A hatótávot figyelembe véve honnan kellene indítani egy ilyen drónt hogy a fél- vagy az egész ország végigrepülése után még visszatérjen a kiindulási helyre vagy legalább ukrán területre? Mekkora lehet egy ilyen drónnak a fordulósugara?
1, Bár csak tippelek, de szerintem a legtöbb alkatérész a korabeli vadászgépekből jött. Szóval a fordulósugár is körülbelül annyi.
2, A térképet pontosítani kéne. Ez a vonal alátámasztaná igaz a román állítást, hogy az ő légterükbe csak pár percig volt és a mi meghatározásunkat Csengerről, de ha a horvát állításnak hiszek, akkor picit délebbre ment.
3, Ismerjük a max hatótávot 1000 km. Annak a felét kell venni, hogy visszatérjen ugyan oda. Ez alapján Vinnicjából indítás esetén legfeljebb Debrecenig jutott volna el. Ha pontos akarok lenni, még odáig sem. Csernovictól már átrepülne Szolnok és Kecskemét felett is. Viszont kérdés számomra, hogy honnan kell indítani, hogy még időben átkapaszkodjon a Kárpátok láncai felett.
Ha megengeded, nekem is lenne pár kérdésem, amit nem kell elolvasni, mert már nem a te kérdéseidre válasz.
Az elmúlt két hét átka, hogy bármi lehet bármire válasz, mert időben egymáshoz nagyon közel vannak. Volt-e szerepe Kijev megtámadásának az útvonalban? Arra gondolok, hogy Vinicija körül már egyre kevesebb irány van, ahol zavartalanul tud menni 500 km-et egy ilyen eszköz. Kelet felé a Kijev körüli orosz csapatlégvédelem könnyen lelőheti a vizsga tárgyát. Mit mondtak az oroszok? Nem sokkal az incidens előtt a Krím felé is küldtek egyet, de az ottani légvédelem lelőtte. Északon Fehéroroszország van, nem rég kapott új légvédelmi ütegeket. Oké, lettek volna még irányok. Küldhették volna durván Zaporozsnyije felé, ahol szintén harcok dúlnak. Vagy Odessza felé, ahol a tenger felett eltűnt egy román MIG-21-es és egy Puma helikopter is, így lehet kicsit idegesebben remeg az ujj a rakéta indító gomb felett. (Bár a románok eddig pont olyan szigorú légierőt tartottak fent, mint mi, rendszeres a kis repülős csempészet az északi határon, aminél rendszeresen tárogatják a kezeiket. És az említett két katonai gépük elvesztését sem reagálták túl.)
Persze ez a lehetőség legalább annyira nem kerek, mint az a teória, hogy tudatosan beáldoztak egy nem sok mindenre használható eszközt, hogy megállás nélkül felderítse először a román-ukrán határ mentén állomásozó csapatokat, utána a magyar három NATO dd közül 2-nek a bázisát, plusz a teljes légierőnket és még a jugoszláv bombázások idején kulcsfontosságú, azóta bezárt Taszárt. Hogy nem küld vissza élőben adatokat? És a vizsgálat során meg fogják-e kapni azokat a felvételeket, amik számunkra elég kellemetlenek? (Ezt előre nem tudhatták és én felírnám azt is, hogy vajon hány horvát bázis környékén mehetett el, mire Zágrábban lezuhant?)
Viszont egy Kárpátalja miatt eleve nem baráti NATO tagország légterében rendszeresen vizsgafeladatot szervezni épp annyira életképes ötlet, mint beáldozni egy eleve Bayraktar miatt elavult technológiát és utolsó repülésével még tudatosan végig csekkolni a tőlem nyugatabbra lévő haderő átmozgását.
A kisebbik baj, hogy irányítás nélküli vackok napjában többször tesznek fordulót Szabi és Habi megyék felett, emberi beavatkozásra szinte esélyt sem adva, hogy egy sárkányrepülővel mondjuk össze ne ütközzenek. Másrészt ha én ukrán katona lennék, nem tudnám, hogy 10 év múlva milyen katonai szövetségben fogok szolgálni. De szeretnék felkészülni és terveket szőni minden lehetőségre. Nyugati és keleti orientációra egyaránt. És bizony az egy igen kedvező forgatókönyv egyelőre az első csapás mérése a helikopterekre és a vadászgépekre.
Már csak ezért is megtenném, hogy elkérjük a NATO gépektől a radar adatokat és külön figyelem, mikor indítanak újat. Ezek fix pályán fognak menni, kacsavadászat lenne az egyik Griff madarunknak. Viszont kijönnénk a Barcs-szindrómából, hogy nem merünk lelőni egy katonai gépet akkor sem, ha az már bombáz minket.