Mohácsi csata (1526.08.29.)

[DINAMO]

A keleti oldalon egyszerűbb volt menni és a magyar sereg is általában töredéke volt Szulejmán 26-os seregének így ők a keleti oldalon jártak. A töröknek nagy sereggel soha eszébe nem jutott ez. Mondhatjuk, hogy 1526-ban nem volt helyismeretük, de utána is a nyugati oldalon közlekedtek, egész egyszerűen ez az oldal volt a jobb.

A nyugati oldali uthasznalat azert alakult igy mert a regio kozpont Buda volt. Ha a Felvdekre vezettek hadjaratot ez altalaban helyi vilajaetbeli hadjarat volt akkor az Budarol indult. Ezalol csak az elso hoditas volt kivetel amikor Temesvar Szolnok Eger (ez utobbi fentakadt a torkukon) volt az utvonla.

Ha Szigetvar a deli reszek voltak a celpont akkor Mohacsnal fordultak Pecs iranyaba es ha Becs vagy a Dunantul volt a celpont akkor Mohacs piheno utan ugyanugy eszaknak tarva haladtak. A Duna Tisza utvonal gyak ertelmetlen volt a kozponti hadakat is tartalmazo nagy hadjaratoknal. Eppen ezert hasznaltak ezt 90% ban az egesz Torok megszallas alatt.

 

[dudi]

A nyugati oldali uthasznalat azert alakult igy mert a regio kozpont Buda volt. Ha a Felvdekre vezettek hadjaratot ez altalaban helyi vilajaetbeli hadjarat volt akkor az Budarol indult. Ezalol csak az elso hoditas volt kivetel amikor Temesvar Szolnok Eger (ez utobbi fentakadt a torkukon) volt az utvonla.

Ha Szigetvar a deli reszek voltak a celpont akkor Mohacsnal fordultak Pecs iranyaba es ha Becs vagy a Dunantul volt a celpont akkor Mohacs piheno utan ugyanugy eszaknak tarva haladtak. A Duna Tisza utvonal gyak ertelmetlen volt a kozponti hadakat is tartalmazo nagy hadjaratoknal. Eppen ezert hasznaltak ezt 90% ban az egesz Torok megszallas alatt.

Minden délről jövő török seregnek a Duna-Tisza-köze lett volna a jobb, mert ott lettek volna biztonságban, ott nem volt Száva a mocsaraival amin kín és szenvedés volt átkelni, mert átkelés előtt le kellett biztosítani a távoli oldalt, meg kellett nézni, hogy milyen állapotban van a híd stb. Ennek elelnére mégis a Duna nyugati partján jöttek. A nyugati oldalon felvonulni szopás a keletivel összehasonlítva, de csak a nyugati "bírt el" egy oszmán fősereget.

 

[dudi]

Hogy ne kerüljem ki a csatára vonatkozó kérdést, egyértelműen védekezni kellett volna. Bár a fene se tudja, hogy egy javarészt lovas sereggel, hogy védekezik az ember. A magyar nemesség nem a francia volt, akik előszeretettel harcoltak lóról szálva, ha arra volt szükség.

 

[dudi]

Ez a gyalog harcolunk, nem csak annyi volt már abban a korban sem, hogy a király leparancsolja a lovaikról a nemességet akik onnantól kezdve kész gyalogos katona. Meg is kellett volna őket tanítani ott helyben a gyalogos harcmodorra amit egyébként nem tudtak, hisz honnan is tudtak volna? A kutya sem tanította őket erre, vagy várta ezt el tőlük. Természetesen nem arról beszélek, hogy elfelejtett vívni, ha leszált a lováról, vagy azt sem tudta melyik az alabárd eleje meg a vége.

 

[hunter85]

Felperzselt föld taktika az utánpótlásukat támadva működhetett volna talán.

 

[dudi]

Felperzselt föld taktika az utánpótlásukat támadva működhetett volna talán.

Hozták magukkal az utánpótlásukat. Nem azért raboktak, hogy legyen mit enniük.

 

[DINAMO]

Hogy ne kerüljem ki a csatára vonatkozó kérdést, egyértelműen védekezni kellett volna. Bár a fene se tudja, hogy egy javarészt lovas sereggel, hogy védekezik az ember. A magyar nemesség nem a francia volt, akik előszeretettel harcoltak lóról szálva, ha arra volt szükség.

