Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A futószárhoz képest csuklósan felszerelt egység (kerék+lengéscsillapító+zsámoly) nyitott helyzetű pozícióját a futószár hátsó részére felszerelt himba+rúd+csuklós himba határozza meg (a pontos pozíciót a rúd menetes végével lehet beszabályozni). Az egész szerkezet széttörését a szilárdsági méretezés meg a pilóta által végrehajtott jól kilebegtetett, finom leszállás akadályozza meg. Ha túl keményen vágják a gépet a betonhoz, akkor bizonyos határon túl a futószár valamelyik bekötése törni fog, mert minden repülőgép elsőszámú méretezett törési pontjai a futószárak és azok bekötései: magyarán először inkább ezek törjenek - és fogyasszon el a túl nagy süllyedési energiából minél többet - mint törjön a törzs ahol a személyzet és tüzelőanyag egy része van, vagy inkább a futómű vesszen, minthogy mindent pusztítva maga körül kiszakadjon a nehéz hajtómű!!
Ez a futószár külső végén lévő csukló elölnézetből, ahol az ide bekötött zsámoly (a kerékkel és lengéscsillapítóval együtt) behúzás közben aláfordul a futószárnak. Egyértelmű hogy mozgó rész, mert ott az alján a zsírzószem a körülötte kikenődött barnás zsírral.A bekarikázott rész.Na ott milyen megoldást találtak ki?
Ezt én sem értettem.
Mert erre volt példa, a B-29-es egyedi szivarozáshoz szükséges hamutartója miatt, amit a pilótája tette bele.
Ez szintén valami félreértés lehet. A MiG-21 nem tudom, hogy melyik változatánál (összes?) a teljes utánégetés és adott sebesség és magasságviszonyoknál (?) a gázkar mögött egy fémtüske emelkedett ki, ami megakadályozta a maximálgáz alá állítást és így is nyíltak a pompázsredőnyök vagy mi volt a nevük. Fater mesélt róla még régen. Az akkori hajómű és szívócsatorna tervezés nagy sebességen ennyit tudott.z meg milyen hülye egy legenda. Olyan erős lett volna a hajtóműve, hogyha maximális sebességnél visszavette a gázt a pilóta, a hajtómű kitörte a bekötési csomópontjait? Egy gázturbinás sugárhajtómű? Miért???
A MiG-21 összes változatánál így volt, csak nem fémtüske, hanem egy elekromágnessel működtetett kis himba volt, ami Mach 1,5 fölött megakadályozta a gázkar MAX FORD üzemmód alá húzását. Ilyen sebességnél ha hirtelen lecsökkentik a tolóerőt (utánégetést kikapcsolják), a gép még egy ideig megy lendületből mint a golyó, tehát a sebességből adódóan a gép lelassulása előtt még túl sok levegő kerül a levegőcsatornába. A csökkentett teljesítményű hajtómű ilyenkor fojtásként működik a levegőcsatornában, és ez könnyen szívócsatorna és/vagy hajtómű-pompázshoz (instabil üzemmódhoz) vezethet. Ezért nem engedik, hogy a gázt MAX FORD aláhúzzák, és nyílnak a gép orrán kétoldalt lévő pompázsgátló redőnyök is, hogy a fölösleges levegőből minél többet ki tudjanak engedni.
Sehogy. Csak így alakulnak át egyes elmondások népmesévé.
A variaszárny tette lehetetlenné a MiG-23 számára a sok függesztési pontot és alapvető kialakítása. Az F-14-nél, ha a hajtómű közötti nagy tér nem lenne, akkor annak is nyápic lenne a terhelése. Aztán a Szu-27 is átvette ezt a kialakítást és még AG fegyverzetet is tud vinni ott. Érdekes, hogy a MiG-29-nél csak pótos van. Bár amilyen hatósugara van a 9.12-nek pótos nélkül érthető, hogy fegyverrel ott nem számoltak.
Ezt a feleakkora kijelentés nem tudom értelmezni, mert a gépeknél a tömegük az alapvető adat. Azt kell gyorsítani, azt kell fordulóban mozgatni, azt kell emelni. Azt, hogy egyéb vezérelvek mentén milyen kinézetet érnek el, az más kérdés. Szerintem.
Az se sokat számított. Az én tudomásom szerint utálták és alig használták.
