Nem tudom volt-e már és hogy belefér-e, mert már sajnos csak történelem.
Mindenesetre érdekes:
Mindenesetre érdekes:
Magyarország ipara
- Téma indítója marton
- Indítva
Nagy dolog sült ki abból, hogy összeállt az Ikarus és az Óbudai Egyetem
Sikeresen zárult az Ikarus és az Óbudai Egyetem projektje az elektromos, önjáró autóbusz alvázának fejlesztésére.
www.vg.hu
Szijjártó Péter újabb beruházást jelentett be Győrben
Mintegy 4,5 milliárd forint értékben.
index.hu
Berakom ide is, mert van relevanciája.
A jövő nemzedékek szószólója a környezetvédelmi hatósági szerződés alkalmazási szempontjairól figyelemfelhívást és jogi összefoglalót adott ki, amelyben megfogalmazta az Alaptörvényből, a vonatkozó jogszabályokból és a jogtudomány által tett megállapításokból fakadó alapjogi és közigazgatási jogi kereteket, felhívva a jogalkotó, illetve egyes intézmények és a nyilvánosság figyelmét a nemzet közös örökségének megőrzéséhez szükséges teendőkre.
A szószóló a figyelemfelhívásban jelezte, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló 432/2023. (IX. 21.) Kormányrendelet rendkívül tág keretet ad hatósági szerződés kötésére bármilyen típusú környezetvédelmi hatóság számára, tetszőleges környezeti ügyben, a magasabb szintű jogszabályok által előírt tartalmi elemek mellőzésével, a hatósági szerződés eredeti céljával ellentétesen, bármely pontosító, a kereteket megszabó feltétel nélkül, tehát a jogbiztonságot is veszélyeztető jogalkotási hiányosságokkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormányrendelet a jogellenes magatartások esetén a hatósági határozatba foglalt szankciók kiváltásaként, valódi felelősségre vonás helyett, sőt azok alkalmazását felfüggesztve kínál lehetőséget hatósági szerződés megkötésére, ezáltal a Kormányrendeletben szereplő megoldás akár visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat is okozhat, amely a jelen és jövő nemzedékek érdekeit egyaránt hátrányosan érintheti.
A hatósági szerződés jogintézményének eredeti, hatályos jogszabályokban meghatározott célja nem a már bekövetkezett jogsértő állapot vagy magatartás egyszerű legalizálása, hanem kifejezetten többletvállalások rögzítése mellett az önkéntes megállapodás keretében a jogkövetés egyéb formáinak megállapítása olyan esetben, amely a közérdek és az ügyfél számára is egyaránt előnyös. Mindezek alapján tehát a Kormányrendelet csak olyan közérdekű környezetvédelmi ügyeket szabályozhatna, amelyek megfelelnek a fenti elvárásoknak, valamint rendelkeznie kellene arról, hogyan vehetnek részt a szerződéskötési procedúrában az érintett ügyfelek, társadalmi szervezetek, továbbá miként biztosítható a jogorvoslati joguk.
A szószóló kérdésesnek tartja a kapcsolatot a veszélyhelyzet és a környezetvédelmi hatósági szerződés jogintézménye között, mivel a veszélyhelyzeti felhatalmazás csakis a rendkívüli körülmények orvoslására, annak hatásaira vonatkozhatna. Sajnos a szóban forgó szabályozásnak lehetnek olyan, hosszútávú negatív hatásai, amelyek az Alaptörvény P) cikkében külön védelem alá helyezett, a nemzet közös örökségébe tartozó értékeket veszélyeztethetik, ez pedig ellentmond az Alkotmánybíróság által meghatározott zsinórmértéknek, mely szerint a veszélyhelyzeti kormányrendelet intézkedésével szemben elvárás, hogy az a konkrét veszélyhelyzet leküzdése érdekében szükséges és az elérni kívánt céllal arányos legyen, valamint az alapul szolgáló okok megszűntét követően ne maradjanak fenn visszafordíthatatlan hatások.
Kiemelendő, hogy amennyiben a hatósági szerződésre vonatkozó alaptörvényi kritériumok, illetve vonatkozó jogszabályok előírásai a Kormányrendelet tekintetében nem teljesülnek, akkor az nem alkalmas arra, hogy tiszta és korrekt jogi helyzetet teremtsen, így nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait, és ebből eredően az abban részes feleknek, illetve az érintett társadalomnak sem nyújt megfelelő, jogilag egyértelműen értelmezhető garanciákat.
