NASAMS (Norwegian Advanced Surface-to-Air Missile System)

[ms07]

A litvánok még csak eldöntötték, hogy vesznek NASAMS rendszert (2 üteget 110 millió dolcsiért), de még nincs náluk hadrendben. A megállapodást 2016. október 21-én jelentették be, de majd csak 2020-ban szállítják le a rendszereket a norvégok. Értelemszerűen ki se fizették még.

A jóbarát Wikin is ott virít a "Potential future operators" és a "Lithuanian MoD announced Lithuania ordered 2 batteries." mondatok.

Feljebb írtad, hogy az indításhoz kell a Sentinel. A litvánok viszont nem vesznek az első körben, szóval x évig lesz dísznek 110misiért indítójuk?

 

[dudi]

Feljebb írtad, hogy az indításhoz kell a Sentinel. A litvánok viszont nem vesznek az első körben, szóval x évig lesz dísznek 110misiért indítójuk?

Más radar is adhat a célról infót adatátviteli rendszerrel.

 

[molnibalage]

Nem kétséges, hogy zárójelbe teszi a románokat, ha minden lehetséges célpont védelmére NASAMS rendszert telepítünk, csak ahhoz a Jóisten pénze sem lenne élég.

Az ár/érték arány, nem mindegy. Ár/lefedett terület. Ár/lelőhető célpontok száma, ha a firnyákos ellenség olcsó, feláldozható célpontokat küld. Ár/légvédelmi rakéták száma x megsemmisítési valószínűség/rakéta. E téren a NASAMS nem remekel.

Nincs olyan, hogy miden lehetséges célpontot SAM véd. Félelmetes, hogy még mindig magyarázni kell a 2x2-őt...

 

[Törölt tag 1586]

Itt az októberi hivatalos bejelentés:
https://kam.lt/en/news_1098/current...n_advanced_surface_to_air_missile_system.html
Azt írják:
"..On October 20 Lithuania signed a technical agreement with Norway on procurement of launchers and missiles"
Tehát a Norvégoktól most rakétákat és indítókat vettek

A bejelentés így folytatódik:
"The Ministry of National Defence of Lithuania continues the mid-range air defence system project to procure other NASAMS equipment, namely, radars and fire control centres. Ultimately, all the components will be joined into a system capable of air defence: aerial surveillance and control, provide early warning for ground units, and destroy targets in case of necessity."

Vagyis a Litvánok megveszik a rendszer minden elemét (radar és tűzvezető). A Sentinel radar Raytheon-Thales közös termék úgyhogy azt majd tőlük veszik meg.
Egyedül az elektrooptikai cucc nincs a bejelentésben, de azt mondja hogy ...végül a minden komponens csatlakozni fog a rendszerhez.. úgyhogy lehet hogy még azt is megveszik.

Ezek után persze lehet azt mondani hogy ...de hát Litvánok még nem is rendszersítették a rendszert..., de mi ezen csak jót mosolygunk.

 

[molnibalage]

20-25 km hatótávolságú rendszerről van szó, azaz lényegében pontvédelemről. A 6-7 db minimális rakétakészletű üteg az ország potenciális célpontjainak töredékét sem fedi le.

Na ne túlozzunk már. A pontvédelmi rendszer az mondjuk a RAM a hajókon vagy az ágyús CIWS rendszerek. A 20-25 km simán közepes hatótávolságú rendszer. Az életben nem hallottam még senkit pontvédlemi rendszernek hívni a Nyevát vagy a Kubot..

 

[laiki]

Elég durva, hogy nem érted, hogy a NASAMS (ahogy a BUK is) nem a mindent evvel védünkről szól.

ár/érték arányra amit meg én találtam pl Finn beszerzést meg még az se jön ki, hogy BUK jobb ár/érték arányt képviselne. Főleg ha bevesszük a képletbe, hogy kb seadelhetetlen, elletétbe BUKkal. És ez lokálisan baromira nem mindegy.

Mivel szeretnéd védeni a "mindent", ha nem ezzel? Mistrallal?
Hatótávolságot és hatómagasságot nézve a NASAMS alatt már csak kézi légvédelmi rakéták vannak és Crotale, Roland, Szztrela-10, meg OSZA

