Nukleáris fegyverek elmélete és története

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Én nem értek hozzá nem tudom eldönteni mennyire vág haza egy területet egy ilyen fegyver, azt tudom hogy a 2 japó várost újjáépítették és most is élnek ott.
Persze, mert Japánban kettő várost ért atomcsapás és nem Mt-ák, hanem 12 és 20 kt.
A vizsgált nukleáris tér "picit" több hatóerővel és célponttal számolt.

Ez hol analóg azzal, amikor még 100-200k lakosú városokra is 200 kt zuhan rá, mert van ott egy híd, vagy kohó vagy bármi...?
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Urak!

Nemrégiben bele futottam egy 200'000 szavas tanulmányba, ami a nukleáris fegyverek előállításáról, tervezéséről, és különböző generációiról szól, sok szép számítással, és modellezéssel.
Ha lenne érdeklődés iránta, akkor lehet hogy neki állnék lefordítani a fejezeteit...

Fizikai alapok
Uránium-235
S-50 projekt
K-25 program
Y-12 komplexum
Little Boy
Plutonium-239
Hanford reaktorok
Plutonium-239
Fat Man
Modern Implóziós fegyverek
Trícium
Modern szabályozható hatóerejű bombák
Deutérium
A Teller-Ulam megoldás
Mike
Lítium-6
1950s B-28
1970s W-78
1980s W-88


... hasonló módon, mint azt korábban tettem;a Torpedók, Szonárok, és a Nem-Akusztikus felderítési módszerek esetén.
Szóval ha érdekelnek a részletetek, akkor nyomj egy like-ot erre a kommentre hogy lássam az érdeklődők számán, megéri-e szenvednem az atomfizikával...
:confused:
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
Egy 2007-ben közzétett kutatási anyag, melyben a nukleáris tél aspektusait vizsgálták újra akkor aktuális klímamodellekkel, egy 10 éves intervallumra futtatva azokat.

"Nuclear winter revisited with a modern climate model and current nuclear arsenals: Still catastrophic consequences"
http://climate.envsci.rutgers.edu/pdf/RobockNW2006JD008235.pdf
(A Tg alatt a Teragram értendő.)

Határozottan jó anyagnak tűnik amennyire egy belepörgetés alapján megítélhető. Elég kellemetlen eredmények jöttek ki nekik egy fullos adok-kapok esetére, igen katasztrófális lenne az első 2 év, de egy évtizeddel később se lenne még mókás a helyzet.

Igen, a Robock tanulmány. Csakhogy, pont ő volt az, aki a második világháborús kibocsájtást vizsgálta és semmit, az égadta világon nem talált, pedig a felégetett városok száma és a troposzférába kibocsájtott anyag alapján kellett volna. Ő maga írja le:

"We reject the hypothesis that tropospheric aerosols were an important cause of 1944 and 1945 temperature changes. There were more tropospheric aerosols in 1944 than in 1945, and their effect would have been regional and short-lived.
While the results in this paper might be considered “negative,” in that we were not able to make a case that we could observe the impacts of smoke from fires ignited by incendiary weapons during World War II, it is important to document this result. Detection of the signal was not possible because of poor data on smoke emissions, solar radiation, and surface temperature, natural variability, and the small expected signal."

Robock, A., & Zambri, B. (2018). Did smoke from city fires in World War II cause global cooling? Journal of Geophysical Research: Atmospheres, 123, 10,314–10,325.

Bár e tanulmánya végén azt his hozzáteszi, hogy szerinte ez még nem elegendő ahhoz, hogy a nukleáris tél elméletét kétségbe vonjuk, de mindenki más szerint meg igen erős kétségeink lehetnek a valóságos összefüggés hiánya miatt azzal kapcsolatban, hogy a nukleáris tél olyan katasztrofális lenne, mint az a nagyhírű tanulmányában elképzelte!
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
A 2. vh az egy atomfegyverek nélkül háború volt és külföldi segítséggel sem fejeződött be az ujjáépítés 10 év után sem sehol Európában, ahol komoly harcok voltak. Nyugaton sem a Marshall segély ellenére.

A helyreállítás már Magyarországon is megtörtént öt évvel a háború után. Egyes nem kritikus infrastrukturális elemek újjáépítése húzódott csak el.

A II. vh-s pusztítás LÓFASZ ahhoz képest, amit egy korlátozottabb atomháború is okozna. És nem 5 év, 5 óra alatt. Ja, és nem volt sugárszennyezés sem.

Ez így nem igaz. Közép és Kelet-Európában a második világháború pont olyan, vagy még brutálisabb pusztítást okozott, mint egy atomháború okozna mínusz sugárzás!

Az atomháborúban nem a gyors lefolyású pusztítás lenne durva, hanem a kihullási zónák okozta viszonylag tartós sugárterhelés. Csernobilban látjuk, hogy igazából ezt ki lehet heverni évtizedes távlatban. Tehát komoly mértékben nem akadályozná a mezőgazdasági termelés újraindulását! Sokkal nagyobb probléma lenne az üzemanyag kérdése azokban az országokban, ahol nincs saját olajkitermelés, amit hasznosíthatnának a gépesített mezőgazdaságban!

Ugye az éhínség, aminek a faktorai változatosak lennének és ami a legkomolyabb tényező lenne az emberveszteségben.

Na, egy atomháborúban senki nem tudna segíteni senkinek, mert az egész nyugati világ és keleten is néhány óra alatt atomsivataggá válna. A kőkorszak tájára zuhanna vissza az emberiség nagy része. Se áram, se víz, se ipari termelés, semmi nem létezne, mert a komplex civilizáció az igen erős specializációval vált lehetségessé. Ez egy csapásra megszűnne. Az emberek 99%-a semmihez sem értene, ami a túléléshez kell, mert mert más senki sem farmer, kézműves, kovács, stb. alapjáraton.

Ez így egy ZS kategóriás scifi az ötvenes évekből. Az energetikai szektor működését nem érintené, nem az elpusztított városokban találhatóak az erőművek, az nyersanyaggal való ellátásukat viszont igen. Magyarország például nagyon rossz helyzetben lenne, mert nagyon kevés szén/ligniterőművünk van, amit működőképesen tudnánk tartani, hiszen a gázerőművek leállnának import hijján az atomerőmű pedig ki tudja milyen állapotban leledzene, de fűtőelemutánpótlás egy idő után úgyse lenne hozzá! Ugyanez igaz a vízellátásra is és az ipari üzemek egy részére. Igazából a pusztulásnak nem a mértéke, hanem bizonyos pontokon a mértéke lenne durva. Mintha a gazdasági és infrastrukturális hálózatokból kimetszenének darabokat és az újjáépítés során ezeket megkerülve lehetne csak újra rendszert alkotni a megmarad elemekből.

Éppen ezért döntően fontos az atomháború utáni sikeres újjáépítés szempontjából a közigazgatási kapacitások túlélése! Nem véletlen, hogy a szovjet bábállam idején, a szűkös kapacitásokból a megyei tanácsok mind kaptak komoly atombiztos fedezéket!

Mire kialakult az értelmiségi réteg, akik tudtak gondolkodni bizonyos dolgokon és nem kellett a földeken robotolni, az több száz év volt.

Szerencsére az értelmiségi réteg elpárolog a nagyvárosokban, így őket nem kell etetni és korlátozott használhatóságukat figyelembe véve munkát találni nekik. Viszont termelőerők munkássága és a vidéki népesség java túléli a háború elejét. Ez egy jó alap lesz, az atomháború pont azt a népelemet iktatja ki legnagyobb arányban, amellyel a legkevésbé tudnánk gazdálkodni a háború utáni szűkös keretek között. A városlakókat, a döntően a szolgáltató szektorban dolgozó munkaerőt, az értelmiséget, stb. Ez az újjákezdés szempontjából jó, mert kevés fölös száj lesz!
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
A térkèp miért ilyen? Èszak felöl kaptuk volna a bombàt vagy az uralkodó szèljàràs miatt ilyen elnyùjtott?

A mindenkori aktuális szélirány határozza meg, ez az aktuális helyzet a térképen jelezve is van. A kihullás számítása egy dinamikus modell, hiszen a különféle magasságokon, különféle szélerősségek is irányok dominálnak egy időben. Lényegében a kihullási zónát annyira lehet csak megbecsülni, amennyire aktuális az időjáráselőrejelzés pontos.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
Ne magadból és a többi városlakóból indulj ki.
Sajnálom, de a városlakók valóban szinte mind kihalnának, mert teljesen rá vannak szorulva a modern technológiára. Viszont nem minden ember él így.
Szibériában is laknak emberek -40 fokoknál hidegebb hőmérsékleten is élnek, elzárva a külvilágtól, csak magukra számítva.
De nem kell Szibériáig menni. Itt Európában is a falvakban jóval kevésbé függnek a szolgáltatásoktól az emberek és néhányan nem halnának éhen, ha egyik napról a másikra megszűnne körülöttük a világ.
Szüleim házában pl. 120 méter mély ártézi kút van. Na szerinted az mikor fagyna be vagy kapna sugárdózist? Jah, és a rétegnyomás miatt magától feljön a víz, nem kell szivattyúzni.
A szomszédom raktárában több száz tonna búza van, még most is, pedig már rég volt aratás. Az meddig lenne elég neki?
Az állatok meg simán kibírják az istállókban a -40 fokot is. Tudod te mennyi meleget bocsát ki egy tehén? Ha van pár tehén egy istállóban, simán felmelegíti még szobahőmérsékletre is, hiába vannak kint minuszok.

Az a baj, hogy nálunk van közkézen a legkevesebb fegyver, aminek következtében a társadalom bajosan tudná megszervezni magát. A legsúlyosabb nemzetbiztonsági kockázatunk súlyos háborús vagy természeti katasztrófa esetén a lakosság fegyvertelensége, mert így egészen kis fegyveres bandák is teljesen fel tudják megyényi területeken számolni a megmaradt rendet. A szerbek, osztrákok vagy szlovákok jó eséllyel néznek egy atomháború túlélése elébe, mi magyarok nagyon rosszakkal, a lakosság fegyertelensége miatt. Ugyanis a túlélés alapja a szervezettség, annak az alapja pedig a rendet biztosítani tudó fegyveresek mennyiségén múlik majd. A fosztogató, gyilkoló és mindent felbomlasztó bandák nálunk leginkább a rendőrség, hadsereg és bűnöző túlélő tagjaiból fognak szerveződni, mert a maradék ország szabad préda lesz nekik és nem lesz senki, aki ellenható erőként ezt megakadályozhatná a nép fegyvertelensége okán!
 
  • Tetszik
Reactions: bel

hunter85

Well-Known Member
2015. május 10.
1 919
5 413
113
Szamoltal mas orszagbol erkezovel is?
Eselyesen nem csak mi kapnank.........

Fegyver legalis valoban nagyon keves van a lakossagnal. De elokerulnenek az illegalis vasak is, amik azert akadnak foleg videken.
A kezdeti anarchiabol torvenyszeruen kiemelkedne valaki vagy valakik akik rendet csinalnak. A tobbi orszagnak is lenne nagyobb baja mint a hoditgatas.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
Szamoltal mas orszagbol erkezovel is?
Eselyesen nem csak mi kapnank.........

Igen, egyszer csináltam ilyen térképet én is az aktuális célpontokkal az uralkodó szélirányra számolva. Ugyanakkor nálunk nagyon extrém állna csak elő olyan helyzet, hogy bármit idefújna felvidéki, cseh vagy lengyel relációban! Bőven vannak olyan helyek, amik szinte biztos, hogy kimaradnak a kihullásból. A mi irányunkból úgy nézne ki Budapest pusztulása, hogy magát a detonációt kísérő sugárterhelésen kívül más nem érne minket, az pedig elhanyagolható lenne. Lényegében ott kezdődne a sugárzás, ahol a romok is vannak. Jó eséllyel még Budapest északi részei is megúsznák komolyabb pusztulás nélkül!

Fegyver legalis valoban nagyon keves van a lakossagnal. De elokerulnenek az illegalis vasak is, amik azert akadnak foleg videken.
A kezdeti anarchiabol torvenyszeruen kiemelkedne valaki vagy valakik akik rendet csinalnak. A tobbi orszagnak is lenne nagyobb baja mint a hoditgatas.

Nem más országok hódítgatásai, hanem a fosztogató hordák lennének a probléma. Az a fegyvermennyiség, ami közkézen van, még az illegálissal együtt is túl kevés az anarchiából kiemelkedéshez, de ahhoz épp elég, hogy birtokosai felprédáljanak mindent az önzésüktől és mohóságuktól vezérelve.

Csak a felfegyverzett népek tudnak felülemelkedni a saját anarchiájukon!
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Belekezdenék egy, a nukleáris fegyverek előállításáról, tervezéséről, és különböző generációiról szóló sorozatba, sok szép számítással, és modellezéssel.*

*mivel csak műkedvelője vagyok a nukleáris fegyvereknek, előre elnézést kérek az atomfizikusoktól, ha néhány angol kifejezést rosszul fordítanék.
A források a sorozat végén lesznek felsorolva.


Véleményem szerint, manapság bármely átlagos fejlettségű ország képes atomfegyvert előállítani, egyedül politikai elhatározás, pénz, és a világ többi országának reakciója a kérdés.

Urán-235 (U₂₃₅)

Az urán 235-ös izotópja, az egyetlen ami hasadási láncreakciót képes fenntartani, és bányászható mennyiségben megtalálható a földön.
Felezési ideje 703.8 millió év, és mindössze 0.72%-át alkotja a természetes urán-nak.

A láncreakcióhoz szükséges kritikus tömege 52kg.
A világ legegyszerűbb atomfegyvere az, ha valaki két 26kg-os U₂₃₅ félgömböt összeérint, és máris megtörtént az atomrobbanás.

HEUranium-C.jpg


Számítsuk ki ennek a gömbnek az átmérőjét.
Az U₂₃₅ sűrűsége 19g/cm³.

A láncreakcióhoz szükséges mennyiség térfogata;
52’000g / 19g/cm³ = 2’736.8 cm3

Ebből a láncreakcióhoz szükséges gömb átmérője;
V = 2 · π · r³ / 3 <- gömb térfogata, amit átrendezek a gömb sugarára
r = ³√ (3 · V / (2 · π)) = ³√ (3 · 2’736.8 cm³ / (2 · π)) = ³√ 653.4 = 8.67cm
d = 2 · r = 17.34cm

Vagyis egy kézilabda méretű, 17cm átmérőjű gömbről beszélünk, ami 52kg súlyú.

Mivel a természetes urán csak 0.72%-ban tartalmazza U₂₃₅ izotópot, így az 52kg dúsításához…
52kg / 0.72% = 7’222kg uránra lesz szükségünk. (több mint 7t !!!)

