Több éves időtartam alatt egy lokális nuki háborúhoz képest is picsafüst volt. Bakker, az egész II. vh alatt a teljes USAAF az utolsó Mustangtól a B-29-ig nem dobott le 4 millió tonnányi bombát sem. Koszos 4Mt-sem. És ez bombatömeg, nem TNT egyenérték. És ezt sok év alatt. Ez érv kb. a nagy büdös semmire.
Röviden és tömörem, lófaszt. Az Erzsébet híd mikor és épült újjá? 19 évvel a háború vége után készült el. Majdnem
KÉT ÉVTIZED.
A Mária Valéria híd újjá sem épült. A vasúti hidak egy része ideiglenesen épült cucc volt, amiből aztán állandó lett. Az egyik mai napig megtekinthető, mert az vezet a Sziget Fesztiválra. Tetszik tudni, hogy mi az a K híd...? Hm...?
Az Északi Vasúti összekötő híd is ideiglenese híd volt sőt, egy ideig az Árpád hídon jártak a vonatok. Tíz évvel a háború után készült el az új híd.
És bakker, ezek csak a hidak. A vár egy 1960-as felvételen is romos, amit most nem találok, de ez a város egyes részeire is igaz volt.
Mindez úgy, hogy egy atomcsapáshoz képest semmi az, hogy városi harc volt. 0.
Egy Hirosima méretű városra a '60-as évekbe 3x200 kt-át szántak az amerikai tervezők. Ennek a kijelentésnek semmi alapja nincs. A kiemelt célpontok bombázásra volt erőforrás és évekig tartott. A nuki háborúban 45-120 perc alatt zuhanna párszáz Mt-na egy Mo. méretű területre. Ezt összemérni valahol a röhejes és ostoba között van félúton.
De. Az is.
- Senki nem tudná eltemetni a holtakat.
- A hatalmas hatóerő lényegében lenullázná az összes közszolgáltatást. Javaslom megnézni, hogy meddig volt pl. áramszolgáltatás Bp. ostroma alatt vagy víz.
- Minden más, ami haterőn belül van egy csettintésre game over.
LOL.
Cseronbilban "csak" sugárzó radioaktív por szabadult el ér terült szét iszonyatosan nagy területen. Hatalmas mázli volt, hogy a legsúlyosabb időben kvázi lakatlan területen volt a legnagyobb kiszóródás és máshol annyira gyenge volt, hogy EÜ határérték közelében nem nagyon volt. De ez mázli volt, semmi több. Ha máshogy fúj a szél Kijev ma lehetne egy mega Pripijaty...
Mivan...? Hirtelen nem került fel a légkörbe több millió tonna por és hamu...?
A gépek egy részét az EMP amúgy is kicsinálná, de ez már csak kerekítési hiba. Mert ma már a traktor is digitális technológia sok helyen...
Te be vagy baszva...? Azok lennének a fő célpontok. A városokban levő trafókat csak úgy "off design" vinné el a nukicsapás, ahogy a teljes teljesítmény elektronikát az EMP hatása, ha a hh-s forgatókönyvekkel számolunk. Azokban, ahol fosszilis alapú az erőmű, azok kb. azonnal leállnának, mert a beszállítás megszakad. Az atomcsapásoknak semmennyire nem áll ellen az itthon pl. 7+7 napig alternatív tüzelőanyagot tároló tartály. Azokat 5-10 mbar vákuum és kb. 15 mbar túlnyomásra tervezték. Még egy 200 kt-ás nuki néhány km-re robbansa is annyira megrongálná, hogy elfújná azokat...
Itthon stratégkiai szénhidrogénkészlet alig pár helyen van. DUFI (atomháborúban instant kaputt), Szőny, Szajol, TIFO, Pécs, ezek bázistelepek, ahol kereskedelmi nagylépétkű forgalom van. Erre jön rá Vámosgyörk, Celldömölkön és Pétfürdő, de ezek jóval kisebbek. És ennyi. A hh alatti 50+ kis bázistelepből ennyi maradt. Mert így költséghatékony. Még, ha ebből mondjuk a nem finomító és vegyi üzem mellettik túl is élik, azok a kapacitás nem túl sokáig elég és a kérdés az, hogy hidak és vasút nélkül hova szállítod. És meddig elég.
Értelmetlen mondat...
Nem darabokat, egész szektorokat...
Hiú ábrándok kergetése volt. A nukeláris tél realizálása előtt elbaszott időszak fals reményeinek maradéka. Egy nukleáris tél után szervezett civilizáció maradéka a nagyvárosoktól elérhetetlen távolságban levő atomcsapás és komoly kiszóródás által nem érintett területeken lehet, amit a sok legyengült túlélő nem ér el.
Egy atomháborő után az USA-ban sanszosan a legalacsonyabb népsűrűségű nagy államokban éltek volna túl, mert ott kevés célpont volt és közlekedés híján a nagyvársokból a tömeg oda nem jut el, de ha igen, akkor a saját fegyverekkel majd rendet tartanak (értsd lelövik a fosztogatókat) az ottélők.
A nagyvárosok és agglomerációban élők kb, 90+ százaléka néhány hónapon belül meghal. Mert semmiféle közszolgáltatás nincs és a tartalékok addigra régen kiapadnak. Ma már nincs központi strat. élelmiszer tartalék, de ha lenne is, akkor is annak egy része megsemmisül vagy nincs mivel szétosztani. A nuki tél meg az első tél után megteszi a hatását, nincs mit termszeteni. Egy északi féltekén vívott atomháborút kb. Ausztráliában és Dél-Amerikai egyes részein túl lehetne élni, de még ők is éhezni fognak és kényszervágás lesz, a hús egy ideig luxus lesz...
Ez az a pont, ahol nem tudom, hogy fogjam a fejem vagy inkább pofán kéne vágni...
Mivel ezek kihalnak kb. rövid idő után senki nem tud megjavítani vagy tervezni semmit, nem lehet újjáépíteni semmit, mert senki nem ért semmihez. Az évszázadok alatt felhalmozott és megőzött tudás párolog el ezzel szó szerint.
Ez is egy téveszme. Nézzed már meg, hogy vidéken is milyen kevés ember vesz részt közvetlenül a mezőgazdaságban. 1-5% a fejlett világban.
Tessék, a kereső használata nem tilos.
https://data.worldbank.org/indicator/sl.agr.empl.zs?year_high_desc=false
Nem tudom, hogy neked miből jön a mérhetetlen magabisztosságod. A tiszás őrült ötletedtől kezdve folyamatosan az látszik, hogy lövésed nincs a világról, de az általad értelmiségnek nevezett rétegnek vastagon beszólsz.
Na ez a kemény nem a kád széle.
Ez sem igaz. Ha éppen olyan a szélirány, masszívan a kiszóródás alatt lennél. Esetleg nézegessél már szélrózsákat...