Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 288
113
kiemelkedően fontos továbbá a települések csapadékvíz elvezető rendszereinek az ésszerűsítése tárolók létrehozása és nem leengedni nagyobb golyamokba az amúgy összegyújtött vízet. egy olajtalnító rendszer kell ami nem olyan bonyolúlt egy olyan medence kell ami ami kis időre állni hagyja a vízet majd a nehezebb anyagok leüllepednek a könyebb anyagok mint az olaj kiúsznak és ennek a medencélnek a leeresztese nem túlcsorduló rendszerú a túlcsorduló résznél történik az olajleválasztás. külön. igazából nem kell szűrőrendszerekre meg hasonlókra gondolni itt sem nem kell túlkomplikálni
 

Árpicsek

Well-Known Member
2016. október 7.
2 744
11 915
113
itt az eggyik házam mit csináltak anno a vajassal csináltak egy horgásztavat...

vízszabájzás tekintetében ez a halastó egy aranybánya és nem kelett sok hozzá. és hasznot hoz. (egy kobolyát régi ág átmetszésével keletkező félig holtág kb) nem messze tőlle ott egy másik kisebb az alatt megint alatta dusnoknál egy keskenyebb de jóval hosszabb... a vajas végig van műtárgyazva (még elbírna vagy 50 et. a nagyrésze tavakat hoz létre.
Én nem értek ehhez sem, de a FOS-nak nevezett sajtótermékek foglalkoznak a témával. Na, ott nyilatkozta egy szaki, hogy a nyílt vízfelületek nem igazán jók, mert a nyári melegben nagyon gyorsan párolognak. A legideálisabb megoldás, hogy a belvízzel rendszeresen elárasztott területeket kivonni a művelés alól és, kompenzálva a gazdákat, hagyni, hogy a növényzet árnyékot adva és a szelet nem engedve a talajszintig, megtartsa a nedvességet egyfajta lápos mocsaras területként.
Most én nem tudom eldönteni, mennyire van igaza vagy mennyire működne, de van benne ráció.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 288
113
Én nem értek ehhez sem, de a FOS-nak nevezett sajtótermékek foglalkoznak a témával. Na, ott nyilatkozta egy szaki, hogy a nyílt vízfelületek nem igazán jók, mert a nyári melegben nagyon gyorsan párolognak. A legideálisabb megoldás, hogy a belvízzel rendszeresen elárasztott területeket kivonni a művelés alól és, kompenzálva a gazdákat, hagyni, hogy a növényzet árnyékot adva és a szelet nem engedve a talajszintig, megtartsa a nedvességet egyfajta lápos mocsaras területként.
Most én nem tudom eldönteni, mennyire van igaza vagy mennyire működne, de van benne ráció.
a víz párolog de ha magasabb a páratartalmad az le is fog csapódni főleg este.... (persze ettől nem lesz esőerdő...) de had párologjon mélységet kell neki adni néhány fát ültetni. annyira azért nem vagyunk sivatag hogy a párolgástól kelljen félnünk (nem fog 100 fokon forrni hiába süti a nap) aki vízparton pecázik gyakran érzékeli hogy többszáz m re a víztől is harmatos lessz a fű és vizes a lába. DE PONT EZ A LÉNYEGE.

az erdő is párologtat folyamatosan a növényzet is párologtat folyamatosan... tudom a vízpára a leginkább üvegházhatású gáz....stb
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

32karakter

Well-Known Member
2011. február 21.
1 498
3 158
113
Belecsaptatok a lecsóba, mert ez a téma meglepően sokakat érdekel :)

Az én két fillrérem:
A mesterségesen kiegyenesített természetes, főképp alföldi, de legalábbis síkvidéki vizfolyások visszakanyargósítása.
Kőrösök, Szamos, De akár a komplett felső folyása is a Tiszának.
Bodrogot elégg szabadjára lehetne engedni. A Hortobágy is elég egyenes.
Meg a sok kis apróbb vizet. Ott a minta, Első katonai felmérés, de műholdképeken is eléggé látszik, hogy a víz merre szeretne menni.
Nem kevés pénzbe kerülne, kártalanítás meg a világ összes hídja, de... hosszútávon megérné.
 

Árpicsek

Well-Known Member
2016. október 7.
2 744
11 915
113
a víz párolog de ha magasabb a páratartalmad az le is fog csapódni főleg este.... (persze ettől nem lesz esőerdő...) de had párologjon mélységet kell neki adni néhány fát ültetni. annyira azért nem vagyunk sivatag hogy a párolgástól kelljen félnünk (nem fog 100 fokon forrni hiába süti a nap) aki vízparton pecázik gyakran érzékeli hogy többszáz m re a víztől is harmatos lessz a fű és vizes a lába. DE PONT EZ A LÉNYEGE.

az erdő is párologtat folyamatosan a növényzet is párologtat folyamatosan... tudom a vízpára a leginkább üvegházhatású gáz....stb
Erre is mondott valamit a szaki, csak nem emlékszem.
Gondolom, az lehet a gond, hogy azért szél is fúj legtöbbször és a felszálló párát elviszi. Míg a lápos vidéken kisebb a párolgás intenzitása és a növényzet, szélfogóként, nem engedi elvinni a talaj menti párát.
De ez csak okoskodás részemről, nem tudom, így van-e.