A nagy sebesség hajszolása és az egyhajtóműves kialakítás nagyon lekorlátozta a terhelést. A Mirage F.1 hasonló méretű, de üresen alig 7 tonnás gép, de az, hogy nem variaszárnyas az kb. +1 függesztési pontott jelentett oldalanként. A MiG-23MLD 10 tonnás madár ahhoz képest.
Ez azért fájt. Főleg tőled. Az F-4E egy 13 tonnás multirole vadászgép, a Tu-22M meg soha nem volt vadászgép. És nem 30% / 3 tonna az üres tömeg eltérés, hanem totál más. Egy 58 tonnás gépről van szó.
Mármint a hidegháború alatt.
Nem célszerű, de mit tehet az ember, ha ők a kortárs gépek? Csak ezért néztem. Bár bevallom nem is rémlik már, hogy a beszélgetés folyama hogyan terelődött erre, de érdekes.
Nem célszerű, de mit tehet az ember, ha ők a kortárs gépek? Csak ezért néztem. Bár bevallom nem is rémlik már, hogy a beszélgetés folyama hogyan terelődött erre, de érdekes.
Meg ezért tettem mellé még a Mirage F.1 és az F-16-ost is. Mert a MiG-23 az valahol e kettő közé és közelébe esik.
A Mirage F.1 az 3. gen gép, az F-16 meg már a 4. generáció erejét mutatja. Abból a szempontból célszerű, hogy mutassuk az eltérő megközelítés eredményét, nem péniszméregetés céljából. Annak nincs értelme.
Esetleg az F-105-tel lehetne még összemérni. Csak az meg 12 tonnás már, nem vadászgép volt, hanem dedikált csapásmérő, viszont a hajtóműve még orosz szemmel is elavult volt már a '70-es években. De méretre kb. ugyanaz a gép. Lásd eltérő megközelítés eredménye. Kalapáccsal kalapálni és nem fűrészelni kell.
Viszont pont emiatt nem értettem soha, hogy mi a búbánatos fenének erőlködtek a MiG-23BN és MiG-27-tel...? Egy arra elve nem alkalmas alapon mit kell erőlködni? Kb. csak PGM rakétával volt értelme a gépen, de mint buta bombás támadó...? Úgy, hogy komolytalan mennyiséget visz nagy plusz légellenállással? 2-4 db AGM esetén piszok gyors low level csapásmérő, amit igen nehéz elcsípni és még MANPAD zónán kívül üzemel. Arra még csak-csak jó.
De bombázó csapásmérőnek erőltetni az én szememben kb. annyira volt értelmes húzás, mint A-6-ból vadászgépet csinálni... Na jó, picivel több. De erős lobbiszagot érzek a MiG részéről itt.
OFF
Bár az érdekes kérdés, hogy az A-6 hatótávolságával és fogyasztásával milyen BARCAP-elhető AIM-54 platforom jöhetett volna ki. Persze célhardver, nem többfeladatos, de az erőlködés nélkül vitt volna 6 db AIM-54-et és őrjáratozik vele 1,5 órát utántöltés nélkül is 400 km-re...
A bukott Missileer is valami ilyesmi volt nem kellett.
ON
A durva az, hogy még a totál nyápic F-5 is papíron elvitt 2xAIM-9-et a törővégen, és még volt CL és 2-2 db szárnyfüggesztés, amire mehetett fel 500, 750 kg vagy akár 1000 kg-os bomba is, de ez utóbbiból már csak kettő.. Ez egy 4,5 tonnás gép.
Ami azért durva, mert ez kicsit olyan, mint a urán és Pu atomfegyver, amikor Trinity site-on elpukkant az első Pu alapú szerkezet. Már azelőtt elavult lett így nézve a variaszárny, hogy a harcteret elérte volna egyhajtóműves variaszárnyas gép.
Én is így látom.
Az F-14 már a lifting body gyermeke volt a MiG-23 meg nem és titán nélkül. A távolabb kerülés mellékhatása volt, hogy a nagyobb centroplán miatt minden fegyverfüggesztő és a pótosok is fix függesztőn voltak, a a 23-nál meg a szárnypótos is kiszorult úgy, hogy marad a fix szárnyállás... Ez részben az egyhajtóművesség off design következménye. Karcsú törzs, nincs hely függesztőnek. A futó és az R-23 is alig fért el.
És a legsúlyosabb, hogy manuálisan kellett állítani a szárnyat. Ez az F-111-en oké, nem vadászgép, de egy dogfigra kényszerített vadásznál komoly gond.
Az biztos.
