A területekről annyit hogy hülyeség lett volna nem jól védhető vidékeket tartani, szóval logikus hogy határaink a Kárpát-medence területi egység határaival estek egybe. A nyugati határ képlékeny volt, Augsburg után se foglalták el a nyugati gyepüt, taksony uralkodása után szerezték vissza. Bábállamaink rendszeresen voltak a balkánon, királyonként változtak, de többször alávetett állam volt az éppenes bulgár állam, Szerbia, havasalföld és Moldova, nem mellesleg krónikáink szerint taksony uralkodása végéig Splitig tartott a határ. Aztán persze ki tudja, de ez is pár száz év múlva már teljes magyar fennhatóság alatt volt.
Magyar történelem
- Téma indítója pela3
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A magyar király püspökségeket hozhatot létre, és egyházi vezetőket nevezhetett ki. Röviden invesztitúra. Egyetlen állam voltunk Európában ezzel a joggal. A pápának csak megerősítés volt a jogköre, ami szimbolikus volt, nemigen számított. És ez végig így volt az Árpád- háziak alatt. Ha ez szerinted nem egyházi befolyás, akkor ezt a témát felesleges folytatnuk, úgy se jutunk ötről a hatra. Hát ha a középkori Európában az a nagyhatalom, aki messze tud hadjáratot folytatni seregeivel, akkor nem igen voltak nagyhatalmak, mert még a német-rómaiak, se jutottak soha messzebb Franciaország közepénél, vagy keleten a Dunánál, és a lengyelek nyugati határánál. Szóval nem volt Európában nagyhatalom, ami azért érdekes.
Azt azért tegyük gyorsan hozzá,hogy az Árpád-ház királyainak a minimum fel semmirevaló király volt akik csak elherdálták amit megörököltek.Az invesztitúraa jogról emondott II.István...és egyáltalán nem volt ritka,hogy az európai uralkodók de facto neveztek ki püspököket figyelmen kívüll hagyva a püspöki választásokat.
Ebből lett a kanossza járás
De a lényeget azért remélem érted mondandómba, amire rá akartam világítani, hogy a magyar királynak ez joga volt, amit a pápa elismert, és ez elég egyedülálló. A semmire való királyokról annyit, hogy Árpád után szerintem szépen lassan, de egyre gyorsulva épült le az ország, a török után meg nagyon felgyorsult a leépülés.
A gyepü nem senki földje volt. Jelentős szláv lakosság élt rajta, legalábbis a gyepü fele sűrűbben lakott volt, mint a honfoglaló magyarok lakta síkság a X. század első felében. A magyar történelmet végigkíséri a gyepü, különféle neveken. A gyepü valójában határőrvidék. A nyugati magyar gyepü története kevesebb mint egy évszázad volt. Régészetileg nem olyan megfogható mint a nyugati avar gyepüjé, úgyhogy most az avar gyepün demonstrálom hogy is nézett ez ki!
Avar gyepü:
1. típus: tisztán szláv népesség, talán avar, de inkább kulturálisan elavarosodott szláv vezető réteggel. A nyelvük egyértelműen szláv lehetett, még a vezetőiké is, ugyanakkor ezek a vezetők gyakran teljesen tisztán gazdag avar leletanyaggal (ruházat, fegyverek, ékszerek) lettek eltemetve.
Blatnica (Blatnica, SL)
Aigen im Ennstal (A)
Krungl (A)
2. típus: avar tradíciók az egyértelműen szláv eredetű népességen belül, mind a köznép, mind az elit soraiban. A nyelvük alapvetően szláv lehetett, de a vezető réteg kétnyelvűsége feltételezhető az avarizáció szintje miatt.
