Vitézy FB:
Magyar-bolgár-szerb-török összefogás a vasúti szállítás és a vasúti kapcsolatok megkönnyítéséért Isztambul és Budapest között
Isztambulban vagyunk Palkovics László technológiai és ipari miniszterrel, ahol Magyarország, Bulgária, Szerbia és Törökország közlekedésért felelős miniszterei megállapodtak: négyoldalú koordinációs tanács alakul a vasúti közlekedés fejlesztésére.
A vasúti közlekedés felgyorsításának, zökkenőmentessé tételének, a menetidőt elnyújtó, ismétlődő határátlépési eljárások időigényének csökkentési lehetőségeit közös szakértői munkacsoport vizsgálja. A tárcavezetők a tanács következő ülésén vitatják meg a vasúti személy- és áruszállítás megkönnyítését célzó javaslatokat.
Magyarország központi földrajzi helyzetéből nemcsak lehetőségek adódnak, hanem bizonyos mértékű felelősség is következik. Folyamatosan ösztönöznünk kell Európát arra, hogy a Nyugat-Balkán integrációja, a jó kapcsolatok kiépítése közös geopolitikai és -stratégiai érdek.
Ha valaki járt már az M5-ösön, biztosan rengeteg bolgár, szerb és török kamion mellett hajtott el. Ma ebből az irányból, a balkáni útvonalakon a közúti szállítás dominál, amelyet a vízi teherfuvarozás egészít ki Trieszt es más adriai kikötők felé. Az ún. középső folyosóban érintett partnereinkkel ezen szeretnénk változtatni, az Európa és Ázsia között mozgó hatalmas árumennyiségből minél többet vasútra terelni.
Magyarország számára ezért is kiemelten fontos a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés, a hazai szakasz már zajló kapacitásbővítő korszerűsítése 2025-ben elkészül. De folyamatosan szorgalmazzuk a Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) mielőbbi csatlakozását is a transzeurópai közlekedési hálózatba. Így érhető el, hogy ebben a térségben is az európai biztonsági és átjárhatósági sztenderdek szerint fejlődjön a lehető leggyorsabb ütemben a vasúti hálózat.
Közben új partnereink is alaposan kitesznek magukért: Szerbia már építkezik Belgrád és a magyar határ között, rövidesen kezdik az építkezést Belgrádtó a bolgár határ felé is, Bulgáriában is számos projekt fut. A törökök legfontosabb eredménye a Boszporusz alatti vasúti alagút, amely nappal kizárólag a személyforgalmat szolgálja ki, a tehervonatok éjszaka gördülhetnek át rajta, de a bolgár határig a vasútvonal átfogó fejlesztése is folyamatban van. Az alagút első ütemét 2013-ban adták át, három éve haladt át itt az első kínai tehervonat két kontinens között. Ha minden terv szerint halad, Budapesttől Isztambulig végig legalább 160 km/h-s pályasebesség áll majd rendelkezésre egy évtizeden belül.
A kormány célja, hogy Magyarország legyen Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központja. E törekvés valóra váltásához a szomszédos országokon, de még az uniós tagállamokon is túlmutató nemzetközi partnerségekre van szükség. A négyoldalú együttműködés lendületes megkezdésével egy újabb jelentős lépést tettünk a magyar gazdaság, a hazai vállalkozások megerősítése, a klímabarát vasút térnyerése érdekében.
Az áruszállítás mellett a személyszállítás is fontos, szerb, bolgár és török partnereinkkel a nemzetközi személyszállítás fejlesztésén is dolgozunk. Célunk, hogy a Budapest - Belgrád vonal elkészültével új személyszállítási kapcsolatok nyíljanak a szerb fővároson túl Görögország és Törökország felé is.