Az Üzbég Légierő MiG-29-esei:
A kilencvenes évek elején, öt szovjet közép-ázsiai tagköztársaság önállósodása során, Üzbegisztán örökölte a volt Szovjet Közép-Ázsiai Katonai Körzet repülőtechnikájának krémjét! Szuhoj 17, 24, 25-ös támadó gépek mellett, nem csak új MiG-29-es 9.13-asokat, hanem vadonatúj Szu-27P vadászrepülőgépek is! Nem is beszélve a taskeni repülőgépgyárról, vagy a MiG és Szuhoj típusok ipari hátterét biztosító 355-es számú repülőgép karbantartó üzemről. (Ez utóbbi, mint nálunk a tököli Pestvidéki gépgyár volt.)
A rossz hír viszont, hogy ezek üzemeltetéséhez se pénze, se személyzete nem volt Üzbegisztánnak a kilencvenes években. Ráadásul, Oroszország ezen közép-ázsiai országok függetlenedését, csak formalitásnak tekintette. Az Üzbég Légierő 1992-es megalakulása után is orosz személyzettel, kvázi az Orosz Légierő kitelepült egységeként működtek az üzbég repülőalakulatok.
Fotó: Üzbegisztán papíron 39 db MiG-29-est örökölt a helyi szovjet 115. Gárda ezredtől. Hogy az oroszok továbbra is mennyire sajátjuknak érezték az üzbég gépeket, arra jó példa hogy 1993-ben két 9.13-ast kiemeltek a flottából, hogy Bajkonurban műrepüljenek velük. Majd a gépeket elfelejtették visszaadni és átkerültek az M. M. Gromov Repüléskutató Intézetbe. A képen látható piros 08-as volt ez egyike a Bajkonurban repülő "kiemelt üzbég" gépnek, amely egyébként pár hónap múlva résztvevője volt, az angliai Farnboroughban összeütköző két orosz MiG-29-es balesetének, már sárga-kék színre festve!
Hogy az Oroszok mennyire sajátnak tekintettek ott mindent, az abból is látszik, hogy Üzbegisztán önállósodása után másfél évvel, sőt az önálló üzbég Légierő megalakulása után, szállítottak a térségbe egy komplett ezrednyi, gyári új Szu-27P elfogó vadászrepülőgépet!!! Persze az üzemeltetésre az oroszoknak se volt pénze a kilencvenes években, ezért csak ímmel-ámmal folyt repülés „imitáció”-ja Szu-17, Szu-25, MiG-29-es, Szu-27-es és L-39-es típusokon, mondván képzik az üzbég személyzetet. Ennek az állapotnak a kilencvenes évek végei orosz gazdasági válság vetett végett, miután az oroszoknak a személyzet helyben állomásoztatására sem maradt pénze.
Az oroszokat, hamarosan az amerikaiak (NATO) váltotta, miután Afganisztán megszállása után, logisztikai bázist rendeztek be Karshi/Khanabad repülőterén, ahova az üzbég Légierő harci repülőgépei voltak összevonva. Ez megnehezítette a repülőképzés folytatását, bár ez eddig is csak papíron létezett. Nem utolsó sorban, mert az örökölt üzbég gépek, köztük a MiG-29-esek naptári üzemideje addigra már lejárt.
Fotó: Az USAF (NATO) 2001-től közel hétezer főt állomásoztatott a Karshi/Khanabad repülőterén. Ekkoriban az üzbégek, a nagyobb hatótávolságú Szu-24MR felderítő és Szu-27P elfogó gépeket favorizálták. Bár a gyakorlatban ezekkel sem repültek, inkább csak tologatták azokat gurulóutakon. (Az üzbég Szu-27-esek, átlagosan mindössze 200 repült órával mentek nyugdíjba!)
Ebben az időben az üzbég MiG-29-esek lekonzerválva várták jobb sorsukat, a Karshi/Khanabad repülőtér keleti sarkában. Majd 2005-ben – vélhetően orosz nyomásra – az üzbég fél, kiutasította az amerikaiakat a repülőteréről! Ezek után Oroszország igyekezett befolyását visszaszerezni, aminek egyik „baráti” lépése az volt, hogy 2007-ben öt üzbég vadászgépet
Fotó: A 2007 után Oroszországban elsőként nagyjavított két üzbég 9.13-as, ritka terepszínükkel.
Ezzel a négy MiG-29-essel kezdődött újra (indult el először komolyan) a kiképzés MiG-29-esekre Üzbegisztánban a kétezres évek végén! Érdekes módon a korábbi favorit Szu-27-es típust nem erőltették. Az egyetlen nagyjavított példányt nem követte több, a tízes évek elejére végleg félreállították azokat. Míg a MiG-29-esből egy teljes század felállítását tervezték, ezért 2017-től
Fotó: A belorusz nagyjavítás után kapta a 12 üzbég MiG-29-es, ezt a szürke színt. Várhatóan még legalább a húszas évek végéig láthatjuk, a nemrég nagy javított üzbég MiG-29-eseket repülni. Bár sajnos 2021. augusztusában egy lezuhant, mikor az Afganisztánból menekülő három A-29-es Super Tucano gépet elfogó két üzbég MiG-29-es közül az egyik, egy afgán Tucano-va ütközött. A pilóták katapultáltak és túlélték.
A kilencvenes évek elején, öt szovjet közép-ázsiai tagköztársaság önállósodása során, Üzbegisztán örökölte a volt Szovjet Közép-Ázsiai Katonai Körzet repülőtechnikájának krémjét! Szuhoj 17, 24, 25-ös támadó gépek mellett, nem csak új MiG-29-es 9.13-asokat, hanem vadonatúj Szu-27P vadászrepülőgépek is! Nem is beszélve a taskeni repülőgépgyárról, vagy a MiG és Szuhoj típusok ipari hátterét biztosító 355-es számú repülőgép karbantartó üzemről. (Ez utóbbi, mint nálunk a tököli Pestvidéki gépgyár volt.)
A rossz hír viszont, hogy ezek üzemeltetéséhez se pénze, se személyzete nem volt Üzbegisztánnak a kilencvenes években. Ráadásul, Oroszország ezen közép-ázsiai országok függetlenedését, csak formalitásnak tekintette. Az Üzbég Légierő 1992-es megalakulása után is orosz személyzettel, kvázi az Orosz Légierő kitelepült egységeként működtek az üzbég repülőalakulatok.
Fotó: Üzbegisztán papíron 39 db MiG-29-est örökölt a helyi szovjet 115. Gárda ezredtől. Hogy az oroszok továbbra is mennyire sajátjuknak érezték az üzbég gépeket, arra jó példa hogy 1993-ben két 9.13-ast kiemeltek a flottából, hogy Bajkonurban műrepüljenek velük. Majd a gépeket elfelejtették visszaadni és átkerültek az M. M. Gromov Repüléskutató Intézetbe. A képen látható piros 08-as volt ez egyike a Bajkonurban repülő "kiemelt üzbég" gépnek, amely egyébként pár hónap múlva résztvevője volt, az angliai Farnboroughban összeütköző két orosz MiG-29-es balesetének, már sárga-kék színre festve!
Hogy az Oroszok mennyire sajátnak tekintettek ott mindent, az abból is látszik, hogy Üzbegisztán önállósodása után másfél évvel, sőt az önálló üzbég Légierő megalakulása után, szállítottak a térségbe egy komplett ezrednyi, gyári új Szu-27P elfogó vadászrepülőgépet!!! Persze az üzemeltetésre az oroszoknak se volt pénze a kilencvenes években, ezért csak ímmel-ámmal folyt repülés „imitáció”-ja Szu-17, Szu-25, MiG-29-es, Szu-27-es és L-39-es típusokon, mondván képzik az üzbég személyzetet. Ennek az állapotnak a kilencvenes évek végei orosz gazdasági válság vetett végett, miután az oroszoknak a személyzet helyben állomásoztatására sem maradt pénze.
Az oroszokat, hamarosan az amerikaiak (NATO) váltotta, miután Afganisztán megszállása után, logisztikai bázist rendeztek be Karshi/Khanabad repülőterén, ahova az üzbég Légierő harci repülőgépei voltak összevonva. Ez megnehezítette a repülőképzés folytatását, bár ez eddig is csak papíron létezett. Nem utolsó sorban, mert az örökölt üzbég gépek, köztük a MiG-29-esek naptári üzemideje addigra már lejárt.
Fotó: Az USAF (NATO) 2001-től közel hétezer főt állomásoztatott a Karshi/Khanabad repülőterén. Ekkoriban az üzbégek, a nagyobb hatótávolságú Szu-24MR felderítő és Szu-27P elfogó gépeket favorizálták. Bár a gyakorlatban ezekkel sem repültek, inkább csak tologatták azokat gurulóutakon. (Az üzbég Szu-27-esek, átlagosan mindössze 200 repült órával mentek nyugdíjba!)
Ebben az időben az üzbég MiG-29-esek lekonzerválva várták jobb sorsukat, a Karshi/Khanabad repülőtér keleti sarkában. Majd 2005-ben – vélhetően orosz nyomásra – az üzbég fél, kiutasította az amerikaiakat a repülőteréről! Ezek után Oroszország igyekezett befolyását visszaszerezni, aminek egyik „baráti” lépése az volt, hogy 2007-ben öt üzbég vadászgépet
- egy Szu-27P
- két MiG-29 9.13-as harci
- és szintén két MiG-29UB
Fotó: A 2007 után Oroszországban elsőként nagyjavított két üzbég 9.13-as, ritka terepszínükkel.
Ezzel a négy MiG-29-essel kezdődött újra (indult el először komolyan) a kiképzés MiG-29-esekre Üzbegisztánban a kétezres évek végén! Érdekes módon a korábbi favorit Szu-27-es típust nem erőltették. Az egyetlen nagyjavított példányt nem követte több, a tízes évek elejére végleg félreállították azokat. Míg a MiG-29-esből egy teljes század felállítását tervezték, ezért 2017-től
- 10 darab 9.13-as
- és két UB-t
Fotó: A belorusz nagyjavítás után kapta a 12 üzbég MiG-29-es, ezt a szürke színt. Várhatóan még legalább a húszas évek végéig láthatjuk, a nemrég nagy javított üzbég MiG-29-eseket repülni. Bár sajnos 2021. augusztusában egy lezuhant, mikor az Afganisztánból menekülő három A-29-es Super Tucano gépet elfogó két üzbég MiG-29-es közül az egyik, egy afgán Tucano-va ütközött. A pilóták katapultáltak és túlélték.