1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

NASAMS (Norwegian Advanced Surface-to-Air Missile System)

Diskurzus a(z) 'Légvédelmi fegyverek, rendszerek' témában - Tcat által indítva @ 2015. december 15..

  1. arcas

    arcas Well-Known Member

    Pontosan. Amitől én a legjobban tartok, ha "valami" történne, hogyan szerepelne az irányítás és a döntéshozatali láncolat...egészen a tűzparancsig.
     
  2. laiki

    laiki Well-Known Member

    A "klasszikus módon" is jórészt kiüthető, mert ha a Sentinel radart kilövik, akkor:
    - Kétséges, hogy az indítókonténeren belül egyáltalán működik-e az AMRAAM radarja. Van egy tippem, hogy nem.
    - Ha mégis működik konténeren belül, akkor a konténer falairól, lenyíló ajtajáról visszaverődő kisugárzással saját magát zavarja. A néhány centis távolság miatt elég ha csak a sugárzás milliomod része jut a konténer falára, lenyíló ajtajára (oldalszirom).
    - Az AMRAAM miniatűr radarja eleve csak erős túlzással használható önálló célfelderítésre, ráadásul maga a konténer is korlátozza a szögtartományt.
    - Az AMRAAM miniatűr radarjának célbefogási távolsága meglehetősen kicsi. Még repülőgép ellen is kicsi, de ha van egy csöpp esze az ellenségnek, akkor miután kilőtte a Sentinel radart, kilövöldözi a jórészt lebénul indítókat is és csak ez után repül be. A Sentinel kilövése után a gépek olyan közelre mehetnek, hogy az optikai érzékelőikkel, földi célok elleni üzemmódokra képes radarjaikkal fel tudják deríteni az indítókat, mert még ez a távolság is nagyobb, mint az AMRAAM radarjának befogási távolsága. Ha maguk a gépek nem mennek AMRAAM befogási távon belülre, akkor a beküldött rakétákat kellene lelőni önvédelmi célból. Például H-25/29/38/59 rakétákat és KAB bombákat kellene önállóan megkeresnie és befognia az AMRAAM rakétának az indító konténerből 0,02-0,1 m2 radarkeresztmetszettel. Esélyesen a befogási távolság kisebb, mint a minimális indítási távolság, de mindenképpen elég kicsi ahhoz, hogy legfeljebb egy dobása legyen a rendszernek.

    Pont azért van lehetőség az AIM-9X rakéták használatára, mert azok radar nélkül is képesek a befogásra már az indító konténerben és indíthatók, akár kilőtték, akár megzavarták a radart. De az AIM-9X problémája, hogy földről indítva kicsi a hatótávolsága és hatómagassága. Valamint önálló célkeresésre ez is elég korlátozottan alkalmas, nem csak a fej látószöge miatt (itt nem a kitéríthetőségi szögtartományról van szó, hanem arról, hogy szűk látószöggel mennyi idő alatt képes a kitérítési szögtartományát végig pásztázni) hanem a hűtés és energiaelláttás véges időtartama miatt is. A külön optikai érzékelőcsomag a NASAMS-2 esetében segít azon, hogy ne a rakétákkal kelljen célt keresni, viszont a tisztán optikai célkeresés korlátai továbbra is fennállnak.

    Már csak azért is támadható hagyományos radarelhárító rakétás módszerrel a NASAMS, mert az orosz H-31 és H-58 radarelhárító rakéták alacsony magasságú indítással is nagyobb hatótávolságúak, mint az AMRAAM felszínről, nulla sebességről indítva. A felhasznált AMRAAM változattól függően kb. 20-25 km a NASAMS hatótávolsága. Ezzel szemben a H-58 alapváltozat is elmegy 36 km-re földközelben indítva (120 km 10 km magasról és 160 km 15 km magasról) és a H-58U ennek kb 1,5-szeresét tudja. A H-31P alapváltozat is 25-28 km-re megy földközelben indítva (110 km nagy magasságból) és a meghosszabbított H-31PD ennél jóval többre képes. Még a H-25MP/MPU-nak is 40 km a maximális hatótávja, ha megfelelő magasságból indítják.