VEDEKEZNI IS AKARTAK! Ez volt a terv Brodarics is emliti csak mas szavakkal. Eselyuk nem lett volna egy 3-4-5 szoros tulerovel szemben egy sik terepen ahol bekerithetik oet. Nem veletlen szolt harom dologrol a haditerv.

NETUDJANAK BEKERITENI - Ezert a Vizsaki retre mocsarra tamaszkodott a balszarnyunk mig az egesz csatarend elnyujott volt.

A KIRALY ELETENEK A VEDELME - Kulon testorcsapatot es menekuleshez pihent lovakat /biztositottak a kiralynak

A TABOR VEDELME - A tabort szekerekkel vettek korul es ahogy nott a sereg naprol napra egyre tobb vedocsapatot hagytak benne hogy ha megtamadnak akkor legyen aki addig feltartja oket ameddig a segitseg megerkezik.


A fenti harombol egyet sem sikerult vegrehajtaniuk de nem azert mert ne lettek volna ra kepesek hanem mert a cca 4-5 nap alatt gondosan osszehozott tervet amit naprol napra finomitottak azt Tomori kidobta a szemetbe es tamadast rendelt el. A nagy vedekezunk majd ellenttamadunk tervbol lett egy mindent bele tamadas ami kezdetben meg jol is sikerult csak eppen a beerkezo tovabbi Torok seregtestek meg a Torok szultan tokossege az egeszet szetzilalta szetverte.

Egeszen mostansagig az volt az elfogadott hogy a magyar sereg valahol 25-27 000 fos volt es cca fele fele volt lovas es gyalogos. A mostani szamitasok szerint viszont valoszinubb hogy 30-32 000 is lehetett a sereg. cca 12 000 gyalogos es 18 000 lovas.

Ebbol 10 000 konyulovas volt a jobszarnyon es ok kezdtek a csatat (bar tobb szemtanu irja hogy a Torokok kezdtek de ez csak felreertesbol fakadt) A 10 000 fos gyalogsag is megindult mig a masodik oszlopban maradt a kiralyi helytallo nehezlovassag 4500 - 6000 nehezllovassal azt azt biztosito cca 2000 gyalogossal es 4000 konyulovassal kozottuk Raskay testoregysegevel.

 

[Kurfürst]

Németh Balázst ebben a témában érdemes meghallgatni, nála valószínűleg senki sem tud többet gyakorlati és elméleti oldalról a mohácsi időszak tűzfegyvereiről.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[DINAMO]

Minden délről jövő török seregnek a Duna-Tisza-köze lett volna a jobb, mert ott lettek volna biztonságban, ott nem volt Száva a mocsaraival amin kín és szenvedés volt átkelni, mert átkelés előtt le kellett biztosítani a távoli oldalt, meg kellett nézni, hogy milyen állapotban van a híd stb. Ennek elelnére mégis a Duna nyugati partján jöttek. A nyugati oldalon felvonulni szopás a keletivel összehasonlítva, de csak a nyugati "bírt el" egy oszmán fősereget.

A Torok seregnek a vizi utanpotlas elengedhetetlen volt. Azon jott a nehezfegyverzet es a 100-150 000 fonek az elelem is. Ehez kelett Duna de a Duna keleti partjan alig volt kikoto mert vegig mocsaras volt. A kikotok a nyugati oldalon voltak vegig. A csatanal is a torok flotta eszeknel kirakta amit kikel feltoltotte a sereget majd elindult a Duna torkolathoz hogy o is Mohacshoz hajozzon. A csata idejen mar feltuntek a Mohacsi kikotonel es megleptek az ott levo sokszaz kisebb derglyebol sajkakbol allo flottat . De a lenyeg hogy kikotni es a sereget ellatni a Dunarol csak a nyugati oldalon lehetett. A keletin alig alig.

 

[DINAMO]

Németh Balázst ebben a témában érdemes meghallgatni, nála valószínűleg senki sem tud többet gyakorlati és elméleti oldalról a mohácsi időszak tűzfegyvereiről.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Es Pap professzor megis kotoszkodik vele illetve mondanivalojaval . Folyamatosan hoz nem a korszakhoz tartozo forrasokat valamint foldrajzi tevedeseket de amikor ezek kiderulnek egy szoval nem emliti hogy ja bocs hanem csak nyom egy ujabb hulyeseget. A legutobbi az volt hogy a Majs alatti falunyomnal talalt hadilelet surusodes egy a XVII szazad vegi csatahoz kotheto. Vagy negyen ugrottak ra a temara kulonbozo intezetekbol hogy elmagyarazzak neki milyen blodseg amiket irt de nem zavartatta magat.