Ha nem számít, hogy közepesnél nagyobb magasságon repülő célokat is le lehessen lőni, akkor a kézi légvédelmi rakéták ár/érték aránya a legjobb. Ha viszont le akarod fedni akár mondjuk a román határt, akár a déli határt, akár a katonai, infrastrukturális, vezetési, politikai szempontból lényeges potenciális célokat, ahhoz nem elég pár NASAMS mutatóba. Sokszor láttunk már bemutatót abból, hogy országokat a hidak, erőművek, olajfinomítók, közlekedési csomópontok, repterek, kormányzati épületek, kommunikációs központok, stb... bombázásával próbálnak térdre kényszeríteni.
Mit nem szeretnél védeni: a kecskeméti repteret, a pápai repteret, a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokságot, a belvárosi és budai kormányzati épületeket, Budapest hídjait, a többi Duna és Tisza hidat például Dunaújvárosban, Szekszárdon, Szegeden, Szolnokon, Baján, Szentesen, Csongrádon a Ferihegyi Repteret, az olajfinomítót és a Dunai Erőművet Százhalombattán, Paksot, a Mátrai erőművet, a kőolaj, benzin, gázolaj, és gáztárolóinkat Mádon, Tiszaújvárosban, Szőregen, Vámosgörkön, Szajolban, Százhalombattán, Pétfürdőn, Komáromban, Celldömölkön, a csapatokat Debrecenben, Tatán, Szolnokon, a korai előrejelző radarjainkat Békéscsabán, Bánkúton, Medinán, a fontosabb rendező pályaudvarokat, stb... Amit nem védesz, azt fogják támadni mert kockázat nélkül, kis költséggel aránytalanul nagy kárt tudnak okozni, ami jobb belátásra térít minket.
Ha nincs tisztességes hatótávolságú területvédelmi rendszered, amivel vagy irányt tudsz lefedni, vagy a komoly területet, akkor pár mutatóba vett NASAMS rendszerrel csak a pénzt költöd és adtál a végterméknek egy nagy pofont.

Tehát nagyon nem mindegy, hogy a NASAMS mekkora területet, vagy terepszakaszt fed le és mekkorát a Pancir/Spyder/Buk/Patriot/Aster/Sz-300/HQ-9/DK10/stb... A NASAMS sem ár/lefedett terület, sem ár/rakéta alapon nem túl jó.

Egy Tomahawk, JASSM, H-55, Kepd-350, Storm Shadow, SLAM-ER, SOM, Delilah, Popeye rakéta, vagy robotrepülő felébe, harmadába, negyedébe kerül, mint az a légvédelmi rakéta, amivel kb. 75-80 %-os eséllyel le lehet lőni és ez csak az AMRAAM ára, nem a teljes egy rakétára jutó rendszerköltség. Még aránytalanabb, ha ennél olcsóbb rakéták elleni védekezésre kell használni (JSOW, H-29/38), vagy nagyobb magasságból, NASAMS hatótávon kívülről eldobott irányított bombák ellen, esetleg felderítő drónok ellen (például a románoknak van Shadow 600, ami vígan elröpköd Mistral hatómagasság felett).

A ma beszerzett rendszer fog üzemelni 25-30 évig. Tehát abból kiindulni rövidlátás lenne, hogy mi van jelenleg a románoknak az F-16-osaikhoz. Töredék áron vehetnek hozzájuk fegyvert, ha akarnak, mint amennyit mi fizetnénk a NASAMS-ért. És valószínűleg meg is tennék.

Ha meg nem cél, hogy a fontosabb potenciális célpontok fölül kiszorítsuk az ellenséges légierőt, mert még akkor is rendkívül sokba kerülne, ha nem ezt a nagyon drága NASAMS rendszert vennénk, akkor tudomásul kell venni, hogy a stratégia célpontjainkat az ellenség képes lebombázni és csak a csapatokat kell védeni. Arra meg szintén nem a NASAMS a legjobb megoldás.

És ez csak Magyarország esete, pedig a NASAMS rendszert nem elsősorban nekünk találták ki. Ahogy dudi is írta, eddig főleg olyan országoknak sikerült eladni, amelyek az oroszoktól félnek. Litvánia pedig csak mutatóba vett két minimálisra leszorított üteget, amivel semmit nem ér el. Az üzlet inkább volt politikai alapú, mint ésszerű.

 

[molnibalage]

Persze. Véletlenszerűen kilőhető céladat, rávezetés nélkül, úgy hogy gőzük sincs van-e abban az irányban akkor éppen megfelelő távolságon belül repülőgép és reménykednek, hogy hátha megtalálja a rakéta radarja anélkül is, hogy tudná hol keresse.

Nem véletlenszerűen. Agyfaszt kapok attól, hogy te a Sentinelt tekinted a rendszer elsődleges és egyetlen információs forrásának holott az csak egy a sok közül. Ezen felül lazán elengeded a füled mellett, hogy a Sentinel egy LPI radar. Valahogy mindig csak az orosz elektronika irányában vagy képes meghajolni...

A rakéta vajon (meddig) hajlandó céladat nélkül repülni? Mert ha jól tudom nem szokás anélkül AMRAAM-ot indítani, hogy lenne adatkapcsolat vagy a vadászgép indító sínén be ne fogná a célt (kivételes eset), nehogy véletlenül saját gépet találjon meg.