Ur-n-rc.jpg


Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható.
A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében is található kb. 5 mg urán.
A Földön vannak olyan helyek, ahol a koncentráció ennél az átlagos értéknél sokkal magasabb.
Az uránérc kitermelése a földkéregből általában akkor kifizetődő, ha az uránkoncentráció a 0.5-5 kg/t értéket eléri.

Mivel Pécsett az uránbányában átlagosan 1.2kg uránt tartalmazott egy tonna kibányászott érc, így egy bombához szükséges érc mennyisége; 7’222kg / 1.2kg/t = 6’018 t (hat ezer tonna!!!)


A Pécsi bányaüzemnél az 1000 métert meghaladó mélységig kellett a termelést lehetővé tevő függőleges aknákat megépíteni, de vakaknák létesítésével 1200 méter mélységig hatoltak le.
Ebben a mélységben a bányászatnak már olyan feladatokat kellett megoldani, amivel korábban nem találkoztak, fokozni kellett a bánya szellőztetését és a levegő hűtésére is sor került, mert a környező kőzet hőmérséklete elérte a +45 °C-ot.
A nagy mélység miatti magas kőzethőmérséklet mellett a nagy kőzetnyomás a permi homokkő kvarc tartalmú pora és a levegőbe felszabaduló radongáz mennyisége jelentették a bányászat veszélyeit, ami sok esetben okozott egészség károsodást (elsősorban szilikózist).

367-20030221-182641.jpg

Kővágószőlős, 1100m a felszín alatt

Az 1975-ben megkezdett V. számú bányaüzem aknáit, már 1118, illetve 1250 méter mélységig építették meg, ami a tengerszint alatti 900 méter mélységet jelentette.
Az ércvagyon azonban ennél mélyebb szinteken is megtalálható volt, ezért erről a szintről még egy vakaknát létesítettek, amivel elérték az ember által bejárható legnagyobb mélységet Magyarországon, a tengerszintje alatti 1150 méter mélységet.
Ebben a mélységben a kőzet hőmérséklete már elérte a +53 °C-ot.

futureofuranium.jpg


A kibányászott urántartalmú kőzetet speciális 'malmokban' porrá őrlik, majd kénsavban feloldják, hogy kinyerhessék belőle az uránt.
Először leszűrik a kőzet anyagát, majd az oldatból urán-oxid (U₃O₈) formájában csapatják ki az uránt.
Ez az U₃O₈ sárgás színű por, amit pogácsákká sajtolnak (ezt hívják a szakzsargonban sárga pornak vagy sárga pogácsának (yellow cake)).

A dúsításhoz az uránt gáz halmazállapotú vegyületté kell alakítani: ez az uránium-hexafluorid (UF₆).
"Beceneve" hex, ami németül boszorkányt jelent.
Olyan gázra volt szükség, amelynek molekulatömege csak a molekulában lévő uránatom tömegétől függ.
Ezért esett a választás a fluorra: annak csak egyféle izotópja létezik a természetben.

A hex csupán kétféle molekula keveréke:
az egyik moláris tömege 349 g/mol (U₂₃₅+6*F, tömege:235+6*19=349),
míg a másiké 352 g/mol, U₂₃₈+6*F, tömege:238+6*19=352).


A következő hozzászólásokban, a dúsítás különféle lépéseit ismertetem majd...
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 012
113
A világ legegyszerűbb atomfegyvere az, ha valaki két 26kg-os U₂₃₅ félgömböt összeérint, és máris megtörtént az atomrobbanás.
Az összeérintés kevés. Össze kell robbantani, ehhez adódik a koncentráció (ebben az esetben a tömeg és a dúsítottsági fok), a hōmérsékletet meg a nyomás (e kettō meg a robbanóanyag függvénye)

A megnövekedett tömeg és térfogat így statisztikailag tartalmaz annyi neutront, amelyek energiaszintje (a hōmérséklet és a nyomás) miatt elegendō láncreakcióhoz. A hōmérséklet növekedésével a neutronok száma nō, a kritikus mennyiségnél a láncreakció lefut.

Késōbb leszek, lehet kifejtem bōvebben.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Az összeérintés kevés. Össze kell robbantani, ehhez adódik a koncentráció (ebben az esetben a tömeg és a dúsítottsági fok), a hōmérsékletet meg a nyomás (e kettō meg a robbanóanyag függvénye)

A megnövekedett tömeg és térfogat így statisztikailag tartalmaz annyi neutront, amelyek energiaszintje (a hōmérséklet és a nyomás) miatt elegendō láncreakcióhoz. A hōmérséklet növekedésével a neutronok száma nō, a kritikus mennyiségnél a láncreakció lefut.

Késōbb leszek, lehet kifejtem bōvebben.

Lesz szó a későbbiekben bőven az implóziós fegyverekről (számításuk, modellezésük, tervezésük, generációik, stb...) amivel összekeverted, de ott még nem tartok...
 
