Ezt az átlátszó.hu hazugságot a gödi akksigyárról eléggé darabokra szedi ez a cikk.
Itt találtam.
Nagyon régi vicc, még az átkosból. Futóversenyt rendeznek az USA elnöke és a SZKP Főtitkárja közt. Az elnök nyer. A Pravda másnapi címlapja: „Az imperialista elnök szánalmas erőlködése csak az utolsó előtti helyre volt elég, ám pártunk főtitkára az előkelő második helyen végzett.” Ma egy ilyen...
criticalbiomass.hu
No, ennek fényében, mit is ír az a bizonyos jelentés? A kutak vizében találtak magnéziumot, kalciumot, fluoridot, alumíniumot, arzént, bórt, báriumot, kobaltot, krómot, rezet, higanyt, lítiumot, molibdént, nikkelt, ólmot, szelént, cinket,
ahogy minden vízmintában ez szokásos, ezek az elemek a minket körülvevő kőzetekben jelen vannak, természetesen bekerülnek a talajvízbe is. Azonban mind a törvényben meghatározott egészségügyi határérték alatti mennyiségben. Kivéve a lítiumot, amire nincs is ilyen határérték. A vizsgált kutak vize 2,32-4,39 µg/l mennyiségben tartalmazott lítiumot. A magyar 6/2009. (IV.14) KvVM-EüM-FVM rendelet ugyan nem határoz meg az ivóvízre határértéket, az
USÁ -ban az USGS és az EPA a 10 µg/l mennyiségű lítiumot még teljesen biztonságosnak tartja az ivóvízben (ha a víz az egyetlen lítiumforrás, a 60µg/l határértéket használják). Gödön ennek a felét-negyedét mérték. Továbbmegyek, a Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizek messze több lítiumot tartalmaznak, a Balfi 200 µg/l -t (A Gödön mért érték 40-80 szorosát), a
Visegrádi 140 µg/l -t, a Mohai 110 µg/l -t. Ennyi lítiumtól még ásványvízként is el lehetne adni ezeknek a kutaknak a vizét. Ráadásul ezt olyan titkos forrásból merítettem, hogy mint a következő képen látszik, a Gödért egyesület által megrendelt talajvízminta vizsgálat eredményének a negyedik oldalán szerepel éppen így. Ezt
olvasniuk kellett az Átlátszó.hu szerzőinek, mert ebből írták az egész cikküket, mellékelték is a cikkükhöz. Valamilyen furcsa okból mégsem sikerült megemlíteni, hogy a lítium mennyisége nem hogy minden létező határérték alatt marad, de még töredéke a boltban kapható ásványvizek lítiumtartalmának is. Pedig a vizsgálatot végző mérnök egy egész bekezdésben próbálta ezt elmagyarázni, de nyilván leszarták.
...
a gödi vízből egy hatvan kilós embernek hétmillió literrel kéne meginnia egy ültő helyében, hogy ötven százalék eséllyel elhalálozzon. Maradjunk annyiban, hogy mivel a víz maga is mérgező (LD50= 90000 mg/ttkg) egy száz kilós ember egy ültő helyében kilenc litert ihat meg, mire eléri az LD50 adagot, sokkal de sokkal hamarabb fog belehalni a vízivásba, mint a lítiumtartalmába. Slusszpoén, Magyarországon kapható egy „Life Extension, memory protect, 36 kapszula”, ami napi egy tablettát ajánl az emlékezet javítására, tablettánként 1000 µg lítiumot tartalmaz. A gödi vízből napi 227 litert kellene meginnunk, hogy ugyanannyi lítiumot vigyünk a szervezetünkbe, mint amennyit a „Life extension, memory protect, 36 kapszula” segítségével.
..
A másik anyag, amit az Átlátszó cikkében említenek az N-metil-2-pirrolidon (NMP). Az NMP koncentrációja 12,4-17,8 µg/l, szintén elhanyagolható. Sajnos az NMP -re sem határoz meg egészségügyi határértéket ivóvízben a magyar 6/2009. (IV.14) KvVM-EüM-FVM rendelet, de ehhez már kapunk egy határértéket arra, hogy az emberek által belélegzett levegő mennyit tartalmazhat. Ezt a szakértői jelentés tartalmazza is,
ipari munkavállalók hosszú ideig dolgozhatnak 40 µg/l NMP -t tartalmazó levegőben. A gödi kutak vize ennek a felét-harmadát tartalmazza. Még így is elhanyagolható mennyiségű az NMP a talajvízben, pedig a belégzett levegőre vonatkozó határértéket használjuk. A
különbség lényege az, hogy levegőből naponta tizenegyezer litert lélegzünk be, vízből meg mondjuk három-négy liternyit iszunk meg. A levegőben lévő bármilyen vegyületből alacsonyabb koncentráció mellett is sokkal többel kerülünk kapcsolatba, ezért a belélegzett levegőre lényegesen alacsonyabbak az egészségügyi határértékek, mint az ivóvízre, de az NMP talajvízbeli koncentrációja még a levegőre vonatkozó határérték felét-harmadát éri csak el. Ez így szerepel a szakértői jelentésben is, sajnos az átlátszó cikkében nem találom. De játsszunk el azzal, hogy mennyire mérgező is az NMP! A jelentéshez mellékelt biztonsági adatlap alapján szájon át bevéve az NMP LD50 értéke 4150 mg/ttkg, vagyis a fenti skálánkon elhelyezve körülbelül annyira mérgező, mint a gyümölcscukor. A
gödi kútvízből egy hatvan kilós embernek olyan tizennégymillió liternyit kellene meginnia egy ültő helyében, hogy elérje az NMP LD50 értékét. Az EU egy jó hosszú jelentést írt az anyagról, itt foglalkoznak a magzatkárosító hatásával is, a mérések alapján az a legmagasabb érték, ahol még semmilyen káros hatást sem mértek (NOAEL) 160 mg/ttkg naponta, vagyis egy hatvan kilós nő még megihatna napi félmillió literrel a gödi kútvízből és az NMP nem károsítaná a magzatát. Az IPCS meghatározott az NMP -re egy egészségügyi határértéket, amit úgy fejeznek ki, hogy ekkora mennyiséget naponta megehet egy ember élete végéig és nem lesz tőle baja (TDI-tolerable daily intake). Ez az érték 0,6 mg/ttkg, vagyis egy hatvan kilós embernél 36 mg naponta. Ezt naponta 2022 liter gödi kútvíz elfogyasztásával lehetne bevinni a szervezetbe. Nem túl valószínű, hogy bárki ilyen szomjas lenne Gödön.
