Magyar történelem
- Téma indítója pela3
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Talán mert több, akkoriba meghatározó nyugati ország hadjárata volt. Igen, nem voltak szervezettek, és nem volt különösebben nehéz legyőzni őket, de ezután tekintettek a magyarok adófizetőként a nyugatiakra, és ezért tarthatott az Ennsig a magyar határ. Meg amúgy itt sebesült meg halálosan Árpád, és halt meg több fia is.
Minden törzsnév feltűnik mindenhol az ország területén, semmiféle regionális eloszlást nem mutat. A szállásváltásra pedig semmi konkrét bizonyíték nincs a Kárpát-medencén belül, annak pláne nem lenne értelme, hogy az egyik törzs a másik téli szállásán töltse a nyart és fordítva! A szállásváltásnak gazdasági és ökológiai okai voltak a sztyeppén, ezek az okok a Kárpát-medencében egyszerűen nem léteztek.
Hát igen, látom ma már szépen lekicsinyítik a pozsonyi csatát, de ezis része a történelmünk lekicsinyítésének. Feleslegesnek tartom folytatni a vitát, mert ahogy elnézem mindenki ugyanazt írja az eleje óta.
Az meg azért hogy csak az OMM idejében voltunk nagyhatalom.... vicc kategória. Persze aki állami iskola történelem oktatását veszi alapul, aszerint mi mindig kicsik, senkik voltunk, ha legyőztünk valakit az azért volt mert ő gyenge volt éppen, nem mi erősek. Pont erről szól a történelmünk mesterséges lekicsinyítése.... De ha ezt zabálja a nép akkor egészségükre, én már hallgattam eleget. (Így zárójelbe leírnám, hogy nagyon jókat röhögtem gimis osztályfőnökömön, töritanáromon, mert a történelem könyvek így is fullba nyomják a kretént, ő meg még rakott arra egy lapáttal, hogy minden magyar témánál odatolta, hogy mi mindigis kicsik voltunk, és nem számítottunk, csúcsidőben is gyenge középhatalom, ezekkel a szavakkal....mindig... Ne ezt akarják elérni mindenkinél, de ahogy elnézem, jól megy a dolog.)
A nagyhatalom azért eléggé konkrét kritérium minden korban. A magyar erő soha nem volt nagyhatalmi erő, nem voltunk képesek kontinentális léptékben hódítani. A rablóhadjáratoknak ehhez semmi köze, azok nem hódítások voltak, csak véres portyák. A középhatalom az, amely határai mentén képes akciózni a siker reményében, a nagyhatalom az, amely messze a határain túl is. A nagyhatalmiság expediciós képesség. A magyar nomád államot a legközelebbi nagyhatalom, miután felszámolta a portyáink hatására a belső gyengeségeit tönkreverte, a magyar államnak csak annyi ereje maradt, hogy területének negyedét elvesztve valahogy megvédje magát Szent István idején. Ez tipikus nagyhatalom vs. középhatalom felállás. A középhatalom a siker reményében tud a határai környékén akciózni, ennyire tellett nekünk.
A középkori történelmünk folyamán kétszer villant fel egy-egy pillanatra a nagyhatalmiság lehetősége, de semmilyen hátországi szervezeti, hatalmi reform nem társult hozzá, így csak tét nélküli és sikertelen expedíciókat vezetett Nagy Lajos és Hunyadi János Itália és a Balkán irányába. Sikertelenségük mutatja, hogy nem is volt meg a lehetősége sem, hogy a királyság kiizadja magából azt a katonai és gazdasági hatalmat, amely a tartós expedíciós képességhez szükséges lett volna. Ami például az Ottománoknak megvolt, meg előttük jóideig Bizáncnak, akikkel szemben szintén csak védekezni tudtunk az Árpád-házi királyok idején.