Bármeddig. Ezek szerint lövésed sincs arról, hogy mi az a maddog indítás, mikor már kb. hússzor volt leírva... Az AMRAAM egyik lehetséges üzemmódja, hogy bármiféle befogás és MCG nélkül elindul a sínről és rálockol arra, amit talál. Tekitve, hogy ha kb. belőhető, hogy a cél merre van, akkor ez simán járható út. Ha bármilyen úton kap adatot a CCC egység, akkor mehet rakéta.

Optikával több esélyük van a repülőknek megtalálni az indítókat, mint a légvédelmi rendszer optikájának önálló célt felderíteni. Idejük pedig viszonylag sok van erre, mert az indítók egy helyben ücsörögnek.

Valahol elképesztő, hogy leírod, hogy az IR AAM-ek 2-4 fokos FOV-val bírnak, azán az ennél kisebb látószöggel pásztázó és totál manuákis IR kamera megtalál valamit... Lövésed sincs ezen rendszerek képességeiről. Hússzor lett elmagyarázva, hogy a földi célok esetén is GPS koordinátára lockol rá a TGP vagy SAR kép koordinátára, mástól kapott földrajzi kooridnátára - F-16-on pl. markpointot meg lehet osztani link 16-on - vagy légi cél esetén a fedélzeti radar mérése. Önállóan nem keresnek célt. Te tényleg képes voltál ekkora téveszmét leírni, hogy egy 600-800 km/h-val haladó gép nekiáll 1-2 fokos látószöggel randomra végigpásztázni a földet úgy, hogy bármikor jöhet az AMRAAM. Komolyan mondom, hogy lefordulok a székről... Ez fizikai képtelenség. Tényeg ennyire nem vagy képben. Sokkoló... Úgy látom geometrikailag sem tudod elképzelni ezt. Egy REPSZIMBEN nem tudod ezt megcsinálni, ahol a sokkal könnyebb a dolog, mert n+1 valós nehezítő faktor nincs benne...

- Radarral is próbálkozhatnak (felbontástól és a környezettől függően)

A SAR radar arra jó, hogy ha tudod a cél kb. helyzetét, akkor megkeresd vele vagy nagy kiterjedésű fix célok egyes részeinek támadásához. Pl. reptér kritikus pontja, egy konvojt megtalálasz vele, de magányosan szétszórt indítókat, amiko bárhol lehetnek több hasonló kiterejedésű cél mellett rohadtul nem. Láttál te már SAR radar képet valaha? Mert ezek szerint nem... Arról nem is beszélve, hogy SAR radar kép készítése másodpercekbe telik egy 500x500 méteres területről is és 30-45 fokos aspektussal kell repülni. A népmesében találasz meg ezzel NASAMS indítókat vakon vagy bármilyen magányos célt. Az F-35 DAS is azt tudja, hogy az indítás után a rakéta emelkedése közben utána csekkolna oda, hogy mi van ott. Csak azon AESA radar és a DAS + példa nélkül szenzor fúzión van. Erre egyetlen más gép sem képes ma. Az F-35A is csak részlegesen, mert az EOTS pl. még nem móűködik...

- Ha pedig volt már indítás, akkor az megmutatta az indító helyét, amennyiben akár infrával érzékelték a gyorsító hajtóművet (lásd rakétaindítás jelzők), akár a gép radarja észlelte a rakétát. Márpedig a radarelhárító rakétás támadás elleni védekezéskor elég esélyes, hogy voltak indítások.

Apró hiba, hogy a jelenlegi gépeken a MAWS önvédelmi és nem felderítési célokat szolgált. Kevered a szezont a fazonnal.

- Sőt az indítás után még egy ideig infra nyoma lesz az indítón és a földön az indítás hőhatásának.

Lásd fent.

- Ezen kívül a NASAMS egy telepített rendszer, amit ugyan lehet bontani és arrébb vinni, de ez időigényes.

Ezen már tényleg csak röhögni tudok. Pontosan annyira mobilt tud lenni, mint a szívszeretett Pantsirod. Arra telepíted, amire akarod és mivel nem kábeles komm van... A terepjáróra telepített radar meilyen kicsi is? Izé... A Pantsir menetből megállás és tüzelési ideje az, amiben jobb.