M

molnibalage

Guest
Igen, a Robock tanulmány. Csakhogy, pont ő volt az, aki a második világháborús kibocsájtást vizsgálta és semmit, az égadta világon nem talált, pedig a felégetett városok száma és a troposzférába kibocsájtott anyag alapján kellett volna. Ő maga írja le:

"We reject the hypothesis that tropospheric aerosols were an important cause of 1944 and 1945 temperature changes. There were more tropospheric aerosols in 1944 than in 1945, and their effect would have been regional and short-lived.
While the results in this paper might be considered “negative,” in that we were not able to make a case that we could observe the impacts of smoke from fires ignited by incendiary weapons during World War II, it is important to document this result. Detection of the signal was not possible because of poor data on smoke emissions, solar radiation, and surface temperature, natural variability, and the small expected signal."

Robock, A., & Zambri, B. (2018). Did smoke from city fires in World War II cause global cooling? Journal of Geophysical Research: Atmospheres, 123, 10,314–10,325.

Bár e tanulmánya végén azt his hozzáteszi, hogy szerinte ez még nem elegendő ahhoz, hogy a nukleáris tél elméletét kétségbe vonjuk, de mindenki más szerint meg igen erős kétségeink lehetnek a valóságos összefüggés hiánya miatt azzal kapcsolatban, hogy a nukleáris tél olyan katasztrofális lenne, mint az a nagyhírű tanulmányában elképzelte!
Több éves időtartam alatt egy lokális nuki háborúhoz képest is picsafüst volt. Bakker, az egész II. vh alatt a teljes USAAF az utolsó Mustangtól a B-29-ig nem dobott le 4 millió tonnányi bombát sem. Koszos 4Mt-sem. És ez bombatömeg, nem TNT egyenérték. És ezt sok év alatt. Ez érv kb. a nagy büdös semmire.

A helyreállítás már Magyarországon is megtörtént öt évvel a háború után. Egyes nem kritikus infrastrukturális elemek újjáépítése húzódott csak el.
Röviden és tömörem, lófaszt. Az Erzsébet híd mikor és épült újjá? 19 évvel a háború vége után készült el. Majdnem KÉT ÉVTIZED.
A Mária Valéria híd újjá sem épült. A vasúti hidak egy része ideiglenesen épült cucc volt, amiből aztán állandó lett. Az egyik mai napig megtekinthető, mert az vezet a Sziget Fesztiválra. Tetszik tudni, hogy mi az a K híd...? Hm...?

Az Északi Vasúti összekötő híd is ideiglenese híd volt sőt, egy ideig az Árpád hídon jártak a vonatok. Tíz évvel a háború után készült el az új híd.
És bakker, ezek csak a hidak. A vár egy 1960-as felvételen is romos, amit most nem találok, de ez a város egyes részeire is igaz volt.
Mindez úgy, hogy egy atomcsapáshoz képest semmi az, hogy városi harc volt. 0.


Ez így nem igaz. Közép és Kelet-Európában a második világháború pont olyan, vagy még brutálisabb pusztítást okozott, mint egy atomháború okozna mínusz sugárzás!
Egy Hirosima méretű városra a '60-as évekbe 3x200 kt-át szántak az amerikai tervezők. Ennek a kijelentésnek semmi alapja nincs. A kiemelt célpontok bombázásra volt erőforrás és évekig tartott. A nuki háborúban 45-120 perc alatt zuhanna párszáz Mt-na egy Mo. méretű területre. Ezt összemérni valahol a röhejes és ostoba között van félúton.

Az atomháborúban nem a gyors lefolyású pusztítás lenne durva, hanem a kihullási zónák okozta viszonylag tartós sugárterhelés.
De. Az is.
  1. Senki nem tudná eltemetni a holtakat.
  2. A hatalmas hatóerő lényegében lenullázná az összes közszolgáltatást. Javaslom megnézni, hogy meddig volt pl. áramszolgáltatás Bp. ostroma alatt vagy víz.
  3. Minden más, ami haterőn belül van egy csettintésre game over.

Csernobilban látjuk, hogy igazából ezt ki lehet heverni évtizedes távlatban.
LOL.
Cseronbilban "csak" sugárzó radioaktív por szabadult el ér terült szét iszonyatosan nagy területen. Hatalmas mázli volt, hogy a legsúlyosabb időben kvázi lakatlan területen volt a legnagyobb kiszóródás és máshol annyira gyenge volt, hogy EÜ határérték közelében nem nagyon volt. De ez mázli volt, semmi több. Ha máshogy fúj a szél Kijev ma lehetne egy mega Pripijaty...

Tehát komoly mértékben nem akadályozná a mezőgazdasági termelés újraindulását!
Mivan...? Hirtelen nem került fel a légkörbe több millió tonna por és hamu...?

Sokkal nagyobb probléma lenne az üzemanyag kérdése azokban az országokban, ahol nincs saját olajkitermelés, amit hasznosíthatnának a gépesített mezőgazdaságban!
A gépek egy részét az EMP amúgy is kicsinálná, de ez már csak kerekítési hiba. Mert ma már a traktor is digitális technológia sok helyen...

Ez így egy ZS kategóriás scifi az ötvenes évekből. Az energetikai szektor működését nem érintené, nem az elpusztított városokban találhatóak az erőművek, az nyersanyaggal való ellátásukat viszont igen.
Te be vagy baszva...? Azok lennének a fő célpontok. A városokban levő trafókat csak úgy "off design" vinné el a nukicsapás, ahogy a teljes teljesítmény elektronikát az EMP hatása, ha a hh-s forgatókönyvekkel számolunk. Azokban, ahol fosszilis alapú az erőmű, azok kb. azonnal leállnának, mert a beszállítás megszakad. Az atomcsapásoknak semmennyire nem áll ellen az itthon pl. 7+7 napig alternatív tüzelőanyagot tároló tartály. Azokat 5-10 mbar vákuum és kb. 15 mbar túlnyomásra tervezték. Még egy 200 kt-ás nuki néhány km-re robbansa is annyira megrongálná, hogy elfújná azokat...

Itthon stratégkiai szénhidrogénkészlet alig pár helyen van. DUFI (atomháborúban instant kaputt), Szőny, Szajol, TIFO, Pécs, ezek bázistelepek, ahol kereskedelmi nagylépétkű forgalom van. Erre jön rá Vámosgyörk, Celldömölkön és Pétfürdő, de ezek jóval kisebbek. És ennyi. A hh alatti 50+ kis bázistelepből ennyi maradt. Mert így költséghatékony. Még, ha ebből mondjuk a nem finomító és vegyi üzem mellettik túl is élik, azok a kapacitás nem túl sokáig elég és a kérdés az, hogy hidak és vasút nélkül hova szállítod. És meddig elég.

Igazából a pusztulásnak nem a mértéke, hanem bizonyos pontokon a mértéke lenne durva.
Értelmetlen mondat...

Mintha a gazdasági és infrastrukturális hálózatokból kimetszenének darabokat és az újjáépítés során ezeket megkerülve lehetne csak újra rendszert alkotni a megmarad elemekből.
Nem darabokat, egész szektorokat...

Éppen ezért döntően fontos az atomháború utáni sikeres újjáépítés szempontjából a közigazgatási kapacitások túlélése! Nem véletlen, hogy a szovjet bábállam idején, a szűkös kapacitásokból a megyei tanácsok mind kaptak komoly atombiztos fedezéket!
Hiú ábrándok kergetése volt. A nukeláris tél realizálása előtt elbaszott időszak fals reményeinek maradéka. Egy nukleáris tél után szervezett civilizáció maradéka a nagyvárosoktól elérhetetlen távolságban levő atomcsapás és komoly kiszóródás által nem érintett területeken lehet, amit a sok legyengült túlélő nem ér el.

Egy atomháborő után az USA-ban sanszosan a legalacsonyabb népsűrűségű nagy államokban éltek volna túl, mert ott kevés célpont volt és közlekedés híján a nagyvársokból a tömeg oda nem jut el, de ha igen, akkor a saját fegyverekkel majd rendet tartanak (értsd lelövik a fosztogatókat) az ottélők.

A nagyvárosok és agglomerációban élők kb, 90+ százaléka néhány hónapon belül meghal. Mert semmiféle közszolgáltatás nincs és a tartalékok addigra régen kiapadnak. Ma már nincs központi strat. élelmiszer tartalék, de ha lenne is, akkor is annak egy része megsemmisül vagy nincs mivel szétosztani. A nuki tél meg az első tél után megteszi a hatását, nincs mit termszeteni. Egy északi féltekén vívott atomháborút kb. Ausztráliában és Dél-Amerikai egyes részein túl lehetne élni, de még ők is éhezni fognak és kényszervágás lesz, a hús egy ideig luxus lesz...

Szerencsére az értelmiségi réteg elpárolog a nagyvárosokban, így őket nem kell etetni és korlátozott használhatóságukat figyelembe véve munkát találni nekik.
Ez az a pont, ahol nem tudom, hogy fogjam a fejem vagy inkább pofán kéne vágni...
Mivel ezek kihalnak kb. rövid idő után senki nem tud megjavítani vagy tervezni semmit, nem lehet újjáépíteni semmit, mert senki nem ért semmihez. Az évszázadok alatt felhalmozott és megőzött tudás párolog el ezzel szó szerint.

Viszont termelőerők munkássága és a vidéki népesség java túléli a háború elejét.
Ez is egy téveszme. Nézzed már meg, hogy vidéken is milyen kevés ember vesz részt közvetlenül a mezőgazdaságban. 1-5% a fejlett világban.
Tessék, a kereső használata nem tilos.
https://data.worldbank.org/indicator/sl.agr.empl.zs?year_high_desc=false

Nem tudom, hogy neked miből jön a mérhetetlen magabisztosságod. A tiszás őrült ötletedtől kezdve folyamatosan az látszik, hogy lövésed nincs a világról, de az általad értelmiségnek nevezett rétegnek vastagon beszólsz.