Maga Magyarország az OMM idején se volt nagyhatalom, csak az OMM együtt volt a legkisebb és leggyengébb nagyhatalom a korabeli versengésben. Nem véletlen, hogy mi hullottunk ki legelsőnek.
Óperenciáig azért tartott a magyar határ, mert a Bécsi medence és a Morava völgye volt az utolsó megtelepedésre alkalmas sík vidék a magyarság számára és ez volt az a határvidék, amelynek északi fele morva uralom alatt állt, tehát a magyarság számára felerészben könnyen meghódítható volt a németek legyőzése után. Abban a pillanatban, hogy a németek összeszedték magukat és megindították az ellentámadást ez is esett el a leggyorsabban a X, századi magyar területek közül.
Úgy mint az angol nyelv. Az Eny picit jobban van dokumentálva.
Mire példa ez? A jövevényszavak hatalmas mennyiségére. Fél nagyságrenddel több van. mint magyarul.
Persze. mindennek van oka.
Másik példa: bolgár nyelv. a dunai Bulgáriában a török (turk) családba tartözó bolgár nyelv beolvadt . A mai bolgár nyelv szláv. Kissé kifacsart. de szláv. A bolgár nyelvet hordozó népesség pedig ha jól tudom. szintén beolvadt.
Mellesleg a bizonyítottan uralkodó réteg Angliában kétszer váltott nyelvet: Normandiában a vikingek felvették a francia nyelv akkori változatát. elvitték magukkal HAstingsba, uralkodtak az országon. okadatolható. hogy a francia volt a felső osztályok nyelve még kb két évszázadig. és utána is illett tudni bizonyos poziciokban. Majd felvették az angolt / letették a franciát.
stb
A középkor alatt végig voltak hadjárataink külföldre, mikor sikeres, mikor sikertelen, de egy Mátyási, vagy Nagy Lajosi, vagy Árpádi magyarságot nem nagyhatalomnak hívni azért na. Róma és a hunok után senki nem hóditott kontinentálisan európában, akkor nem voltak nagyhatalmak ebben az időben? Dehogynem, az hogy mi a nagyhatalom az mindig relatív, és nekünk ha csak Árpádtól nézzük (ezelőtti idők, a hinok a szkíták, egy másik téma, ebben sincs itt eggyet értés azért mondom hogy most hagyjuk) akkor többször is voltunk olyan pozícióba, mikor nagy területekre volt katonai befolyásunk, és Európai mértékű volt politikai hatalmunk (pl az egyházra gyakorolt erőnk) és gazdasági hatalmunk is. Nem azt mondom hogy végig, de az említett uralkodók alatt azért vitathatatlanul. Az hogy rabló hadjáratok.... ostromok csaták voltak, amkiet megnyertek messze határainktól is. Bizánc irányába is, nem csak nyugatra. Ez szerintem lefedi a korszak nagyhatalmi státuszát.
Semmi közük nem volt a nagyhatalmisághoz. Nagy Lajos úgy-ahogy érvényesített hűbéri fennhatóságot szomszédaink egy része fölött. A birodalma inkább teoretikus abban a formában, amiben az iskolai atlaszokban szerepel. Mátyás hódításai sokkal konkrétabbak voltak, viszont katonai ereje csekély volt és ő sem lépte túl a középhatalmi normát, lényegében a királysága határai körül háborúzott. Bár a fekete sereg jó alap lett volna egy magyar nagyhatalom expedíciós erejének, mint állandó zsoldossereg, de Mátyásnak nem sikerült a hűbériség belső problémáit feloldania és utódokról sem tudott gondoskodni, ami által a lehetőség, hogy majd az utódai alatt egyszer nagyhatalommá fejlődjön a királyság elbukott. Hamarosan maga a királyság is egy igazi nagyhatalommal, az Ottomán Birodalommal vívott háborúban.