Balazsban azt szeretem hogy szereti amit csinal ert hozza (nem is kicsit) es a tudasaval nem nott egyutt az egoja. Megmaradt embernek a szo jo ertelmeben. Keves ilyen van az egesz magyar tortenesz regesz kozossegben.

Pap Norbert Szigetvari Szulejman turbe talalata is igen kacifantos tortenet.

 

[dudi]

VEDEKEZNI IS AKARTAK! Ez volt a terv Brodarics is emliti csak mas szavakkal. Eselyuk nem lett volna egy 3-4-5 szoros tulerovel szemben egy sik terepen ahol bekerithetik oet. Nem veletlen szolt harom dologrol a haditerv.

NETUDJANAK BEKERITENI - Ezert a Vizsaki retre mocsarra tamaszkodott a balszarnyunk mig az egesz csatarend elnyujott volt.

A KIRALY ELETENEK A VEDELME - Kulon testorcsapatot es menekuleshez pihent lovakat /biztositottak a kiralynak

A TABOR VEDELME - A tabort szekerekkel vettek korul es ahogy nott a sereg naprol napra egyre tobb vedocsapatot hagytak benne hogy ha megtamadnak akkor legyen aki addig feltartja oket ameddig a segitseg megerkezik.


A fenti harombol egyet sem sikerult vegrehajtaniuk de nem azert mert ne lettek volna ra kepesek hanem mert a cca 4-5 nap alatt gondosan osszehozott tervet amit naprol napra finomitottak azt Tomori kidobta a szemetbe es tamadast rendelt el. A nagy vedekezunk majd ellenttamadunk tervbol lett egy mindent bele tamadas ami kezdetben meg jol is sikerult csak eppen a beerkezo tovabbi Torok seregtestek meg a Torok szultan tokossege az egeszet szetzilalta szetverte.

Egeszen mostansagig az volt az elfogadott hogy a magyar sereg valahol 25-27 000 fos volt es cca fele fele volt lovas es gyalogos. A mostani szamitasok szerint viszont valoszinubb hogy 30-32 000 is lehetett a sereg. cca 12 000 gyalogos es 18 000 lovas.

Ebbol 10 000 konyulovas volt a jobszarnyon es ok kezdtek a csatat (bar tobb szemtanu irja hogy a Torokok kezdtek de ez csak felreertesbol fakadt) A 10 000 fos gyalogsag is megindult mig a masodik oszlopban maradt a kiralyi helytallo nehezlovassag 4500 - 6000 nehezllovassal azt azt biztosito cca 2000 gyalogossal es 4000 konyulovassal kozottuk Raskay testoregysegevel.

Mit értünk csatakezdés alatt? A király mellé rendelt nehézlovasságból mentek a mi jobbszárnyunkat átkarolni (vagy a fene se tudja mit akartak) próbáló akindzsik legyőzésére (állítólag kilógtak a kopják a terepfedezet mügül). Szóval ha már ezt a manővert csatakezdésnek vesszük akkor a törökök kezdték, ha nem akkor természetesen nem.

Persze, hogy nem valósult meg semmi, amikor megtámadták a török jobbszárnyat amikor az elkezdett tábort verni. Tomori részenként akarta megverni a törököket, azt védekezéssel nem lehet. Persze az is kérdés, hogy kinek is volt a védekezés a terve, mert fővezér az a kutya sem akart lenni, Tomori kb parancsba kapta, hogy te vagy a fővezér... Szerintem Tomori kezét lábát odaadta volna, ha pár nappal előbb érkezik (pontosabban egyáltalán megérlezik) az erdélyi vajda, mert akkor biztosan ő lett voln a fővezér.

 

[DINAMO]

Ez a gyalog harcolunk, nem csak annyi volt már abban a korban sem, hogy a király leparancsolja a lovaikról a nemességet akik onnantól kezdve kész gyalogos katona. Meg is kellett volna őket tanítani ott helyben a gyalogos harcmodorra amit egyébként nem tudtak, hisz honnan is tudtak volna? A kutya sem tanította őket erre, vagy várta ezt el tőlük. Természetesen nem arról beszélek, hogy elfelejtett vívni, ha leszált a lováról, vagy azt sem tudta melyik az alabárd eleje meg a vége.