    Érdekelne, hogy mondjuk egy olcsó H-25MP-t, aminek a radarkeresztmetszete a robotrepülőkre jellemző értéknek is töredéke (a kis fizikai méret és a sugárhajtómű hiánya miatt) milyen távolságból fog be az AMRAAM apró radarja és tud-e bármit kezdeni egy olyan céllal, ami adott esetben 1800-1900 m/s sebességgel közeledik az AMRAAM rakétához és 0,2 ezredmásodperc alatt teljes hosszában elhalad a gyújtó mellett. Ez nem egy műszakilag megoldhatatlan probléma, de az AMRAAM rakétákat nem ilyen célok ellen tervezték (szemben azokkal a légvédelmi rakétákkal, amelyeknél eleve tervezési alap volt a HARM rakéták lelövése).

    A radarelhárító rakétákon kívül az optikai irányítású rakéták is széles választékban indíthatók NASAMS megsemmisítési zónán kívülről a NASAMS rendszer elemeire. Még az amúgy kis hatótávolságú H-29-nek is van olyan változata (TE) ami nagy magasságból 30 km-re repül. A H-38 és H-59 pedig nagyon bőven biztonságos távolságból indítható.

    A NASAMS hatómagassága is korlátozott. 8-10 km fölött már inkább csak elméletinek tekinthető a megsemmisítési zónája, mert annyit levesz a rakéta mozgási energiájából a sűrű légkörön való átrepülés és hogy felérjen erre a magasságra, hogy nagyon lecsökken a sebessége, miközben a ritka légkörben a manőverezéshez szükséges kormányerők csak nagyobb sebesség mellett ébrednek a kormányfelületeken. A ferdén felfelé repüléssel a ferde hatótávolság felszíni vetülete is érdemben csökken. Ezzel szemben nagy magasságról sima bombákat is viszonylag távolra tudnak hajítani a gépek. A NASAMS korlátozott gyakorlati hatómagassága és a nagy magasságú célok elleni kisebb hatótávolsága miatt irányított bombákkal is támadható. De akár buta bombák szőnyegével (vagy kazettás bombákkal) is. Ha két Tu-22M3 csak a bombakamrában hordozható összesen 66 db 250 kg-os repeszbombát eldobja, akkor már csak a célok számával is mattot adott a NASAM-nak úgy, hogy ez a fajta túlterheléses támadás nem kerül irgalmatlanul nagy összegbe.

    A Sentinel radar zavarható és ha azt zavarják, akkor hiába van esetleg egy irányadat a zavarforrásról, nem tudja a rendszer a cél távolságát, tehát nem tudja mikor lehet indítani az AMRAAM rakétát és nem tudja optimális pályán vezérelni azt. Ez mindaddig fennáll, amíg az optikai szenzor lézertávmérője nem szolgáltat adatot (mármint NASAM-2-t feltételezve, mert csak annak van optikai szenzora). A lézertávmérő korlátos hatótávolsága viszont számottevően lecsökkenti a rakéták indítási zónáját.

    Az is ismert, hogy az AMRAAM miniatűr radarja is zavarható. Van ugyan zavarás elleni passzív üzemmódja, de az is kijátszható akár szakaszos zavaró üzemmóddal, akár fejlettebb zavarási technikával, akár azzal, hogy zavaró gép a megsemmisítési zónán kívül marad. A kicsi radar korlátozott jelfeldolgozó kapacitása miatt a csalikra is érzékenyebb, főleg ha az vontatott és egyszerű doppler szűréssel nem különböztethető meg a céltól, vagy elég sűrűn dobálják.
     
    Luthero and fishbed like this.
  3. laiki

    laiki Well-Known Member

    Amúgy egyáltalán nem lenne rossz rendszer a NASAMS, ha nem lenne olyan esztelenül drága. Értem én, hogy az AMRAAM árcédulája önmagában is csillagászati és akkor még ott a rendszer többi eleme is, de pont ezért, ha már ilyen kategóriájú rendszerek közül kell választani, akkor inkább izraeli Spider-MR. A Spider MR-nél egy indító fokozatot barkácsoltak a Derby és Python-5 rakéták mögé, amitől érdemben nőtt a megsemmisítési zóna, miközben alig nőtt a költség. Ugyanazért az árért (sőt az indiai Spyder üzletből kiindulva alacsonyabb árért) nagyobb a lefedett terület. Különösen fontos a túlélés szempontjából hogy a Phyton-5 megtoldása egy indító fokozattal érdemben segít a hatótávolság és hatómagasság problémáján a rendszer infravörös vezérlésű eleménél. Ez a radar kilövése, megzavarása esetére jobb paramétereket biztosít, mint a NASAMS esetén az AIM-9X-é. Nem mellesleg csökkenthető a rendszer költsége azáltal, hogy az indító fokozatos Phyton-5 rakétával elérhető célokra a sokkal olcsóbb infravörös rakétát használják és nem a nagyon drága aktív radarost. A Spyder járművein alapból ott van az optikai érzékelő csomag, míg a norvég-amerikai rendszer esetében csak a NASAMS-2 kapott ilyen kiegészítést. A Spyder kihasználja azt az előnyt, hogy az aktív és passzív végfázis irányítás miatt variálni lehet a radar típusával a megrendelő pénztárcája és a feltételezett harci helyzet függvényében. Egy nagyobb tudású, vagy több olcsóbb radarral is megoldható működtetés. A NASAMS-nál meg csak a Sentinel radar van integrálva, aminek képességei még az F1 változatnál is korlátozottak.

