Mármint amit mi is akartunk?Ők nem kiugrottak, hanem megfordultak.
Mivel a kiugrás oldalváltással is járt volna.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Mármint amit mi is akartunk?Ők nem kiugrottak, hanem megfordultak.
Onnan kezdődnek a bajok, hogy nálunk még mindig az a narratíva megy hogy röhögünk a románokon hogy mekkora árulók mert nekünk más vigasz nem maradt csak ez - nekünk is azt kellett volna, meg is próbáltuk csak szarul ezért felsültünk - mi beszoptuk, ők meg hatalmasat nyertek a saját sikeres pálfordulásukkal!Mármint amit mi is akartunk?
Mivel a kiugrás oldalváltással is járt volna.
Igen.az ugye megvan, hogy a briteknél nem volt abszolutizmus, mint az oroszoknál...
Igen.
De akárhogy hajlítod, az adott ország uralkodóházai nem a család eredete alapján hozták meg politikai döntéseiket, hanem saját jól felfogott érdekükben - hogy hatalmon is maradjanak - a z uralmuk alatt álló állam szempontjait helyezték előtérbe.
1848/49-ben Oroszország uralkodója, mint a Kongresszusi Lengyelország ura, a forradalmi eszmék elfojtása okán (is) szállt be a magyar szabadságharc leverésébe, hogy a lengyelek a szabadság kivívását ne nagyon érezzék valid lehetőségnek.
Ott van az "is" a hsz-ben; az oroszok 1815 óta a francia forradalom és a napóleoni átalakítások előtti európai rend visszaállítására törekedtek, ebbe nem fért bele a Habsburg birodalom szétesése sem.Nem a forradalmi eszmék leverése miatt szálltak be, hanem a Függetlenségi nyilatkozat miatt segítette ka segítséget kérő I. Ferenc Józsefnek.
Most találtam rá bizonyítèkot, hogy ez sem így volt!1849 - az osztrák császár hívta segítségül az orosz cárt mert nem bírtak a Magyarokkal.
Szóval ezt "bezzeg mi kitartottunk a románok meg nem" szöveggel csak "savanyú szőlőt játszunk": mind románok, mind a finnek, meg kb. mindenki jobban járt aki kiugrott és átállt.
Ebbül szerzet pénz (ország/rész/), ebbül fog elveszni.Gerinc kérdése.
A Magyarországot megszálló, erőforrásai lerabló náci Németország mellett gerincesnek lenni?!?Gerinc kérdése.
Sajnos 100%-ban egyetértek. Nem jó, de szükséges ezt tisztázni, nézzünk már szembe a múltunkkal végre, és tanuljunk már belőle!!!A Magyarországot megszálló, erőforrásai lerabló náci Németország mellett gerincesnek lenni?!?
Ha ennyire "gerincesek" voltunk miért is támadtuk meg Jugoszláviát az örök barátsági szerződés megkötés után hónapokkal?
Telekinek volt "gerince": öngyilkos is lett emiatt, a magyar elit meg vígan bevonultatta Honvédséget Jugoszláviába, ahogy Don-kanyarba is. Totális önsorsrontás volt a részvételünk a második világháborúban - különösen a Szovjetunió megtámadása.
Savanyú a szőlő: mi is kiakartunk ugrani (már emiatt sem lehetünk "gerincesek" - bár az egész koncepció faszság), csak nekünk még ez sem ment. Erre ez a "büszke duma" csak fügefa-levél - mint amikor az agresszív kismalac pofára esik a biciklivel majd közli hogy ő "így szokott leszállni"...
Tegyem hozzá, ha ennyire gerincesek voltak Őseink, akkor a Kormányzó fegyverszüneti proklamációját miért nem fogadták el, mint a Nemzet első embere, hanem a katonatisztek jó része simán továbbharcolt a németek oldalán. Igazából tudni kell, hogy a Magyar izraelitákat magyar vagonokban, magyar csendőrök és rendőrök felügyeletével vitték el a koncentrációs táborokba, vagy lőtték a Dunába a nyilas testvérek.. Mi a több évszázados magyar/osztrák/német barátságra építve nem álltunk át. Pedig az osztrákok ezt durvábban tették. Ők virágesővel fogadták Hitlert, majd 1945-ben hirtelen elfoglalt államá váltak, elfoglalt nemzetté. Pedig hány osztrák hadosztály harcolt a II.vh-ban német "mezbe bujva". Az osztrák hadosztályok kvázi megmaradtak csak hadrendi számuk változott szinte, és némi birodalmi német tiszikart is adtak hozzá...A Magyarországot megszálló, erőforrásai lerabló náci Németország mellett gerincesnek lenni?!?
Ha ennyire "gerincesek" voltunk miért is támadtuk meg Jugoszláviát az örök barátsági szerződés megkötés után hónapokkal?