Nem csak a lovasok nem tudtak a gyalogos harcmodort de a gyalogosaink is olyan vegyes felvagott csapat volt hogy a gyalogos harcaszatra aktiv tamado harcszatra esely sem volt. A gyalogosaink elitjet a lengyel cseh/morva es nemet gyalogosok kepeztek. Puskaval es szalfegyverekkel felszerelt profi alakulatok . Azonban ott volt sok egyebb a kiralysag teruleterol akik soha nem vettek reszt harcban plane nem ilyen gyalogos harcba. Egyetlen dolog amire eselyel vallalkozhatott a gyalogos csapat az a tartsuk az allasunkat es probaljuk ledaralni oket. Ehez kerestek megfelelo helyet ehez allitottak fel a hadrendet az agyukat es ezt dobtak ki az ablakon a tamado parancsal. Addig ameddig a lovassagunk nyomta a Rumeliai sereget addig nem volt gond de amint a janicsarokkal kerultek szembe sajna mar elakadt a tamadasuk majd Bali hatulrol rajuk zarta a reteszt. Eselyuk sem volt. Ott halt meg majdnem mind. Csak a lovakkal rendelkezo parancsnokokrol tudjuk biztosan (nem mindegyikrol) hogy a gyalogsagbol megmenekultek.

 

[dudi]

A Torok seregnek a vizi utanpotlas elengedhetetlen volt. Azon jott a nehezfegyverzet es a 100-150 000 fonek az elelem is. Ehez kelett Duna de a Duna keleti partjan alig volt kikoto mert vegig mocsaras volt. A kikotok a nyugati oldalon voltak vegig. A csatanal is a torok flotta eszeknel kirakta amit kikel feltoltotte a sereget majd elindult a Duna torkolathoz hogy o is Mohacshoz hajozzon. A csata idejen mar feltuntek a Mohacsi kikotonel es megleptek az ott levo sokszaz kisebb derglyebol sajkakbol allo flottat . De a lenyeg hogy kikotni es a sereget ellatni a Dunarol csak a nyugati oldalon lehetett. A keletin alig alig.

Erről beszélek. A hadi út a Duna nyugati partja mentén volt annak ellenére, hogy az volt a nehezebben járható. Azért mentek a nyugati parton, mert ott lehetett menni, nem azért, mert amúgy is nyugati irányba támadtak. A Dunát ők birtokolták, megtehették volna, hogy a fekete útvonal mentén mozognak, de folyton a lila mentén csinálták:

Bárhol (persze átkelőhelyeken) át tudtak volna kelni a Duna keleti partjáról a nyugatira, hisz az egész folyót ők ellenőrizték.
Összességében a keleti oldalon könnyebb volt vonulni, de eljutni mégsem lehetett volna kb semeddig egy nagy sereggel. A nyugati oldalon nehezebb volt vonulni, do ott Bécsig el lehetett jutni bármekkora sereggel.

 

[DINAMO]

Mit értünk csatakezdés alatt? A király mellé rendelt nehézlovasságból mentek a mi jobbszárnyunkat átkarolni (vagy a fene se tudja mit akartak) próbáló akindzsik legyőzésére (állítólag kilógtak a kopják a terepfedezet mügül). Szóval ha már ezt a manővert csatakezdésnek vesszük akkor a törökök kezdték, ha nem akkor természetesen nem.

Persze, hogy nem valósult meg semmi, amikor megtámadták a török jobbszárnyat amikor az elkezdett tábort verni. Tomori részenként akarta megverni a törököket, azt védekezéssel nem lehet. Persze az is kérdés, hogy kinek is volt a védekezés a terve, mert fővezér az a kutya sem akart lenni, Tomori kb parancsba kapta, hogy te vagy a fővezér... Szerintem Tomori kezét lábát odaadta volna, ha pár nappal előbb érkezik (pontosabban egyáltalán megérlezik) az erdélyi vajda, mert akkor biztosan ő lett voln a fővezér.