Meg volt valami olyasmi, hogy a zivatarfelhők ideérkezése esetén nagyobb valószínűséggel fog esni, ha van pára a talaj közelében.
 

Árpicsek

Well-Known Member
2016. október 7.
2 744
11 915
113
a víz párolog de ha magasabb a páratartalmad az le is fog csapódni főleg este.... (persze ettől nem lesz esőerdő...) de had párologjon mélységet kell neki adni néhány fát ültetni. annyira azért nem vagyunk sivatag hogy a párolgástól kelljen félnünk (nem fog 100 fokon forrni hiába süti a nap) aki vízparton pecázik gyakran érzékeli hogy többszáz m re a víztől is harmatos lessz a fű és vizes a lába. DE PONT EZ A LÉNYEGE.

az erdő is párologtat folyamatosan a növényzet is párologtat folyamatosan... tudom a vízpára a leginkább üvegházhatású gáz....stb
Na, itt van pár beszélgetés a témában:
(Geofizikuso, hidrológusok a szakértők)

 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 288
113
Erre is mondott valamit a szaki, csak nem emlékszem.
Gondolom, az lehet a gond, hogy azért szél is fúj legtöbbször és a felszálló párát elviszi. Míg a lápos vidéken kisebb a párolgás intenzitása és a növényzet, szélfogóként, nem engedi elvinni a talaj menti párát.
De ez csak okoskodás részemről, nem tudom, így van-e.

Meg volt valami olyasmi, hogy a zivatarfelhők ideérkezése esetén nagyobb valószínűséggel fog esni, ha van pára a talaj közelében.
az nem baj ha nagyobb valószínűséggel fog esni a folyók tavak csatornák egyébként valóban lehuzzzák az esőt. a magasabb páratartalom miatt. de ez pont hogy pozitív. elviszi a szél távolabb had vigye oda is kell harmat megöntözi a természet a növényeket nincs ezzel baj...

én aztmondom ne akarjunk okosabbak lenni a természetnél az egyedfejlődés alatt nem véletlen fejlődtek az irányba hogy a harmatot megfogják.
persze ahol lehet segítsünk öntözéssel hogy minéltöbb termőtestet tudjon növeszteni... de ne akarjunk mindent a természet helyett megcsinálni amikor ingyen megeszi persze önmagába ez nem elég de nem megy kárba az a víz. ha meg felhőképződik és nem csapódik le a kárpátmedencébe addig is árnyékot ad. a víz párolgása nem az ellenségünk természetes folyamat a növények ezen behatások hoz alkalmazkodva fejlődtek. természetes.
és a így a bidiveritás is fejlődik stb. mert természetes.

ez a rend (az ember gyakran rendetlenséget teremt aztán csodálkozik hogy de miért nem jó a végeredmény...és ez a rohadt természet kibaszik vele mert rendet tesz ami az embereknek gyakran rendetlenség ...közbe meg az az élet és az lenne a cél azt esszük arra menne ki az egész játék végülis...)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 288
113
végülis ennyit akarnok minéltöbb növényi szaporítóanyagot előállíttatni a növényekkel hogy aztán megegyük.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 768
28 763
113
Ezek Magyarország lehetséges víztározói a folyóvölgyek, mélyárterek, jelentős településeket nem érintő maximális feltöltésével (a Tisza tározói lényegében minimális lakosságot érintenének, ott a jobbára lakatlan mélyártér teljes kihasználását jelentené ez a tározóhálózat, kivéve a legészakibbat. Ugyanez a helyzet a Hernád, Sajó, Sárvíz, Kapos és Rába esetében is:
t-roz-k.jpg

A fő problémát az okozza, hogy a jól kiépíthető védvonalak csak a Dunántúlon maradtak az országhatáron, vagy azon belül legalább. Az Alföldet kettévágja a Tisza és nem is a legértékesebb rész marad innenső oldalon. Az Alföld lehetséges természetes keleti védvonala egy Tisza méretű folyó, a Kárpáti árapasztó csatorna lehetne, ami a Tiszától az Al-Dunáig vezethetné le a legrövidebb úton az áradások vízmennyiségét. Így nézne ki, összevetve az Alföldet egykor -a mostani magyar helyzettel ellentében- majd teljesen birtokló szarmaták Csörsz-árok (pirossal) védvonalával és az Alföldre bepofátlankodó Románok Károly-vonalának (magentával) kiépült részeivel:
partiumi-csatorna.jpg

Ez utóbbi a olcsóbb és hasznosabb is lett volna a Románoknak a Károly-vonal helyett, hiszen ellentétes irányba is működik.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 288
113
Ezek Magyarország lehetséges víztározói a folyóvölgyek, mélyárterek, jelentős településeket nem érintő maximális feltöltésével (a Tisza tározói lényegében minimális lakosságot érintenének, ott a jobbára lakatlan mélyártér teljes kihasználását jelentené ez a tározóhálózat, kivéve a legészakibbat. Ugyanez a helyzet a Hernád, Sajó, Sárvíz, Kapos és Rába esetében is:
t-roz-k.jpg