Általában egy ideig (mondjuk legalább 1-2 órát, de a támadás váratlanságától függően akár napokat is) egy helyben van minden elem. A csúnya ellenségnek pedig műholdja is lehet, drónjai lehetnek, olyan felderítő gépe is lehet, amiről nagy gyújtótávolságú ferde kamerával viszonylag mélyre belát a területed fölé és lehet radaros felderítő gépe is (lásd pl: Tu-204R). A Sentinel kisugárzásából még azt is tudja, hogy kb. hol kell keresni az indítókat

Itt már tényleg felnyomod a vérnyomásomat. Nonnan búbánatos francból tudná...? Egy 30 x 30 km-es területen bárnol lehet. Ez majdnem 1000 km. Ez Budapest terülenél nagyobb terület, ami csak ~550 km2. Na, akkor képelzd el, hogy egy ekkora területen keresed fent a néhány NASAMS indítót úgy, hogy álcázva is lehetnek.

Elképesztő, amit itt előadsz...

. Mivel ő választja meg a támadás időpontját, könnyen lehet, hogy a támadó gépek eleve ismerik a rendszer elemeinek pontos helyzetét és nem akkor állnak neki felderíteni.

Ez a népmese és sci-fi szintjén van.

Ha a radar ki van lőve és az indítók is kussban vannak (értsd még (vaktában) indítással sem próbálkoznak), akkor mivel derítik fel a célt és mire való egyáltalán a légvédelmi rendszer? Egy légvédelmi rendszer célja hogy megpróbálja lelőni az ellenséges gépeket, azzaz végletekig nem tud kussban lenni.

Data link? Más radar? Rádió? AWACS? IRST? Milyen érdekes, hogy csak a nem jenki technika használhat mást a te szemedben... Az indító mindig kussban van, hiszen nincs radarja, csak vesz...

 

[molnibalage]

Milyen "fekete mágiával" találják meg a célt?
- Az infra "követés" nem játszik, mert nincs olyan bolond pilóta aki azelőtt berepülne AMRAAM hatótávon belülre, hogy mielőtt a radart kilőnék, hacsak nem teljesen biztos abban hogy vakra van zavarva a légvédelem. Márpedig az optikának az AMRAAM hatótávon kívüli célok túl távoliak.
- Lehet keresni az optikával, de egyrészt erre írtam, hogy a repülők is keresnek a saját optikájukkal és mivel ők döntik el, hogy mikor és milyen irányból mennek közelebb, mekkora távolságot tartanak, nekik áll a zászló, hogy előbb célt találjanak maguknak. A gépek körbe is repülhetik a kérdéses területet, bármilyen irányból jöhetnek. Ami azért kellemetlen, mert még széles látószögön, azaz csökkentett felderítési távolsággal is számottevő időbe kerül az optikának a pásztázás. Például szélesnek mondható, 6x9 fokos látószög automatikus képelemzés közben 50 fok/s pásztázási sebesség mellett egy 180 fokos félkört, 36 fokos emelkedési szögig 120 másodpercbe kerül végig pásztázni, de még 90 fok oldalszög és 18 fok emelkedési szög esetén is 30 másodperc. A repülők előnyben vannak, mert a felderítendő szögtartomány sokkal kisebb. Az indító nem lesz 20-30 km-re a radartól, mint ahogy elképzeled. Részben a radarhorizont korlátozza az alacsony magasságú célok felderítésének lehetőségét, azaz ha túl távol van az indító akkor a hatótávolság egy felesleges, mert azon a távolságon a felderítő radar horizontja alatt át tudnak bújni a célok. Nem is beszélve a tereptárgyak, kiemelkedések radarárnyélkáról. Részben pedig a hatótávolságoknak át kell fednie egymást a teljes lefedettség érdekében és egy pontot lehetőleg több indítónak is el kell érnie a túlterhelés veszélye miatt. Ezen kívül az indítóknak adatkapcsolatra van szükségük, amihez rálátás kell. Az indítók rendkívül nagy eséllyel a radar legfeljebb 10 km-es körzetében lesznek, de inkább közelebb. Ez azt jelenti, hogy a gépek felül nézve 20 km távolságból oldalszögben 53 fok, 15 km távolságból 67 fokos, 10 km távolságból 90 fokos, az átnézendő szögtartomány, de a viszonylag lapos rálátási szög miatt nem kell annyit variálni az emelkedési szöggel.
- Még ha sikerül is megtalálni optikával a célt, akkor is megmarad a probléma, hogy nem ismert a távolsága mindaddig, amíg a lézertávmérő be nem méri. Térbeli helyzet nélkül, csak egy irányadattal eleve szerencsejáték elindítani az AMRAAM-ot, különösen ha az ellenségnek van rakétaindítás érzékelője, mert felfedik az indító helyzetét és az ellenség még azelőtt ki tud térni, vissza tud fordulni, hogy az AMRAAM radarja befoghatná.
- Ráadásul még igazából irányadat sincs. Ugye az orosz megoldásnál az optika az indító járművön található, tehát nem kell azzal foglalkozni, hogy optika által látott szögtől eltérne a rakéta iránya. A NASAMS esetében az optika külön van elhelyezve és ha ez számottevő távolságban van az indítótól (te pont ezt feltételezed), akkor az optika rálátási szöge és a rakéta rálátási szöge jelentősen el fog térni. Ha a távolság nem ismeret, akkor a rakéta helyzetére nem számolható át a cél iránya. Azaz addig nem indítható a rakéta, amíg a lézertávmérő a térbeli helyzetet be nem mérte.
- Még egy érdemi különbség van az orosz rendszerhez képest. Az orosz a rakétát is követi az optikán keresztül, mert azon el van helyezve egy helyzetjelző. Ezáltal a rávezetéshez nincs szüksége távolsági adatra. A rakétát hozza egy vonalba a céllal (lásd hárompontos rávezetés). Az AMRAAM rakétán nincs helyzetjelző és a rakéta követése a hajtómű kiégése után nem biztosított. Ezáltal parancsok sem dolgozhatók ki számára. Hiába tudja az optika a cél irányát.

