebold von Pibrach tud, más feljegyzés nincs róluk?

 

[enzo]

Ennek nagyon örülök. Ezek szerint a nyelvészet mocsarát is lecsapolják.

Mit értesz a nyelvészet mocsarának lecsapolásán? Megtagadni a nemzetközileg bizonyítottnak tartott finnugor nyelvrokonságot és helyette mondjuk Varga Csaba vagy Papp Gábor ezoterikus zagyvaságait beemelni a hivatalosságba?

 

[Kim Philby]

Jó, hát ha neked egy törökké vált bécsi zsidó ottomán udvarnak írt mesekönyve a hiteles forrás, legyen.
A népemlékezet elég csalóka dolog, milyen népemlékezetről tudsz te a 15. században? Ankiszáról tudott a népemlékezet? Miféle név ez? Én csak ezt találtam:

Home Main – MEX Berlin

★★★ Stars und Sternchen ★★★ Entdecke unser vielfältiges Programm mit tollen Gaststars, aufregenden Bühnenshows und tollen Workshops. Die MEX wird vom 21. - 23. Oktober 2022 in den Messehallen unter dem Funkturm stattfinden! Unser diesjähriges Motto lautet "MEXpedition". Stürze dich in den...

mex-berlin.de

Ja, itt van még egy, lehet hogy ő is ősmagyar, illetve hun:

Pinterest

Discover recipes, home ideas, style inspiration and other ideas to try.

hu.pinterest.com

Voltak a 15. században olyan magyar "krónikás énekek" amikről úgy tűnik, csak Sebold von Pibrach tud, más feljegyzés nincs róluk?

Kedves @fonak9 , számodra lehet, hogy délibábos múltba révülés az egész, de Vámbéry Àrmin hozta haza Isztambulból. Vámbéry, zsidó származású létére a magyar őstörténet és kelet kutatásna (orientalista) szentelte az életét, európaiként járta be az iráni térséget ami akkoriban hitetlenek számára egy halálos ítélettel ért fel. Egy kis adalék még a Tárih-i Üngürüsz témájához.

A Tárih-i Üngürüsz tartalmi értelmezésének és értékelésének kérdései - KAPU 2017/12 |

A Tárih-i Üngürüsz tartalmi értelmezésének és értékelésének kérdései KAPU 2017/12 Pdf-ben az egész cikk, képekkel letölthető (2,6 MB): 20171110TárihBev Megjelent: KAPU 2017/12, 66-69. Dr. Grandpierre Atilla A Tárih-i Üngürüsz tartalmi értelmezésének és értékelésének kérdései (Részlet Grandpierre...

www.grandpierre.hu

 

[tong djagbu]

Ezt mire alapozza?

 

[tong djagbu]

Ezt találtam, valóban más volt a régi elnevezés a magyarokra: ugry vagy ugrian de nem ugor.

Ugrians

Encyclopedia article about Ugrians by The Free Dictionary

encyclopedia2.thefreedictionary.com

Azért hívták Ugorska-nak Magyarországot. Nem véletlen hivják Uhorskó-nak a Magyar Apostoli Királyságot a tótok. Amúgy a Hunfalvy is félre van értelmezve, ő úgy gondolta hogy az európai hunok ugor nyelvet beszéltek.

 

[dudi]

De mik a hipotézis mögötti tények?

 

[tong djagbu]

De mik a hipotézis mögötti tények?

Genetika és nyelvi adatok
Ha bővebben érdekel 1:18:25-től hallgass bele ebbe az előadásba

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása