Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

[torsen]

Annyit érdemes tudni ,hogy a Debrecen környéki tavakat a 70 években hozzták létre akkor egy csapadékosabb periódus volt,de már akkor is felhívták a figyelmet a szakemberek arra,hogy Magyarország és azon belul Debrecen és az Alföld éghajlatára jellemző,hogy időről időre előfordulnak szárazabb periódusok is amikor ezek a tavak kiszáradhatnak ezért ki kell dolgozni és meg kell,ki kell építeni az infrastruktúrát a biztonságos víziutánpótlás érdekében a tervek el is készültek de az infrastruktúra nem épült meg.Ez a mostani program ezeknek a terveknek a leporolása.Ezt csak azért írtam le,hogy képbe legyél ezt a vízpótlást csak mesterségesen lehet megoldani tehát a terv nem kókányolás hanem a debreceniek számára egy nagyon szükséges beruházás ráadásul arról nem esett szó de ennek a beruházásnak a fentebb említettekkel meg egyező (hanem nagyobb) jelentőségű hozadéka,hogy a Tisza vizének "elhozása" lehetővé teszi a Debrecen körüli kiváló minőségű földek öntözhetőségét,egy érdekes adalék a földek kiváló minőségére,hogy a BMW a gyár építését megelőző földmunkák során letermelt termőföldet vagonokba rakta és eladta Svájcba.

Hát Svájc máshol Németo., meg Hollandia, de tény, hogy a termőföld eltűnt. PEDIG a magyar föld nem eladó! Vagy csak a magyar terület?

Hát a vízgazdálkodási TERV az nagyon régi. Már 1976-ban megszületett egy ide vonatkozó átfogó tervezet, úgy hívták: Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR). Az ehhez kapcsolódó Civaqua program sem mai. A Civaqua ötlet (előzetes terv) 1998-as. 2012-ben Nagy Sándor (Fidesz) debreceni önkormányzati képviselő (az agrártudományok doktora) közzé tett egy dolgozatot:

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/171124/file_up_Nagy S.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Ebben 15 milliárdra becsüli a bekerülési költséget. Majd tíz évvel vagyunk utána...
Hozzá teszem (és Wilson) megerősít, hogy a Debrecen környéki úgynevezett jóléti tavak (Vekeri, Fancsikai rendszer, Mézeshegyi) döglődik, totálisan vízhiányosak vagy már ki is száradtak. Mindeközben az azonos területen létező bekerített, fizetős horgásztavakban meg van víz! Ki érti ezt?

 

[Wilson]

Hát Svájc máshol Németo., meg Hollandia, de tény, hogy a termőföld eltűnt. PEDIG a magyar föld nem eladó! Vagy csak a magyar terület?

Hát a vízgazdálkodási TERV az nagyon régi. Már 1976-ban megszületett egy ide vonatkozó átfogó tervezet, úgy hívták: Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR). Az ehhez kapcsolódó Civaqua program sem mai. A Civaqua ötlet (előzetes terv) 1998-as. 2012-ben Nagy Sándor (Fidesz) debreceni önkormányzati képviselő (az agrártudományok doktora) közzé tett egy dolgozatot:

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/171124/file_up_Nagy S.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Ebben 15 milliárdra becsüli a bekerülési költséget. Majd tíz évvel vagyunk utána...
Hozzá teszem (és Wilson) megerősít, hogy a Debrecen környéki úgynevezett jóléti tavak (Vekeri, Fancsikai rendszer, Mézeshegyi) döglődik, totálisan vízhiányosak vagy már ki is száradtak. Mindeközben az azonos területen létező bekerített, fizetős horgásztavakban meg van víz! Ki érti ezt?

Bizony így van ahogy leírtad sok debreceninek köztuk nekem is nagyon sokat jelentenek azok a tavak mivel ahogy nekem is és sok debreceninek hozzátartoznak a gyermekkorához az ott átélt dolgok (horgászás,baráti főzések stb)és nagyon szomorú látni,hogy most milyen állapotban vannak,hozzáteszem a tavaktól függetlenul az éghajlatváltozás miatt szükség van erre a beruházásra a térségnek.

 

[Wilson]

Hát Svájc máshol Németo., meg Hollandia, de tény, hogy a termőföld eltűnt. PEDIG a magyar föld nem eladó! Vagy csak a magyar terület?

