Reagált az agrárközgazdász Lázár János tervére: blöff a külföldi multik kiszorítása
Nyíltan protekcionista gazdaságpolitikát és a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítását jelentett be Lázár János kormánybiztos tavaly év végén, az Agrárszektor 2020 konferencián, ahogy fogalmazott, ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben. Raskó György agrárközgazdász szerint azonban a multik adminisztratív kiszorítása szürreális és kontraproduktív lenne, és mint az Agrárszektornak elmondta, amíg ezek az üzletláncok árban és minőségben is felülmúlják hazai versenytársaikat, a magyar fogyasztók pedig ennyire árérzékenyek, addig nincs realitása egy ilyen lépésnek.
Tavaly decemberben a Portfolio csoport Agrárszektor 2020 konferenciáján Lázár János váratlan, sokakat megrázó bejelentést tett. A kormánybiztos kijelentette, hogy a kormány a jövőben nyíltan protekcionista gazdaságpolitikát fog folytatni, és nemcsak a magyar tulajdonú feldolgozóipart és a nemzeti hozzájárulást akarja erősen támogatni, de harcot is hirdet a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok ellen. A bejelentés óta eltelt több mint három hónap, de a tervezett stratégia részleteiről nem derült ki több információ. Az Agrárszektor ezért megkérdezte Raskó György agrárközgazdászt a multik kiszorításának lehetséges módjáról, potenciális előnyeiről és prognosztizálható hátrányairól.
Raskó György szerint a bejelentésnek nincs realitása, mivel a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani, mert annyival jobbak és hatékonyabbak. Amíg náluk nyereség van, a magyar láncok veszteségesek. A szakember szerint adminisztratív úton elképzelhető lenne a multik elüldözése, de azt az Európai Unió nem engedné, és most már rendelkezik a kiskereskedelmi láncok megvédéséhez szükséges eszközökkel is. Raskó György elmondta, hogy a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számolni, ha a falvak, nagyközségek és kisvárosok széléről eltűnnének a nagyobb áruházláncok, és csak a kisebbek közül választhatnának. Az emberek a multikba járnak bevásárolni, mert ott olcsóbb és jobb minőségű termékeket találhatnak.
Raskó György hozzátette, hogy ha Lázár János úgy képzeli el a kiszorítást, hogy a magyar láncokat hatékonyabb teljesítményre serkenti, és ehhez hozzárendeli a szükséges infrastruktúrát, azt el tudná fogadni, még úgy is, ha az uniós versenyhivatalnál bepanaszolnák Magyarországot a túlzott állami támogatásért.
Az adminisztratív kiszorítás egy blöff
– jelentette ki Raskó György.
Az agrárközgazdász szerint, ha a multiknak távoznia kellene Magyarországról, azzal csökkenne a verseny, drágább lenne az élelmiszer és rosszabb lenne annak minősége. Ezzel pedig nemcsak a magyar fogyasztók, de a termelők és az állam is rosszul járna. Raskó György emlékeztetett rá, hogy a magyar rendszerek problémája a jövedelmezőség hiánya. Mindeközben a külföldi láncok, mint például a Lidl és az Aldi nagyon profitábilisak, ami után ők adót is fizetnek. A szakember kizártnak tartja, hogy a magyar költségvetés abból profitálna, hogy ilyen jól menő cégeket elüldöznek innen, mert a magyar élelmiszerexport jelentős hányada ezeken megy keresztül, mert mindegyiknek vannak boltjai a környező és a távolabbi országokban is, és az olyan piacos termékeket, amiket Magyarországon be tudnak szerezni, azt nemcsak a magyar üzletekben árulják, hanem viszik ezekbe a boltokba is. Ez pedig így nemcsak exportbevételt, hanem termelői bevételt is jelent.
Raskó György szerint szomorú, hogy ezzel kell foglalkoznia a magyar sajtónak, mivel ez az ötlet teljesen szürreális, és ha megvalósulna, teljesen kontraproduktív lenne. A multik problémája ugyanis inkább az, hogy jóval többet szeretnének rendelni, de a magyar élelmiszeripar nem tud annyit szállítani.
Nem arról van szó, hogy túltermelési válság van élelmiszerből a világon, és a multik pikkelnek a magyar beszállítókra, és nem tőlük rendelnek, és akiknek ezért ott marad a termék a nyakukon. Nincs olyan élelmiszer vagy mezőgazdasági nyersanyag, ami Magyarország uniós csatlakozása óta feleslegesen keletkezett és nem lehetett eladni
– mutatott rá Raskó György.
Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság teljesen be van ágyazódva a globális élelmiszer-gazdaságba. Ott pedig óriási kereslet van, és inkább az a probléma, hogy a termelők nem tudnak annyit termelni, amennyi egy láncnak szükséges ahhoz, hogy tudjon vele valamit kezdeni.
agrárszektor
egy kis szopatás legalább
) .
