Meg sem próbálok elmenni a hajtóműveken nonyolultabb mint a gépek.
MiG-1.44 / MiG 1.44 Flatpack / MFI (Mikojan-Gurjevics)
- Téma indítója Terminator
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Meg sem próbálok elmenni a hajtóműveken nonyolultabb mint a gépek.
AL-41 nincs. AL-41F van a MiG 1.44-ben és ez egy harminc éves konstrukció. Fizikailag is jóval nagyobb, mint az AL-31F, mérete kb az F135-össel azonos, változtatható kétáramúsággal.
Pár példány készült belőle. Gyártmánykódja 20-as.
Az AL-41F-1Sz a Szu-35Sz hajtóműve, jelölése 117Sz. Az Sz a szériára utal. A Szu-27-esek AL-31F-jének, vagy mégpontosabban, a Szu-30MKI AL-31FP-jének közvetlen továbbfejlesztése. Az AL-31F 905mm-es belépő keresztmetszetét 932mm-re növelték, nagyobb átmérőjű kisnyomású fokozat több levegőt mozgat meg. A turbinát az AL-41F-nél kifejlesztett megoldásokkal fejlesztették tovább. A tolóerő így 2 tonnával nőtt forszázson, amiből a maximál rezsimre jutó növekmény 1 tonna. Az alkalmazott technológiák miatt (és mert az AL-41F nem került szériagyártásba, így jelölése felszabadult) kapta meg az AL-41F-1Sz-t ahol az -1Sz utótag utal az AL-41F első módosulatára (nyugaton ezt hívják derivative-nak, lásd GE F101DFE. Derivative Fighter Engine, ami az F101-esből, a B-1B hajtóművéből származott, attól azomban mind méretben, mind teljesítményben és karakterisztikában eltért. Ezt nevezték át a széria megkezdésekor F110-nek), az Sz pedig a szériapéldányra utal.
A PAK-FA program elején már látszott, hogy dedikált hajtómű az nem lesz kész időre, így már a prototípus építésekor eldölt, hogy a 2008-óta berepülés alatt álló vadonat új Szu-35BM hajtóművére támaszkodik a projekt. A 117-es hajtómű repülési próbái kb 2002-óta folytak, majd 2008-tól kapta meg a 117Sz gyártmánykódot és 2010-től az AL-41F-1Sz típusjelölést. Ekkortól vált ismertté, hogy a PAK-FA T-50 hajtóműve a 117A lesz, ahol az "A" utótag utal a némiképp növelt tolóerőre (a tesztprogram nem igényelt élettartam kímélő korlátozásokat) és a kis mértékben módosított belépő keresztmetszetre, illetve vezérlésre. A T-50-esek FbW kontrollja ugyanis jobban beleszól a pillanatnyi tolóerő nagyságába, mint a Szu-35Sz-nél.
2010-ben dölt el az is, hogy a T-50-es hajtóműve a 30-as gyártmánykódú rendszer lesz majd valamikor 2013-tól, de legkésőbb 2015-től), ahol a számozás utal a 20-as hajtóműre, mint korábbi "5. generációs" eszközre és ahhoz képest tekinthető leszármazottnak.
Ennek némiképp ellentmond, hogy a méretével kapcsolatban szigorú kikötés volt, hogy a bekötési pontjai a 117A-val azonosnak kell lennie, tehát a belső kislakítástól függetlenül ezek a méretek a Szu-27-es AL-31F-jével azonosak. De a tolóerőt mégis jóval a 117A fölé tervezik, lényegében az egykori AL-41F (20-as) teljesítmény szintjére.
Aztán vagy így lesz, vagy nem.
A Szu-57-es jelenlegi méret és tömegadatai alapján már a 147kN-os 117A (illetve újabban, hivatalosan csak 117) is elegendő lenne, maximum statikus 160kN az, ami racionális. 170-180kN totál felesleges.
Ekkora tolóerővel nemhogy a légiharc, de a nehéz csapásmérő fegyverzettel is 1 feletti T/W értéket érne el a gép. Indokolatlan energiafelesleg.