Nincs ebben semmi realtív, a nagyhatalmiság objektív fogalom: jelentős és állandó expediíciós erő kiállításának képessége, ami lehetővé teszi tartós távoli katonai beavatkozások és ezáltal a szomszédságon messze túlmutató érdekszféra megteremtésének lehetőségének.
Semmi ilyesminek nyoma sem volt a magyar történelemben. Még az OMM is csak nagyon visszafogottan élt az akkor ténylegesen rendelkezésre álló expedíciós erejével. Például kimaradt a gyarmatszerzésből is, mert nem tartotta reálisnak a résztvételt. Volt elég belső problémájuk.
Soha nem voltunk ilyen pozícióban, még az OMM se. A magyar állam története során kizárólag határmenti területekre tudott tartósan befolyást kiterjeszteni. De még azt is igencsak problémásan!
Nagy Lajos király birodalmát állítólag három tenger mosta. Namost Lengyelországgal csak perszonálúnióban voltunk, tehát nem volt itt semmilyen birodalom, csak két párhuzamosan uralt királyság, ráadásul a lengyel állam nem érte el akkor a Balti tengert. A fennti képen a nyilazó és köveket dobáló kumánok azok a helyi fegyveresek voltak akik a Fekete-tenger és a Magyar Királyság között éltek és akik elől a kép jobb sarkában Nagy Lajos menekül.
Ja, sorold légyszíves a magyar pápákat, csakhogy illusztráld az egyházra gyakorolt magyar erőt! A magyar rablóhadjáratok pedig semmilyen tartós jelenléttel nem jártak. A helyi erőknél erősebb magyar seregek átzúdultak a területeken, kifosztották a kolostorokat, itt-ott felégették a falvakat, a szebb lányokat elhajtották magukkal, a közelebbi területekről a munkaképes fiatal férfiakat is, hogy aztán eladják az élőerőt Bizáncba, a fő felvevőpiacunkra, hiszen mi voltunk Európa legjelentősebb rabszolgakereskedői akkor. De eszébe se jutott a kalandozóknak, hogy bármiféle befolyást próbáljanak érvényesíteni a közvetlenül szomszédos területek kivételével (Észak-Itália akkor a magyar uralom alatt álló Karantánia miatt ilyen terület volt). De még itt, Észak-Itáliában se sikerült semmilyen befolyást a gyakorlatban kivitelezni, hiszen évről-évre mehettünk újra támogatni oda valakit, valaki ellenében, annyira nem volt tartós a jelenlétünk.
Ez nem nagyhatalmiság, ez egy középhatalom területéről kiinduló portyázás.
Nem a magyar határ tartott az Ennsig hanem a gyepü területei tartotta addig!És itt téved blogen is!Nem a területeinket vesztettük el a németekkel szemben hanem a gyepüt.
A Bécsi medence és a Morava völgye a szállásterületünk része volt. Ott éltünk, ott temetkeztünk. Ez volt a terület, ami már otthonnak számított, ide hozták haza valamely hadjáratban meghalt fejdelmi ifjút is! A Bécsi erdőnél kezdődött a gyepű, ez volt a legnagyobb kiterjedése a X. század első felében a régészeti leletek alapján:
A Kisalföld, a Bécsi medence és a Morava völgye egy földrajzi egységet alkot, amit a Kis Kárpátok és a Lajta hegység kisded vonulata nem igazán választ el. Azért is folytak itt a XI. században olyan elkeseredett harcok, mert a terület kettéosztását a birodalom és a királyság között a birodalom nem igazán akarta elfogadni, nem látták maguk előtt a földrajzi határt, csak mi törődtünk bele a felosztásba jobb hijján. Keleten a Dnyeszterig vannak meg a magyar lovastemetkezések egy-egy gócpontban, amik afféle helyőrségek/vámszedőhelyek lehettek feltehetően, vagy mint Przemysl: stratégiai pont volt a hágók őrzésére. Egyedül délen nem volt igazán gyepű, itt közvetlenebbül érintkeztünk a szomszédainkkal.