    Az oroszok megoldása ugyanerre a problémára a Pancir-Sz1, ami nem sokkal kisebb hatótávolságú, mint a NASAMS. Az oroszok a rakétára nem tesznek drága elektronikát, így olcsóbb a rendszerük. Ugyan nincs olyan sok célcsatornájuk, mint a NASAMS-nak, de 3-4 Pancir jármű így is 12-16 céllal el tud bíbelődni egyszerre. Mivel ugyanazt a rakétát használják optikai célcsatornával is, az optikai rávezetés esetén nem csökken a hatótávolság. Persze az optika képességei a Pancir esetében is korlátot jelentenek, de nem egy rakéta apró érzékelőjénn múlik minden, hanem a francia Matis-LR, vagy Satis-XLR 640x480, vagy 1280x1024 pixeles infra képalkotóját (illetve most már ennek orosz megfelelőjét) használják, aminek célfelderítési távolsága többszörös egy AIM-9X-hez képest. Nappal pedig még nagyobb felbontású HD TV kamera is működik. Az orosz rendszernél magát a rakétát nem nagyon lehet megzavarni, csak az azt vezérlő radart, aminek zavarvédettsége sokkal jobb, mint az AMRAAM aktív fejének. Míg az AIM-9X és és Pahíton-5 ellen lehet próbálkozni sűrű infracsali dobálós védekezéssel (azért még a képalkotó infravörös vezérlésű rakétáknak sem abszolút a zavarvédelme), addig ez a Pancir nagy felbontású optikai célcsatornájának képelemzőjét és több hullámhosszon működő rendszert valószínűleg sokkal kevésbé hatja meg és még ott ül a kezelő is, aki a képernyőt nézve beavatkozhat. Az orosz rendszer radarja és a mögötte lévő jelfeldolgozó kapacitás valószínűleg szintén kevésbé érzékeny a radarcsalikra, mint az AMRAAM vezérlése. Az orosz rendszer önjáró, sőt menetben is működik és ha radarelhárító rakétát lőnek rá, akkor a lekapcsolás mellett 10-20 másodperc alatt pár száz métert még álló helyzetből indulva is tud mozogni, hogy az utolsó betáplált pályán repülő HARM nem tudja beteríteni repeszekkel. Ezzel szemben a NASAMS radarja (és indítói is) fix pozícióban telepítettek, nem tudnak időben elmozdulni. Az oroszok nem csak a lopakodók miatt szeretik a hosszú hullámú radarokat, hanem azért is, mert a hullámhosszból adódó fizikai méretek következtében nem lehet ellenük hatékony radarelhárító rakétát készíteni, nehezebb őket zavarni és még a besugárzásjelzők is vagy érzéketlenek az adott hullámhosszra, vagy nem szolgálnak érdemi irányadattal. A Pancir radarja ugyan nem ilyen, de képes céladatot átvenni a hosszú hullámú radaroktól. Ez a céladat természetesen önmagában nem elég pontos a rávezetéshez, de ahhoz elég, hogy az optikának ne kellejen keresni a célt, hanem a látószögét leszűkítve, nagyítását megnövelve növeljék a felderítési/célfelismerési távolságát. A radart ne kelljen folyamatosan működtetni, hanem megfelelő időben bekapcsolva, szűk szektorban, megnövelt felderítési/célkövetési távolsággal és jobb zavarvédettséggel üzemeljen. Illetve a radarelhárító rakéták nagyobb távolságát ne lehessen kihasználni a Pancirok ellen, mert azok radarja nem működik folyamatosan, csak akkor kapcsolják be, amikor már garantált megsemmisítési zónában van a cél.

