Pedig poont mi vagyunk ra a legjobb pl.
Magyarba rengetreg a turk szo. /ha a nyelvujitas elotti szavakat nezzuk meg nagyobb ez az arany. Mondatszerkezetbe a magyar eleg variativ. Persze predikativ. De amikor meg nem volt nyelvtani szabajokba szoritva a nyelv a mondat szerkezet is valtozatosabb volt. /most is sokan rosszul beszelnek.., mikozbe nem rosszul csak nem a valakik altal felallitott szabajok szerint hanem szabadon.../
A finnugorokhoz is kozunk van ez vitathatatlan.
De a lenyeg a 7 torzson van amihez csatlakozott a ket kavar/kabar torzs... /azert kavar mert kavarodott - keveredett kazar neptoredekek es kazarok altal uralt nepek elemeibol alkotott egyveleg torzsek jottek letre./
De a 7 torrzs is 7 kulonallo torzs volt nem egyseges szarmazassal./es ebbol a 7 bol is 1 ket torzs volt kurt/gyarmat/ a szallasrteruleteik teli nyari eleg tavol is esett egymastol./
Nem volt egyseges a magyar nep a megyeri torzs letezett de nem a legnagyobb torzs volt... Attol eredeztetni az egesz magyarsagot hiba.
Az egyik torzs afejedelmet adta a masik a nevet a harmadik a kozos nyelvet a negyedik a harkakat es igy tovabb a kabarok kavarok vezere meg a mindenkori herceg volt...
Tehat se egyseges szarmazasrol se egyseges neprol nem beszelhetunk a honfoglalas elott... Ezzel nincs semmi gond. Tobb eredet tortenetet tobb szarmazast kell kutatni ennyi az egesz. Attol hogy nem egyseges nep volt hanem tobb torzs nem vesz el semmit a multbol sot inkabb szinesiti azt...
Semmi bizonyíték nincs rá, hogy a hét törzs bármelyike ne magyarul beszélt volna a IX-X. század során. A kabarok még a XII. században is őrizték a különálló identitásukat a magyarok közé elkeveredve, ahogy a besenyők is, de a jászkunok is a török korig beszélték a nyelvüket. Ha a hét törzs bármelyik nem magyar lett volna etnikailag a VI-VII. századig visszamenőleg, akkor a honfoglalás idején is fennált volna ennek az állapotnak valamely öröksége.
Nyelvészeti bizonyíték sincs arra, hogy a magyarság törökökkel keveredett volna. A török jövevényszavak pontosan azok, aminek nevezzük őket: jövevényszavak. Se mennyiségileg, se a nyelvre gyakorolt török hatás mértékében nem beszélhetünk többről, mint szavak átvételéről idegen közösségektől. Ráadásul a magyar nyelv türk eredetű szókincsének szignifikáns része X. századi vagy az utáni átvétel olyan török közösségektől, akik abszolút kisebbségben éltek a magyarságon belül különféle státuszokban.
Szóval ha valaki a népi irányból közelít, akkor a törökkel nem nagyon számolhat. Az egyetlen jelentős sztyeppei közösség, ami bizonyíthatóan rajta hagyta a bélyegét a magyar népiségen, azok az árják és keletiráni nyelveket beszélő leszármazottaik voltak. Se antropológiailag, se genetikailag nincs szignifikáns különbség a keleteurópai, nyugatszibériai sztyeppe iráni és magyar népessége között.
Orbánnak nem Kirgizisztánban, hanem Tádzsikisztánban, vagy Oszétiában kellene hakniznia a valódi nem finnugor nyelvű népi rokonaink között, hamár a finnugorokat, akikkel közös nyelvet beszélünk valamiért kevésbé kedveli!