Na ez a kemény nem a kád széle.

Majdnem húszezres kisváros a budapesti agglomeráció északi felében. Kihullás szempontjából alapvetően jó helyen.
Ez sem igaz. Ha éppen olyan a szélirány, masszívan a kiszóródás alatt lennél. Esetleg nézegessél már szélrózsákat...
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
Több éves időtartam alatt egy lokális nuki háborúhoz képest is picsafüst volt. Bakker, az egész II. vh alatt a teljes USAAF az utolsó Mustangtól a B-29-ig nem dobott le 4 millió tonnányi bombát sem. Koszos 4Mt-sem. És ez bombatömeg, nem TNT egyenérték. És ezt sok év alatt. Ez érv kb. a nagy büdös semmire.

Komplett városokat égettek fel tucatjával. Egész egyszerűen találni kellett volna valamilyen összefüggést. De semmi, mínusz egy sem, egy tized sem! Jelenleg úgy állunk a létező, valódi és ismert példa alapján, hogy nem tudjuk, hogy a valóságban a nukleáris tél hogy fog kinézni, azt tudjuk csak, hogy pont annak az embernek a számításai megalapozatlanok, aki a legalaposabb munkát végezte és erre ő maga mutatott rá, amikor a világháborús kibocsájtásban bizonyítékot keresett a saját nukleáris tél elméletére és nem talált.

A többit majd később!
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Több éves időtartam alatt egy lokális nuki háborúhoz képest is picsafüst volt. Bakker, az egész II. vh alatt a teljes USAAF az utolsó Mustangtól a B-29-ig nem dobott le 4 millió tonnányi bombát sem. Koszos 4Mt-sem. És ez bombatömeg, nem TNT egyenérték. És ezt sok év alatt. Ez érv kb. a nagy büdös semmire.


Röviden és tömörem, lófaszt. Az Erzsébet híd mikor és épült újjá? 19 évvel a háború vége után készült el. Majdnem KÉT ÉVTIZED.
A Mária Valéria híd újjá sem épült. A vasúti hidak egy része ideiglenesen épült cucc volt, amiből aztán állandó lett. Az egyik mai napig megtekinthető, mert az vezet a Sziget Fesztiválra. Tetszik tudni, hogy mi az a K híd...? Hm...?

Az Északi Vasúti összekötő híd is ideiglenese híd volt sőt, egy ideig az Árpád hídon jártak a vonatok. Tíz évvel a háború után készült el az új híd.
És bakker, ezek csak a hidak. A vár egy 1960-as felvételen is romos, amit most nem találok, de ez a város egyes részeire is igaz volt.
Mindez úgy, hogy egy atomcsapáshoz képest semmi az, hogy városi harc volt. 0.



Egy Hirosima méretű városra a '60-as évekbe 3x200 kt-át szántak az amerikai tervezők. Ennek a kijelentésnek semmi alapja nincs. A kiemelt célpontok bombázásra volt erőforrás és évekig tartott. A nuki háborúban 45-120 perc alatt zuhanna párszáz Mt-na egy Mo. méretű területre. Ezt összemérni valahol a röhejes és ostoba között van félúton.


De. Az is.
  1. Senki nem tudná eltemetni a holtakat.
  2. A hatalmas hatóerő lényegében lenullázná az összes közszolgáltatást. Javaslom megnézni, hogy meddig volt pl. áramszolgáltatás Bp. ostroma alatt vagy víz.
  3. Minden más, ami haterőn belül van egy csettintésre game over.


LOL.
Cseronbilban "csak" sugárzó radioaktív por szabadult el ér terült szét iszonyatosan nagy területen. Hatalmas mázli volt, hogy a legsúlyosabb időben kvázi lakatlan területen volt a legnagyobb kiszóródás és máshol annyira gyenge volt, hogy EÜ határérték közelében nem nagyon volt. De ez mázli volt, semmi több. Ha máshogy fúj a szél Kijev ma lehetne egy mega Pripijaty...


Mivan...? Hirtelen nem került fel a légkörbe több millió tonna por és hamu...?


A gépek egy részét az EMP amúgy is kicsinálná, de ez már csak kerekítési hiba. Mert ma már a traktor is digitális technológia sok helyen...


Te be vagy baszva...? Azok lennének a fő célpontok. A városokban levő trafókat csak úgy "off design" vinné el a nukicsapás, ahogy a teljes teljesítmény elektronikát az EMP hatása, ha a hh-s forgatókönyvekkel számolunk. Azokban, ahol fosszilis alapú az erőmű, azok kb. azonnal leállnának, mert a beszállítás megszakad. Az atomcsapásoknak semmennyire nem áll ellen az itthon pl. 7+7 napig alternatív tüzelőanyagot tároló tartály. Azokat 5-10 mbar vákuum és kb. 15 mbar túlnyomásra tervezték. Még egy 200 kt-ás nuki néhány km-re robbansa is annyira megrongálná, hogy elfújná azokat...