Beiersdorf bei St. Donat (A)
Maroskarna (Blindiana, RO)
Mihályfalva (Boarta, RO)
Baráthely (Brateiu, RO)
Nagysikárló (Cicârlau, RO)
Ligetvár (Draškovec, HR)
Kanzinberg bei Villach (A)
Letenye (H)
Lišen (Brno, CZ)
Kiscsepcsény (Malý Čepčín, SL)
Mátészalka (H)
Mikulčice (CZ)
Modrá (CZ)
Nin (HR)
Nyitra (Nitra, SL)
Pobedény (Pobedin, SL)
Břeclav (CZ)
Beresztóc (Банатски Брестовац, SR)
Szamosfalva (Someşeni, RO)
Szepestamási (Spišké Tomašovce, SL)
St. Peter bei Grafenstein (A)
Šarka (Prague, CZ)
Nagygorica (Velika Gorica, HR)
Wimm (A)
Zágráb (Zagreb, HR)
Znojmo (CZ)
Avar szállásterület:
3. típus: Avar eredetű népesség valamilyen mértékben szlávokkal keveredve. A nyelvük feltehetően avar volt, de néhányan szlávul is beszélhettek. Az avar uralom bukása után elszlávosodás kezdődhetett körükben, aztán jöttek a magyarok.
Kisdárnóc (Brodski Drenovac, HR)
Kaposvár (H)
Keszthely-Fenékpuszta (H)
Pitten (A)
Sankt Pölten (A)
Sopron-Présháztelep (H)
Sopronkőhida (H)
Tulln (A)
Záhony (H)
Zalakomár (H)
4. típus (piros): avar-magyar folyamatosság a temetőhasználatban.
Győr-téglavető dűlő (H)
Gyönk-Vásártér (H)
Tiszafüred–Majorosháza (H)
5. típus: avar-magyar vegyesen használt temető, gyakori, hogy az avar köznépi sírok között, gazdagabb magyar leletanyagú magányos temetkezések vegyülnek
Perse (Prša, SL)
Visznek-Kecskehegy (H)
Szarvas-Kákapuszta (H)
Balamazújváros-Hortobágy-Árkus (H)
Vörs–Papkert (H)
Kaposvár-Ezüsthárs (H)
6. típus: avar/várkony helynevek:
Avarfölde (H)
Kisvárkony (SL)
Nyékvárkony (SL)
Sajóvárkony (H)
Tiszavárkony (H)
Várkony (SL)
Várkond (SL)
Zengővárkony (H)
Az avar és szláv szállásterületek határát a helynevek is kijelölik. A magyar nyelvbe bekerült várköny helynevek az avar lakosság továbbélésére utalnak, míg a szláv nyelvekben megtalálható obri helynevek a szláv többség közé betelepült avarokra:
Namost vessük össze ezt a magyar törzsnévi helynévanyaggal! A piros pöttyök a hét magyar törzs nevéből származó helynevek, a sárgák a várkonyok és a kékek pedig a szláv obri helynevek:
Látható, hogy a magyar és az avar szállásterület a helynévanyag alapján is korrelál, nemcsak a régészeti anyag alapján. Azonos életmód, azonos szállásterület. Ez nem meglepő! Ez alapján analógiát állíthatunk a gyepüre is és láthatjuk, hogy bizonyos az avar gyepü egy meglehetősen sűrűn lakott, szlávok által sűrűn lakott terület volt, ahol ezek a szlávok nem valamiféle senkiföldjén vegetáló nyomorultak voltak, akik fölött vonultak a hadak, hanem saját arisztokráciájuk uralma alatt élő segédnépek, akik minden bizonnyal határt őriztek, hiszen különben az szláv eredetű uralkodó rétegük nem is létezhetett volna, nem kapott volna kiváltságokat és nem tudott volna betagozódni az avar elitbe. Mi több, az obri helynevek sokasága mutatja, hogy maguk az avarok is jelen voltak ezen a területen. Hogy pontosan mit értettek a szlávok az obri alatt, beletartozott ebbe a saját vezető rétegük, vagy sem, azt nem tudjuk. De az nyilvánvaló, hogy az avar gyepük egy jól szervezett terület voltak.
Ugyanezt a régészeti és helynévanyagot a magyarok vonatkozásában az idő rövidsége miatt nem tudjuk kimutatni, de nincs okunk feltételezni, hogy másképp lett volna. Az avar uralom emléke még friss volt, a krónikások beszámolnak róla, hogy a morva területeken alig egy-két évvel a magyar hódítás után a helyi nemesek magyar ruhákba öltöznek és beretválják a fejüket pogány szokás szerint, ami igencsak gyors integrációt jelent, de miért is ne. Úgy tűnik semmi nem történt másképp, mint az avar időkben volt.