A Bécsi medence és a Morava völgye a szállásterületünk része volt. Ott éltünk, ott temetkeztünk. Ez volt a terület, ami már otthonnak számított, ide hozták haza valamely hadjáratban meghalt fejdelmi ifjút is! A Bécsi erdőnél kezdődött a gyepű, ez volt a legnagyobb kiterjedése a X. század első felében a régészeti leletek alapján:
A Kisalföld, a Bécsi medence és a Morava völgye egy földrajzi egységet alkot, amit a Kis Kárpátok és a Lajta hegység kisded vonulata nem igazán választ el. Azért is folytak itt a XI. században olyan elkeseredett harcok, mert a terület kettéosztását a birodalom és a királyság között a birodalom nem igazán akarta elfogadni, nem látták maguk előtt a földrajzi határt, csak mi törődtünk bele a felosztásba jobb hijján. Keleten a Dnyeszterig vannak meg a magyar lovastemetkezések egy-egy gócpontban, amik afféle helyőrségek/vámszedőhelyek lehettek feltehetően, vagy mint Przemysl: stratégiai pont volt a hágók őrzésére. Egyedül délen nem volt igazán gyepű, itt közvetlenebbül érintkeztünk a szomszédainkkal.
És ez nevezed területvesztésnek?Ez egy kicsit erős nekem tekintve,hogy miután nyugaton megszerezték a bécsi medencét a németek békén hagytak minket mi meg mehettünk a Balkánra területet szerezni.
A nomádállam területének a negyede a birodalomhoz került mire a keresztény királyságnak sikerült megszilárdítania a határt (a legnagyobb kiterjedéshez képest csak ötöde, de ekkorra már voltak veszteségeink keleten is bőven, ott a hegyekig szorultunk vissza azok keleti előteréből). És még utána is voltak kisebb veszteségek a határ mentén! Az egyetlen ok, amiért ebbe viszonylag könnyedén beletörődtünk, hogy ez csak a szállásterület tíz százalékát érintette. Természetsen amellett, hogy nem láttunk reális lehetőséget a katonai erőnket figyelembevéve a terület visszaszerzésére.
A nyugati negyede. Teljes Karantánia, az Ennsig minden és Morvaország cakk um pakk. Az eredetileg meghódított morva területekből szinte semmi nem maradt, csak egy lehelletnyi sáv a Morava és a Kis-Kárpátok között (ez volt a Morva nagyfejedelemség keleti határa, a nyitrai fejedelemség már nem morva terület volt, azt a morvák csak meghódították a magyar hódítás előestéjén). Minden amit a fehér lóért "kaptunk" a birodalom kezére került.
Teljesen kívül esik már a magyar köztudaton a tény, hogy Morvaország, Ausztria és Szlovénia területét mi elvesztettük a X. század végére.
Amiről te beszélsz annak nagy része a térképeden is lilával van jelölve azaz gyepü,az senki földje volt lehet magyar területnek hívni csak nincs értelme mert pont az volt a lényege,hogy a kutya se lakjon ott.
A magyar király püspökségeket hozhatot létre, és egyházi vezetőket nevezhetett ki. Röviden invesztitúra. Egyetlen állam voltunk Európában ezzel a joggal. A pápának csak megerősítés volt a jogköre, ami szimbolikus volt, nemigen számított. És ez végig így volt az Árpád- háziak alatt. Ha ez szerinted nem egyházi befolyás, akkor ezt a témát felesleges folytatnuk, úgy se jutunk ötről a hatra. Hát ha a középkori Európában az a nagyhatalom, aki messze tud hadjáratot folytatni seregeivel, akkor nem igen voltak nagyhatalmak, mert még a német-rómaiak, se jutottak soha messzebb Franciaország közepénél, vagy keleten a Dunánál, és a lengyelek nyugati határánál. Szóval nem volt Európában nagyhatalom, ami azért érdekes.