Mohácsi csata (1526.08.29.)
- Téma indítója szuvorov
- Indítva
a török úgy is viselkedett ahogy elvárták tőlle. máshogy képtelenség lett volna bevonulnia a csataterre. egyszerűen a domborzat nem engedte.Pech, hogy a törökök nem tudták, hogy ennek megfelelően kell viselkedniük
így is kezdődött a csata. csak aztán a szúltán merényletét a lajos meg akarta nézni a nemesi bandájával együtt elindultak rosszhelyre a lovasság követte a gyalogság meg parabcs nélkül maradt. késöbb a gyalogságnak senki nem adott parancsot hogy zárja le a szükületet mert a király a merényletet nézegette (ott ahol nem kelett volna lennie) tomori meg már halott volt....
a csataterek direkt csatatérnek tervezett helyek voltak több száz éve kiválasztva néha dolgozva rajta hogy megmaradjon amilyennek kell. vérmezők.
nem adhock jelleggel kiválasztottak hogy egyszer bélabá mesélt erről a helről... vagy hmm ott jobban süt a nap.
a zsoldos gyalogság be se lett vetve. a fentiek miatt. és igen dokumentalt hogy a király egyszer csak megindúlt lovascsapatával kiséretével a haditervet keresztül húzva a domb lábához ahol szulejmánra néhány magyar vitéz rontott akiket lekaszaboltak. (azok nem átverekedték magukat hisz a teljes török seregen át kelett volna verekedniük mert az út ügy vezetett a domb lábánál. hanem ott várakoztak lesben állva. direkt merénylet céljából.
a magyar tábor kifosztásába meg magyarok is segédkeztek. a király elküldött egy nemest 1000 könnyülovassal a taborhoz akikről aztán (leírtan semmit sem tudtak a csataban részvevők) no ennek a fickónak nem tetszett aztmondta hogy parasztokat ő nem vezet meg bla bla (ezek voltak elvileg az érintett megyék köznemesei.) majd annyit tudni az illetőről hogy hatalmas vagyonnal ausztriába feltünt majd svájcba telepedett le de jóval nagyobb szegénységbe élt mint magyarországon késöbb merénylet áldozata lett.... a szegénység relatíve mert valami főuri család leszármazottja volt.... svájci levéltári források szerint ők fosztották ki a magyar tábort... mohácsról qva sok dokumentum mardt fenn vagy ami kapcsolódik hozzá (a svájci fejegyzésbe konkrétan nem szerepel mohács. de kizárásos alapon...) azt meg török forrásokból tudjuk hogy a magyar táborba minimális zsakmanyra tettek szert.... feltünően kevésre. (megelőzték őket)
Az említett két helyszínen helyt álltak, több törököt öltek meg mint a királyi sereg.
a terv valószínűleg az lehetett hogy mohácsnál megütköznek a törökkel majd az eggyik seregtestet elverik. visszavonulnak a sereg egy része átkel a dunán (a flottilla ott várakozott hogy a menekülőket a tulsópartra szállítsa.) ez konkrétan vagy tucat forrásba szerepel hogy a naszádosok és a csajkások ezért nem lettek harcbavetve ezért voltak ott ahol... míg a sereg másik része vonul át tolnára ahol ekkor kb 8.000 fő várakozott (ez kiegészülve a mohácsról visszavonulókkal hasonló szükületbe) színtén képesnek kelett volna lennie ha nem is szétverni de súlyos csapást mérni a török seregtestre...
eközben az erdélyi hadak megindulnak havasalföldre ami védtelen maradt felmentő sereg nem volt várható nyugodt ostromok lettek volna.
miközbe a duna moháccsal átellenes partján összeverődött sereg a mohácsról kivont csapatok egy részével megindul nándorfehérvárnak (ezzel a török eddigi hódítási is buktak volna... logisztikai útvonalak megnyúllása miatt pétervárad se lett volna tartható a töröknek) ez a sereg a kivonuló törökkel megütközött a délvidéken és eggyes források szerint nyertek eggyes források szerint vesztettek de a törökök elitjét levágták hatalmas pusztítást okozva nekik....
majd budánál megvívták volna a 3. csatát valószínűleg az ekkor ostromra készülődő törökökre csaptak volna le egy 3. sereggel. ami sereg nem mozdult és azokat késöbb fel is számolta a török. vezetés nélkül maradt...
ezzel a török bár be lett volna engedve az ország közepeig ott el let volna verve kivonulásakor további veréseket kapott volna. az erdélyi hadak nyugodtan ostromolhattak volna a havasalföldön és nándorfehérvár visszavételével az eddigi török hódításoknak is vége lett volna.) szerintem reális forgatókönyv nem földtöl elrugaszkodott terv. én legalábbis ezt látom ki a dokumentumokból és csapatmozgásokból. amik kicsit zavarosak.
eközben az erdélyi hadak megindulnak havasalföldre ami védtelen maradt felmentő sereg nem volt várható nyugodt ostromok lettek volna.
miközbe a duna moháccsal átellenes partján összeverődött sereg a mohácsról kivont csapatok egy részével megindul nándorfehérvárnak (ezzel a török eddigi hódítási is buktak volna... logisztikai útvonalak megnyúllása miatt pétervárad se lett volna tartható a töröknek) ez a sereg a kivonuló törökkel megütközött a délvidéken és eggyes források szerint nyertek eggyes források szerint vesztettek de a törökök elitjét levágták hatalmas pusztítást okozva nekik....
majd budánál megvívták volna a 3. csatát valószínűleg az ekkor ostromra készülődő törökökre csaptak volna le egy 3. sereggel. ami sereg nem mozdult és azokat késöbb fel is számolta a török. vezetés nélkül maradt...
ezzel a török bár be lett volna engedve az ország közepeig ott el let volna verve kivonulásakor további veréseket kapott volna. az erdélyi hadak nyugodtan ostromolhattak volna a havasalföldön és nándorfehérvár visszavételével az eddigi török hódításoknak is vége lett volna.) szerintem reális forgatókönyv nem földtöl elrugaszkodott terv. én legalábbis ezt látom ki a dokumentumokból és csapatmozgásokból. amik kicsit zavarosak.
nem jobbágyok voltak kezdjük ott.
és igen jól megtervezett csatahelyszinek voltak.
öööö OK, de a török azért nem volt ennyire sügér, hogy ezt benyalja (és nem is nyalta).
Elég sok és elég sikeres hadjárat volt mögöttük.
Úgy tűnik a parasztok okosabban választották meg a csatateret.
nem tudott mást tenni max nem elmenni budáig.
a csataterek adottak voltak nem tudott bevonulni délről eggyikre sem a teljes sereggel egy időbe csak egy szűkületen keresztül....
paraszti hds nem nagyon állta a sarat MEZEI ütközetben.
Amit linkeltél az is vmi mocsaras, lesvetésre alkalmas hely. Az megint más.
Így is nagy hadseregük volt, max hoztak volna még és megoldják egyszerre.
nem parasztok voltak kis és középnemesek. (ezeket szerették késöbb parasztnak nevezni) de a parszt a szabad paraszt volt aki nem volt nemes (visszadta a nemesi kutyabőrt) de volt saját földje. a jobbágy albérlő volt mind a földet mind a házát bérelte. (ennek nem kelett félnie mert albérlő volt ha jobb ajánlatot kapott elköltözött)... a dokumentumok de még a késöbb írodott irodalmi művek szerint is kis és középnemesség (nemesi felkelők egy egy csoportja volt.)
ha megért volna ennyit nekik ha a szultán nem esik fogságba....
az esélyünk a sikeres védekezésre épp úgy megvolt mint korábban. de az ország fejnélkül maradt.
azért akarták seregtestenként megverni a törököt mert 20-25 ezer fős seregnél nagyobbat nem tudtak egy táborba vonni nem azért mert ember ne lett volna hanem azért mert logisztika nem volt hozzá.
Órákat vesztegettünk azzal, hogy vitatkoztunk, hogy támadjunk-e vagy ne.Pech, hogy a törökök nem tudták, hogy ennek megfelelően kell viselkedniük
Ha reggel támadtunk volna, akkor működhetett volna a stratégia.
De mire rászántuk magunkat a támadásra, már megjelent a szultáni fősereg.
Olvastam több könyvét is (érdekes volt, ahogy a véleménye alakult). Az egyik legjobb riportja (majdnem szintézis) és alig marad ki lényegi rész (hadtáp kérdésköre nincs benne pl.).