A fő problémát az okozza, hogy a jól kiépíthető védvonalak csak a Dunántúlon maradtak az országhatáron, vagy azon belül legalább. Az Alföldet kettévágja a Tisza és nem is a legértékesebb rész marad innenső oldalon. Az Alföld lehetséges természetes keleti védvonala egy Tisza méretű folyó, a Kárpáti árapasztó csatorna lehetne, ami a Tiszától az Al-Dunáig vezethetné le a legrövidebb úton az áradások vízmennyiségét. Így nézne ki, összevetve az Alföldet egykor -a mostani magyar helyzettel ellentében- majd teljesen birtokló szarmaták Csörsz-árok (pirossal) védvonalával és az Alföldre bepofátlankodó Románok Károly-vonalának (magentával) kiépült részeivel:
partiumi-csatorna.jpg

Ez utóbbi a olcsóbb és hasznosabb is lett volna a Románoknak a Károly-vonal helyett, hiszen ellentétes irányba is működik.
nem érintett nagyobb lakosság. soroljam? baja ? kalocsa ? Paks ? Dunaföldvár ? Dunaújváros ? Kunszentmiklós ?
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 768
28 763
113
nem érintett nagyobb lakosság. soroljam? baja ?
Egy kisvárosi lakótelep a hídnál.
kalocsa ? Kunszentmiklós ?
A teljes kisváros.
Paks ? Dunaföldvár ? Dunaújváros ?
Nem érintett. Magasártérre épültek.

De ne csak erre koncentrálj, itt alapvetően arról volt szó, hogy a folyóvölgyek hogy használhatóak védelemre. A völgytalp mélyárterének teljes árasztásza a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, de nem a leghatékonyabb. A gátak kiüthetőek és utána a medrek pár hónap, fél éven belül talán átjárhatóak. Ellenben békében maximális nemzetgazdasági hasznot termelnek (víztározás, turizmus, urbanizáció).

A pár nap alatt leeresztett kahovkai tározó:
3468e66e-420b-4d7e-b6be-4d0c244c035a-1.png


Ugyanekkora kisajátítási költséggel, két-háromszor több gáttal kisebb szintkülönbségek is áraszthatóak. Ilyenkor nem kapunk egybefüggő, nemzetgazdaságilag jól hasznosítható vízfelületet, hanem csak mocsártározót. A déli végét leszámítva ilyen a Tisza tó is. Ennek csekély víztározási kapacitásán túl lényegében nincs nemzetgazdasági haszna. Majdnem tisztán katonai műtárgy. A lényege a sűrű erdőfoltokkal tarkított mocsár, amit hiába eresztenek le, járhatatlan, vizenyős, dzsungel marad vissza.
tiszato16.jpg

44494612-8a4a2e8536e1302ad624949ec7526eaa-wm.jpg

Ilyen árasztásokkal operáltak a németek Normandiában és Hollandiában például. Ezen csak komoly erôfeszítéssel tudsz utat vágni, ez már komoly akadály. Csak békében teljesen haszontalan szúnyogtenyészet.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Árpicsek

Well-Known Member
2016. október 7.
2 744
11 915
113
Csak békében teljesen haszontalan szúnyogtenyészet.
Ezt pont cáfolják a fentebb belinkelt podcastokban megszólaló geofizikusok, hidrológusok. Az általad is javasolt mocsarak/lápok/erdőfoltok megtartják a lehulló csapadék nagy részét és nem engedik lecsökkenni a talajvízszintet. De ez nem csak a folyók közelében lenne fontos, hanem mindenhol, a védelmi jelentőséget félretéve.

Valamelyik szakértő mondta, hogy a belvizes területeken a vetemény van rossz helyen, nem a víz.

Így van jelentősége nemzetgazdasági szinten is, mert lehet, hogy művelés alól kell kivonni területet, de a maradékon lehet földet művelni még évtizedes távlatban is.
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 156
10 548
113
Konkrétan azzal előrébb lennénk ha a holtágakat kellene kimélyíteni meg sokat újra feltölteni már előrébb lennénk.
Úszásnál is ha szétnyitod az ujjaid az a te hülyeséged, be tudod őket csukni ha normálisan akarod csinálni....
Az megvan ugye, hogy ez az "iszap" nagyon nagy százalékban víz? Tehát a holtág elég sok vizet tud így is tározni, ha kap vizet. Mikor kiszedik az iszapot, akkor folyik is, szivattyúzni lehet. Persze, nőne a térfogatuk, de ha vizet akarunk a tájban megfogni, ez a holtág takarítás a sokadik a sorban.
Persze a víz befolyásukat lehet javítani, kellene is. Ha rekrációs célra akarod használni, akkor kell kotorni.


Úszásnál meg ha nyerni akarsz, szétnyitod az ujjaid. Immár évtizedek óta. Kisgyerekeknek tanítják a zárt tenyerű úszást.

 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby