MiG-21 Fishbed (Mikojan-Gurjevics,Szovjetunió) / J-7 , F-7 (Csengdu, Kína)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
RoAF
Ez nem korhű, a felségjelzés még lehet, mert 1984-ben ismét bevezették a kokárdát, de a Forțele Aeriene Române felirat aligha. Ez a Román Légierő Múzeumában lehet Otopeniben (a háttér alapján).
Bár @kelepisti blogja alapján ez a gép legalábbis 5 éve nem volt ott. A 711-es és a 714-es vannak ott... akkor nem tudom. A román F-13-asok elvileg 1976-ban lettek kivonva, de hivatalosan csak 1993-ban törölték őket az állományból, akkor lehet a rendszerváltás után kipingálták?
Ha már szóba került az F-13... nekem határozottan tetszik a kínai leszármazottja és tuningja, az F-7PG vagy bangladeshi verziója, az F-7BGI.
Azért kíváncsi lennék, a megváltozott geometriájú szárny, az orrsegéd szárny, az erősebb hajtómű mit eredményezett.
Azért kíváncsi lennék, a megváltozott geometriájú szárny, az orrsegéd szárny, az erősebb hajtómű mit eredményezett.
Ha már szóba került az F-13... nekem határozottan tetszik a kínai leszármazottja és tuningja, az F-7PG vagy bangladeshi verziója, az F-7BGI.
Azért kíváncsi lennék, a megváltozott geometriájú szárny, az orrsegéd szárny, az erősebb hajtómű mit eredményezett.
Ez a szárny érdekesen mutatott volna a magyar biszeken, de nem akarom nagyon borzolni a kedélyeket.
Ez a szárny érdekesen mutatott volna a magyar biszeken, de nem akarom nagyon borzolni a kedélyeket.
Inkább az, ha az F-7PG/BGI-be berakták volna az R-25-ös hajtóművet... az lehetett volna a szegény ember F-16-osa. Pláne WEP üzemmódon. Mondjuk rohadt gyorsan kifogyott volna a nafta. De simán meghaladta volna az 1:1 tolóerő-tömeg arányt.
A MiG-21-es típuscsalád minden egyes változatának minden egyes részlete az olcsóságról, pontosabban a lehető legolcsóbb megoldásról szólt.Ez a szárny érdekesen mutatott volna a magyar biszeken, de nem akarom nagyon borzolni a kedélyeket.
Az, hogy a 21-esek kis "csutka" szárnyaira miért nem tett a szovjet legalább egy lehajtható belépőélet, mint a kortárs F-104-esen, nemhogy egy komolyabb orrsegédszárnyat, az azért volt, mert ez így volt a legolcsóbb.
Mármint lehetőleg nem eltérni utólag az eredeti szárnykialakítástól.
Mert a MiG-21-es szárnyának egyik alapvetése, hogy a csűrők mozgató tolórudazata a belépőél mögött közvetlenül fut végig, amit onnan elpakolni nem lett volna olcsó.
A hasonló megoldású Szu-15-ösön ezt az evolúció során átalakították, mert annál a gépnél nem a jóárasított kivitel volt a fontos.
Igaz, még ott sem volt mechanizált a belépőél, de a kínaiak ezen a téren is újítottak.
A pakik a saját F-7PG-it alapvetően így hívták. És ugye nekik volt is összehasonlítási alap a 16A/B végett. Ne feledjük, mellé kaptak potens infravörös rakétákat, HUD-t, jó kilátást biztosító kabin, RWR, stb.
Még az MG verzió tesztelésekor ezeket az észrevételeket tették:
The sight of the auto-manoeuvring flaps at work reminded the pilots of the F-16’s computer-controlled leading edge devices. Packaging the servo motors and actuators within the thin leading edge without the tell-tale bulges has certainly been a marvel of engineering at Chengdu Aircraft Corporation (CAC).
It was a most pleasant surprise to note that the turn rates were nearer to the F-16 at medium to high altitudes and, were exactly as advertised. A 33% improvement over the F-7P at 5,000’ AMSL, 50% at 10,000’ and 66% at 20,000 would certainly call for an end to the “supersonic sports plane” sobriquet that dogged its forerunners.
Erről nekem eszembe jut a MiG-23MLD-nél kifejlesztett automatikusan mozgó lehajtható belépőél (ezt nevezi az angolszász szakirodalom maneuvering flaps-nak és semmiképp sem keverendő az orrsegédszárnnyal, mert az teljesen más), amit - mint utóbb megtudtam, tévesen - az MLD egyik nagy előnyének könyveltek el.
Nos, ahogy az néha lenni szokott, a hír igaz, csak nem Moszkvában... azaz a MiG-23MLD esetében valóban kifejlesztették a 33 fokos szárnyhelyzetben a pillanatnyi állásszög függvényében automatikusan kitérő belépőél rendszert, ami a számítások szerint így, ebben a kombinációban számottevően javította volna a fordulékonyságot a 45 fokos "műrepülő" szárnyhelyzetnél nem automatikusan, hanem fixen kitérő belépőélhez képest...
...csak az soha nem működött megfelelően, mert rendre elmaradt a reakcióképessége a pillanatnyilag megfelelő kitérítési mértékhez képest.
Azaz, volt, amikor jól eltalálta a szöget és volt, amikor nem, ezért azt deaktiválták.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy 1984 körül a szovjet MLD-ken az R-35-300-as hajtóműveken élettartam takarékossági okokból gázhőt is redukáltak, akkor lehet fogalmunk róla, hogy vajon mit tudhatott az a korai, még korlátozások nélküli MLD, amin ez a rendszer épp jól dolgozott.
Ne feledjük, hogy anno az F-16A gépeken az egyik nagy "truváj" az automatikus, számítógép vezérléses belépőélvezérlés, a statikusan instabil kialakítás és az 1:1-es tolóerő/tömeg arány, illetve a korszakosan alacsonynak mondható felületi terhelés mellett.
Ezek után, ilyen szemüvegen keresztül érdemes nézni ezt a kínai MiG-21-es klónt, mert ez egy tényleg ügyes továbbfejlesztés.
Csak azt nem értem, hogy a Bis, amely amúgy is 4x annyiba került, mint az MF, miért nem tartalmazta a kitéríthető orr-részt?
Ha már annyival többe kerül, ezt igazán megvalósíthatták volna.
Hangsúlyozom: Nem értek hozzá.
Ahogy én képzelem.
A szovjetek nagyon hittek a nagy tolóerőben, a kiváló gyorsulásban, a magas maximális sebességben, egyáltalán a kiváló szuperszonikus tulajdonságokban.
(Szerintem a MiG-25-ben sem a 3 Mach volt a nagy kunszt, mi ellen kellett volna, az ellen a pár SR-71 ellen?
Mégis tömegesen gyártották, s nemcsak a speciális változatokat. hanem azért - mondom szerintem - mert 2, de talán 2,5 Mach sebességnél is vígan és fáradhatatlanul tempózott 4 rakétával gyakorlatilag a saját szubszonikus hatótávján, nemhogy a más gépek szuperszonikusán...persze ezt úgy is le lehet fordítani, hogy a szubszonikus hatótávja volt gyenge, de a lényegen nem változtat)
A szovjetek akkor döbbentek le (régi HT cikk), amikor a Vietnámból megszerzett F-5-söket volt szerencséjük kipróbálni, illetve repülni ellenük gyakorló légi harcokat MiG-21-el.
Papírformát vártak, hiszen az F-5 autóskártya paraméterei ezt sugallták nekik.
Jött a döbbenet, na de majd a 23-as!
S azok is gyakorlatilag leszerepeltek a manőverező légi harc sebességeknél mozgékony, nagy repülési idejű F-5 ellen.
Nem véletlen, hogy a MiG-29-nél már ott volt az F-5-öshöz hasonló automatikusan lehajló belépőél...
Amennyiben rosszul tudom, akkor elnézést kérek.
Barátod a Wikipédia:Ha már szóba került az F-13... nekem határozottan tetszik a kínai leszármazottja és tuningja, az F-7PG vagy bangladeshi verziója, az F-7BGI.
Azért kíváncsi lennék, a megváltozott geometriájú szárny, az orrsegéd szárny, az erősebb hajtómű mit eredményezett.
Chengdu J-7 - Wikipedia
Amit én kiemelnék:
"One of the major flaws was with the hydraulic systems, which grounded up to 70% of some squadron's aircraft until upgrades were made. Another major modification was to the fuel storage, increasing the aircraft's stability. The MiG-21 carries most of its fuel in the forward fuselage, causing the center of gravity to shift and become unstable after about 45 minutes of operation. The J-7 has redesigned fuel tanks and significantly larger drop tanks in order to maintain a more stable center of gravity, and therefore better Longitudinal static stability."
A szovjetek ezt a stabilitási problémát nem tudták megoldani.
Vajon a hidraulika problémát sikerült-e, erről tud-e vki vmit?
Mert sokkal drágább lett volna és a plusz kifejlesztéshez nem lett volna se pénz se idő a 23-as család mellett.
"2, de talán 2,5 Mach sebességnél is vígan és fáradhatatlanul tempózott 4 rakétával gyakorlatilag a saját szubszonikus hatótávján, nemhogy a más gépek szuperszonikusán...persze ezt úgy is le lehet fordítani, hogy a szubszonikus hatótávja volt gyenge, de a lényegen nem változtat)"
Nem vagyok egy repülőmérnök. De ez nagyon logikátlannak tűnik. @Allesmor Obranna ?
Mellékesen az MB féle anyag.
Miért tűnik logikátlannak?
A hatvanas évek Mach 2.5 - 3 tartományra optimalizált típusainak szubszonikus hatótávja sokkal rosszabb volt, mint a szuperszonikus.
Ez most azt jelenti, hogy egy hatótáv-közrli reptérre áttelepüléskor szuperszónikusan kellett repülnie, mert szubszónikusan nem ért volna oda kerozinhiány miatt?