A megelőzés, elővigyázatosság, a szennyező fizet, valamint a visszalépés tilalma elveinek sérelme és az alapjogokat illető szükségesség-arányosság vizsgálatának hiánya miatt a szószóló a szóban forgó Kormányrendelet felülvizsgálatára tett javaslatot, az alaptörvényi és eljárásjogi követelményeknek való teljes megfelelés érdekében.
A teljes szöveg itt érhető el: https://www.ajbh.hu/documents/10180...1-6c17-c891-66e0-4a8dcd580f0a?t=1696333472617
A jövő nemzedékek szószólója a környezetvédelmi hatósági szerződés alkalmazási szempontjairól figyelemfelhívást és jogi összefoglalót adott ki, amelyben megfogalmazta az Alaptörvényből, a vonatkozó jogszabályokból és a jogtudomány által tett megállapításokból fakadó alapjogi és közigazgatási jogi kereteket, felhívva a jogalkotó, illetve egyes intézmények és a nyilvánosság figyelmét a nemzet közös örökségének megőrzéséhez szükséges teendőkre.
A szószóló a figyelemfelhívásban jelezte, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló 432/2023. (IX. 21.) Kormányrendelet rendkívül tág keretet ad hatósági szerződés kötésére bármilyen típusú környezetvédelmi hatóság számára, tetszőleges környezeti ügyben, a magasabb szintű jogszabályok által előírt tartalmi elemek mellőzésével, a hatósági szerződés eredeti céljával ellentétesen, bármely pontosító, a kereteket megszabó feltétel nélkül, tehát a jogbiztonságot is veszélyeztető jogalkotási hiányosságokkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormányrendelet a jogellenes magatartások esetén a hatósági határozatba foglalt szankciók kiváltásaként, valódi felelősségre vonás helyett, sőt azok alkalmazását felfüggesztve kínál lehetőséget hatósági szerződés megkötésére, ezáltal a Kormányrendeletben szereplő megoldás akár visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat is okozhat, amely a jelen és jövő nemzedékek érdekeit egyaránt hátrányosan érintheti.
A hatósági szerződés jogintézményének eredeti, hatályos jogszabályokban meghatározott célja nem a már bekövetkezett jogsértő állapot vagy magatartás egyszerű legalizálása, hanem kifejezetten többletvállalások rögzítése mellett az önkéntes megállapodás keretében a jogkövetés egyéb formáinak megállapítása olyan esetben, amely a közérdek és az ügyfél számára is egyaránt előnyös. Mindezek alapján tehát a Kormányrendelet csak olyan közérdekű környezetvédelmi ügyeket szabályozhatna, amelyek megfelelnek a fenti elvárásoknak, valamint rendelkeznie kellene arról, hogyan vehetnek részt a szerződéskötési procedúrában az érintett ügyfelek, társadalmi szervezetek, továbbá miként biztosítható a jogorvoslati joguk.
A szószóló kérdésesnek tartja a kapcsolatot a veszélyhelyzet és a környezetvédelmi hatósági szerződés jogintézménye között, mivel a veszélyhelyzeti felhatalmazás csakis a rendkívüli körülmények orvoslására, annak hatásaira vonatkozhatna. Sajnos a szóban forgó szabályozásnak lehetnek olyan, hosszútávú negatív hatásai, amelyek az Alaptörvény P) cikkében külön védelem alá helyezett, a nemzet közös örökségébe tartozó értékeket veszélyeztethetik, ez pedig ellentmond az Alkotmánybíróság által meghatározott zsinórmértéknek, mely szerint a veszélyhelyzeti kormányrendelet intézkedésével szemben elvárás, hogy az a konkrét veszélyhelyzet leküzdése érdekében szükséges és az elérni kívánt céllal arányos legyen, valamint az alapul szolgáló okok megszűntét követően ne maradjanak fenn visszafordíthatatlan hatások.
Kiemelendő, hogy amennyiben a hatósági szerződésre vonatkozó alaptörvényi kritériumok, illetve vonatkozó jogszabályok előírásai a Kormányrendelet tekintetében nem teljesülnek, akkor az nem alkalmas arra, hogy tiszta és korrekt jogi helyzetet teremtsen, így nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait, és ebből eredően az abban részes feleknek, illetve az érintett társadalomnak sem nyújt megfelelő, jogilag egyértelműen értelmezhető garanciákat.