Végezetül a jelölések ismétlődéséről:
A Szovjetúnióban és Oroszországban volt két külön Szu-7-es, 9-es, 11-es, 15-ös és még 35-ös is. Nincs új a nap alatt...
Pár példány készült belőle. Gyártmánykódja 20-as.
Az AL-41F-1Sz a Szu-35Sz hajtóműve, jelölése 117Sz. Az Sz a szériára utal. A Szu-27-esek AL-31F-jének, vagy mégpontosabban, a Szu-30MKI AL-31FP-jének közvetlen továbbfejlesztése. Az AL-31F 905mm-es belépő keresztmetszetét 932mm-re növelték, nagyobb átmérőjű kisnyomású fokozat több levegőt mozgat meg. A turbinát az AL-41F-nél kifejlesztett megoldásokkal fejlesztették tovább. A tolóerő így 2 tonnával nőtt forszázson, amiből a maximál rezsimre jutó növekmény 1 tonna. Az alkalmazott technológiák miatt (és mert az AL-41F nem került szériagyártásba, így jelölése felszabadult) kapta meg az AL-41F-1Sz-t ahol az -1Sz utótag utal az AL-41F első módosulatára (nyugaton ezt hívják derivative-nak, lásd GE F101DFE. Derivative Fighter Engine, ami az F101-esből, a B-1B hajtóművéből származott, attól azomban mind méretben, mind teljesítményben és karakterisztikában eltért. Ezt nevezték át a széria megkezdésekor F110-nek), az Sz pedig a szériapéldányra utal.
A PAK-FA program elején már látszott, hogy dedikált hajtómű az nem lesz kész időre, így már a prototípus építésekor eldölt, hogy a 2008-óta berepülés alatt álló vadonat új Szu-35BM hajtóművére támaszkodik a projekt. A 117-es hajtómű repülési próbái kb 2002-óta folytak, majd 2008-tól kapta meg a 117Sz gyártmánykódot és 2010-től az AL-41F-1Sz típusjelölést. Ekkortól vált ismertté, hogy a PAK-FA T-50 hajtóműve a 117A lesz, ahol az "A" utótag utal a némiképp növelt tolóerőre (a tesztprogram nem igényelt élettartam kímélő korlátozásokat) és a kis mértékben módosított belépő keresztmetszetre, illetve vezérlésre. A T-50-esek FbW kontrollja ugyanis jobban beleszól a pillanatnyi tolóerő nagyságába, mint a Szu-35Sz-nél.
2010-ben dölt el az is, hogy a T-50-es hajtóműve a 30-as gyártmánykódú rendszer lesz majd valamikor 2013-tól, de legkésőbb 2015-től), ahol a számozás utal a 20-as hajtóműre, mint korábbi "5. generációs" eszközre és ahhoz képest tekinthető leszármazottnak.
Ennek némiképp ellentmond, hogy a méretével kapcsolatban szigorú kikötés volt, hogy a bekötési pontjai a 117A-val azonosnak kell lennie, tehát a belső kislakítástól függetlenül ezek a méretek a Szu-27-es AL-31F-jével azonosak. De a tolóerőt mégis jóval a 117A fölé tervezik, lényegében az egykori AL-41F (20-as) teljesítmény szintjére.
Aztán vagy így lesz, vagy nem.
A Szu-57-es jelenlegi méret és tömegadatai alapján már a 147kN-os 117A (illetve újabban, hivatalosan csak 117) is elegendő lenne, maximum statikus 160kN az, ami racionális. 170-180kN totál felesleges.
Ekkora tolóerővel nemhogy a légiharc, de a nehéz csapásmérő fegyverzettel is 1 feletti T/W értéket érne el a gép. Indokolatlan energiafelesleg.
Végezetül a jelölések ismétlődéséről:
A Szovjetúnióban és Oroszországban volt két külön Szu-7-es, 9-es, 11-es, 15-ös és még 35-ös is. Nincs új a nap alatt...
. A turbinalapátok számának csökkentése ellenére sikerül megnövelni a kompresszor nyomását, emellett pedig a kompresszorba beáramló levegő hőmérséklete 12 százalékkal magasabb mint bármely másik hajtóműnél.
Ezt nem értem. Hol az összefüggés? A kompresszorba meg a külső levegő megy, nem?