A Sentinel kiesése után a cél tisztán optikai megkereséséig és a lézertávmérős beméréséig praktikusan nulla a harcérték, miközben a gaz ellen bőszen keresheti az indítókat és ő van előnyben.

Azt meg ugye viccnek szántad, hogy valaki előre megy 15-20 km-t, távcsővel figyeli az eget és rádión mondogatja be a szemre megbecsült céladatot?

Ez a rész meg akkora zagyvaság és sci-fi, amit még kommentálni sincs kedvem. Mondom, ezek szerint te még repszimben sem próbáltál ilyen keresést TGP-vel. Laiki, félelmetesen nagy téveszméid vannak. Erősen ajánlatt lesz neked a HT összefoglaló.

 

[molnibalage]

El vagy tévedve. 250 millió még az SZ-300-ból is csak az újabb modellek felextrázott változatának az ára. Egy BUK-M2 üteg messze nem kerül ennyibe. Ráadásul 4-szer akkora területet fed le, mint a NASAMS és a sztratoszférában sincs biztonságban tőle gép.

Jó reggel kívánok, ez TÉNY. 125 millió USD-t fizettek a finnek 1995 táján. Ez ma 250 misi feletti ár.

Minden egyes NASAMS indítókb. 490 km2-t fed le. A Buk M-2 lefedés hogyan számoltad ki?

Látom már megint azzal szeretsz vitatkozni, amit te adsz a másik szájába. Senki nem állította, hogy csak a Pythont használnák. Izraelben is vegyesen vannak a rakéták az indítókban. De azzal, hogy a Phyton mögött ott az indító fokozat, jóval nagyobb távolságban és magasságon használható, mint az AIM-9X.

És kit érdekel az AIM-9X? A NASAMS alap rakétája az AIM-120 és egyébként az ESSM is belerakható, amivel 50 km felé megy a HMZ.

Az ne is zavarjon, hogy az infravörös rakéták az indítón is képesek befogni a célpontot, azzaz nem vaktában kell őket indítani! Nem csak a szent tehén LOAL-nak vannak előnyei.

Az ne zavarjon, hogy ha van data link vagy más adat, akkor a NASAMS horizont alá is képes dolgozni vagy domb mögé...

Neked tényleg segédfogalmad sincs az árakról! Meg foglak lepni: az összes képalkotó infravörös rakéta sokkal olcsóbb, mint az aktív radarosok. Bizony az AIM-9X is. Az USAF 2017-es költségvetése alapján (gondolom elég jó forrás) 2015-ben 303 AIM-9X-et vettek 129,121 millió dolcsiért, azaz 426 ezer volt a darabár. 2016-ra 392, 2017-re 444 ezer USD darabárat terveztek. A Phyton-5 is el körül van, azaz bizony sokkal olcsóbb.

Ez mind szép és jó, csak nem all weather...

Meg ahogy azt te elképzeled. A Sentinel igenis kell az indításhoz is, meg utána egészen addig, amíg az AMRAAM radarja be nem fog.

Kell egy túrót. Az AIM-120 MCG vesztés esetén saját maga dolgozik tovább... Mondom vadszgépről is lehet bármiféle befogás nélkül indítani, ha úgy adódik. És 1:1-ben ugyanaz a rakéta van a NASAMS-ban, mint a vadászgépeken, ezért is választották a finnek. Ja, mellesleg a Buk-ot cserélték le vele...

Az angol ALARM például ha kikapcsolták a radart, akkor felemelkedik (13 km magasra), ejtőernyőt bont. Jó hosszú ideig súlyed és ha újra bekapcsolják ezalatt a radart, akkor újra rárepül. Ezzel olyan sokáig tudja lefogni a radart, hogy azzal vagy az ALARM végez, vagy egy hagyományos bomba az időközben odarepülő gépről, vagy egyszerűen átrepül a gép az adott idő alatt a megsemmisítési zónán.