1.) Csatakezdes - No ez egy erdekes felvetes mert magya/kiralyi sereg mar vasarnap harom nappal a tenyleges csata elott szembetalalta magat a torok konyulovassaggal a csarkadzsikkal. Hetfotol egesznapos csatarozasok is voltak kedden at es szerdan is. Itt a teljes magyar sereg allt szembe egy 20 000 fos torok konyulovassaggal sok sok kisebb osszecsapas parszazfos veszteseg. Azonban ugy gondolom ezt nem hivhatjuk a csatanak csak amolyan elojateknak.
Az igazi csatakezdes egy veletlen/felreertes miatt tortent. Ibrahim nagyvezert a szultan elorekuldte reggel azzal a parancsal hogy utkozzon meg a magyar sereggel. Nem gondoltak hogy ez a fosereg amolyan keslelteto seregnek gondoltak amimogott alahol ott lesz a fosereg. Ibrahm kapott minimum 150 agyut es 4000 janicsart meg nemi udvari lovassagot a sajat Rumeliai hadteste es az akindzsi / csakadzsi lovassag melle. Nincs emlites rola de valszeg aszab gyalogsag is volt . Valszeg a kovetkezo erovel rendelkeztek:

20 000 konyulovas Bali beg vezetesevel
4000 janicsar
5-10 000 aszab
30-40 000 regularis lovassag
150 agyu
tobbezer puska nyil sot nyilpuska

Azonban Ibrahim latva a magyar sereg nagysagat es elhelyezkedeset a sajat szemevel mar nem volt biztos a dolgaban es a sereg faradsagara hvatkozva (8 km ert meneteltek a szokasos napi 20 km helyett) elhatarozta hogy nem lesz csata augusztus 29. en hanem csak masnap amikor a teljes sereg a mogotte levo Szultani sereg a tobbi agyuval lovassaggal janicsarokkal valamint a teljes Anatoliai hadtest is beerkezik. Kiadta a parancsot a taborveresre es hogy fedezze a taborverest elore kuldte a Rumeliai lovassagot hogy fedezzek a taborverest. Kozben Bali beget 7000 lovassal meg a magyarok hataba kuldte azzal a parancsal hogy aznap nem lesz csata de ha lesz is akkor az osszecsapasba ne avatkozzon bele hanem csak a menekuloket vadassza le hatulrol.
A Rumeliai lovassag "vedofal gyanant" elorelovagolt hogy erot demonstralva megalljon a magyarok elott es fedezze a taborverest hatul. Ezt veltek tamadasnak a magyar oldalon es ebben tamadtak bele tenylegesen aa magyar jobszarny cca 10 000 lovasaval. Meg ha nem is a teljes Rumeliai lovassag volt ott mert a taborverest is csinalni kelett de lathato hogy mar ekkor a torkok tobszoros tuleroben voltak es igen heves harc folyt cca fel oraig majd ekkor megroppant a Rumeliai sereg es menekulore fogtak .

Szerintem a csata tenyleges kezdetenek azt lehet tekinteni amikor a fenti eset tortent. Amikor a Rumeliaiak elorelovagoltak es a Mayarok ebbe beletamadtak. Amugy annyira elorelovagoltak jottek kozol a Rumeliaiak hogy Magyar agyugolyok a lovasaik elott estek le. cca 800-1000 meter de lehet kevesebb is fuggoen melyik agyu volt veluk szemben.

 

[DINAMO]

Felperzselt föld taktika az utánpótlásukat támadva működhetett volna talán.

NEM !

A Torokok gondoltak erre. Mar egy eve elkezdtk felhalmozni az elelmiszert es a felvonulasi ut melett depokat hoztak letre. Hidakat verettek erositettek meg az utvonalon . Kulon muszaki egysegek mentek a sereg elott az utak hidak erositsere epitesere. Felhalmoztak a faanyagot a csonakokat mindent. Nem volt szukseguk arra hogy elelmiszert helyben szerezzenek mert mindent hoztak.

 

[dudi]

1.) Csatakezdes - No ez egy erdekes felvetes mert magya/kiralyi sereg mar vasarnap harom nappal a tenyleges csata elott szembetalalta magat a torok konyulovassaggal a csarkadzsikkal. Hetfotol egesznapos csatarozasok is voltak kedden at es szerdan is. Itt a teljes magyar sereg allt szembe egy 20 000 fos torok konyulovassaggal sok sok kisebb osszecsapas parszazfos veszteseg. Azonban ugy gondolom ezt nem hivhatjuk a csatanak csak amolyan elojateknak.
Az igazi csatakezdes egy veletlen/felreertes miatt tortent. Ibrahim nagyvezert a szultan elorekuldte reggel azzal a parancsal hogy utkozzon meg a magyar sereggel. Nem gondoltak hogy ez a fosereg amolyan keslelteto seregnek gondoltak amimogott alahol ott lesz a fosereg. Ibrahm kapott minimum 150 agyut es 4000 janicsart meg nemi udvari lovassagot a sajat Rumeliai hadteste es az akindzsi / csakadzsi lovassag melle. Nincs emlites rola de valszeg aszab gyalogsag is volt . Valszeg a kovetkezo erovel rendelkeztek:

