<blockquote rel="tarzaan"><blockquote rel="laiki">tarzaan:
"de van mit behozni ezen a téren is"
Az adatok fényében ezen a kijelentése jót nevettem.
Milyen adatok fényében? Az orosz harci helikopterek mostanság kezdenek alkalmassá váni éjszakai bevetésre, ráadásul még mindig csak 130mm-es a legnagyobb kaliberű/átmérőjű ATGM-jük.
</blockquote>
1. <b>Terelsz, mert szembesültél a konkrét adatokkal és nem téged igazolnak. A darabszámokról volt szó, nem éjszakai harcról, meg a rakéták átmérőjéről.</b>
2. A Mi-28NM-ről volt szó, aminél éjszakai harc kérdésével előjönni elég vicces. Csuklóból képes lesz rá. Bár lehet, hogy szerinted nem, az után a nem is tudom hova tegyem kérdésed után, hogy:
"Tud valamit az MN változat, amit az Apache ne tudott volna már 91-ben? "
Á nem, nem tud. Az oroszok direkt gyengébbet építenek minden szempontból, mint a 25 évvel ezelőtt már hadrendben állt technika. Sőt az oroszok tulajdonképpen még középkori szinten állnak és a fő helikopteres harcmodoruk, hogy a személyzet kihajolva egy éles szablyával kaszabolja az ellent.
3. Érdekes, hogy akinek az orosz haditechnika leszólása a hobbija (lásd például a legutóbbi megjegyzésedet a T-90Ms-ről is) az helikopterek terén csak a műszerezettséggel jön. Mintha csak ez a szempont létezne mert az oroszok e téren gyengébbek. Valahogy az sohasem jön elő, hogy a MI-28 a legjobban páncélozott helikopter a világon. Valahogy az soha nem jön elő, hogy az orosz helikopterek gépágyúi lazán leverik az összes nyugati helikopter gépágyút. A 2A42 is, de a GS-30K főleg. A lenézet Mi-24P-k 3-4-szer nagyobb tűzgyorsasággal, sokkal nagyobb kezdősebességgel és bőven nagyobb lövedék tömeget köpködnek mint az Apache gépágyúja. Vagy hogy a Mi-24/35 máig egyedülálló módon elvisz egy szakaszt a sűrűjébe, vagy kihozza onnan messze jobb túlélő képességgel, mint egy szállító helikopter. De a sebesség, manőverező képesség sem kerül szóba, mert abban az oroszok jók.
4. Véletlenül sem igaz, hogy "az orosz harci helikopterek mostanság kezdenek alkalmassá váni éjszakai bevetésre" Konkrétan az említett orosz helikopterek közül a Ka-52-k nagyon is alkalmasak, a Mi-28-asokból az N változat alkalmas (nem véletlenül van a megjelölésében az N és nem véletlenül hívják Ночной охотник-nak, éjszakai vadásznak) a Mi-35-ösök is alkalmasak. A régebbi Mi-28 alapváltozat és a régi Mi-24-esek korlátozottak csak e téren. Azonban a Mi-28 alapváltozatból csak 2 db készült. Az oroszok a Mi-28N változatot tartják hadrendben.
Mellesleg még a Mi-esek régebbi változatai is alkalmasak korlátozottan éjszakai bevetésre. Két megoldás van rá. Az egyik hogy a személyzet kap éjjellátót. A másik a világító rakéta, ami ha éppen világít, akkor a Mi-24 lát, a nyugati műszereket meg vakítja.
5. "ráadásul még mindig csak 130mm-es a legnagyobb kaliberű/átmérőjű ATGM-jük"
Nem gondolkoztál még el rajta, hogy miért? Mi technikai nehézség van ma, vagy akár mi technikai nehézség volt a 70-es években abban, hogy nagyobb átmérővel gyártsanak egy páncélelhárító rakétát? Semmilyen. Van is az oroszoknak nagyobb átmérőjű rakétájuk nagyon régóta. Az igen sikeres Kornet. Mennyiből állna felgyógyítani helikopterre, ahogy felgyógyították a TOW, Spike, HOT, stb... rakétákat sok helikopter típusra? Semmiből. Mennyiből állna felgyógyítani a Krizantema lézeres rakéta változatát a tök ugyanolyan irányítású Vihr helyére? Semmiből. Miért nem teszik? Mert elégnek tartják a 130 mm-esek átütő képességét.
Akár az Ataka, akár a Vihr, de még a régi Sturm-C (9M114M) is átüti bármelyik nyugati harckocsi testpáncélzatát minden irányból és a tornyot oldalról és hátulról, valamint ha meredeken csap rá a helikopter akkor felülről. Amit nem tudnak átütni a neten keringő adatok szerint, az legmodernebb nyugati harckocsi típusváltozatoknál a torony páncélzata elölről. De még ez is csak feltételezés, mert a páncélvédettségi adatok titkosak. Még harckocsi-harckocsi elleni harcban is igaz, hogy bár az egyes felületek közül relatív a torony elölről kapja a legtöbb találatot, de az összes találatból legvalószínűbb, de ez kicsit kevesebb, mint 50 %-ot képvisel a tapasztalatok és próbák alapján. Azonban a helikopter-harckocsi harc elég egyoldalú. A harckocsi nem tud sokat tenni a helikopter ellen, a helikopter pedig annyival mozgékonyabb, hogy messze nem szükséges szemből indítania. A helikopterről érkező találatok nagy többségében átüthető felületet érnek. Viszont van előnye a 130 mm-es átmérőnek. Az orosz rakéták égésvégi sebessége is bőven nagyobb, mint a nyugati páncélelhárító rakétáké és a nagyobb kiégéskori keresztmetszeti terhelés miatt kevésbé lassulnak. Sokkal rövidebb idő alatt érnek célba. Kevesebb ideig van veszélyben a helikopter és kevesebb az idő az ellentevékenységre is. Biztosabb a találat.
</blockquote>
Hagyjál már ezzela hülyeséggel.
Az Oroszok megint szuperhatalom akarnak lenni, akkor pedig az USA-val kell összehasonlítani őket.
Arról volt szó, hogy ez az új Mi-28MN tud-e annyit, mint az Apache tudott az első öböl-háború alatt.
Ugye vannak dolgok, ahol az oroszok önerőben még mindig csak ott tartanak, ahol a jenkik 20 éve voltak.
Eleve le voltak maradva már 90-ben, és utána volt nekik egy 15-20 éves szünet, amikor csak takaréklángon ment a fejlesztés és a beszerzés is.
A T90MS még mindig egy hatvanas évek eleji koncepció kimaxolása, ami nem tudta kiküszöbölni a konstrukció legnagyobb hiányosságát (a torony alatti töltőgép).
Tudtommal a Mi-28 gépágyújának lőszerjavadalmazása jócskán elmarad az Apache-étól (250 lőszer vs 1200(!!!) lőszer.
Tudtommal pl. a Mi35-ösök francia elektronikával váltak alkalmassá éjszakai harcra.
A Kornet és a Krizanthema is földi indítású.
Nem tudom miért nem teszik, erre írtam, hogy nem értem.
Ahhoz, hogy a helikopter oldalról támadhasson meg egy harckocsicsoportot, mélységben el kell repülnie annak vonaláig, amii nemcsak időigényes, hanem sokkal jobban kiteszi a helikoptert az ellenséges légvédelem tüzének.
A legideálisabb az lenne, ha szemből, max hatótávról indítaná a rakétákat, mert így veszélyezteti legkevésbé saját magát.
Az önrávezetős rakétáknál még kevesebb ideig van veszélyben a helikopter.