Ezt nem értem. Hol az összefüggés? A kompresszorba meg a külső levegő megy, nem?
Elírás lesz. A kompresszorból távozó hőmérsékletről lehet csak szó ebben az összefüggésben.
MiG 1.44 valószínű tüzelőanyag tartáy struktúrája:
Nézzétek el nekem így 3 óra alvás után, de én ezt a gépet ráncfelvarrás után simán el tudom képzelni lehetséges PAK-DP jelöltként.
.Érdekesség, hogy az egyhajtóműves LFI vadászból a Szuhojnak is volt egy koncepciója, a Sz-37-es típusjelet elsőként megkapó "Szuhoj Gripen":
Sukhoi S-37 (Su-37) Multirole Canard Delta
A resolution was passed by the Communist Party in 1989 tasking Sukhoi with developing a conceptual design of a multirole fighter-bomber.The S-37 was a single engine canard delta (single and twin seat versions were studied) designed to replace the Su-7/-17, Su-25, MiG-21, MiG-23 and MiG-27...www.secretprojects.co.uk
Ez az Sz-37 nem összetévesztendő a Szu-47 Berkut eredeti típusjelével, ami ráadásul mint Sz-32 jelent meg először. Majd átnevezték Sz-37-re, végül, hogy valós harci típusként hivatkozhassanak rá, Szu-47-re.
Ahogy ezt az LFI-t hívták Szu-37-nek is, de azt meg a T-10M11 Szu-27M tizenegyedik, TVC fúvócsöves példánya kapta meg.
A Szuhoj LFI esetében a Jak-141-es R-79-es hajtóművével számoltak kezdetben, ami itt a 3BSN fúvócső elhagyásával már elvileg 180kN tolóerőt adott volna le, ami egy 9.31-es MiG-29K tolóereje lett volna CsR-el, egyetlen hajtóműből leadva. Ugyanezt a tolóerőt tudta az alternatívaként szóba jöhető Izdelije 20, vagyis az AL-41F, ami végül csak a MiG 1.44-be került beépítésre.
Érdekes adalék, hogy ha ez utóbbi megvalósul és az oroszok a MiG 1.44-et választják mellé, akkor a Szu-27 - MiG-29 Hi - Low mix pároshoz hasonlóan ismét két azonos aerodinamikai elrendezésű, de eltérő méretű típus uralta volna az orosz légierőt, csak épp fordított felállással.
Azonos hajtómű mellett a MiG adta volna a nagy kéthajtóműves, míg a Szuhoj a kis, egyhajtóműves deltaszárnyas, kacsaszárnyas harcászati típust a hadseregnek.
.
Tul azon, hogy a bemutatott MiG-1.44 mar kinezetre is egy generacioval elmaradottabbnak tunt, mint a parhuzamos amerikai programok, nem kizart, hogy valami komoly problema is lehetett vele, mert egyetlen 22 perces repules utan a gepet örökre elfelejtettek. Se kulföldi partnert (pl India) megprobalni bevonni, se tech.demokent hasznalni nem lehetett kesöbb.
Az inkább volt a Szuhoj lobbitevékenysége, mint műszaki probléma. Egy mérés - nem mérés, tehát egy tesztrepülés alapján végső ítéletet hozni, minden, csak nem szakmailag megalapozott. Bár, ha már itt tartunk, a pontosság kedvéért megjegyzem, az az egy állítólagos 22 percig tartó repülés legalább két felszállás volt minimum, mivel van egy téli és egy tavaszi felvétel is a repülésekről.
És olyat is olvastam, hogy a géppel nem kevesebb, mint 26 alkalommal repültek, tehát bőven van ellentmondás. Gondolom, ez utóbbit meg a MiG terjesztette.
.Az inkább volt a Szuhoj lobbitevékenysége, mint műszaki probléma. Egy mérés - nem mérés, tehát egy tesztrepülés alapján végső ítéletet hozni, minden, csak nem szakmailag megalapozott. Bár, ha már itt tartunk, a pontosság kedvéért megjegyzem, az az egy állítólagos 22 percig tartó repülés legalább két felszállás volt minimum, mivel van egy téli és egy tavaszi felvétel is a repülésekről.