Itthon stratégkiai szénhidrogénkészlet alig pár helyen van. DUFI (atomháborúban instant kaputt), Szőny, Szajol, TIFO, Pécs, ezek bázistelepek, ahol kereskedelmi nagylépétkű forgalom van. Erre jön rá Vámosgyörk, Celldömölkön és Pétfürdő, de ezek jóval kisebbek. És ennyi. A hh alatti 50+ kis bázistelepből ennyi maradt. Mert így költséghatékony. Még, ha ebből mondjuk a nem finomító és vegyi üzem mellettik túl is élik, azok a kapacitás nem túl sokáig elég és a kérdés az, hogy hidak és vasút nélkül hova szállítod. És meddig elég.


Értelmetlen mondat...


Nem darabokat, egész szektorokat...


Hiú ábrándok kergetése volt. A nukeláris tél realizálása előtt elbaszott időszak fals reményeinek maradéka. Egy nukleáris tél után szervezett civilizáció maradéka a nagyvárosoktól elérhetetlen távolságban levő atomcsapás és komoly kiszóródás által nem érintett területeken lehet, amit a sok legyengült túlélő nem ér el.

Egy atomháborő után az USA-ban sanszosan a legalacsonyabb népsűrűségű nagy államokban éltek volna túl, mert ott kevés célpont volt és közlekedés híján a nagyvársokból a tömeg oda nem jut el, de ha igen, akkor a saját fegyverekkel majd rendet tartanak (értsd lelövik a fosztogatókat) az ottélők.

A nagyvárosok és agglomerációban élők kb, 90+ százaléka néhány hónapon belül meghal. Mert semmiféle közszolgáltatás nincs és a tartalékok addigra régen kiapadnak. Ma már nincs központi strat. élelmiszer tartalék, de ha lenne is, akkor is annak egy része megsemmisül vagy nincs mivel szétosztani. A nuki tél meg az első tél után megteszi a hatását, nincs mit termszeteni. Egy északi féltekén vívott atomháborút kb. Ausztráliában és Dél-Amerikai egyes részein túl lehetne élni, de még ők is éhezni fognak és kényszervágás lesz, a hús egy ideig luxus lesz...


Ez az a pont, ahol nem tudom, hogy fogjam a fejem vagy inkább pofán kéne vágni...
Mivel ezek kihalnak kb. rövid idő után senki nem tud megjavítani vagy tervezni semmit, nem lehet újjáépíteni semmit, mert senki nem ért semmihez. Az évszázadok alatt felhalmozott és megőzött tudás párolog el ezzel szó szerint.


Ez is egy téveszme. Nézzed már meg, hogy vidéken is milyen kevés ember vesz részt közvetlenül a mezőgazdaságban. 1-5% a fejlett világban.
Tessék, a kereső használata nem tilos.
https://data.worldbank.org/indicator/sl.agr.empl.zs?year_high_desc=false

Nem tudom, hogy neked miből jön a mérhetetlen magabisztosságod. A tiszás őrült ötletedtől kezdve folyamatosan az látszik, hogy lövésed nincs a világról, de az általad értelmiségnek nevezett rétegnek vastagon beszólsz.

Na ez a kemény nem a kád széle.


Ez sem igaz. Ha éppen olyan a szélirány, masszívan a kiszóródás alatt lennél. Esetleg nézegessél már szélrózsákat...
Robert Merle Maleville-csak egy regény,de jó
 
M

molnibalage

Guest
Robert Merle Maleville-csak egy regény,de jó
Olvastam.
Komplett városokat égettek fel tucatjával. Egész egyszerűen találni kellett volna valamilyen összefüggést. De semmi, mínusz egy sem, egy tized sem! Jelenleg úgy állunk a létező, valódi és ismert példa alapján, hogy nem tudjuk, hogy a valóságban a nukleáris tél hogy fog kinézni, azt tudjuk csak, hogy pont annak az embernek a számításai megalapozatlanok, aki a legalaposabb munkát végezte és erre ő maga mutatott rá, amikor a világháborús kibocsájtásban bizonyítékot keresett a saját nukleáris tél elméletére és nem talált.

A többit majd később!
Csak Japánban és ott is több hónap alatt.
 
M

molnibalage

Guest
Lesz szó a későbbiekben bőven az implóziós fegyverekről (számításuk, modellezésük, tervezésük, generációik, stb...) amivel összekeverted, de ott még nem tartok...
Nem keverte össze. A szimplán összeérintés nem elég. Akkor nem vacakoltak volna az ágyúval a 1945-ben

Implóziót a Pu-239 alapú fegyvereknél használnak, aminek megszületése egész érdekes volt, mert mellékvágány és tartalék opciónak szánték a MP alatt, aztán lényegében abból lett egyeduralkodó megoldás.

Én ebből (is) dolgozok.
https://www.libri.hu/konyv/richard_rhodes.az-atombomba-tortenete-1.html