A gödi kútvíznek ugyanis minden
más iontartalmát is lemérték, és bizony találtak a három mintában 82-105 mg/ l koncentrációban nitrátot is. Amivel ugye az a bibi, hogy erre bizony meghatároz e
gészségügyi határértéket a magyar 6/2009. (IV.14) KvVM-EüM-FVM rendelet, kerek 50 mg/l -t, vagyis éppen a felét, mint amit a gödi kútvíz tartalmaz. A gödi víz emberi fogyasztásra eleve alkalmatlan a magas nitráttartalma miatt. A nátrium-nitrát ugyanis kicsit jobban mérgező, mint az NMP, az LD50 értéke 3430 mg/ttkg, azonban a gödi kútvíz némileg többet is tartalmaz belőle. Míg NMP -ből a legmagasabb mért érték 17,8 µg/l, addig nitrátból 105.000 µg/l -t is mértek (a 4,39 µg/l koncentrációjú lítium meg csak nevetséges a nitráthoz képest).
Eléggé érthetetlen, hogy az egészségükért annyira aggódó polgárok hogyan nem vették észre a szakértői jelentésben ezt a szörnyű toxint, amiből nagyságrendekkel többet mutattak ki a kútvízben, amire tényleg van egészségügyi határérték és azt messze túllépi a mért koncentrációja. Nagyon nehéz mást feltételezni, mint hogy mivel
a nitrát nem az akkumulátorgyárból került oda, így célzatosan kihagyták. Pedig éppen úgy „mérgező hatású” vegyület.
Mi a probléma ezzel? Ez a történet végigment a teljes magyar sajtón, minden újság lehozta. A Telex, a 24.hu, a HVG, az Index.hu, a Magyar Hang, a Blikk, a 168 óra, de lehozta a sztorit a Hungary Today angolul is, tovább nem keresgéltem. Olvassuk el ezeket a cikkeket! Nyolc magyar lap írt erről az Átlátszó.hu cikkről, gyakorlatilag mindegyik az Átlátszó.hu írásának valamilyen zanzásított változata.
Egyiknél sem sikerült odáig menni a tényellenőrzésben, hogy megfogják az egeret, rákattintsanak a szövegben megtalálható hivatkozásra és ellenőrizzék, hogy az átlátszó szerzője igazat írt arról a bizonyos jelentésről vagy nem. Másképpen nehezen hihető, hogy nem sikerült tisztázni az alaptényeket.
1-A
gödi kútvíz lítiumból kevesebbet tartalmaz, mint a Balfi ásványvíz.
2-A gödi kútvíz NMP tartalma minden létező egészségügyi határértéknél alacsonyabb.
3-A gödi kútvíz emberi fogyasztásra alkalmatlan, mivel nitrátból az egészségügyi határérték dupláját tartalmazza.
Ellenben minden újság ellenőrzés nélkül újraközölte a súlyosan félrevezető cikket. Pontosan így vernek át, így alakul a propaganda dezinformációvá: akik második, harmadik, sokadik körben terjesztik, már fogalmuk sincs miről írnak. Valaki megír valamit, a teljes magyar sajtó pedig kérdés nélkül szajkózza. Talált valaki egy olyan cikket, ahol legalább az újságíró rákattintott a forrásra és elolvasta? A
szerencsétlen mérnök a jelentésében megpróbálta elmagyarázni, hogyan kell értelmezni az eredményeket, de az Átlátszó ezt egyszerűen figyelmen kívül hagyta, súlyosan félrevezető írást rittyentettek belőle, a többi lapot pedig nem érdekelte a forrás. Nagy kérdés, hogy a világháló korában mi szükség van erre? Teljesen szabadon rá tudok kattintani az Átlátszó cikkére is, teljesen fölösleges tucatnyi újságban újraközölni ész nélkül. Ellenben az erre pazarolt munkaórákból ha megoldható lett volna, hogy sajtóként működjenek és ellenőrizzék a híreket, mielőtt leközlik őket, máris jobb lenne a helyzet.