Igen, jogos a felvetés. Figyelnünk kell, hogy az új keleti, kínai, koreai multik, ne zsigereljenek bennünk úgy ki, mint a 90-es évek, 2000-es évek elején a nyugati, amerikai multik. Ebből tanulnunk kell.
Kellett vagy kellene…
Sajnos nem nagyon látszik, h a gazdaságpolitikai megközelítésben sikerült volna szintet ugrani. Extenzív vs. Intenzív.
A 90-es évek vége egyfajta kényszerhelyzet volt hála a jól “átgondolt” privatizációnak(ízlés, pártállás szerint idézőjel elhagyható), s sikerült egy öngyarmatosítás végrehajtani - annak pozitív és negatív vonatkozásaival.
Most ugyanez zajlik keleti irányon csak jelenleg nincs szorító gazdasági szükségszerűség.
Azzal az álommal nyugodtan le lehet számolni, h a kínai államkapitalista egy fikarcnyival is különb ha pénzről és hatalomról van szó mint a neoliberális kapitalista multi és mögötte a politikai hatalom.
A szuverenitás emlegetését pedig nem is értem, s ahogy emlegetik abban a formában értelmetlen - mind történeti, jogi, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok felől közelítve a fogalomhoz.
Ez egy az egyben belpolitikai termék és látom nagyon kellendő mint a “gyerekvédelem” volt anno.
Annyit is ér kb. a realitás/valóság talaján, s több köze van a társadalom pszichológiához - benne az egyén, választó pszichológiájához mint a politikai realitáshoz.
BYD.
Elmentem a BYS Seal-t(szedán) kipróbálni - nem állt szándékomban igazából egy barátomat kísértem el, aki autobuzi.
A szubjektív benyomásom szerint Tesla 3 elbújhat mellette. Barátom, aki nálam jobban képben van szintén +an nyilatkozott.
Szóval + benyomásaim voltak pláne ezen az áron.
Ha majd jönnek az üzem közben tapasztalatok és lesz rendes ügyfélszolgálat/hálózat simán vinni fogják.
Ami érdekesebb de hosszabb téma, h a BYD profitja és a kínai államtól kapott dotáció finoman szólva összegszerűen közel esett egymáshoz az utolsó nyilvános adatközlés szerint.
Szóval a kérdés az, h dotáció miatt, vagy miatt is, vagy anélkül is versenyképesek lesznek e.
Ez az európai autóipar szempontjából lehet majd lényeges, melyben most is benne ül a magyar gazdaság/ipar exporton belüli kb34% aránnyal(igaz más szegmensben ha jármű gyártást nézem csak).
Ergo hogyan hat vissza, mert a kínai EV járművek piaci szempontból nem feltétlenül komplementerei az európai gyártóknak. Igaz ebben az esetben csak nézők leszünk, s úgy szereplők nem alakítói a folyamatnak.