20 000 konyulovas Bali beg vezetesevel
4000 janicsar
5-10 000 aszab
30-40 000 regularis lovassag
150 agyu
tobbezer puska nyil sot nyilpuska

Azonban Ibrahim latva a magyar sereg nagysagat es elhelyezkedeset a sajat szemevel mar nem volt biztos a dolgaban es a sereg faradsagara hvatkozva (8 km ert meneteltek a szokasos napi 20 km helyett) elhatarozta hogy nem lesz csata augusztus 29. en hanem csak masnap amikor a teljes sereg a mogotte levo Szultani sereg a tobbi agyuval lovassaggal janicsarokkal valamint a teljes Anatoliai hadtest is beerkezik. Kiadta a parancsot a taborveresre es hogy fedezze a taborverest elore kuldte a Rumeliai lovassagot hogy fedezzek a taborverest. Kozben Bali beget 7000 lovassal meg a magyarok hataba kuldte azzal a parancsal hogy aznap nem lesz csata de ha lesz is akkor az osszecsapasba ne avatkozzon bele hanem csak a menekuloket vadassza le hatulrol.
A Rumeliai lovassag "vedofal gyanant" elorelovagolt hogy erot demonstralva megalljon a magyarok elott es fedezze a taborverest hatul. Ezt veltek tamadasnak a magyar oldalon es ebben tamadtak bele tenylegesen aa magyar jobszarny cca 10 000 lovasaval. Meg ha nem is a teljes Rumeliai lovassag volt ott mert a taborverest is csinalni kelett de lathato hogy mar ekkor a torkok tobszoros tuleroben voltak es igen heves harc folyt cca fel oraig majd ekkor megroppant a Rumeliai sereg es menekulore fogtak .

Szerintem a csata tenyleges kezdetenek azt lehet tekinteni amikor a fenti eset tortent. Amikor a Rumeliaiak elorelovagoltak es a Mayarok ebbe beletamadtak. Amugy annyira elorelovagoltak jottek kozol a Rumeliaiak hogy Magyar agyugolyok a lovasaik elott estek le. cca 800-1000 meter de lehet kevesebb is fuggoen melyik agyu volt veluk szemben.

A hátunkba igyekkvők megtámadását kihagytad.Ez előbb történt, mint a jobbszárny megtámadása. Szét is kergették őket, de elpusztítani nem tudták, mert nehézlovassággal nem lehet utolárni a menekülő könnyűlovasságot

 

[DINAMO]

Hozták magukkal az utánpótlásukat. Nem azért raboktak, hogy legyen mit enniük.

Pontosan!

Olyan utanpotlassal jottek hogy felelmetes. Hoztak pl 4000 kulonbozo lapatot csakanyt asot a foldmunkakhoz es ezekhez hoztak tobbezer lapatnyelet hogy ha eltorik akkor letudjak cserelni. Szoget , csavarkat acskapcsokat kotelet kezozsirt kocot mindent hoztak magukkal. A mar kesz puskagolyok melett volt nalluk omlesztett olom es olomgolyo ontoforma ha kifogynanak. Ok felkeszultek voltak. Mi meg nem.

 

[DINAMO]

Mit értünk csatakezdés alatt? A király mellé rendelt nehézlovasságból mentek a mi jobbszárnyunkat átkarolni (vagy a fene se tudja mit akartak) próbáló akindzsik legyőzésére (állítólag kilógtak a kopják a terepfedezet mügül). Szóval ha már ezt a manővert csatakezdésnek vesszük akkor a törökök kezdték, ha nem akkor természetesen nem.

Persze, hogy nem valósult meg semmi, amikor megtámadták a török jobbszárnyat amikor az elkezdett tábort verni. Tomori részenként akarta megverni a törököket, azt védekezéssel nem lehet. Persze az is kérdés, hogy kinek is volt a védekezés a terve, mert fővezér az a kutya sem akart lenni, Tomori kb parancsba kapta, hogy te vagy a fővezér... Szerintem Tomori kezét lábát odaadta volna, ha pár nappal előbb érkezik (pontosabban egyáltalán megérlezik) az erdélyi vajda, mert akkor biztosan ő lett voln a fővezér.