És olyat is olvastam, hogy a géppel nem kevesebb, mint 26 alkalommal repültek, tehát bőven van ellentmondás. Gondolom, ez utóbbit meg a MiG terjesztette.
.
Igen itt is ( https://www.ruaviation.com/news/2013/12/30/2114/?h ) ket repulesröl irni, de akar egy, akar kettö, a lenyeg, hogy nagyon keveset repult.
A repulögep mereteböl adodott volna, hogy a Szuhoj lobbitevekenyseget latva a MiG megprobalja "MiG-31 utodtipus" vonalra attenni a projectet, es ezzel elkerulve az utközest a Szuhojjal.
.
Masreszt a MiG-1.44 semmifele 5. generacios kulsö jegyet nem mutat, kb a MiG-29 es a Szu-27/30 tovabbgondolasa, egy, mar a szuletesekor elmaradott koncepcionak tunik, Söt korai generacios Je-8 hangulat is jol erzödik rajta.
Lehet, hogy a MiG embereinek jobb mentseg a politikai alapu magyarazatba kapaszkodni, de ezen az 1.44-en pont ugyanaz az elmaradottsag erezhetö, mint amivel a szinten korabeli MiG-AT bukott el a Jak-130 mellett.
Ennyire nem húznám le. Belső fegyvertér, egzotikus szerkezeti anyagok, TVC, szupercirkálás, modern, komplex, magasan integrált avionika. Ebből a szempontból ez az orosz ötödik generáció.
Legfeljebb nem felelt volna meg az amerikai ATF tenderen, igaz nem is oda készült, viszont az USA az egy másik ország, másik kávéház.
A kínaiak viszont lehet, hogy megkapták a terveket... a J-20 azért ennek az 5. generációs továbbgondolásának is tekinthető, F-22 orr-résszel.
.
.
Haaat, az a komplex elektronika is, ha egyaltalan kesz volt a bemutataskor..... egy PESA radarral, az N014-gyel jött volna, szemben az F-22 AN/APG-77 radarjaval.
Orosz 5. generáció, nem ATF tender. Teljesen máshová tették a fókuszt. A MiG 1.44 ráadásul nem is egy 5.
generációs vadászgép volt, hanem egy 5. generációs tech demonstrátor, ami a fejlesztési programja legelején ki lett nyírva.
A megépült gép készültségi foka kb az YF-23-asokéval egyezett meg. Ebben a stációban a gépeknek még radarja se nagyon van. Az, hogy a tervezett radarnak volt egy típusjele, semmiféle alapot nem ad arra nézve, hogy vajon jó lett volna-e, vagy sem.
Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a MiG 1.44 szovjet-orosz 5. generációs harcászati repülő komplexum egy példányban megépült technológia demonstrátora valami igazán potens dolgot vetített előre.
Teljesen függetlenül attól, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években mi volt az amerikaiak saját elképzelése az ötödik generációról és mit tartottak ezidőtájt a szovjetek-oroszok "következő generációs" követelményeknek a maguk szempontjából, a saját aktuális generációjukhoz képest.
Ez a generációs besorolás az F-22-essel jött elő, talán az ATF tenderrrel, de nem előbb.
Előtte senkit se érdekeltek a különféle generációs besorolások.
És ezen túlmenőleg soha senki se a másik követelményéhez fejlesztette a sajátját.
Mást fogalmazott meg a francia, az angol, a német, az amerikai, a szovjet, a svéd, vagy akár a kínai.
A szovjetek az F-1x típusokkal egy időben felállított szempontrendszerüket a Front Légierő és a Honi Légvédelem várható kihívásaihoz hangolták, így természetes, hogy az amerikai típusok saját jellemzői ebben a képletben csak közvetve vannak jelen.
Hiszen megannyi más célpont ellen megannyi más kiadódó képesség merül fel megoldásként. És természetes, hogy ezen célpontok közül csak egy lesz az ellenfél harcászati vadászrepülőgépe, elfogó vadásza, kisérő vadásza, könnyű vadászgépe, vagy épp a harcászati, netán hadászati csapásmérő repülőgépe, felderítője, vagy robotrepülője.
Nos ugyanígy a szovjet-orosz ötödik generáció sem lesz azonos az amerikaival. A Raptor ellen neked nem egy Raptor-klónra van szükséged. Különösen, ha nem csak a Raptor ellen kell gépet fejlesztened.
Ezért értelmetlen az alapján lesújtó véleményt megfogalmazni egy amúgy ígéretes, de pénz hiányában lelőtt technológia demonstrátor programról, hogy milyen radar került a Raptorba és milyen radart szántak volna ebbe.
Ha az orosz azt mondja, hogy neki hamarabb megoldható egy olyan PESA radar kifejlesztése, ami megfelelően kiszolgálja a tervezett R-37-es rakétákat, melyekkel a szóba jöhető célpontok legnagyobb hányada megfelelő távolságról leküzdhető, akkor nem fog csak azért borítani mindent, hogy sokszoros költséggel fejest ugorhasson a kisebb hatótávú AESA technológiába.
Az AESA mostanra mindenben jobb, mint bármelyik PESA, de ez nem volt mindig így. 25-30 évvel ezelőtt a PESA nagyobb hatótávot jelentett, miközben az AESA radar az orosznak eleve nem is volt opció.
Az amerikai szeret és tud is szándékosan túlfejleszteni minden alrendszert-rendszert, mert ezzel is dominálni kívánja a fegyverpiacot és a fegyverkezési versenyt. A szovjetek ennek kétségbeesett lekövetésébe buktak bele, de az oroszok tanultak belőle, igaz pénz nélkül a legbölcsebb az ember.
De mint mindig, minden éremnek két oldala van.
Előtte senkit se érdekeltek a különféle generációs besorolások.
És ezen túlmenőleg soha senki se a másik követelményéhez fejlesztette a sajátját.
Mást fogalmazott meg a francia, az angol, a német, az amerikai, a szovjet, a svéd, vagy akár a kínai.
A szovjetek az F-1x típusokkal egy időben felállított szempontrendszerüket a Front Légierő és a Honi Légvédelem várható kihívásaihoz hangolták, így természetes, hogy az amerikai típusok saját jellemzői ebben a képletben csak közvetve vannak jelen.
Hiszen megannyi más célpont ellen megannyi más kiadódó képesség merül fel megoldásként. És természetes, hogy ezen célpontok közül csak egy lesz az ellenfél harcászati vadászrepülőgépe, elfogó vadásza, kisérő vadásza, könnyű vadászgépe, vagy épp a harcászati, netán hadászati csapásmérő repülőgépe, felderítője, vagy robotrepülője.
Nos ugyanígy a szovjet-orosz ötödik generáció sem lesz azonos az amerikaival. A Raptor ellen neked nem egy Raptor-klónra van szükséged. Különösen, ha nem csak a Raptor ellen kell gépet fejlesztened.
Ezért értelmetlen az alapján lesújtó véleményt megfogalmazni egy amúgy ígéretes, de pénz hiányában lelőtt technológia demonstrátor programról, hogy milyen radar került a Raptorba és milyen radart szántak volna ebbe.
Ha az orosz azt mondja, hogy neki hamarabb megoldható egy olyan PESA radar kifejlesztése, ami megfelelően kiszolgálja a tervezett R-37-es rakétákat, melyekkel a szóba jöhető célpontok legnagyobb hányada megfelelő távolságról leküzdhető, akkor nem fog csak azért borítani mindent, hogy sokszoros költséggel fejest ugorhasson a kisebb hatótávú AESA technológiába.
Az AESA mostanra mindenben jobb, mint bármelyik PESA, de ez nem volt mindig így. 25-30 évvel ezelőtt a PESA nagyobb hatótávot jelentett, miközben az AESA radar az orosznak eleve nem is volt opció.
Az amerikai szeret és tud is szándékosan túlfejleszteni minden alrendszert-rendszert, mert ezzel is dominálni kívánja a fegyverpiacot és a fegyverkezési versenyt. A szovjetek ennek kétségbeesett lekövetésébe buktak bele, de az oroszok tanultak belőle, igaz pénz nélkül a legbölcsebb az ember.
De mint mindig, minden éremnek két oldala van.