Mohácsi csata (1526.08.29.)

[Hegylakó]

Érdekes dolog ez a fogjuk körbe a nehézlovasságot és majd úgy legyőzzük mert a várnai csatában a magyarok mindenféle tiltó parancsa meg könyörgése ellenére a francia lovagok úgy gondolták,hogy jó ötlet a janicsárokat frontálisan megtámadni(hát nem volt az csak a nagyképű faszok azt hitték,hogy ők értenek a hadviseléshez és az amúgy is lesajnált magyarok csak rossz műkedvelők).Az ett a vége a dolognak,hogy megtorpant a rohamuk de nem tudtak visszavonulni mert bekerítették őket a janicsárok.Ekkor a lovagok lóról szálltak és körbe állva védték magukat.Mire sikerült legyőzni őket állítólag olyan vérfürdőt rendeztek,hogy a janicsárságot haza kellett zavarni(igen győztes csata után az elitet) mert semmire nem voltak jók csak koloncnak.

Ühüm!
Az a francia lovag kontingens a Nikápoly mellett megvívott csatában volt még a XIV. század végén.
Úgy tudom a lovagok gyalogosan legyőzték a janicsárokat és utána úgy ahogy voltak gyalog nekiestek a szpáhiknak. Na azt benézték...
Azt a csatát amúgy a szerbek hátba támadása döntötte el... De ez a francia lovag harcmodortól már valóban független.

1396 szeptember 26, vagy 28 volt a pontos dátum. Magyar-francia-havasalföldi koalíciós erők ott voltak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nikápolyi_csata

 

[dudi]

Ühüm!
Az a francia lovag kontingens a Nikápoly mellett megvívott csatában volt még a XIV. század végén.
Úgy tudom a lovagok gyalogosan legyőzték a janicsárokat és utána úgy ahogy voltak gyalog nekiestek a szpáhiknak. Na azt benézték...
Azt a csatát amúgy a szerbek hátba támadása döntötte el... De ez a francia lovag harcmodortól már valóban független.

1396 szeptember 26, vagy 28 volt a pontos dátum. Magyar-francia-havasalföldi koalíciós erők ott voltak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nikápolyi_csata

Én nem így tudom!

A derék békaevőknek ott sem tudott parancsolni senk mondván ők lovagok és a lovagi erények nem teszik lehetővé azt,hogy ne ők támadjanak legelőször és különben is a magyar király (Zsigmond)magának akar minden dicsőséget...Na erre támadtak és el is veszett a csata...Nem mellesleg egy a kevés túlélő francia közül kerek perec leírta a visszaemlékezésében,hogy a lovagi virtus és a francia gőg okozta a csatavesztést,

 

[Hegylakó]

Én nem így tudom!

A derék békaevőknek ott sem tudott parancsolni senk mondván ők lovagok és a lovagi erények nem teszik lehetővé azt,hogy ne ők támadjanak legelőször és különben is a magyar király (Zsigmond)magának akar minden dicsőséget...Na erre támadtak és el is veszett a csata...Nem mellesleg egy a kevés túlélő francia közül kerek perec leírta a visszaemlékezésében,hogy a lovagi virtus és a francia gőg okozta a csatavesztést,

Nagyon sok verzió van Zsigmond hezitálás után a franciák után eredt és javában harcoltak, amikor megérkeztek a szerbek a törökök szövetségében.
Állítólag előzőleg a könnyűlovasok a francia vereség hírére megszöktek az oláhokkal együtt. Valójában több forrás is van.

A lényeg azonban az, hogy nem Várna, hanem Nikápoly.
És nem oktatás, csak kiegészítés.

Várnánál állítólag 400 fős testőrséggel rohamozott I. Ulászló, akik beékelődtek a Janicsárokba és a király fejét karóra is tűzték.
Nagyjából ezután szét is esett a hadrend.
De volt janicsár és lovag harc és oláh árulás itt is, mert a menekülés során irtották a menekülőket és Hunyadit is elfogták.

 

[dudi]

Nagyon sok verzió van Zsigmond hezitálás után a franciák után eredt és javában harcoltak, amikor megérkeztek a szerbek a törökök szövetségében.
Állítólag előzőleg a könnyűlovasok a francia vereség hírére megszöktek az oláhokkal együtt. Valójában több forrás is van.

A lényeg azonban az, hogy nem Várna, hanem Nikápoly.
És nem oktatás, csak kiegészítés.

Várnánál állítólag 400 fős testőrséggel rohamozott I. Ulászló, akik beékelődtek a Janicsárokba és a király fejét karóra is tűzték.
Nagyjából ezután szét is esett a hadrend.
De volt janicsár és lovag harc és oláh árulás itt is, mert a menekülés során irtották a menekülőket és Hunyadit is elfogták.

Éjszakára végszónak kijelenthetjük,hogy amikor összeálltunk a békaevőkkel az olyan volt mint mikor tátott szájjal beszalad valaki egy nagyon durva faszerdőbe...

 

[Schurrer]

Nagyon sok verzió van Zsigmond hezitálás után a franciák után eredt és javában harcoltak, amikor megérkeztek a szerbek a törökök szövetségében.
Állítólag előzőleg a könnyűlovasok a francia vereség hírére megszöktek az oláhokkal együtt. Valójában több forrás is van.

A lényeg azonban az, hogy nem Várna, hanem Nikápoly.
És nem oktatás, csak kiegészítés.

Várnánál állítólag 400 fős testőrséggel rohamozott I. Ulászló, akik beékelődtek a Janicsárokba és a király fejét karóra is tűzték.
Nagyjából ezután szét is esett a hadrend.
De volt janicsár és lovag harc és oláh árulás itt is, mert a menekülés során irtották a menekülőket és Hunyadit is elfogták.

A lényeg az sajnos, hogy a csata után hat évvel Ankaránál Timur szétverte az oszmán sereget és egész Kis-Ázsia ott állt védtelenül, de emiatt a nikápolyi kudarc miatt, nem volt erő ami elfoglalhatta volna a törökök bázisát. Furcsa ez a történelem nevű valami, minden másként alakulhatott volna....

 

[blitzkrieg]

Pont,hogy nem voltak tisztában a magyar sereg valós méretével(nem a mohácsi síkon állóéval hanem úgy általában).Miután győztek a szultán nem akarta elhinni,hogy a teljes királyi fősereget verte meg ezért két napig ott maradt csatarendben a seregével a csatamezőn.Nem véletlen hívják még ma is a szerencse mezejénet a mohácsi csatateret.Egyébként amikor az 1600-as évek közepén megkezdődött a török kiűzése volt még egy csata nagyjából ugyan itt(amolyan Mohács II.)és a török választotta a csatateret mértékadó források szerint is azért is(persze katonai okok is voltak!) mert egyszer már itt melléjük szegődött a szerencse(ez a muzulmán felfogás szerint egyenlő azzal,hogy Allah akarta így azaz isteni segedelem volt).

Ugyebár Lajos cseh király is volt. A cseheknek mennyi katonájuk volt akkoriban? Ők lekésték a csatát, vagy nagyrészt el sem indultak?

 

[Szittya]

A felvidekrol pl varmegyei nemesseg csak trencsenbol volt lent mohacsnal /ha leertek egyaltalan./ nagyobb szamba... A tobbi felvidekro leerkezo egyseg a felvideki zaszlosurak csapatai voltak /akik felvideki sokadszulott nemesek voltak zaszlosuri "zsold" ba./+az egyhazi ugyan igy... Az erdelyieknek azert kellett menni egy merrt fejedelemseg volt /tehat fejedelem zaszlosur./ ketto mert a szekelyek nem csak erdely vedelmere voltak kotelesek... Aa deli hataror szlav nepek is ugyan ugy mozgathatoak lettek volna a kalocsai ersekkel pl erdelybe.../ nagyjabol ez a kulhoni hadakozasba viheto had is annyi hogy a kiindulo megye nemessege lehettett kotelezve hadjaratra.../erintett./

 

[dudi]

Ugyebár Lajos cseh király is volt. A cseheknek mennyi katonájuk volt akkoriban? Ők lekésték a csatát, vagy nagyrészt el sem indultak?

Győrnél jártak ezen kívül a cseheknek nem kellett hadba vonulniuk Magyarországért csak azért mert közös volt a király.Már a magyar nemességnek sem kellett minden esetben külföldön harvolnia csak azért mert a király azt akarta.Nagyon korlátozott volt az 1500-as években a király hatalma.

 

[Szittya]

A varmegyei nemesseg elsodleges feladata mindig a varmegye vedelme volt... Ha a varmegye nem volt tamadasnak kiteve akkor hadbaszolitani se lehettett adott varmegye nemesseget./jobban mondva lehetni lehetett de nem volt koteles menni senki.../ ennek szerepe az hogy egy veszts csataba ne orlodjon fel se a nemesseg se a magyar hadero se maga a teljes allamszervezet.../ /megyenkent 1-2000 nemesi csalad volt./es minden csaladbol 1 fo volt csupan koteles hadbavonulni.../ de meg ez se volt kihasznalva soha.../sokadszulott meg annyi volt mint reten a fu./
Arrol hogy a varmegye mekkora veszelybe volt a megyei eloljaro nemesek dontottek.../akik nem kicsinyeltek le ha baj volt hisz a sajat foldjeik kerultek veszelybe ha veszelybe kerultek./

 

[Szittya]

Alapvetoen ket fele nemesseget kulonboztethetunk meg a varmegyeit akik a varmegye vedelmere voltak kotelezhetoek./mert adott varmegyebe volt vagyona./

A masik a zaszlos ur altalabba tobb megyebe vahy orszagreszen volt neki birtoka hatalma es allami beosztasa...ezek a sokadszulottekbol toboroztak a zaszloik ala hadakat.
/persze nemes is alhatott a banderiumba amelyik nem sokadszulott volt a vagyon remenyebe/
Es vannak a hataror nepek amik nem nemesseg de hadba hivhatoak az orszag vedelmere.

A magyar nemesi hadero gerinve kb ennyi

Varmegyei nemesseg /teruletvedelem adott megye./
Zaszlosur /tamadasba es vedelemre egyarant kotelezheto magas beosztasu nemes aki sokadszulott nemeseket fogad fel az orszag minden reszerol./koztuk az egyhazi meltosagok is./

Es a hataror nepek.


Egy tamadasba csak a zaszlosurak voltak kotelezettek resztvenni.../mas csak az o zsoldjukba/ es a tamadas kiindulo varmegyeje /ami gyarapodik vagy ami mellett uj alakul./

Itt emlitenem meg hogy az orszag legnagyobb zaszloura a kiraly volt aki szinten gogadott altalaba sokadszulotteket. /es rendelkezett egy bizonyos garda dandarral is/testorseggel ahol a fonemmesseg gyerekei szolgaltak testorkent.../ ezzel is biztositva hogy a zaszlosur oott legyen. Ahol kell /sokszor ugy jott ki a lepes hogy a zaszlosur testvere volt garda dd tagja/.

 

[Szittya]

A logika az hogy minel kesobb vallt valaki nemesse annal szelobbre kapott birtokot... /persze eredetileg az orszag szerujen is voltak osi csaladok de azok idovel vagy felmorzsolodtak vagy elkoltoztek ilyen olyan modon... A kozvetlen tamadasi iranyokba meg sok ember meg nemesseg fejebe se koltozott ezert vilt szukseg hataror nepekre ezeken a teruleteken...

 

[Szittya]

Egy zaszlosur abba az isdobe mai penzre atszamolva.
Olyan 6-10 milliot fizetett egy sokadszulot nemesnek hogy hadbavonuljon a banderiumaba... /ezen kesobb tudott mar vasarolni egy jobbagyportat meg egy kis foldetcsket./ felszerelestol fuggoen... Termeszetesen volt akinek tobbet volt akinek kevesebbet...

A sokadszulottek adtak a vegvarak lovassagat altalaba... Mig a tisztek kozt is megtalalhatoak voltak de altisztek zome is sokadszulott volt... Idegenbe zsoldosnak is ezek mentek... Volt aki kesobb polgarosodott...

Egyebkent 10 birtokonkent /csaladonkent/ kellett egy gyalogost vagy 20 birtokonkent egy lovast kiallitania... /nem szerettek a jobbagyot vinni mert a sajat magaval vitt ember mellette harcolt a csatamezon es egy kepzettlen jobbagy a halalat okozhatta.../
Ha megis azt vitt azt mar gyerekoratol arra trenirozta /birtokvezeto vagy egyebb tisztsegbe szolgalt nalla.../

Onmagat is kivalthatta birtokatol fuggoen.../termeszetesen ha ugy veszuk rafizetessel.../

A jobbagy nem volt rabszolga igazabol egy alberlo volt aki munkaval vagy a termeny egy reszevel fizetett az alberletert foldberletert erdo es to hasznalati jogert... /nem volt kotelezheto hadbavonulasra.../

A nemes addig volt nemes /csalad/ ameddig egy embert ki birt allitani az evenkenti varmegyei hadiszemlere es a par evente megrendezett orszagos hadiszemlere /ahol hadgyakorlatokat folytattak./ nem volt eleg a reszvetel ottlenni es kessz... Megfelelo fegyverzettel kellett rendelkezni... Gyalog volt a legolcsobb de gyalognemes altalaba visszaadta a nemesseget...

A nemesnek is kellett adot fizetni a portai utan... /egy porta volt ami adomentes volt szamara amiben elt.../ ha nem tudott kiadni egy portat igaz az kikerulhetett a nyilvantartasbol.../de inkabb elobb utobb eladtak.../

Nem mindenki volt jobbagy aki nem volt nemes vagy polgar. Voltak foldesurak es parasztok nemesseg nelkul es huberur nelkul... Sajat foldjen gazdalkodott /adot kellett fizetnie a kiralynak egyhaznak de alberletet senkinek mert a sajat foldjet muvelte a sajat hazaba elt./ volt aki csak foldet volt aki csak hazat vilt aki csak erdo mezo to hasznalatot "berelt" valameik nemestol... A roghozkotes a dozsaa fele parasztfelkeles utan jott be torvenybe kb 10 evre... Aztan senki se nem tarotta be se nem tartatta be... Egyszeruen ha a jobbagy el akart menni jeveset termelt es a nemes maga zavarta el... Ment a verseny a jo alberloert jobbagyert mint ma a jo munkaeroert... A roghozkotes senkinek se volt az erdeke.../ez a par eves idointervallum is azoknak a nemeseknek volt buntetes akiknel sokan lazadtak nem birta kordaba tartani az alberloit /ugye uj nem mehetett hozza se a roghozkotes vegett a regiek meg elhullottak mert lazadtak.../

Allando banderiumot csak a zaszlosurak tartottak fent es a varmegyek plusz akiraly mint legnagyobb huberur /zaszlosur./ haboru eseten ezek fogadtak is sokadszulotteket magukmelle...
A bekeletszam megsokszorozasara...

Nem egeszen olyan volt a rendszer mint ahogy azt a tori konyvek szeretik beallitani...

Egy varmegyei banderista povasnemesnek pl rendelkezni kellett paripaval /kiherelt csodor.../tehat luxus cikk nem szaporodik.../ sisakkal kardal /pajzsal vagy kopjaval./ kelevezzel vagy ilyal kesobb tuzfegyverrel /egyszoval valami tavolsagival./ es valami pancelnyitoval ez lehetett szekerce vagy fokos esetleg hosszu tor.../ csizmaval!!! Vertkent elfogadtak a textilvertet ami hazankba a legelterjedtebb volt /borpancel es lancing nem volt kotelezo ha rendelkezett vele magasabb egysegbe kerult ahogy a lemezvert is de ezek nem minimumok.../

Plusz megvolt a kaja amit vinnie kellett... Az evenkenti megyei hadiszemle egy hetes volt plusz oda vissza ut... Ez ido alatt mindenki sajat magarol gondoskodott...

Tehat eleg koltseges mulatsag volt..,/ csak a kikepzese vegeig 3 kardot legalabb elfogyasztott egy kis koznemes...otthon kitudja hany palysot es egyebet es hany herelt paripa ment a levesbe.../

Sokan vissza is adtak a nemesseget es parasztkent jobbagykent polgarkent mesteremberkent eltek inkabb...


A lenyeg a nemes a varmegyeje vedelmebe volt csak koteles hadbavonulni. /a varmegyeje az volt ahol birtokai voltak ha tobb megyebe voltak akkor szopacs.../ tehat a birtokai vedelmebe. Es mentek is ha ugy iteltek meg hogy a varmegye veszelybe van hisz akkor a sajat birtokai vannak veszelybe.../megtrhette hogy meg ekkor se megy ha vesztettrk mindent vesztrett ha nyertek es nem vonult be a nemesi cimet ugy is bukta vele az odomentes portat ami elobb utobb elszegenyedeshez vezetett. Mert huberest nem tarthatott max zsellert ami teljesen mas kategoria /napszamos../

 

[DINAMO]

Igazabol meg a magyar nemesseg nagy resze se volt kotelezve arra hogy hadbavonuljon mohacsnal.../csak a kozvetlen erintett varmegyek nemessege az osszes tobbi megyebol a valamilyen tisztseget ellato nemesek voltak csak kotelesek hadbavonulni /akik fizetest kaptak a +jogaik hatalmuk melle.../ pl egy komaromi koznemes nem volt kotelezheto arra hogy a deli vegeken hadbaszaljon /viszont a keleti vagy eszakkeleti tamadasok eseten azok mentek es a pl a bacskiskuniak maradtak./akkor meg nem bacskiskun/.. /mindenkinek meg volt a szerepe.../

Ugyan igy csehorszagbol is /fokozottan.../ par zaszlosurat erinthetett a kotelezetseg es par egyhazi meltosagot es csapataikat /amik nagyresze a tisztseget betolto nemesseg es aznurak altal zsoldbafogadott koznemesseg vagy masod harmadszulottekbol alhatott.../

A magyarorszagi zsoldosok 90+% ban a sokadszulott nemesekbol volt valo az egesz orszag teruleterol.... /pl amikor lejott egy zaszlosur nem a sajat jobagyait vitte a csataba hogy pusztuljon a munkaereje hanem kapcsolatrendszere reven felfogadott egy csomo sokadszulott nemesi szarmazekot akik neven paripan fegyveren kivul /nemeiknek lo se jutott./ masuk nem leven orommel csatlakoztak egy kis aranyert a zsakmamy remenyebe es hogy vitezsegevel foldet szerez maganak es a gyerekei nem lessznek kemytelenek lemondani nemesi elojogaikrol/kotelezetsegeikrol...

Ez nem fedi a valosagot. A csata elott honapokkal korbehordoztak az orszagban a veres kardot. Az azmindenki aki csak tud nemes es nemtelen. Meg a jobbagysag felfegyverzese is szoba kerult de a parasztfelkeles 1514 meg kozel vpolt es a parasztsag hangulata sem volt nagyon baratsagos a sajat urai fele. Tomori egyik emberet a parasztok vertek le a lovarol es oltek meg a a megeleozo hetekben . Roviden mindenki elindult vagy ott is volt a csataban vagy az erdelyi Horvat seregekben vagy az uton valahol. Ez annyiraigazvolt hogy a vesztes csata utan senkinek nem jutott eszebe barkit is vadolni hogy miert nem volt ott. Csak a hatalmi harc kielezodesekor joval a csata utan jott elo Szapolyai de senki mas. Marpedig azt hiszem hangosan mutogattak volna arra aki elsummantotta a csatat.

Korabban irtad ezt :
Azert az eleg durva lett volna hogy csak 500 szpahi lett volna... /nem nem csak az agyuallasokat eroditettek meg a torokok epp erre talaltak bizonyitekot a hetekbe.../egyebkent feljegyzesek is arrol tanuskodtak hogy a torok bal szarny egybol eroditesi munkalatokba kezdett amint elerte a csatateret egy tomb lababa hogy nehogy tul koran a sereg felvonuulasa kozben tamadas erje oket.../

En pedig ezzel kapcsolatban kerdeztem de meg nem valaszoltal.

Milyen 500 szpahirol beszelunk ???

Milyen bizonyitekokra hivatkozol az egyebb eroditesekkel kapcsolatban???

Errol a torok balszarny eroditeseirol hol lehet olvasni ???

 

[DINAMO]

Győrnél jártak ezen kívül a cseheknek nem kellett hadba vonulniuk Magyarországért csak azért mert közös volt a király.Már a magyar nemességnek sem kellett minden esetben külföldön harvolnia csak azért mert a király azt akarta.Nagyon korlátozott volt az 1500-as években a király hatalma.

A helyzet az hogy ezek a cseh es lengyel csapatok Mohacs es Gyor kozott mindenhol megtalalhatok voltak. Vannak feljegyzesek levelek amik arrol szolnak hogy a csata masnapjan a menekulok talalkoztak ezen csapatokkal akik a csatavesztes hirere visszafordultak hazaindultak. Ezen csapatok Gyor Szekesfehervas Tolna kozott mindenhol megtalalhatok voltak. Sot arrol is van irasos forras hogy cseh es nemet csapatok erkeztek a csata napjan is . Illetve ahogy irtam a torokoket akik mar harom napja szemmelkisertek a magyar sereg nagysagat felallasat meglepte hogy szerdan a csatanapon mekkora sereg allt fel, az az utolso napon vagyelotte valo delutan erkezhetett komolyabb erosites is.

 

[Szittya]

En a torok magyarorszagon cimu konyvsoraozatbban olvastam az eroditest...

Veres kardra az vonult be aki akart nem volt kotelezo arra se ahogy a egyhazi felszolitasra se...
A parasztok jobbagyok az egyhaz szolitasara altak ossze 30.000 buda mellett akiket a kiraly szet is kergetett es 20-30.000 a dunabal oartjan tollunk nem messze egy micsarba akik kifele elnis vertek a torokot cunyan a mocsafba /mert nem voltak hadbakeszilve.../

Nezz utanna mi volt a nemes kotelezetsege. /megyei banderiumot ajanlom.../ a banderiummal vonult ha vonult zaszlo alatt /ez lehetett megyei vagy zaszlosuri./ a megyei zaszloknak nem volt kotelessege az orszag masik vegen hadakozni... /orultseg is lett volna az egesz orszagot predanaknhagyni barkinek.../ egyebkent logikus.., /onkent mint irtam trencsenbol indult a felvidekrol egy nemesi had /trencsen varmegye zaszlaja alatt./ ahjoz csatlakozott utkozbe aki akart nem nagyon akart... /miert is akart volna???/ma akrna?ma sem megy onkentesnek szinte senki ingyert csaknhogy megdogoljon.../

 

[Szittya]

Az orazagba abba az idobe volt vagy 100.000-120.000 nemesi csalad... Egy faluba volt atlag 3-4 /ami ma egy falu 1 templom az regen 10 falu volt a templomos falu a kozponti falu volt csupan./a torok szervezte at egyebkent a mai formaba regi falu reszek ma is orszik a regi valvak neveinek egy reszeg.../

A varmegyei rendszert szent istvan hozta letre... Ott nezz utanna aranybulla kornyeken is kutakodhatsz... /a cimer a nevem mellett nem lopott./annyi hogy a leveltar nem adja ki mert./

 

[blitzkrieg]

A magyar haderő döntő része ott volt a mohácsi sikon.Az erőviszonyokon döntően nem változtatott volna a lekésett magyar csapatrészek.Ráadásul nem lehetett teljesen védtelenűl hagyni a többi országrészt,mert az oszmánoknak volt még ereje a főseregen kivül is.
Lajos cseh király is volt.Cseh csapatokat vártak még.A csata napjáig még Győrig sem jutottak.
Semmiképpen nem nyerhettük meg a háborút.Olyan szintű erőforrás különbbség volt,hogy azt nem lehetett ellensúlyozni.
Különben az oszmán hadviselés a ma hibrid hadviselésnek nevezett módszertan iskolapéldája.1526ra egyszerűen felörőlték a magyar ellenállási képességet.

Szerintem nem feltétlenül lett volna olyan nagyméretű háború köztünk és a törökök között, ha nem csapódunk a habsburg oldalra.
Ugyebár akkoriban Franciaország és a Német-Római-Birodalom között dúlt a háború Itáliáért. A törökök nem engedhették meg, hogy a németek nyerjenek, mert az nagyon eltolta volna az erőviszonyokat.
A franciák először velünk és a lengyelekkel akartak szövetkezni, mivel mindketten elutasítottuk őket összefogtak a törökökkel. A törökök meg minket ütöttek mert útjukat álltuk, Bécs felé menet.
Egy semleges országként lehet, hogy soha nem lesznek nagyobb háborúk ellenünk, csak kisebb határmenti csetepaték.

 

[DINAMO]

En a torok magyarorszagon cimu konyvsoraozatbban olvastam az eroditest...

Veres kardra az vonult be aki akart nem volt kotelezo arra se ahogy a egyhazi felszolitasra se...
A parasztok jobbagyok az egyhaz szolitasara altak ossze 30.000 buda mellett akiket a kiraly szet is kergetett es 20-30.000 a dunabal oartjan tollunk nem messze egy micsarba akik kifele elnis vertek a torokot cunyan a mocsafba /mert nem voltak hadbakeszilve.../

Nezz utanna mi volt a nemes kotelezetsege. /megyei banderiumot ajanlom.../ a banderiummal vonult ha vonult zaszlo alatt /ez lehetett megyei vagy zaszlosuri./ a megyei zaszloknak nem volt kotelessege az orszag masik vegen hadakozni... /orultseg is lett volna az egesz orszagot predanaknhagyni barkinek.../ egyebkent logikus.., /onkent mint irtam trencsenbol indult a felvidekrol egy nemesi had /trencsen varmegye zaszlaja alatt./ ahjoz csatlakozott utkozbe aki akart nem nagyon akart... /miert is akart volna???/ma akrna?ma sem megy onkentesnek szinte senki ingyert csaknhogy megdogoljon.../

Ha a kiraly szemelyesen hadbavonult akkor a nemesnek is mennie kellett ! Marpedig a kiraly pont ezert indult el szemelyesen is.

 

[blitzkrieg]

Szerintem nem feltétlenül lett volna olyan nagyméretű háború köztünk és a törökök között, ha nem csapódunk a habsburg oldalra.
Ugyebár akkoriban Franciaország és a Német-Római-Birodalom között dúlt a háború Itáliáért. A törökök nem engedhették meg, hogy a németek nyerjenek, mert az nagyon eltolta volna az erőviszonyokat.
A franciák először velünk és a lengyelekkel akartak szövetkezni, mivel mindketten elutasítottuk őket összefogtak a törökökkel. A törökök meg minket ütöttek mert útjukat álltuk, Bécs felé menet.
Egy semleges országként lehet, hogy soha nem lesznek nagyobb háborúk ellenünk, csak kisebb határmenti csetepaték.

Akkoriban a törökök szerintem már nem is a további hódításokat erőltették, hanem az európai erőviszonyokat tartották szem előtt. Próbálták megakadályozni, hogy bárki is európai hegemóniára tegyen szert. Mint később az angolok évszázadokig.

 

[Szittya]

Nem nem zaszlok vonultak /banderiumok./ nem maganyos nemesek es a zaszlok nem voltak kotelesek a kirallyal vonulni. Aki nem volt zaszlo alatt megyei zaszlosuri vagy egyhazi nem vehetett reszt a ataba /lehet beszivargo ellenseg./