Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 580
12 242
113
Ilyen hangnemű levélre, ami azt hiszi ràadāsul, hogy csak ő tudja a tutit és csak az ő szemszögéből lehet látni a világot,én sem válaszolnék. Egy tipikus NGO ez is.

EZT LE NGO-ZÁST LÉGYSZÍVES VOND VISSZA!

Házi feladat:
Az I. és II. Vizválasztó konferencia anyagának megtekintése, megértésig!
A youtube-on és a fb-on megtalálható cikkel, videók megtekintése, jó részüket bekapcsoltam ide is!

Köszönöm.
 
  • Vicces
Reactions: vata

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 580
12 242
113
Többen is jól látjátok a párolgás fontos szerepét!
Azaz a mesterséges vizelvezetés és a felszálló légmozgások minél kisebb körforgássá alakításának szükségességét!
A szükséges vizet a csapadékon kívül az árvizek hozzák, ha nem vezetnék el, ki a Kárpátmedencéből!
A növényzetnek nemcsak "ivóvizre", de "hűtővizre" is szüksége van!
Mennyi hőt is von el a víz párolgása a tájból???
Tehát:
a magas vizek kivezetése oda ahol szeret lenni, (Koncsos prof. tetvezete) ahol többszörös haszonvétet biztosít a közösség számára, szemben a búzabánya egyéni gazdagodásával.
Hogy a viznek helye legyen a tájban elsősorban művelési ág váltásra van szükség tájszinten, a táblaszintű váltás nem elégséges
Azt is többen jól látjátok, hogy a búzabányászok egyéni haszonérdekeltsége még mindig felültudja írni a táj és a benne élő közösség érdekeit, az ÉLEThez fűződő jogát.

Itt tartunk.
Idén a 22-i aszálynál is nagyobb várható, a nagy vizgyűjtőkben nincs, nem volt csapadék.
Aki most kukoricát tervez vetni, ne tegye!
 

Törppapa

Well-Known Member
2022. január 29.
1 036
2 171
113
A szükséges vizet a csapadékon kívül az árvizek hozzák, ha nem vezetnék el, ki a Kárpátmedencéből!
A növényzetnek nemcsak "ivóvizre", de "hűtővizre" is szüksége van!
Mennyi hőt is von el a víz párolgása a tájból???
Ez kellene a kiinduló pontnak lenni, egyetértek!

Ehhez kellene a "hegyeinkre" Egy megfelelő erdőgazdaságot, fatelepítést létrehozni. Nem leengedni a talaj erodálását a hegyekről. Manapság nincs 4 évszak csak nyár meg tél. Az erdők s azoknak aljnövényzete megfogják a téli hócsapadékot, a fák árnyékot tartanak s folyamatába engedik leolvadni a téli hócsapadékot. Ha nincs erdőség a hegyen hirtelen leolvad a hó s jön az özönvíz -> árvíz!
Lásd romániai tarra vágott, hegyek bepótolatlan hegyoldalak.
Így a víz lezúdul nagy károkat okozva a talajban s marad a kopasz kő orom, - lehet gyönyörködni, felmászni rá -.
- A párolgás nagyon fontos a föld ökológiai létezésének, mivel a felhőzet kialakulásával viharok s ezzel súrlódások villámok keletkeznek. Ezek a villámok pedig ionizálják a légteret! Tehát egy védelmi réteget hoznak létre a föld körül. Ám ez nem kell nekünk, had süssön ránk a nap, had aszályosodjon a földünk, mezőgazdasági területünk. A fákat erdeinket tarra vágva, elégetve, felégetve ökológiai katasztrófát okozva egy csekély fa haszonért! Gyerekkoromba egy jó nyári eső után tiszta friss levegőt lehetett érezni, ám manapság csak poros, büdös, elhasznált levegőhöz jut az ember. Ha nincs védelmi légréteg jön az erdők, száraz mezők öngyulladása, lásd Ausztráliai tüzek stb...!
- A természet ezt a foltot be fogja foltozni magának, mivel ő ráér, ám az emberiség nem biztos hogy túl fogja élni. Önmagunkat pusztítjuk ki, ezen lehet nevetni, ám mikor a gabonaföldek fognak égni, nem lesz olyan nevetséges.

- A futball stadionok helyet talán jobb befektetés lett volna az ország vízgazdálkodását rendbe tenni! Zsilipeket építeni, amelyekkel lehetne szabályozni a víz-háztartásunkat. A gazdák tudnának honnan locsolni. Kialakítani a Duna-Tisza csatorna rendszert, amivel az árvíz veszélyeztetést lehetne szabályozni. Ez is ugye minek? Had jöjjön a víz, a falvakat had mossa el, majd költünk sok száz milliót a védekezésre, a kutya nem néz utána mennyit költöttünk erre! Majd a házak újjáépítésére is beáldozunk még egyszer ennyit! Mégis no legyen már valami!
Mivel ugye tudni - látni lehet ha térképre nézünk hogy a Tiszának a vízgyűjtő területe rövidebb mint a Dunáé! ebből kifolyólag a Tiszai ár hamarabb levonul mint a Dunai! Mivel a Dunán még ki sem alakul az árhullám, a Tiszai árt a Dunai vízgyűjtő területen lelehetne kompenzálni. Majd mikor a Dunán lesz az árhullám akkor pedig a Tiszán már levonult árhullám után a Tiszai vízgyűjtő területtel lehetne kompenzálni a Dunai árhullámot. Így két hatalmas kiadástól lehetne az országot megmenteni, igaz ehhez létre kellet volna hozni a Duna-Tisza csatornákat. Ahonnan ugye megint lehetne öntözni a Duna-Tisza közét. :oops:

Na de kinek!
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 580
12 242
113
Ez kellene a kiinduló pontnak lenni, egyetértek!

Ehhez kellene a "hegyeinkre" Egy megfelelő erdőgazdaságot, fatelepítést létrehozni. Nem leengedni a talaj erodálását a hegyekről. Manapság nincs 4 évszak csak nyár meg tél. Az erdők s azoknak aljnövényzete megfogják a téli hócsapadékot, a fák árnyékot tartanak s folyamatába engedik leolvadni a téli hócsapadékot. Ha nincs erdőség a hegyen hirtelen leolvad a hó s jön az özönvíz -> árvíz!
Lásd romániai tarra vágott, hegyek bepótolatlan hegyoldalak.
Így a víz lezúdul nagy károkat okozva a talajban s marad a kopasz kő orom, - lehet gyönyörködni, felmászni rá -.
- A párolgás nagyon fontos a föld ökológiai létezésének, mivel a felhőzet kialakulásával viharok s ezzel súrlódások villámok keletkeznek. Ezek a villámok pedig ionizálják a légteret! Tehát egy védelmi réteget hoznak létre a föld körül. Ám ez nem kell nekünk, had süssön ránk a nap, had aszályosodjon a földünk, mezőgazdasági területünk. A fákat erdeinket tarra vágva, elégetve, felégetve ökológiai katasztrófát okozva egy csekély fa haszonért! Gyerekkoromba egy jó nyári eső után tiszta friss levegőt lehetett érezni, ám manapság csak poros, büdös, elhasznált levegőhöz jut az ember. Ha nincs védelmi légréteg jön az erdők, száraz mezők öngyulladása, lásd Ausztráliai tüzek stb...!
- A természet ezt a foltot be fogja foltozni magának, mivel ő ráér, ám az emberiség nem biztos hogy túl fogja élni. Önmagunkat pusztítjuk ki, ezen lehet nevetni, ám mikor a gabonaföldek fognak égni, nem lesz olyan nevetséges.

- A futball stadionok helyet talán jobb befektetés lett volna az ország vízgazdálkodását rendbe tenni! Zsilipeket építeni, amelyekkel lehetne szabályozni a víz-háztartásunkat. A gazdák tudnának honnan locsolni. Kialakítani a Duna-Tisza csatorna rendszert, amivel az árvíz veszélyeztetést lehetne szabályozni. Ez is ugye minek? Had jöjjön a víz, a falvakat had mossa el, majd költünk sok száz milliót a védekezésre, a kutya nem néz utána mennyit költöttünk erre! Majd a házak újjáépítésére is beáldozunk még egyszer ennyit! Mégis no legyen már valami!
Mivel ugye tudni - látni lehet ha térképre nézünk hogy a Tiszának a vízgyűjtő területe rövidebb mint a Dunáé! ebből kifolyólag a Tiszai ár hamarabb levonul mint a Dunai! Mivel a Dunán még ki sem alakul az árhullám, a Tiszai árt a Dunai vízgyűjtő területen lelehetne kompenzálni. Majd mikor a Dunán lesz az árhullám akkor pedig a Tiszán már levonult árhullám után a Tiszai vízgyűjtő területtel lehetne kompenzálni a Dunai árhullámot. Így két hatalmas kiadástól lehetne az országot megmenteni, igaz ehhez létre kellet volna hozni a Duna-Tisza csatornákat. Ahonnan ugye megint lehetne öntözni a Duna-Tisza közét. :oops:

Na de kinek!

Felsoroltad trianon máig ható, ritkán emlegetett következményeit, hogy idegen kezekbe került a Kárpát medece akkor még egységesen kezelt vízrendszere.

Adjátok vissza a hegyeinket!!!
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 911
39 353
113
A fő probléma itt főleg a nagytáblás, nagyüzemi szemlélettel van szerintem. Egy családi gazdaság sokkal hatékonyabban tudja kezelni a vízfelhasználását, mint egy nagy, több száz hektáros monokultúra. Egy a telekhatáron erdősávval határolt területről eleve mérsékelten tudja a szél elhordani a termőréteget, aki növényt termeszt, az állatot is tart, a trágyázást is megoldja. Eleve a támogatások és a biztosítások miatt sokszor szinte mindegy, hogy a termény termőre fordul vagy sem...A túlgépesítés a nagytáblás termesztés velejárója, automatikusan megdrágítja a terményeket. Valójában az egész vízhiszti amiatt van, hogy a mezőgazdaság szemlélete eltoruzlt, és külföldi mintákat akar itthon erőltetni, illetve cégesítve-profitorientáltá vált a egész. Most valójában a mezőgazdasági nagyipari cégek erőltetik, az állami-adófizetői pénzből, saját érdekeik mentén az öntözési struktúrákat.
Pedig, ha a városokból elfolyó vizet nem a szennyvízzel együtt kezelnék, az utak meletti árokrendszer folyamatosan karban lenne tartva, ha nem lenne a támogatási rendszer a "nagyokra" kihegyezve, egészségesebb struktúra, és bár számszerűsítve kevesebb, de jobb minőségű termény/termék lenne elérhető. Viszont amíg túltermelés van, a banán olcsóbb mint az alma, folyamatosan lehet paradicsomot, paprikát, dinnyét, barackot kapni a boltokban, addig ne reménykedjünk egészséges szerkezetű mezőgazdaság létrejöttében. Egyszerűen a globalista szerkezet összetöri a helyi sajátosságok mentén, sok száz év tapasztalata alapján kialakult rendszert, ökoszisztémát, támogatásai, rendeletei, piaci manupulációi tönkreteszik a klasszikus gazdaságokban gondolkodókat. Itt a "piac és a profit" a nyerő, nem a józan ész. Minden arról szól, hogy kivegyék az önállóságra való hajlamot a kezekből, és a fejekből....
 
  • Tetszik
Reactions: L.O.B and Hortator

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 580
12 242
113
A fő probléma itt főleg a nagytáblás, nagyüzemi szemlélettel van szerintem. Egy családi gazdaság sokkal hatékonyabban tudja kezelni a vízfelhasználását, mint egy nagy, több száz hektáros monokultúra. Egy a telekhatáron erdősávval határolt területről eleve mérsékelten tudja a szél elhordani a termőréteget, aki növényt termeszt, az állatot is tart, a trágyázást is megoldja. Eleve a támogatások és a biztosítások miatt sokszor szinte mindegy, hogy a termény termőre fordul vagy sem...A túlgépesítés a nagytáblás termesztés velejárója, automatikusan megdrágítja a terményeket. Valójában az egész vízhiszti amiatt van, hogy a mezőgazdaság szemlélete eltoruzlt, és külföldi mintákat akar itthon erőltetni, illetve cégesítve-profitorientáltá vált a egész. Most valójában a mezőgazdasági nagyipari cégek erőltetik, az állami-adófizetői pénzből, saját érdekeik mentén az öntözési struktúrákat.
Pedig, ha a városokból elfolyó vizet nem a szennyvízzel együtt kezelnék, az utak meletti árokrendszer folyamatosan karban lenne tartva, ha nem lenne a támogatási rendszer a "nagyokra" kihegyezve, egészségesebb struktúra, és bár számszerűsítve kevesebb, de jobb minőségű termény/termék lenne elérhető. Viszont amíg túltermelés van, a banán olcsóbb mint az alma, folyamatosan lehet paradicsomot, paprikát, dinnyét, barackot kapni a boltokban, addig ne reménykedjünk egészséges szerkezetű mezőgazdaság létrejöttében. Egyszerűen a globalista szerkezet összetöri a helyi sajátosságok mentén, sok száz év tapasztalata alapján kialakult rendszert, ökoszisztémát, támogatásai, rendeletei, piaci manupulációi tönkreteszik a klasszikus gazdaságokban gondolkodókat. Itt a "piac és a profit" a nyerő, nem a józan ész. Minden arról szól, hogy kivegyék az önállóságra való hajlamot a kezekből, és a fejekből....
Így....így...
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 932
11 135
113
A fő probléma itt főleg a nagytáblás, nagyüzemi szemlélettel van szerintem. Egy családi gazdaság sokkal hatékonyabban tudja kezelni a vízfelhasználását, mint egy nagy, több száz hektáros monokultúra. Egy a telekhatáron erdősávval határolt területről eleve mérsékelten tudja a szél elhordani a termőréteget, aki növényt termeszt, az állatot is tart, a trágyázást is megoldja. Eleve a támogatások és a biztosítások miatt sokszor szinte mindegy, hogy a termény termőre fordul vagy sem...A túlgépesítés a nagytáblás termesztés velejárója, automatikusan megdrágítja a terményeket. Valójában az egész vízhiszti amiatt van, hogy a mezőgazdaság szemlélete eltoruzlt, és külföldi mintákat akar itthon erőltetni, illetve cégesítve-profitorientáltá vált a egész. Most valójában a mezőgazdasági nagyipari cégek erőltetik, az állami-adófizetői pénzből, saját érdekeik mentén az öntözési struktúrákat.
Pedig, ha a városokból elfolyó vizet nem a szennyvízzel együtt kezelnék, az utak meletti árokrendszer folyamatosan karban lenne tartva, ha nem lenne a támogatási rendszer a "nagyokra" kihegyezve, egészségesebb struktúra, és bár számszerűsítve kevesebb, de jobb minőségű termény/termék lenne elérhető. Viszont amíg túltermelés van, a banán olcsóbb mint az alma, folyamatosan lehet paradicsomot, paprikát, dinnyét, barackot kapni a boltokban, addig ne reménykedjünk egészséges szerkezetű mezőgazdaság létrejöttében. Egyszerűen a globalista szerkezet összetöri a helyi sajátosságok mentén, sok száz év tapasztalata alapján kialakult rendszert, ökoszisztémát, támogatásai, rendeletei, piaci manupulációi tönkreteszik a klasszikus gazdaságokban gondolkodókat. Itt a "piac és a profit" a nyerő, nem a józan ész. Minden arról szól, hogy kivegyék az önállóságra való hajlamot a kezekből, és a fejekből....
Ez szép, de háztáji gazdálkodással meg tudná termelni Magyarország a napi betevőt? Már az egész lakosságnak.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 911
39 353
113
Ez szép, de háztáji gazdálkodással meg tudná termelni Magyarország a napi betevőt? Már az egész lakosságnak.
Ha mondjuk a lakosság megoszlása nem ilyen
Budapest-vidéki város-község
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
lenne...akkor igen. Ha 6.000.000 lakna vidéken, és 2.000.000 a vidéki nagyvárosokban 1.000.000 meg Butapesten, igen. Főleg ha a vidékiek nem műk-öröm és barbárshop szinten termelnének....
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 911
39 353
113
Valójában a mára kialakult rendszer, rugalmatlan. Ami a családi gazdaságok fő jellemzője pedig éppen az alkalmazkodási képesség. Egy állattartó telep kialakítása alpvetően iszonyatos összegekbe kerül, az előírások betartása, takarmányfelhalmozás, olyan függőségbe és kényszerpályára állítja őket, aminek a folyamodványaként csak előre menekülnek. Alulról felépíteni egy gazdaságot ma már nagyon nehéz, mivel egy olyan szakadék van a nagyok és a kicsik között, ami a tőkehiány miatt áthidalhatatlan. A nagyáruházakba nem tudnak bejutni, illetve nem tudják finanszírozni a sokszor 60-90 napos fizetési határidőket. A regionális piacok pedig nem tudják felvenni a teljes megtermelt mennyiséget, illetve nincs bejáratott értékesítési hálózat számukra...A legtöbb biorobotként létező a munkahely és lakás utazás közötti "területen" tölti a napjainak a 80%át..Elrohan a legközelebbi estig nyitvatartó "üzemanyagfeltöltőbe", se ideje, se kedve, se kultúrája nincs a helyi piacra járni, alkudozni, társadalmi életet élni.
Ez a lefokozott tudat és létállapot ami eredményezi a magyar mezőgazdaság és társadalom katasztrófális állapotát...a műfű-műköröm-műtét egy kiégetett értelem és érzelem nélküli műlétet-pszeudovilágot-kiterjesztett virtuális valóságot zár reánk, mint egy vasszüzet...
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
31 596
138 456
113
Valójában a mára kialakult rendszer, rugalmatlan. Ami a családi gazdaságok fő jellemzője pedig éppen az alkalmazkodási képesség. Egy állattartó telep kialakítása alpvetően iszonyatos összegekbe kerül, az előírások betartása, takarmányfelhalmozás, olyan függőségbe és kényszerpályára állítja őket, aminek a folyamodványaként csak előre menekülnek. Alulról felépíteni egy gazdaságot ma már nagyon nehéz, mivel egy olyan szakadék van a nagyok és a kicsik között, ami a tőkehiány miatt áthidalhatatlan. A nagyáruházakba nem tudnak bejutni, illetve nem tudják finanszírozni a sokszor 60-90 napos fizetési határidőket. A regionális piacok pedig nem tudják felvenni a teljes megtermelt mennyiséget, illetve nincs bejáratott értékesítési hálózat számukra...A legtöbb biorobotként létező a munkahely és lakás utazás közötti "területen" tölti a napjainak a 80%át..Elrohan a legközelebbi estig nyitvatartó "üzemanyagfeltöltőbe", se ideje, se kedve, se kultúrája nincs a helyi piacra járni, alkudozni, társadalmi életet élni.
Ez a lefokozott tudat és létállapot ami eredményezi a magyar mezőgazdaság és társadalom katasztrófális állapotát...a műfű-műköröm-műtét egy kiégetett értelem és érzelem nélküli műlétet-pszeudovilágot-kiterjesztett virtuális valóságot zár reánk, mint egy vasszüzet...
Ez nagyon költőire sikerült.
Teccik :D
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 911
39 353
113
Nagyüzem mezőgazdaság már volt a II VH előtt is, földesurak régebben voltak, ott is voltak nagyobb gazdaságok ha jól tudom. Sok turista meg nem. 9-10 milliós lakosság sem.
Részben, ez a városi és a vidéki lakosság arányától függ...Koràbban is az ún. parasztság adta a társadalom alapját. 6.000.000 vidéki simán megtermel +3.000.000 ember számára mindent. De ez most fordítva van...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 940
18 403
113
Annyit had szabadon hozzá tennem, nem vitatkozva az előttem szolokkal, hogy Fizikailag kiszámolható a vizeink és a földjeink párologtatott víz mennyisége. Ekkora méretben mint Magyarország ez nem számottevő, nem azt mondom, hogy ne lenne fontos a talaj párologtatást óvni, de ne gondoljátok már, hogy ez számottevően ráhatassal van a csapadék képzésre. Lokálisan a hajnali harmatra persze, de a Kárpát medencében a csapadék döntő részben kb 90%-ban a ciklonok hozzák be. Ilyenformán a csapadékot szállító ciklonok az Atlanti-óceánról: 50-60%
Földközi-tengerről: 20-30%
és Fekete-tengerről 10-20% érkeznek a helyi párolgás az egész Kárpát medencére illetve a Fekete tengerig erő szárazföldi térségre mérve jó ha eléri a 10%-ot!
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
20 095
64 257
113
Annyit had szabadon hozzá tennem, nem vitatkozva az előttem szolokkal, hogy Fizikailag kiszámolható a vizeink és a földjeink párologtatott víz mennyisége. Ekkora méretben mint Magyarország ez nem számottevő, nem azt mondom, hogy ne lenne fontos a talaj párologtatást óvni, de ne gondoljátok már, hogy ez számottevően ráhatassal van a csapadék képzésre. Lokálisan a hajnali harmatra persze, de a Kárpát medencében a csapadék döntő részben kb 90%-ban a ciklonok hozzák be. Ilyenformán a csapadékot szállító ciklonok az Atlanti-óceánról: 50-60%
Földközi-tengerről: 20-30%
és Fekete-tengerről 10-20% érkeznek a helyi párolgás az egész Kárpát medencére illetve a Fekete tengerig erő szárazföldi térségre mérve jó ha eléri a 10%-ot!

Ettől függetlenül az öntözésnél a fedett csatorna rendszer az ajánlott.
Illetve ha nem gabona bányásznánk, hanem újra ráállnánk a zöldség/gyümölcs vonalra akkor a csepegtető öntözés megfelelő megoldás lehetne.
De ugye mindennek az alapja a közbiztonság!
Pl. a háztáji is sok helyen azért tűnt el, mert jöttek a C-k és büntetlenül szétrabolták!
Szóval amíg nincs közbiztonság, addig se háztáji nem lesz, se kiterjedt pl. csepegtető öntözés sem.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 007
6 490
113
Annyit had szabadon hozzá tennem, nem vitatkozva az előttem szolokkal, hogy Fizikailag kiszámolható a vizeink és a földjeink párologtatott víz mennyisége. Ekkora méretben mint Magyarország ez nem számottevő, nem azt mondom, hogy ne lenne fontos a talaj párologtatást óvni, de ne gondoljátok már, hogy ez számottevően ráhatassal van a csapadék képzésre. Lokálisan a hajnali harmatra persze, de a Kárpát medencében a csapadék döntő részben kb 90%-ban a ciklonok hozzák be. Ilyenformán a csapadékot szállító ciklonok az Atlanti-óceánról: 50-60%
Földközi-tengerről: 20-30%
és Fekete-tengerről 10-20% érkeznek a helyi párolgás az egész Kárpát medencére illetve a Fekete tengerig erő szárazföldi térségre mérve jó ha eléri a 10%-ot!
A párologtatásos elképzeléssel a legnagyobb probléma hogy nem tudod hogy hol fog leesni az elpárologtatott víz. Jó eséllyel nem magyar területen.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 580
12 242
113
Nagyüzem mezőgazdaság már volt a II VH előtt is, földesurak régebben voltak, ott is voltak nagyobb gazdaságok ha jól tudom. Sok turista meg nem. 9-10 milliós lakosság sem.
Az a háztáji ami anno a 70-80 években működött az egy az akkori viszonyok között jól működő rendszer volt.
A tsz-ek termelték a tömegtakarmány nagyüzemi módszerekkel, volt állateü.,
volt szaporítóanyag előállitás, és volt felvásárló-értékesítő hálózat. A stabil felvevő piac - helyi és KGST- adott egy biztos jövedelmet a vidékieknek akik majd halálra dolgozták magukat a főállásukban utána otthon az állatokkal, fóliával.
A kisgazdaságnak nem kellett versenyeznie a nagygazdaságokkal.
Most esélyük sincs, még az állam is ellehetetleníti őket.
Ángyán megmondta....
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 580
12 242
113
A párologtatásos elképzeléssel a legnagyobb probléma hogy nem tudod hogy hol fog leesni az elpárologtatott víz. Jó eséllyel nem magyar területen.
Volt radióizotópos vizsgálat, nem nagyon megy ki a Kárpátmedencéből.
A víz, mint hűtővíz -is- nem helyettesithető semmivel.