    Nekem nem úgy tűnik, hogy a NASAMS védekezne hatékonyabban a légvédelem lefogása, megsemmisítése ellen, mint az izraeli, vagy az orosz versenytársa.
     
    Luthero and fishbed like this.
  4. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem működik. De ez miért számít...? A Sentinel radar nélkül is indítható marad az AIM-120. Nem tudod az indítóállványok indítási képességét megszüntetni a radarok kilövésével vagy elnyomásával sem, míg az összes rávezető állomásos rendszernél igen...


    És ki mondta hogy kell? Sorban tételezel fel dolgokat, amik fel sem merülnek és semmi köze a SEAD-elhetőséghez.

    Égháttérben átlagos 4. gen gépek ellen 12-15 km.

    És a kisujjukból szopják, hogy hol vannak az indítók...? Vagy egy kis pók megsúgja nekik..:? Ez a másik ok, amiért nem SEADelhető klasszik módom. A rávezető állomásos rendszerknél tudod, hogy a radarhoz közel vannak az indítók. Itt meg akárhol lehetnek és akármennyi. Nem párszáz méterre, akár 25-30-ra is. A tűt a szénazalaban hasonlat 1:1-ben áll itt...

    Még mindig ott tartunk, hogy te valami fekete mágiával megtaláltad a teljes kussban levő és semmit sem sugárzó indítókat. A nagy kérdésem az lenne, hogy hogyan...?

    A rakéta soha nem keres célt indítás előtt... A lehető legjobb infók alapján oda indítják, ahol a cél lehet. Ez a Sentinellel történő gyors pásztázás, az IRST-vel való követéstől a data linken kapott infótól kezdve odáig terjedhet, hogy akkor bemondja valaki rádión, hogy cél 150 fok 5 km magasság és szépen indítják a rakétát. Az azonnal felkapcsolja saját radarját és kúpos kereséssel célt keres. A Sentineleket elvesztve, ha data linken keresztül nincs adat, akkor is csak csökken a harcértéke a NASAMS-nak, de nem tudod elkussoltatni az indító állványokat.

    Ezen felül akárhány Sentineled is lehet. Próbáld már SEAD-elni azt a rendszert, ahol csak szakaszosan van a radar használva és akár csak szektorosan, utána meg akár az IRST is követheti a célt és még lézertávmérő is van. És egyik sem a Sentinelen.

    Az indítókat még mindig nem látod...

    Ezért van több radar hálózatban. Persze minden lehet zavarni, de az AMRAAM még mindig indítható radar nélkül is...

    Olyan szép, hogy már a legvadabb dolgokat felvázolod, de érdekes módon nem vagy ilyen megengedő, amikor az orosz rendszerkről van szó. Érdekes módon azzal még senki nem jött, hogy a Nebo zavarható lenne. Sok szerencsés stealth gép ilyen környezetben megtalálásához...

    Érdekes módon a szakaszos radar működtetésnél nem vagy ilyen megengedő vagy csak simán elfelejted.

    Hatalmas wall of text volt, csak sajnos a legalapvetőbb dolgot felejtetted el. Az indítók kussolnak és lövésed sincs hol vannak. És innentől fogva olyan vad / lehetetlen / irreleváns dolgokat írtál le, aminek semmi értelme vagy köze a NASAMS-hoz.

    Lehet SAR üzemmódú radarod, random kereséssel kurva nehéz vagy inkább lehetetlen lenne megtalálni, mert nem mozog. És NASAMS indító méretű állócélbólé annyit talál a radar, mint égen a csillag... Ez csak akkor menne, ha a SAR radarnak alakfelismerő képessége lenne és automatikusan a rendszer ismerné fel. Ilyen még nincs. NASAMS meg van...
     
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez eléggé relatív. Egy Buk ezredet a finnek mai áron 250 millió USD-ért vettek, ez egy dandár negyede és összesen 6 db célcsatorna. Hát, elég vékony, még ha van hozzá rakéta is darabra sok. Ehhez képes a NASAMS = annyi célcsat, ahány rakéta és a rakéta közös a repcsikével, semmi eltérés nincs.

    A Python-5 nem minden idős, mert IR. Tehát innentől fogva cska ezt használni, mint közepes hatótávolsű rendszer Izraelben lehet, hogy megy, de nálunk vagy finneknél ezen jót mosolyognának...

    És ezt miből vezetted le? HA nincs hozzá radar, akkor ez is csak mástól kapott adat alapján képes indítan a rakétát vagy az X fok Y magasság alapján.

