"Abszolút elhibázott módon erre alapozták Moszkva védelmét," résznél felszisszentem, de hol máshol kellett volna? A típusjelzések és változatok pontatlanok?
Alig kezdődött el a sorozatgyártás, máris folytatták a fejlesztést és létrejött az Sz-75N Deszna komplexum, amely már a javított képességű 13D rakétára alapozott
Most akkor vagy a HTÖ-t néztük el, vagy nem tudom, de ilyen változatú rakéta változatot én nem ismerek.
Ezúttal azonban elmaradt a kitüntetés áradat, mivel a rosszul működő kommunikációs rendszer miatt még az U-2-es lezuhanása után fél órával is történtek rakéta indítások, amelyek során lelőttek egy MiG-19-est is. A szovjet pilóta kevésbé volt szerencsés mint amerikai kollégája, és életét vesztette.
Ez még ami pontatlan?
Minden 2...3. mondat ökörség...
Ezek fejlesztése már a második világháború idején elkezdődött Németországban, a Wasserfall és a Schmetterling később a győztes hatalmak konstruktőrei számára jó kiindulási alapnak bizonyult.
Francokat, a Nike Ajax az amcsi M33-as AAA tűzvezető lokátoron alapult, és már bőven 1944-ben fejlesztették.
A Szovjetunióban Sztálin éppen emiatt érzett aggodalmában adott szokásos módon teljesíthetetlen utasításokat, és „egy éven belül” olyan rakétarendszert akart, amely képes a bombázók és minden más repülő eszköz megsemmisítésére. Az 1950. augusztus 9-én kiadott utasítást természetesen nem sikerült végrehajtani, de a fejlesztés gőzerővel beindult, mégpedig korlátlan költségvetéssel.
4 év volt a fejlesztésre szánva, amit sikerült is némi csalással teljesíteni.
A kegyvesztettség nyomán a még messze nem kész légvédelmi rakétarendszert átnevezték Sz-25-re.
Hülyeség, már az elején Sz-25 Berkut volt a komplexum neve, amit Sz-25 Szoszná-ra változtattak a kegyvesztés után, a Szoszna folyó után, ami gyakorlatot biztos ami biztos meg is tartottak.
Abszolút elhibázott módon erre alapozták Moszkva védelmét, de a fő problémát az jelentette, hogy a tervek szerint a főváros körül és magukon a rakétabázisokon összesen 2000 km-nyi jó minőségű nagy teherbírású beton utat kellett kiépíteni, ami az ország teljes egy évi cement termelését emésztette fel.
Volt az már a teljes évi GDP is, másik cikkben. (csak nehogy kiderüljön hogy aszfalt utakról van szó...)
Mindegy csak nagyot kell mondani, úgysem lehet ellenőrizni, meg a szovjetek úgyis megalomán hülyék. (az egész cikk ezt sugallja - Index szint mélységben)
Már a kezdet kezdetén bebizonyosodott, hogy az elképzelhetetlen költségek ellenére a rendszer képességei korlátozottak.
Mivel hogy bombázók ellen tervezték, Moszkva környékén nem számoltak kisebb gépek berepülésével.
Az amerikai CIA Lockheed U-2-es felderítő gépei 1956-tól kezdődően rendszeres felderítést végeztek a Szovjetunió felett, és az Sz-25-ös rendszer a Moszkva feletti átrepüléseket nem volt képes megakadályozni.
1956 Július 5-én volt az
egyetlen U-2 bevetés, ami Moszkva fölött repült át (2014-es küldetés).
Sem előtte, sem utána nem volt "rendszeres" Moszkva fölötti repkedés.
Ezután indult az Sz-25 modernizációja, az Sz-25M rendszer, ami már képes volt vadász méretű célokra is tüzelni.
Az új Sz-75-ös rendszerhez tartozó rakétát az OKB-2 tervezőirodában Pável Grusin vezetésével tervezték, de természetesen további tucatnyi egyéb részfeladatot más szervezetekre bíztak. Az új komplexum elsősorban a maximális hatómagasság terén ígérkezett jobbnak, mint az Sz-25-ös, a hatótávolsága nem tért el attól lényegesen.
Ökörség, létezik Sz-25-ös rakéta ami 35km magasságban repülő célok ellen is hatásos.
Pedig már két fokozatú volt, a gyorsító hajtómű szilárd tüzelőanyaggal működött, pár másodperc alatt hangsebesség fölé gyorsította a fegyvert, és leválását követően a folyékony üzemanyagú hajtómű lépett működésbe, mintegy fél perces üzemidővel.
40sec
A helyzetet bonyolította, hogy a két komponensű üzemanyag és a begyulladást előidéző harmadik fajta folyadék súlyosan egészségkárosító hatású, ezért a rakéták feltöltését csak zárt védőruhában lehetett kivitelezni.
Hát még ha azt tudná, hogy az üzemanyag meg erős idegméreg volt...
Alig kezdődött el a sorozatgyártás, máris folytatták a fejlesztést és létrejött az Sz-75N Deszna komplexum, amely már a javított képességű 13D rakétára alapozott.
Ez véletlenül igaz, a rakéta típusa V-750VN 13D
A szovjetek 1958 végétől teljes titoktartás mellett fokozatosan átadták az első öt SzA-75 Dvina rakétaosztályt a kínaiak részére, amelyeket Peking védelmére szántak. Az első lépcsőben csak kettő „javadalmazásnyi” rakétát szállítottak, azaz 62 darabot.
Az pont egy javadalmazás. 5x12 + 2 gyakorló.
A rávezető tisztek kezelőpultja.
A képen a Zsámbéki Sz-75M3-OP kézi kezelők pultja látszik, a Dvina nem így nézett ki.
Azért hogy még a Kővári sem olvasta a Haditechnika Összefoglalót, az szomorú, és egyben nagyon is jellemző...