Sidenote, az ALARM-ot kinvonták a rendszerből...

Azt meg nem értem, hogy ha az F-35 szerinted röhögve deríti fel a célt optikával (DAS) és/vagy radarral, akkor ezt más gépeknél miért nem feltételezed. Nem csak az F-35-ön van képalkotó optika meg radar.

Nem, pontosan azt írom, hogy az F-35 az maga eszközeivel is csak az indítás UTÁN képes megtalálni a NASAMS indítókat, előtte nem. Az EOTS pásztázásal ugyanúgy csak teljesen véletülenül. Videót is van fent erről, keresd már meg.. Nem nehéz. A DAS emelkedő IR céljelet fog és a rendszer radarral tűnyalábban beszúr, de csinálhat SAR képet is, mert AESA-val időosztással képes rá.

Hány AIM-9X éles lelövés volt idáig csalikat dobálni képest repülőgép ellen? Ja hogy egy sem! Mind csak teszt volt robotrepülők ellen. Te meg videót követelsz a csalival eltérítésről.

Oh, wait. Hány éles lelvöést volt Sz-300/400-zal? A Tort meg szétkapta élesben az IAF. Most akkor ebből exrapoláljam ki, hogy akkor az orosz SAM = rakás szar. Inkább nem...

 

[molnibalage]

Elég durva, hogy nem érted, hogy a NASAMS (ahogy a BUK is) nem a mindent evvel védünkről szól.

ár/érték arányra amit meg én találtam pl Finn beszerzést meg még az se jön ki, hogy BUK jobb ár/érték arányt képviselne. Főleg ha bevesszük a képletbe, hogy kb seadelhetetlen, elletétbe BUKkal. És ez lokálisan baromira nem mindegy.

Ja, hát igen. A Buk pont olyan SEAD-elhető, mint a régi klasszik rendszerek, csak több radarja van. És ettől (is) olyan rohadt drága. Ráadásul a Buk M2, amit annyira istenít laiki - egyébknét tényleg pontens - mitől lenne olcsóbb, ha az is aktív radaros...? A Buk előnye annyi, hogy a bejövő ARM-okat képes lelövöldözni és tatcital BM ellen is használható. Viszont emiatt drága, egy rakás országnak nem kell ATB képesség.

 

[molnibalage]

Mivel szeretnéd védeni a "mindent", ha nem ezzel? Mistrallal?
Hatótávolságot és hatómagasságot nézve a NASAMS alatt már csak kézi légvédelmi rakéták vannak és Crotale, Roland, Szztrela-10, meg OSZA

Ha nem számít, hogy közepesnél nagyobb magasságon repülő célokat is le lehessen lőni, akkor a kézi légvédelmi rakéták ár/érték aránya a legjobb. Ha viszont le akarod fedni akár mondjuk a román határt, akár a déli határt, akár a katonai, infrastrukturális, vezetési, politikai szempontból lényeges potenciális célokat, ahhoz nem elég pár NASAMS mutatóba. Sokszor láttunk már bemutatót abból, hogy országokat a hidak, erőművek, olajfinomítók, közlekedési csomópontok, repterek, kormányzati épületek, kommunikációs központok, stb... bombázásával próbálnak térdre kényszeríteni.
Mit nem szeretnél védeni: a kecskeméti repteret, a pápai repteret, a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokságot, a belvárosi és budai kormányzati épületeket, Budapest hídjait, a többi Duna és Tisza hidat például Dunaújvárosban, Szekszárdon, Szegeden, Szolnokon, Baján, Szentesen, Csongrádon a Ferihegyi Repteret, az olajfinomítót és a Dunai Erőművet Százhalombattán, Paksot, a Mátrai erőművet, a kőolaj, benzin, gázolaj, és gáztárolóinkat Mádon, Tiszaújvárosban, Szőregen, Vámosgörkön, Szajolban, Százhalombattán, Pétfürdőn, Komáromban, Celldömölkön, a csapatokat Debrecenben, Tatán, Szolnokon, a korai előrejelző radarjainkat Békéscsabán, Bánkúton, Medinán, a fontosabb rendező pályaudvarokat, stb... Amit nem védesz, azt fogják támadni mert kockázat nélkül, kis költséggel aránytalanul nagy kárt tudnak okozni, ami jobb belátásra térít minket.
Ha nincs tisztességes hatótávolságú területvédelmi rendszered, amivel vagy irányt tudsz lefedni, vagy a komoly területet, akkor pár mutatóba vett NASAMS rendszerrel csak a pénzt költöd és adtál a végterméknek egy nagy pofont.