    A Pyton-5-öt nem ismerem, de ha képalkotós, akkor alig olcsóbb, mint az AIM-120. Az AIM-9X-et a jenkik 2 misi táján adják el, az AIM-120C-5/7-et meg 3-3,5.

    És ez szerinted ingyen van? A képesség meg létezik a NASAMS2-nél tehát semmiféle előny nincs. Ha akarod, akkor megvan a képesség.

    Ezt a részt nem is értem. Vagy IR vagy aktív radar van. Ez nem és kapcsolat...

    A rakéta rávezetés alatt folyamatosan SEAD-elhető. Pont. Az NASAMS meg sehogy sem, mert a Sentinel radar nem kell az indításhoz és az indítók még mindig nem a radarnál vannak. A Pantsir esetén ahonnan jón az EM sugárzás, ott vannak a rakéták, ugyanazon járművőn. Izé... Az F-35 röhögve megcsinálja azt, hogy DAS + auto SAR alapján megtalálja. Aztán mozoghat az, ahogy akar, a gép nyomonköveti. Igen, az F-35 ilyen durva, ezzel szűrte ki a fals célokat a gyakorlaton is a pilóta 0 közreműködésével. Úgy látom sokan nem értették meg ezt sem...

    És ezt miből vezetted le? Nagyon bírom, amikor valaki ilyen veretes dolgokat ír le minden alap nélkül.

    Jelenleg még senki nem tudott olyan videót vagy képet mutatni, ahol sikerül volna zavarni.

    Annyive vicces, hogy a legújabb Pantsirt a 30+ éves HARM-mal veted össze. Mi lenne, ha az új kombinált HARM lenne a mérce itt?


    A falnak megyek. Az indítás után sem tudod, hogy hol vannak, mert kussolnak. Nem igaz, hogy ezt nem vagy képes megérteni...

    A HARM a méteres radarokkal nem tud mit kezdeni.

    Mert a jelek szerint nem gondoltad végig. Elég beszédes, hogy az oroszokat leszámítva még közepes hatótávolságú rendszerknél is gyak. mindenki a rávezető állomás nélküli megoldásban gondolkodik. Na kettőt találhatsz, hogy miért. Mert nagyon talán jelenleg a jövőben az F-35 tudna ilyen ellen bármit tenni. A legkorszerűbb jenki technikai is tehetetlen a NASAMS ellen. Miért? Mert nem tudják az indítókat megtalálni, még JSTAR + egyéb kombóval sem.

    Laiki, iszonyatosan sokat gépeltél, de szinte semmi tartalom és összefüggés nem volt benne. Inkább képzelgések voltak az összehasonlítások meg viccesek. Lásd 30 éves HARM + legújabb Pantsir... Egy mm radaros kombinált vezérlésű fegyver ellen sok szerencsét. A távolabbi jövőben meg akár EO/IR is lehet rajta...
     
  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Röviden, a Pantsir túlélőképessége közelében nincs a NASAMS-nak. Ha preventíven eregeted a HARM-ot és pont akkor felkapcsol egy Pantsir, mikor az jön és rávezet, akkor benyeli a HARM-ot. A NASAMS indítót ARM-mal nem lehet elpusztítani. Alapesetben LÖVÉSED SINCS, hogy HOL és MENNYI van belőle.

    Te meg az utóbbi három tényezőt simán ismertnek tételezted fel, de hogy mi alapján, az teljes homály. Még, ha ez megvan, akkor sem só semmire az ARM.
     
  7. dudi

    dudi Well-Known Member

    A Sentinelt ki tudod szedni anélkül meg drasztikusan csökken a harcérték.Ugye a Sentinel helyét elég egyszer meghatározni hisz nem önjáró.
     
  8. dudi

    dudi Well-Known Member

    A Sentinelt ki tudod szedni anélkül meg drasztikusan csökken a harcérték.Ugye a Sentinel helyét elég egyszer meghatározni hisz nem önjáró.
     
  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Sok szerencsét ahhoz, ha csak másodpercekrű működik. Aztán mehet is tovább, mivel több ilyen van a hálózatban. Ha meg van más radarod is és ahhoz van datalink, akkor az sem kell. A legjobb az, ha van AWACS. Akkor aztán helló, fel sem kell kapcsolni a Sentinelt...
     