Telekinek volt "gerince": öngyilkos is lett emiatt, a magyar elit meg vígan bevonultatta Honvédséget Jugoszláviába, ahogy Don-kanyarba is. Totális önsorsrontás volt a részvételünk a második világháborúban - különösen a Szovjetunió megtámadása.
Savanyú a szőlő: mi is kiakartunk ugrani (már emiatt sem lehetünk "gerincesek" - bár az egész koncepció faszság), csak nekünk még ez sem ment. Erre ez a "büszke duma" csak fügefa-levél - mint amikor az agresszív kismalac pofára esik a biciklivel majd közli hogy ő "így szokott leszállni"...
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc során a polgárháborús helyzet kialakulásának fő oka a nemzetiségek és a magyar kormány közötti ellentétek voltak, amelyek részben az eltérő politikai célokból, részben a történelmi sérelmekből fakadtak. Az alábbiakban nemzetiségenként és időrendben összeszedve bemutatom a konfliktusok kialakulását.
1. Szerbek (Délvidék)
- 1848. május 13-15.: Karlócán a szerbek népgyűlést tartottak, ahol kikiáltották a Szerb Vajdaságot, követelve a magyaroktól az autonómiát és egy önálló szerb tartomány létrehozását. A magyar kormány ezt nem ismerte el.
- 1848. június: A szerb felkelők Jellasics horvát bán támogatásával fegyveresen szembefordultak a magyar hatóságokkal. Véres összecsapásokra került sor a Bácskában és a Bánátban, különösen Temesvár és Újvidék környékén.
- 1848. augusztus-szeptember: A szerbek a császári hadsereggel is együttműködtek, és egyre több magyar falut támadtak meg. A magyar kormány honvédalakulatokat küldött a térségbe.
- 1849. január: Az osztrák csapatok segítségével a szerbek jelentős részt elfoglaltak a Délvidéken, de később a magyar hadsereg visszafoglalta a területet.
Ok: A szerbek önállóságot akartak, míg a magyar vezetés az ország egységét védte. A történelmi sérelmek (pl. a szerbek korábbi betelepítése és kiváltságaik megszüntetése) is szerepet játszottak.
2. Horvátok
- 1848. március-április: A horvát politikai elit (pl. Jellasics) már a kezdetektől szemben állt a magyar forradalommal, mert nem akarta elismerni a magyar törvényeket.
- 1848. szeptember 11.: Jellasics csapataival betört Magyarországra, hogy leverje a magyar forradalmat. A magyar honvédség Pákozdnál megállította, de a horvátok továbbra is ellenségesek maradtak.
- 1848–1849 tele: A horvátok osztrák támogatással folytatták a harcot a magyarok ellen.
Ok: A horvátok autonómiát és függetlenséget akartak, míg a magyar kormány az egész ország egységét védte.
3. Románok (Erdély)
- 1848. május 15.: Balázsfalván az erdélyi románok nagygyűlést tartottak, ahol önálló román tartományt és politikai jogokat követeltek.
- 1848. június-július: A magyar kormány ezt nem támogatta, ezért a román vezetők az osztrák kormányzattól kértek támogatást.
- 1848. ősz: A román parasztfelkelések egyre gyakoribbak lettek, különösen az erdélyi szászok és a magyar földbirtokosok ellen.
- 1849 tavasza: A Bem József vezette magyar hadsereg nagy csatákat vívott a román felkelőkkel és az osztrák hadsereggel Erdélyben.
Ok: A románok az erdélyi magyar nemesség befolyásának csökkentését és saját önállóságukat akarták, míg a magyarok Erdélyt a magyar korona részének tekintették.
4. Szlovákok (Felvidék)
Ok: A szlovákok önálló politikai képviseletet akartak, míg a magyarok az ország egységét védték.
- 1848. június: A szlovák politikai elit Prágában találkozott, és a magyarokkal szembeni autonómiaigényüket fogalmazták meg.
- 1848. szeptember: Liptószentmiklóson és más szlovák városokban lázadások törtek ki, amelyeket a magyar honvédek levertek.
- 1848. október: A szlovák felkelők csatlakoztak az osztrák hadsereghez, és támadásokat indítottak a magyar kormány ellen.
- 1849 tavasza: A magyar hadsereg sikeresen visszaszorította a szlovák felkelőket.
Összegzés
A magyar kormány nemzetiségi politikája nem volt eléggé rugalmas ahhoz, hogy kielégítse a kisebbségi népek igényeit. A nemzetiségek (szerbek, horvátok, románok, szlovákok) viszont az osztrák birodalom támogatásával igyekeztek saját autonómiájukat vagy függetlenségüket kivívni. A háború végül nemzetiségi polgárháborúvá vált, ahol az egyes nemzetiségek fegyveresen szembeszálltak a magyarokkal, gyakran az osztrákok oldalán.
Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc során a magyarok és az országban élő nemzetiségek céljai több ponton eltértek egymástól, ami végül fegyveres konfliktusokhoz vezetett. Az alábbi táblázatban összehasonlítom a magyar és a nemzetiségi törekvéseket különböző szempontok alapján.
Magyar és nemzetiségi törekvések összehasonlítása (1848)
Szempont Magyar törekvések Nemzetiségi törekvések Politikai célok Független magyar kormány és nemzeti önrendelkezés a Habsburgoktól. Saját nemzeti önkormányzatok létrehozása, esetleg különállás Magyarországtól. Államforma Alkotmányos monarchia (áprilisi törvények). Autonóm vagy független nemzeti tartományok létrehozása. Nyelvhasználat A magyar nyelv államnyelvvé tétele. Saját nyelv hivatalossá tétele és az anyanyelvi oktatás biztosítása. Kormányzás Egységes, magyar irányítású állam. Helyi nemzeti önkormányzatok, esetleg teljes önállóság. Területi egység Az egész történelmi Magyarország egységének megőrzése. Nemzetiségi alapon szerveződő régiók létrehozása. Katonai kérdés Egységes magyar hadsereg. Nemzetiségi fegyveres alakulatok létrehozása, különösen a szerbek, románok és horvátok esetében. Földkérdés Jobbágyfelszabadítás, de a földosztás kérdéses maradt. Földosztás és a nemesi birtokok újraosztása a nemzetiségi parasztok számára. Habsburgokhoz való viszony Elutasították a bécsi irányítást. A legtöbb nemzetiség Bécs támogatásával igyekezett szembeszállni a magyar kormánnyal. Forradalmi mozgalmak kapcsolata A pesti forradalom mintája nyugati liberális eszméket követett. A nemzetiségek többsége saját nemzeti mozgalmukhoz kötődött, pl. a szerbek és románok saját gyűléseket tartottak.
Nemzetiségenkénti követelések és eltérések a magyar céloktól
Nemzetiség Fő követelések (1848) Magyar álláspont Fegyveres konfliktus? Szerbek Szerb Vajdaság létrehozása, autonómia a magyar államon belül vagy azon kívül. Nem fogadták el az autonómiát. Igen, 1848 nyarától. Horvátok Függetlenség Magyarországtól, saját országgyűlés és kormány. Nem fogadták el a horvát önállóságot. Igen, 1848 szeptemberében Jellasics támadása miatt. Románok Erdély különválása Magyarországtól, román autonómia és földosztás. Nem fogadták el az autonómiát, Erdélyt Magyarországhoz csatolták. Igen, 1848 őszétől. Szlovákok Szlovák nemzeti önrendelkezés és anyanyelvi jogok. Nem adtak autonómiát, de engedményeket ígértek. Kisebb felkelések 1848 őszén. Ruszinok (Rutének) Anyanyelvi jogok és oktatási reformok. Részben támogatták, de autonómiát nem kaptak. Nem alakult ki nagy fegyveres konfliktus. Németek (Szászok, svábok) Szélesebb önkormányzat Erdélyben és a Duna-menti svábok számára. A szászok helyzete bonyolult volt, egy részük a magyarokkal tartott, mások a románokat támogatták. Erdélyben voltak kisebb összecsapások.
Összegzés
- A magyar forradalom célja egy független, egységes Magyarország volt, ahol a magyar nyelv államnyelvvé válik, és minden nemzetiség egyazon államszervezet alá tartozik.
- Az ország nemzetiségei ezzel szemben saját önrendelkezést vagy autonómiát követeltek, sokszor Bécs támogatását kérve.
- A magyar vezetés nem tudott megfelelő kompromisszumokat találni, és fegyveres összecsapásokhoz vezetett a szerbekkel, horvátokkal, románokkal és részben a szlovákokkal is.
Ez az ellentét végül a nemzetiségi polgárháborúhoz és a magyar szabadságharc bukásához is hozzájárult, mivel az osztrákok és az oroszok kihasználták a belső megosztottságot.
Volt önérzete! Respekt!![]()
Katonaszökevény (Miskolci Reggeli Hirlap, 1902. május 3.)
Volt önérzete! Respekt!
Nekem meg a megerőszakolt gyereklányok meg a töröknek rabszolgának eladott családok, hős katonaságuk által akik nagyon megvédtek minket. Meg sok hasonló szar.Amikor a németek a nagy barátaink, meg osztrák sógorok mantra előjön, mindig ezek jutnak az eszembe.
Nekem meg a megerőszakolt gyereklányok meg a töröknek rabszolgának eladott családok, hős katonaságuk által akik nagyon megvédtek minket. Meg sok hasonló szar.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..