Tehát nagyon nem mindegy, hogy a NASAMS mekkora területet, vagy terepszakaszt fed le és mekkorát a Pancir/Spyder/Buk/Patriot/Aster/Sz-300/HQ-9/DK10/stb... A NASAMS sem ár/lefedett terület, sem ár/rakéta alapon nem túl jó.

Egy Tomahawk, JASSM, H-55, Kepd-350, Storm Shadow, SLAM-ER, SOM, Delilah, Popeye rakéta, vagy robotrepülő felébe, harmadába, negyedébe kerül, mint az a légvédelmi rakéta, amivel kb. 75-80 %-os eséllyel le lehet lőni és ez csak az AMRAAM ára, nem a teljes egy rakétára jutó rendszerköltség. Még aránytalanabb, ha ennél olcsóbb rakéták elleni védekezésre kell használni (JSOW, H-29/38), vagy nagyobb magasságból, NASAMS hatótávon kívülről eldobott irányított bombák ellen, esetleg felderítő drónok ellen (például a románoknak van Shadow 600, ami vígan elröpköd Mistral hatómagasság felett).

A ma beszerzett rendszer fog üzemelni 25-30 évig. Tehát abból kiindulni rövidlátás lenne, hogy mi van jelenleg a románoknak az F-16-osaikhoz. Töredék áron vehetnek hozzájuk fegyvert, ha akarnak, mint amennyit mi fizetnénk a NASAMS-ért. És valószínűleg meg is tennék.

Ha meg nem cél, hogy a fontosabb potenciális célpontok fölül kiszorítsuk az ellenséges légierőt, mert még akkor is rendkívül sokba kerülne, ha nem ezt a nagyon drága NASAMS rendszert vennénk, akkor tudomásul kell venni, hogy a stratégia célpontjainkat az ellenség képes lebombázni és csak a csapatokat kell védeni. Arra meg szintén nem a NASAMS a legjobb megoldás.

És ez csak Magyarország esete, pedig a NASAMS rendszert nem elsősorban nekünk találták ki. Ahogy dudi is írta, eddig főleg olyan országoknak sikerült eladni, amelyek az oroszoktól félnek. Litvánia pedig csak mutatóba vett két minimálisra leszorított üteget, amivel semmit nem ér el. Az üzlet inkább volt politikai alapú, mint ésszerű.

Te figyu, most márt az USA és az egész NATO ellen készülnük fel?

 

[Fade]

Videót is van fent erről, keresd már meg.. Nem nehéz. A DAS emelkedő IR céljelet fog és a rendszer radarral tűnyalábban beszúr, de csinálhat SAR képet is, mert AESA-val időosztással képes rá.

najó de arról is van hivatalos video, hogy F-35 DASsal maga mögötti célokat lövöldöz le azt nem az nemúgy mert DAS egymagában nem, nem, nem.

 

[ms07]

Jó reggel kívánok, ez TÉNY. 125 millió USD-t fizettek a finnek 1995 táján. Ez ma 250 misi feletti ár.

Minden egyes NASAMS indítókb. 490 km2-t fed le. A Buk M-2 lefedés hogyan számoltad ki?


És kit érdekel az AIM-9X? A NASAMS alap rakétája az AIM-120 és egyébként az ESSM is belerakható, amivel 50 km felé megy a HMZ.

Annyiból érdekelhetne a Sidewinder, hogy azt is rakhatsz a NASAMS-ba

 

[molnibalage]

Annyiból érdekelhetne a Sidewinder, hogy azt is rakhatsz a NASAMS-ba

Sok értelme nincs a korlátos HMZ és időjárásfüggősége miatt. A HMZ-j csak kicist nagyobb, mint egy MANPAD-é, cserébe nagyon drága és még annyira sem mobilis,

Az AMRAAM-os NASAMS igazából egy első lépcsőnek tekinthető egy evolúciós körben. ESSM-mel tudja az, amit igazán elvárnak tőle. Azzal már tényleg durván area denial. Az AMRAAM sokkal elterjedtebb, mint az ESSM aktív radaros változata...