  10. dudi

    dudi Well-Known Member

    De ha csak Sentinell van...Ugye egy konvencionális háborúban az ellenség fix radarállomásai kiemelt célpontok(pl mint ami nekünk is van a Tubesen)azok kiiktatása nélkül nincs légi háború.Úgy beszélsz az AWACS-ról mintha az mindenkinek lenne.
     
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Egyébként meg alapvetően az is illene eldönteni, hogy ki ellen készült. Mert a NASAMS azon hatalmak ellen még durvább, akik a jenki szint közelében sem vannak. Magyaroszág., Románia, de még Franciaország vagy Németország szintű ország esetén is riktaságszámba megy a villámgyors és pontos EW felderítés. És ez még csak a Sentiel radar megtalálása. Az indítókról továbbra sincs fogalmad. Képzeld el az, hogy 4-5 ilyennek körbepakolod Kecsó környékét. A támadó meg sakkozhat, hogy hol a fenében vannak. Na most képzeld el olyan területen, ahol sokkal több a fedezék, facsoportok és miegymás...
     
    arcas likes this.
  12. Szittya

    Szittya Well-Known Member

    Hamarosan jon az uj raketa a rendszerhez ESSM testbe aim120.
    Van onjaro változata a rendszernek.
    Valószínűleg kap egy nagyobb radar is mert így egy kategóriával feljebb focizik.
    A fix telepítésű radaroktol vagy sima felderítő lokatoroktol is képes jelet kapni nem csak a sajatjatol. Ha az Adat kapcsolat létrejött.
    Majd minden országba ahol rendszerbe van csöves légvédelem is a rendszer részét kepzimeg ha nem is teljes az integráció de az oerlikonok 35mm esetnek nem probléma az adatkapcsolat velük és teljes automata mód ba az irányítást is át tudja venni tőlük a nasams
     
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    És te meg laiku meg úgy beszélsz, minthsa SEAD képessége és EW felderítés képessége mindekinek lenne. A román F-16-osokat szinte zárójelbe teszi a NASAMS, ha támadó erőként tekintesz rájuk. Ha lenne rajtuk ALE-55 és ALQ-131/184, akkor talán nem.
     
  14. dudi

    dudi Well-Known Member

    Miután 3 ország rendszeresítette és abból az USA-t nem támadja meg a kutya sem így maradnak a norvégok meg a finnek akiknek kimondatlanul Oroszország az ellenség képe így erről van értelme beszélni(NASAMS vs Orosz Légierő)nem pedig a románoknál még rendszerbe sem állított F-16 vs a nálunk szóba sem került NASAMS-ről.
     
  15. rudi

    rudi Well-Known Member

    A Sentinelnek már a korábbi - tehát nem a legkorszerűbb F1 - változata is képes volt tűsugarakkal operálni, minden körül fordulásnál más hullámformát és frekit használni továbbá a jelerősséget a szükséges minimumom tartani. Igazi LPI radar.
    Igazán fasza EW nélkül még érzékelni is kihívás...

    @dudi

    A WIKI jóbarát. A NASAMS-ot a következő országok rendszeresítettél (az általad említetteken kívül):
    - Litvánia
    - Chíle
    - Hollandia
    - Spanyolország
     
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Az orosz ARM/SEAD képessgéről egy tapasztalat van, 2007. A saját rendszereik ellen nem tudták megoldani a dolgokat rendesen. Az volt a SEAD, hogy BM-ekkel is lövöldöztek. Kicsit beszédes...
     
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    A grúz radarokat H-58-asokkal szedték ki.
     
    fip7 likes this.
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azt hiszem ezek az országok vagy maximum egálban vannak a finnekkel és norvégokkalvagy a fa sorban sincsenek hozzájuk képest.De ettől igaz ami igaz le vagyok mradva a rendszeresítők kérdésében.
     
  19. dudi

    dudi Well-Known Member

    Litvánia tökéletesen irreleváns előbb pusztítják el földön a NASAMS rendszereket minthogy használnák őket annyira kicsi az ország és annyira jelentéktelena hadereje persze az oroszokhoz képest.
     
  20. arcas

    arcas Well-Known Member

    Továbbra is úgy gondolom, nekünk tökéletes fegyverrendszer lenne. Drága is, lehet, de tekintélyt parancsoló is. Ez nem azt jelenti, hogy a többi szar,...de szerintem törekedni lehetne arra is, hogy a vásárolható technikákkal - ha már mennyiségileg nem- legalább minőségi szempontból előrébb legyünk, mint "mások"...
     

Ezen oldal megosztása