A megelőzés, elővigyázatosság, a szennyező fizet, valamint a visszalépés tilalma elveinek sérelme és az alapjogokat illető szükségesség-arányosság vizsgálatának hiánya miatt a szószóló a szóban forgó Kormányrendelet felülvizsgálatára tett javaslatot, az alaptörvényi és eljárásjogi követelményeknek való teljes megfelelés érdekében.
A teljes szöveg itt érhető el: https://www.ajbh.hu/documents/10180...1-6c17-c891-66e0-4a8dcd580f0a?t=1696333472617
A romiknál nem az volt a vége, hogy kiestek belőle mert nem tudták a pályázatot időben jól beadni?Igen. Egyébkent 3 lézer központ épült egy a Cseheknél és egy a Romanoknál is!
Busworld Europe 2023: vadonatúj elektromos midibuszt mutat be az Ikarus | Magyarbusz [Info]
A mai sajtónappal kezdetét veszi a Busworld Europe 2023 kiállítás Brüsszelben, mi pedig mi mással is indíthatnánk helyszíni tudósításunkat, mint a magyar
magyarbusz.info
Szerbiában jön a Waberers következő nagy dobása
Megvásárolja az MD International szerbiai disztribútorcég többségi részesedését a Waberers International. A tranzakció segíti a magyar társaságot, hogy a régióban meghatározó komplex logisztikai szolgáltatójává váljon - derül ki a társaság közzétételéből.
www.portfolio.hu
Busworld Europe 2023: vadonatúj elektromos midibuszt mutat be az Ikarus | Magyarbusz [Info]
A mai sajtónappal kezdetét veszi a Busworld Europe 2023 kiállítás Brüsszelben, mi pedig mi mással is indíthatnánk helyszíni tudósításunkat, mint a magyar
"A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a kiállításon szereplő legelső példányt Kínában szerelték össze, a magyar szakemberek felügyelete mellett."
Nem tudom miért ott szerelték össze, de szerintem azért, hogy biztos kész legyen a busworldre
Alatta egy hsz a cikkirótó:
Azért ez nem ennyire fekete-fehér sztori! Azt tudni kell, hogy ez még csak egy demó kocsi, az Ikarus ezen még csiszol itthon és a szériapéldányok itthon készülnek majd.
Ugyan úgy, mint anno a 12 méteres Citypioneer. A legelső bemutató során lényegében a kínai model lett bemutatva, amit aztán az Ikarus alaposan átszabott, megalkotva a mai 120e-t. Ugyan ez az életút vár a 80e-re is.
Áder lobbizni fog a CATL-nél Debrecenben, hogy a magyar Hidrofilt kft. legyen a vízkezelő/tisztító.
A cég ügyvezetőjét öröm volt hallgatni:
A cég ügyvezetőjét öröm volt hallgatni:
Debrecen fideszes polgármestere felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az akkugyáraknak jogi kiskaput nyitó rendeletet
A rendelet szerint bizonyos gyárakat nem lehetne megbüntetni vagy bezáratni, ha mérgeznek.
Megjelent a „lex akkugyár” magyarázó rendelete: az akkugyárakat kizárja, de nemcsak a Dunaferre vonatkozhat
Megjelent a sokat vitatott, „lex akkugyár” néven elhíresült kormányrendelethez írt magyarázó utasítás, ám ez ellentmond annak a korábbi kormányzati közlésnek, miszerint a szabályok alóli kivételezés kizárólag a Dunaferr megmentése érdekében történik.
m.hvg.hu
Már ki is ment a rendelet.Debrecen fideszes polgármestere felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az akkugyáraknak jogi kiskaput nyitó rendeletet
A rendelet szerint bizonyos gyárakat nem lehetne megbüntetni vagy bezáratni, ha mérgeznek.telex.hu
Nem köthetnek környezetvédelmi hatósági szerződést az akkumulátorgyárak
Nem köthetnek környezetvédelmi hatósági szerzÅdést az akkumulátorgyárak - Világgazdaság
A Világgazdaság megbÃzható, naprakész, objektÃv információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
Ez igaz.Már ki is ment a rendelet.
Nem köthetnek környezetvédelmi hatósági szerződést az akkumulátorgyárak
Nem köthetnek környezetvédelmi hatósági szerzÅdést az akkumulátorgyárak - Világgazdaság
A Világgazdaság megbÃzható, naprakész, objektÃv információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.www.vg.hu
Ahogy az is, hogy még mindig nem szűkítették le a működő kohászati üzemekre (Dunaferr?) a kiskaput.
Az akksigyárakat egyértelműen kizárták.
Gondolom cégre szóló konkrét rendelet nem EU kompatibilis.