A torok balszarny volt a Rumeliai hadtest ami kozel jott es nem a jobb . Ez a reszenkenti megveres csak a csata napjan kozvetlen a csata megindulasa elott vetodott fol. Elotte vegig ugy keszultek hogya teljes torok sereggel utkoznek meg. Almodni sem mertek azt hogy a torok nem vet be mindent. Eleve a teljes sereg kelett volna a magyarok bekeritesehez.

Tomori nagyon nem akarta ezt a vezerseget. Mindent megtett amit tudott es az az igazsag hogy a logika szerint mindent jol is tett. Sajnos az hogy logikus meg nem jelenti azt hogy igaz es jo. Ha nem tamad Tomori vagy feloraval korabban akkor jobbak lettek volna az eselyek. Foleg ha feloraval korabban tamad mert addigra szetvertek volna a csatateren levo torok sereget mire beerkezik a szultan az erositessel. Igy viszont mi aproztuk fol az eronket es egy taktikai gyozelemert elvesztettuk az egesz csatat.

 

[DINAMO]

Erről beszélek. A hadi út a Duna nyugati partja mentén volt annak ellenére, hogy az volt a nehezebben járható. Azért mentek a nyugati parton, mert ott lehetett menni, nem azért, mert amúgy is nyugati irányba támadtak. A Dunát ők birtokolták, megtehették volna, hogy a fekete útvonal mentén mozognak, de folyton a lila mentén csinálták:

Bárhol (persze átkelőhelyeken) át tudtak volna kelni a Duna keleti partjáról a nyugatira, hisz az egész folyót ők ellenőrizték.
Összességében a keleti oldalon könnyebb volt vonulni, de eljutni mégsem lehetett volna kb semeddig egy nagy sereggel. A nyugati oldalon nehezebb volt vonulni, do ott Bécsig el lehetett jutni bármekkora sereggel.

Alapvetoen igazad van a Torkok azert mentek a nyugati uton mert az volt kedvezo nekik. Azonban 1526 ban azert mentek ott mert ott jott a magyarok serege a kiralyal. Ha a kiraly a keleti oldalon jott volna akkor ott mentek volna mert megakartak utkozni veluk. Buda elfoglalasa eloszor Petervarad elfoglalasa utan merult fel de meg a Mohacsi csata utan is egy ujra eldontottek hogy akkor nem hatrarc hanem irany Buda lesz. Buda nem szerepelt az eredeti tervek kozott az csak ugy bejott .

 

[dudi]

Pontosan!

Olyan utanpotlassal jottek hogy felelmetes. Hoztak pl 4000 kulonbozo lapatot csakanyt asot a foldmunkakhoz es ezekhez hoztak tobbezer lapatnyelet hogy ha eltorik akkor letudjak cserelni. Szoget , csavarkat acskapcsokat kotelet kezozsirt kocot mindent hoztak magukkal. A mar kesz puskagolyok melett volt nalluk omlesztett olom es olomgolyo ontoforma ha kifogynanak. Ok felkeszultek voltak. Mi meg nem.

Ők tudták, hogy hová indulnak, mi még azt sem tudtuk meghatarozni, hogy mi a hadjárat célja (azt tudtuk, hogy 26-ban jön a szultannal az egész birodalom). Felkészülni pedig felkészültünk amennyire a lehetőségek engedték. Egy ekkora pláne ennél nagyobb sereget a nyár közepére pláne az elejére ha a király vizet fakaszt a sziklából akkor sem tudtunk volna előteremteni, mert éhen haltak volna. Akkoriban csak egyszer egy évben lehetett búzát betakarítani nem csak nálunk, hanem az egész kontinensen, ellenben a törököknek ott vokt Egyiptom ami arra adott lehetőséget, hogy az év bármely szakában legyen elég élelme a hadseregnek. Tehát amíg mi egy az oszmán fősereg ellen eséllyel szembeszállni tudó hadsereget csak a betakarítás után közvetlen tudtunk etetni, addig a szultán a 60-70.000 fős seregét az év bármely időszakában el tudta latni élelemmel.

Mondjuk azt máig nem értem, hogy kinek jutott eszébe az a marhaság, hogy a szultani fősereg a Szultánnal együtt nem Buda ellen vonul, hanem megy Erdélybe.