Az érdekes az egészben az, hogy a gyár területét teljes egészében a BMW-l kötött megállapodás értelmében a debreceni önkormányzat illetve így a magyar állam készítette elő a több tíz milliárdos költségeket megelőlegezve.Amit a BMW az előkészítés után kifizet vételár formájában (már megtörtént)az önkormányzatnak.A BMW azonban a szerződésben kikötötte,hogy a letermelt termőföld az övé miután a németek bevizsgálták a leendő gyár területén található termőföldet,hiába Hans nem hülye.Hozzáteszem volt némi tiltakozás a helyi gazdák részéről,hogy ugyan miért pont az ország egyik legkiválóbb termőföldjére kell felépíteni a gyárat miközben a város déli részén a repülőtér mellett ugyanúgy fel lehetett volna húzni a gyárat.

 

[torsen]

Az érdekes az egészben az, hogy a gyár területét teljes egészében a BMW-l kötött megállapodás értelmében a debreceni önkormányzat illetve így a magyar állam készítette elő a több tíz milliárdos költségeket megelőlegezve.Amit a BMW az előkészítés után kifizet vételár formájában (már megtörtént)az önkormányzatnak.A BMW azonban a szerződésben kikötötte,hogy a letermelt termőföld az övé miután a németek bevizsgálták a leendő gyár területén található termőföldet,hiába Hans nem hülye.Hozzáteszem volt némi tiltakozás a helyi gazdák részéről,hogy ugyan miért pont az ország egyik legkiválóbb termőföldjére kell felépíteni a gyárat miközben a város déli részén a repülőtér mellett ugyanúgy fel lehetett volna húzni a gyárat.

Mondjuk ott se sokkal rosszabb a termőföld. Egy ismerősöm részt vett az ottani ipari park infrastruktúra tervezésben és a kivitelezési tervbe bele kellett írnia, hogy a munkák csak száraz időben végezhetők, Ott is nagyon jó vendégmarasztaló talaj van eső után.

Annyit még a Civaqua-hoz (és messze álljon tőlem a politika ebben az esetben, mert Hozzád hasonlóan gyerekkoromban a Vekerin jégkorongoztam, és máig rengeteg mountain bikeozok a környék erdeiben, így nekem mindegy, de valaki tegyen vizet azokba a tavakba) hogy a tervezgetés már nagyon régóta folyik. A város vezetése csak azután kezdte felkapni a dolgot, hogy aláírás gyűjtés indult a Civaqua végrehajtásához. Nem mondom, hogy ez kényszerítette ki a terv felkarolását, de mivel népszerű dologról van szó, az egyébként eléggé ötlettelen és (Palkovicsnak, Kósának) kiszolgáltatott városvezetésnek végre van egy jó "ötlete".

 

[Wilson]

Mondjuk ott se sokkal rosszabb a termőföld. Egy ismerősöm részt vett az ottani ipari park infrastruktúra tervezésben és a kivitelezési tervbe bele kellett írnia, hogy a munkák csak száraz időben végezhetők, Ott is nagyon jó vendégmarasztaló talaj van eső után.

Annyit még a Civaqua-hoz (és messze álljon tőlem a politika ebben az esetben, mert Hozzád hasonlóan gyerekkoromban a Vekerin jégkorongoztam, és máig rengeteg mountain bikeozok a környék erdeiben, így nekem mindegy, de valaki tegyen vizet azokba a tavakba) hogy a tervezgetés már nagyon régóta folyik. A város vezetése csak azután kezdte felkapni a dolgot, hogy aláírás gyűjtés indult a Civaqua végrehajtásához. Nem mondom, hogy ez kényszerítette ki a terv felkarolását, de mivel népszerű dologról van szó, az egyébként eléggé ötlettelen és (Palkovicsnak, Kósának) kiszolgáltatott városvezetésnek végre van egy jó "ötlete".

Jól látod a helyi Momentum karolta fel a dolgot amikor elkezdett alárást gyűjteni és ezt már nem hagyhatta figyelmen kívul a városvezetés (mint a többi korábbi civil kezdeményezést) és láss csodát kiderült lehet rá pénzt szerezni az Uniótól.

 

[gergo55]

A szántás nélküli földművelés nem jelenti azt, hogy a nincs talajművelés. A talaj lazítására itt is szükség van. Csak a talaj forgatása marad el. Ennek ott jelentkezik leginkább az előnye, ahol kevés a csapadék. Ezzel a műveléssel azt éred el, hogy nem kerül a felszínre a talaj viszonylag nedvesebb alsó rétege.

Ezt is tanulni kell, illetve megfelelő talajművel eszköz is kell. Egyik rokonunk például úgy próbálkozott, hogy szántás helyett csak tárcsázott. Persze nem jött be.

Az első lépés valóban a szántás elhagyása, de ezután jön az amit helyette, a talaj regenerálódásáért, egészségéért tenni kell.
Csak a TMMG minden elemének együttes, következetes használatával lehet javitani a talajt.
Tehát:
1. Nem szántani.
DE:
2. Mulcshagyó művelés
3. Biológiai oltás, komposzttal, komposzt kivonatokkal
4. Takarónövényezés, mindig legyen élő gyökér a talajban, + ezzel megtermeli a mulcsanyagot.
+1 Tömeglegeltetés. Eza legnehezebb nálunk...

Szóval újjatt kell tanulni....

 

[Wilson]

Más léptékben gondolkodunk, a 70-es évek semmiben nem mérvadóak. Arról a vidékről konkrét folyóvizek tűntek el, pl. a Zádor.

Ez igaz de példával a Zádor a folyamszabályozások és az ahhoz kapcsolódó vízrendezés miatt tűnt el,ahogyan a Debrecent övező Erdőspuszta is a 19.század végi és 20.század eleji vízrendezés miatt lett egyre "víztelenebb"és ehhez még hozzájön az éghajlatváltozás is.Az állítsuk vissza a természetes vízfolásokat gondolatoddal pedig teljes mértékben egyetértek(ahol csak lehet térjuk vissza fok gazdálkodáshoz a jelenkor elvárásainak megfelelően) de az eredeti állapotokat reálisan felmérve nem lehet visszaállítani.

 

[papi]

Azert a kertet fel lehet asni?

Mikor ide költöztünk már megvolt a virágoskert, ránézésre 40+ éves rózsákkal. A talaj viszont egy kalap szar alattuk. A néni gondolom a szokásos, a virágoskert akkor szép, ha csak föld van benne mentalitással hetente felkapálta. így gyakorlatilag száraz homok, ha sokáig nem esik, akkor por a virágoskert talaja. Be akarom füvesíteni, de az asszony nem engedi. Ő is a fenti kapálós, csak a virág legyen a kertben mentalitást hozta magával otthonról. 5-6 éve vettem egy teherautónyi fekete földet. 2 napig talicskáztam azt a szart, a kert vagy 25 centivel lett magasabb. Beásni nem mertem, mert féltettem a rózsákat. 5 év alatt a felhordott réteg teljesen eltűnt. Ugyanúgy tiszta homok az egész virágoskert. Én nem tudom, hogy a szél hordta el vagy az eső mosta be a homokba, de semmi látszata nincs a 10m3 feketeföldnek.
Hasonló volt a helyzet a zöldségeskertben is. Az egész éves zöldhulladékot lekomposztálom, tényleg mindent, almacsutka, banánhéj, lehulló levelek, a kertben termett zöldségek szárai, sőt a bogrács vagy a kandalló hamuját is rá szoktam dobni. Minden kora tavasszal szépen szétszórom ezt a mixet a zöldséges kertben és 1 ásónyom mélységben beforgatom. Mire oda kerül az idő, hogy lehet palántálni addigra az egész terület tele van dudvával. Ezt kihúzgálom, megy a komposztba és simán csak kapával húzok egy barázdát, amibe palántálok vagy vetek. Ameddig nem erősödnek meg a zöldségek addig ki szoktam húzni a közvetlen közeléből a gazt, de utána ezt is abba hagyom. Így szépen befüvesedik/gazosodik a kert alja, fent pedig szépen nő a zöldség. Ezt 5 éve csinálom, itt egészen más a színe már a talajnak mint a virágoskertben. A virágoskertben pillanatok alatt kiszárad a talaj, a zöldségeskertben viszont sokkal tovább megtartja a nedvességet.

 

[gergo55]

Egy angol farmer tapasztalatai:

 

[antigonosz]

Mikor ide költöztünk már megvolt a virágoskert, ránézésre 40+ éves rózsákkal. A talaj viszont egy kalap szar alattuk. A néni gondolom a szokásos, a virágoskert akkor szép, ha csak föld van benne mentalitással hetente felkapálta. így gyakorlatilag száraz homok, ha sokáig nem esik, akkor por a virágoskert talaja. Be akarom füvesíteni, de az asszony nem engedi. Ő is a fenti kapálós, csak a virág legyen a kertben mentalitást hozta magával otthonról. 5-6 éve vettem egy teherautónyi fekete földet. 2 napig talicskáztam azt a szart, a kert vagy 25 centivel lett magasabb. Beásni nem mertem, mert féltettem a rózsákat. 5 év alatt a felhordott réteg teljesen eltűnt. Ugyanúgy tiszta homok az egész virágoskert. Én nem tudom, hogy a szél hordta el vagy az eső mosta be a homokba, de semmi látszata nincs a 10m3 feketeföldnek.
Hasonló volt a helyzet a zöldségeskertben is. Az egész éves zöldhulladékot lekomposztálom, tényleg mindent, almacsutka, banánhéj, lehulló levelek, a kertben termett zöldségek szárai, sőt a bogrács vagy a kandalló hamuját is rá szoktam dobni. Minden kora tavasszal szépen szétszórom ezt a mixet a zöldséges kertben és 1 ásónyom mélységben beforgatom. Mire oda kerül az idő, hogy lehet palántálni addigra az egész terület tele van dudvával. Ezt kihúzgálom, megy a komposztba és simán csak kapával húzok egy barázdát, amibe palántálok vagy vetek. Ameddig nem erősödnek meg a zöldségek addig ki szoktam húzni a közvetlen közeléből a gazt, de utána ezt is abba hagyom. Így szépen befüvesedik/gazosodik a kert alja, fent pedig szépen nő a zöldség. Ezt 5 éve csinálom, itt egészen más a színe már a talajnak mint a virágoskertben. A virágoskertben pillanatok alatt kiszárad a talaj, a zöldségeskertben viszont sokkal tovább megtartja a nedvességet.

Es mit csinalsz a kertben a gazzal miutan a noveny megerosodott, lenyirod valamivel?
En meg speciel eleg surun ultetek ezt azt es egy ido utan elnyomja a gazt, nem kell kapalni, kb majus vege, juni eleje utan mar csak 1x 2x szoktam oszig.

 

[papi]

Es mit csinalsz a kertben a gazzal miutan a noveny megerosodott, lenyirod valamivel?
En meg speciel eleg surun ultetek ezt azt es egy ido utan elnyomja a gazt, nem kell kapalni, kb majus vege, juni eleje utan mar csak 1x 2x szoktam oszig.

Semmit. Szerencsére a porcsin szereti nagyon a helyet, az meg nem nő magasra. Itt-ott ki szokott jönni fű, vérehulló fecskefű, pitypang, madársóska, mezei acat, de karózás, kötözés meg vizsgálgatás közben ezeket simán le szoktam totyogni. Csak azt húzom ki, ami kezd magasra nőni. Talán 2-3 éve volt az egyetlen mikor kapálnom kellett, mert baromi esős volt a május-június és rettenetesen nőtt a gaz.
Ha földiepret, póréhagymát vagy más a talajhoz közelebb eső növényt szeretnék termeszteni, akkor ez a módszer nem menne. Paradicsom, paprika, uborka esetén viszont nekem simán jó.
3 éve kinőtt egy napraforgó is a gyom között. Mikor rájöttem mi az, akkor körbekaróztam, nehogy véletlenül rálépjek. Szépen megnőtt vagy 2,5 méter magasra. Eltettem a fejét, télen felkötöttem a madáretető mellé, szórakozzanak vele a kis szarosok.
Idén meg tök jött a semmiből, illetve valószínűleg a komposztra dobott tökbélből. Megnőtt vagy 12 méter hosszúra, össze-vissza igazgattam, hogy elmenjen a többi zöldség között. Rengeteg virág lett rajta, pár kis tököt is láttam, de megjött a hűvösebb idő és már nem volt ideje kinevelni a termést.

 

[FilcTroll]

a BMW a gyár építését megelőző földmunkák során letermelt termőföldet vagonokba rakta és eladta Svájcba.

Bányajogot is vettek, vagy mi a fene?

 

[Wilson]

Bányajogot is vettek, vagy mi a fene?