Semmi volt az egész, az akkori összesített nyugati haderőt kaptuk szét,amihez a vatikán adta a zászlót,meg a pénzt, meg a mottót:a Magyarokat végleg ki írtani/írtsátok ki a Magyarokat!
Nem voltunk útban,nyilván.
A west pointon mai napig tananyag,tudtommal,a Pozsonyi csata.
Hát az biztos, hogy krónikáink is megíják, hogy hoztunk népeket, akiket bizonyos határok védelmével bíztak meg, talán a gesta hungarorumban konkréta még szláv népeket is említenek. az tény hogy a nyugati gyepü rövid életű volt, de az őrvidéket már nem tudták uralmuk alá vonni nagyon sokáig.A gyepü nem senki földje volt. Jelentős szláv lakosság élt rajta, legalábbis a gyepü fele sűrűbben lakott volt, mint a honfoglaló magyarok lakta síkság a X. század első felében. A magyar történelmet végigkíséri a gyepü, különféle neveken. A gyepü valójában határőrvidék. A nyugati magyar gyepü története kevesebb mint egy évszázad volt. Régészetileg nem olyan megfogható mint a nyugati avar gyepüjé, úgyhogy most az avar gyepün demonstrálom hogy is nézett ez ki!
Avar gyepü:
1. típus: tisztán szláv népesség, talán avar, de inkább kulturálisan elavarosodott szláv vezető réteggel. A nyelvük egyértelműen szláv lehetett, még a vezetőiké is, ugyanakkor ezek a vezetők gyakran teljesen tisztán gazdag avar leletanyaggal (ruházat, fegyverek, ékszerek) lettek eltemetve.
Blatnica (Blatnica, SL)
Aigen im Ennstal (A)
Krungl (A)
2. típus: avar tradíciók az egyértelműen szláv eredetű népességen belül, mind a köznép, mind az elit soraiban. A nyelvük alapvetően szláv lehetett, de a vezető réteg kétnyelvűsége feltételezhető az avarizáció szintje miatt.
Beiersdorf bei St. Donat (A)
Maroskarna (Blindiana, RO)
Mihályfalva (Boarta, RO)
Baráthely (Brateiu, RO)
Nagysikárló (Cicârlau, RO)
Ligetvár (Draškovec, HR)
Kanzinberg bei Villach (A)
Letenye (H)
Lišen (Brno, CZ)
Kiscsepcsény (Malý Čepčín, SL)
Mátészalka (H)
Mikulčice (CZ)
Modrá (CZ)
Nin (HR)
Nyitra (Nitra, SL)
Pobedény (Pobedin, SL)
Břeclav (CZ)
Beresztóc (Банатски Брестовац, SR)
Szamosfalva (Someşeni, RO)
Szepestamási (Spišké Tomašovce, SL)
St. Peter bei Grafenstein (A)
Šarka (Prague, CZ)
Nagygorica (Velika Gorica, HR)
Wimm (A)
Zágráb (Zagreb, HR)
Znojmo (CZ)
Avar szállásterület:
3. típus: Avar eredetű népesség valamilyen mértékben szlávokkal keveredve. A nyelvük feltehetően avar volt, de néhányan szlávul is beszélhettek. Az avar uralom bukása után elszlávosodás kezdődhetett körükben, aztán jöttek a magyarok.
Kisdárnóc (Brodski Drenovac, HR)
Kaposvár (H)
Keszthely-Fenékpuszta (H)
Pitten (A)
Sankt Pölten (A)
Sopron-Présháztelep (H)
Sopronkőhida (H)
Tulln (A)
Záhony (H)
Zalakomár (H)
4. típus (piros): avar-magyar folyamatosság a temetőhasználatban.
Győr-téglavető dűlő (H)
Gyönk-Vásártér (H)
Tiszafüred–Majorosháza (H)
5. típus: avar-magyar vegyesen használt temető, gyakori, hogy az avar köznépi sírok között, gazdagabb magyar leletanyagú magányos temetkezések vegyülnek
Perse (Prša, SL)
Visznek-Kecskehegy (H)
Szarvas-Kákapuszta (H)
Balamazújváros-Hortobágy-Árkus (H)
Vörs–Papkert (H)
Kaposvár-Ezüsthárs (H)
6. típus: avar/várkony helynevek:
Avarfölde (H)
Kisvárkony (SL)
Nyékvárkony (SL)
Sajóvárkony (H)
Tiszavárkony (H)
Várkony (SL)
Várkond (SL)
Zengővárkony (H)
Az avar és szláv szállásterületek határát a helynevek is kijelölik. A magyar nyelvbe bekerült várköny helynevek az avar lakosság továbbélésére utalnak, míg a szláv nyelvekben megtalálható obri helynevek a szláv többség közé betelepült avarokra:
Namost vessük össze ezt a magyar törzsnévi helynévanyaggal! A piros pöttyök a hét magyar törzs nevéből származó helynevek, a sárgák a várkonyok és a kékek pedig a szláv obri helynevek:
Látható, hogy a magyar és az avar szállásterület a helynévanyag alapján is korrelál, nemcsak a régészeti anyag alapján. Azonos életmód, azonos szállásterület. Ez nem meglepő! Ez alapján analógiát állíthatunk a gyepüre is és láthatjuk, hogy bizonyos az avar gyepü egy meglehetősen sűrűn lakott, szlávok által sűrűn lakott terület volt, ahol ezek a szlávok nem valamiféle senkiföldjén vegetáló nyomorultak voltak, akik fölött vonultak a hadak, hanem saját arisztokráciájuk uralma alatt élő segédnépek, akik minden bizonnyal határt őriztek, hiszen különben az szláv eredetű uralkodó rétegük nem is létezhetett volna, nem kapott volna kiváltságokat és nem tudott volna betagozódni az avar elitbe. Mi több, az obri helynevek sokasága mutatja, hogy maguk az avarok is jelen voltak ezen a területen. Hogy pontosan mit értettek a szlávok az obri alatt, beletartozott ebbe a saját vezető rétegük, vagy sem, azt nem tudjuk. De az nyilvánvaló, hogy az avar gyepük egy jól szervezett terület voltak.
Ugyanezt a régészeti és helynévanyagot a magyarok vonatkozásában az idő rövidsége miatt nem tudjuk kimutatni, de nincs okunk feltételezni, hogy másképp lett volna. Az avar uralom emléke még friss volt, a krónikások beszámolnak róla, hogy a morva területeken alig egy-két évvel a magyar hódítás után a helyi nemesek magyar ruhákba öltöznek és beretválják a fejüket pogány szokás szerint, ami igencsak gyors integrációt jelent, de miért is ne. Úgy tűnik semmi nem történt másképp, mint az avar időkben volt.
ezt én is halottam, de nem találtam soha alátámasztást, de én úgy tudom Mátyás boroszlói csatáját tanítják. (persze a poén hogy itthon meg nem
)
Kapasbol hogy csak egyet mondjak Luxenburgi Zsigmond.
Volt jo par idoszak hogy az orszagtol tavolabbra fejtett ki erot az orszag. De valoban nem volt jellemzo altalaba a szomszedos orszagokba tevekenykedtunk. De hogy ott is csak...Azert nem mondanam egy csomo bansaga volt magyar kiralysagnak fennallasa java reszebe. Jo darabig az lett lengyel kiraly akit a magyar oda ultetett/tamogatott. Csehekkel tobszor tengelyt akasztottunk az esetek tobsegebe mi nyertunk es az altalunk tamogatott lett a kiraly. Egyebkent a cseh kiralysak rengetegszer volt perszonalba . kelet fele nagyon hosszu idon keresztul szinten a magyar kiraly tamogatasan mullott ki lessz a kiraly es ki nem...
Velencei zsolfdosok sok erot ki vettek az orszagbol majd kesobb a torok...
A legnagyobb problema ott volt hogy egyszer fent egyszer lent szo szerint balfek kiralyok leromboltak amit a tehetsegesek felepitettek. Es tehetseges utan szinte mindig balfek jott...
