Egyedül a Német-Római Birodalom rendelkezett olyan képességgel, hogy középhatalmi méretű szomszédos államokat (avarok, igaz az avar középhatalmiság éppen nagyon gyenge lábakon állt a belviszályok miatt) kitöröljön a létezésből. Igaz, ők is csak akkor, ha nagyon megemberelték magukat. Az első stabilan nagyhatalmi államiság a XVI. századi Spanyol Birodalom lett. Náluk a nagyhatalmi erőkifejtés nem rendkívüli erőfeszítés, hanem normális erőkoncentráció volt.
Ez a te idült hülyeséged. Épp azt próbálom megértetni veled, hogy a nagy és középhatalmi kategóriák univerzális fogalmak és semmi küzük a helyhez és időhöz. A nagyhatalom olyan expedíciós képességgel rendlekezik aminek révén tartós hódítást vagy befolyást tud kiépíteni messze a határain túl.
A vilmosi Németországot, vagy a baszileioszi Bizáncot azonos kritériumok alapján nevezzük nagyhatalomnak.
Ez nagyon nem igaz. Még a középhatalmi erőkifejtésre is csak azon uralkodói alatt volt képes, akik időről-időre rendbeszedték az országot az állandó anarchiából.
Néhány várat, kisebb tartományokat. A cseheket nem tudta legyőzni könyörgöm! A középhatalom az az állam, amely képes határai mentén sikerrel háborúzni vagy befolyását kiterjeszteni és elegendő elrettentő és valós erőt felmutatni ahhoz, hogy a nagyhatalmak lehetőleg tartózkodjanak fellépéstől ellene.
A világpolitikában a legkisebb önállóan boldogulni tudó egység a regionális hatalom. Regionális hatalom lehet katonailag nagyon erős kishatalom is (Spárta (Athén középhatalom volt), középkori Svájc, Izrael ma), ezek azok az államok, amelyek fel tudják mutatni a középhatalmiság eszközkészletét, de csak folyamatos rendkívüli erőfesztíés révén. A középhatalom nem ígényli a társadalom olyan fokú mozgósítását és az erőforrások igen jelentős arányú felhasználását, a középhatalom normál üzemben tud saját háza táján rendet tartani. A nagyhatalom pedig bárhol akciózhat. A nagyhatalmisághoz már fejlettebb gazdasági alapok, tengeri hatalom, vagy jelentős szárazföldi élettér kell.