Gondolom kemény 2 másodpercbe is beletelt mire a kormány rábólintott a dologra.

 

[aquarell]

Feltètelezzük jóindulatúan, hogy egyâltalân igaz ez az ügy.

 

[antigonosz]

Feltètelezzük jóindulatúan, hogy egyâltalân igaz ez az ügy.

Akkora teruletrol letermelt foldhoz par tucat vonatszerelveny azert elkelne, a kobmeter az csak kobmeter.

 

[Wilson]

Feltètelezzük jóindulatúan, hogy egyâltalân igaz ez az ügy.

Tekintve,hogy szavahihetőnek tartom az építésvezetőként ott dolgozó ismerősömet én úgy gondolom igaz a dolog

Akkora teruletrol letermelt foldhoz par tucat vonatszerelveny azert elkelne, a kobmeter az csak kobmeter.

Bizony kivonatozták a földet

 

[gergo55]

Tekintve,hogy szavahihetőnek tartom az építésvezetőként ott dolgozó ismerősömet én úgy gondolom igaz a dolog



Bizony kivonatozták a földet

És még valaki azt mondta, hogy magyar föld nem kerülhet idegen kézbe.....nesze b+...

 

[Miskolci Ogre]

Szimpla hülyeségnek tartom Magyarországról Svájcba logisztikázni termőföldet ! Semmi értelmes és gazdaságilag igazolható magyarázata nincs ! Csak számoljunk , uszkve 1300km-rel számolva , 1 vagon 60t ez kb 40m3 föld(nedvességtől függően) . Ezt előtte hord be , rakd be a vagonba , szállítsd el 1300km-t , ott szedd ki a vagonból , hord ki a területre és dolgozd el . 1m3 földdel 20cm vastagságban 5m2 terület borítható be azaz egy vagon 200m2 egy 40 kocsis szerelvény már 8000m2 tehát már majdnem 1 ha ! Akkor ha jól számolok a Svájciak vannak olyan hülyék , hogy hektáronként vagy 7-8 millió Ft-nyi Svájci frankot költsenek , hogy idegen biodiverzitású földel minőségi javítást végezzenek ! Ugye ezt senki nem veszi komolyan ? Béláim az égbe gondolkodjunk !

 

[svajcibeka]

Szimpla hülyeségnek tartom Magyarországról Svájcba logisztikázni termőföldet ! Semmi értelmes és gazdaságilag igazolható magyarázata nincs ! Csak számoljunk , uszkve 1300km-rel számolva , 1 vagon 60t ez kb 40m3 föld(nedvességtől függően) . Ezt előtte hord be , rakd be a vagonba , szállítsd el 1300km-t , ott szedd ki a vagonból , hord ki a területre és dolgozd el . 1m3 földdel 20cm vastagságban 5m2 terület borítható be azaz egy vagon 200m2 egy 40 kocsis szerelvény már 8000m2 tehát már majdnem 1 ha ! Akkor ha jól számolok a Svájciak vannak olyan hülyék , hogy hektáronként vagy 7-8 millió Ft-nyi Svájci frankot költsenek , hogy idegen biodiverzitású földel minőségi javítást végezzenek ! Ugye ezt senki nem veszi komolyan ? Béláim az égbe gondolkodjunk !

Ennek a történetnek annyi értelme van mint a Korózs videóknak. Lehet hogy ugyanazok is terjesztik.

 

[Loken]

https://g7.hu/vilag/20210102/uj-szuperhatalom-szulethet-az-olvado-foldbol/
Az oroszországi mezőgazdaság kihívásai olykor jelentős világpolitikai változásokat okoztak az elmúlt évtizedben. Egy különösen sanyarú szezon például szerepet játszott a közelmúlt egyik legjelentősebb politikai mozgalmának, az Arab tavasznak a kitörésében. Az Oroszország elleni mezőgazdasági szankciók és a melegedő éghajlat pedig közelebb hozta egy évszázados álom megvalósulását, az orosz Távol-Kelet benépesülését, amellyel a 21. században ismét szuperhatalmi státuszba kerülhet Oroszország.

Na egy újabb ok amiért az imperialisták megint csak ütni akarják majd az Oroszokat. Illetve akár Kínával és Indiával is konfliktusba kerülhet az orosz Távol-Kelet benépesítése kapcsán...