 

[Törölt tag 1586]

Szerintem (!!) a NASAMS - ESSM (AMRAAM-ER) páros egyetlen hasonló képességű alternatívája jelenleg az IRIS-T SLM rendszer.
IRIS-T SLM cím szavakban:
- 40 km-es hatótávolság; (link: http://www.diehl.com/fileadmin/diehl-defence/user_upload/flyer/160624_GBAD_Flyer_e_Layout.pdf)
- LOAL;
- MCG (link: http://www.intracomdefense.com/post/424) Ennek nem kell hangsúlyozni a jelentőségét. Szar időben MCG-vel közvetlenül a cél közelébe vezetik a rakétát ahol ledobja a hegyes áramvonalazó kúpot és bekapcsol az IR fej.
kép (balra az eredeti jobbra az SLM változat)

áramvonalazó kúp ledobása (Umkhonto példa)

 

[molnibalage]

Szerintem (!!) a NASAMS - ESSM (AMRAAM-ER) páros egyetlen hasonló képességű alternatívája jelenleg az IRIS-T SLM rendszer.
IRIS-T SLM cím szavakban:
- 40 km-es hatótávolság; (link: http://www.diehl.com/fileadmin/diehl-defence/user_upload/flyer/160624_GBAD_Flyer_e_Layout.pdf)
- LOAL;
- MCG (link: http://www.intracomdefense.com/post/424) Ennek nem kell hangsúlyozni a jelentőségét. Szar időben MCG-vel közvetlenül a cél közelébe vezetik a rakétát ahol ledobja a hegyes áramvonalazó kúpot és bekapcsol az IR fej.
kép (balra az eredeti jobbra az SLM változat)

áramvonalazó kúp ledobása (Umkhonto példa)

No és az Aster 30 SAMP/T?

 

[Törölt tag 1586]

No és az Aster 30 SAMP/T?

Szerintem az már egy másik lépcsőfok. Ha TBM képességre is szükséged van akkor IGEN!

 

[Mackensen]

Szerintem (!!) a NASAMS - ESSM (AMRAAM-ER) páros egyetlen hasonló képességű alternatívája jelenleg az IRIS-T SLM rendszer.

Van még a Sky Dragon 50, ami az SD-10A (PL-12 export változata) tartalmazza + egy gyorsító fokozatot. Azért nagyobb a rendszer mint a NASAMS.
http://www.armyrecognition.com/chin...t_specifications_pictures_video_12401163.html

 

[speziale]

Szerintem (!!) a NASAMS - ESSM (AMRAAM-ER) páros egyetlen hasonló képességű alternatívája jelenleg az IRIS-T SLM rendszer.
IRIS-T SLM cím szavakban:
- 40 km-es hatótávolság; (link: http://www.diehl.com/fileadmin/diehl-defence/user_upload/flyer/160624_GBAD_Flyer_e_Layout.pdf)
- LOAL;
- MCG (link: http://www.intracomdefense.com/post/424) Ennek nem kell hangsúlyozni a jelentőségét. Szar időben MCG-vel közvetlenül a cél közelébe vezetik a rakétát ahol ledobja a hegyes áramvonalazó kúpot és bekapcsol az IR fej.
kép (balra az eredeti jobbra az SLM változat)

áramvonalazó kúp ledobása (Umkhonto példa)

Az hagyján, de ha esetleg rádobnának a METEOR-ra egy kisebb gyorsítófokozatot és vegyesen alkalmaznák az IRIS-T meg METEOR indítókat, az lenne csak az igazán overkill. Ráadásul a METEOR is mindenféle átalakítás nélkül integrálható lenne a rendszerbe.

Azt nem tudja esetleg valaki, hogy a németek a MEADS rendszerükbe a Patriot-ot és az IRIS-T vegyesen alkalmazzák majd, vagy csak IRIS-T lesz? Lehet egyébként hosszabb távon költséghatékonyabb lenne a németeknek ha a Patriot helyett tényleg inkább egy ilyen METEOR-SLM verziót használnának, és közös rakétát használna a légierő meg a hadsereg

 

[molnibalage]

Az hagyján, de ha esetleg rádobnának a METEOR-ra egy kisebb gyorsítófokozatot és vegyesen alkalmaznák az IRIS-T meg METEOR indítókat, az lenne csak az igazán overkill. Ráadásul a METEOR is mindenféle átalakítás nélkül integrálható lenne a rendszerbe.

Azt nem tudja esetleg valaki, hogy a németek a MEADS rendszerükbe a Patriot-ot és az IRIS-T vegyesen alkalmazzák majd, vagy csak IRIS-T lesz? Lehet egyébként hosszabb távon költséghatékonyabb lenne a németeknek ha a Patriot helyett tényleg inkább egy ilyen METEOR-SLM verziót használnának, és közös rakétát használna a légierő meg a hadsereg

A TVM rávezetésnek vannak bizonyos előnyei. Az aktív radaros rakéták ellen a vonatott csali + ECM működhet, de a TVM vagy SAGG-ot lényegesen nehezebb zavarni, ráadásul a SAGG egy elfajzott SARH, tehát a rakéta olcsübb. Nézd meg miben kerül egy SM-6. Horror. Mondjuk az export Patriotok árát is elég szépen megkérte a jenki meg a rakéta átalakítást is...