Magyar papa nem volt de istenigazabol nem is volt akkora befolyasa az egyhaznak magyarorszagon mint sok mas orszagba...sot lehet mondani hogy nallunk inkabb a kiralynak volt nagyobb rahatasa aaz orszagon belluli katolikus egyhazra...
/magyarorszagon siman elvettek az egyhazi birtokokat sokszor nem is a kiraly hanem valami fonemes. Na sok helyen europaba mar csak a gondolatert is magjan egettek volna el a fonemest./
Volt jo par idoszak hogy az orszagtol tavolabbra fejtett ki erot az orszag. De valoban nem volt jellemzo altalaba a szomszedos orszagokba tevekenykedtunk. De hogy ott is csak...Azert nem mondanam egy csomo bansaga volt magyar kiralysagnak fennallasa java reszebe. Jo darabig az lett lengyel kiraly akit a magyar oda ultetett/tamogatott. Csehekkel tobszor tengelyt akasztottunk az esetek tobsegebe mi nyertunk es az altalunk tamogatott lett a kiraly. Egyebkent a cseh kiralysak rengetegszer volt perszonalba . kelet fele nagyon hosszu idon keresztul szinten a magyar kiraly tamogatasan mullott ki lessz a kiraly es ki nem...
Velencei zsolfdosok sok erot ki vettek az orszagbol majd kesobb a torok...
A legnagyobb problema ott volt hogy egyszer fent egyszer lent szo szerint balfek kiralyok leromboltak amit a tehetsegesek felepitettek. Es tehetseges utan szinte mindig balfek jott...
Magyar papa nem volt de istenigazabol nem is volt akkora befolyasa az egyhaznak magyarorszagon mint sok mas orszagba...sot lehet mondani hogy nallunk inkabb a kiralynak volt nagyobb rahatasa aaz orszagon belluli katolikus egyhazra...
/magyarorszagon siman elvettek az egyhazi birtokokat sokszor nem is a kiraly hanem valami fonemes. Na sok helyen europaba mar csak a gondolatert is magjan egettek volna el a fonemest./
Soha ilyen joga nem volt. Ajánlást tehetett, szervezhetett püspökséget, de az csak pápai jóváhagyással vált törvényessé és püspökjelöltet bemutathatott a pápának, aki aztán jóváhagyta azt, hogy püspök lehessen. Volt egy küzdelem a pápai hűbéres magyar állam részéről, hogy ne vegyen tudomást erről a hűbéri viszonyról. A Vatikánban a XV. században hűbéres államként tartották nyilván Magyarországot, hiszen jog szerint az volt, a koronáját a pápától kapta, így annak a hűbérese volt. A magyar királyságban ezt igyekeztek nem tudomásul venni és ennek a tagadásnak volt a része, hogy a király beiktatta magát az egyházszervezési és püspökkinevezési procedúrába, mint ajánlattevő, míg a pápa tudomásul véve a de facto helyzetet inkább jóváhagyással élt, mint ellenkezett.
Az a magyar szállásterület határa volt már. Ott már a nagyfejedelmi alárendeltségű szabadokból (később székelyek) és segédnépekből (besenyők, úzok) lettek határőrré előléptetve, vagy lefokozva a határt őrizők.
Szent István és utánna lévő királyok pápai jóváhagyás nélkül hozták létre pöspökségek és érsekségek sorát, és nevezte ki vezetőjüket.
Nem volt az, az ország szerves része volt, a helyi lakosság elitje a magyar elitbe tagozódott, segédcsapatként velünk harcoltak (erről krónikák is beszámolnak, szlávokat hajtuk magunk előtt, nyilazni tanítjuk őket, stb.). Ugyanolyan határőrvidék volt, mint Székelyföld, vagy éppen mint a szerb és horvát határőrvidékek később.
A Bécsi medence és a Morva völgye a Kárpát-medencéhez tartozik földrajzilag.
A Német-Római birodalmi sereg élén vonult Nikápolyba, ahogy a huszita háborúkat is alapvetően a birodalmi erőre támaszkodva vívta meg a birodalom területén.
Soha, egyikőjük sem tett ilyet. A főkegyúri jog révén az egyházmegye jövedelmeit tudta élvezni és nem püspöki kinevezés történt, arra csak a pápa volt jogosult.