Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag

Guest
Hú, ezekről több infó / kép frankó lenne.

92/5-ös Topgunban van róla hosszabb cikk.

Top-Gun-1992-05-005.jpg
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 897
67 683
113
MiG-23MF-hez mi is vettünk egykoron, leszállást lehetett vele gyakorolni, meg tán a MiG-29-esekhez is kaptunk (???), de azt tán már ki sem dobozolták.
A MiG-23-aséba csak beülhettem Pápán, 1996 augusztusában, a kedvemért nyilván nem kapcsolták be.
A MiG-29-esével két hete találkoztam, legalábbis a tréner, vagy kezelő műszerfalpultjával. De magával a kabinimitációval nem, az nem tudom hol van.
Ez a pult a 29-es kabinjának front paneljét tartalmazza az ekran nélkül és az alsó, vízszintes felületén vannak a különféle beviteli kapcsolók és nyomógombok.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Septimus

Well-Known Member
2018. november 22.
275
1 607
93
A vadászgépek tolóerő/tömeg arányát milyen terheléssel kell számolni? 50%-os belső üzemanyag + 2 IR rakéta + 2 BVR rakéta? Vagy 50%-os belső üzemanyag + 4 IR rakéta + 2 BVR rakéta?
 
T

Törölt tag

Guest
Érdekes cikk: Engage-on-net (én úgy fordítanám: hálózat alapú cél leküzdés)

A U.S. Army és a Northrop Grumman sikeresen tesztelték a Patriot rendszer és az Army Integrated Air and Missile Defense (IAMD) Battle Command System (IBCS) együttműködését Sentinel radarokkal és PAC-3-as rakétákkal cirkálórakéták ellen messze a Patriot saját radarjának a hatótávolságán kívül.

A lényeg hogy a Patriot ütegtől távol elhelyezett Sentinel radarok érzékelték a föld közelben repülő cirkáló rakétát (amit a Patriot saját radarja nem látott) majd hálózatan keresztül eljuttatták a cél adatokat a Patriot üteg Integrated Battle Command System (IBCSP) parancsnoki (a képen ott vannak a reléállomások: @molnibalage : nálad a pont!!) posztjához, majd ez után ami - kihasználva a PAC-3 rakéta meglehetősen nagy hatótávolságát (szerintem cca. 150 km lehet) leküzdötték a célpontot.
Successful_IBCS_flight_test_further_validates_ability_to_fill_gaps_in_air_defenses.jpg
Újabb sikeres teszten van túl az Army’s Integrated Air and Missile Defense (IAMD) Battle Command System (IBCS) rendszer.
Most a felállás ez volt:
Helyszín: White Sands Missile Range, NM
- 2 db Sentinel radar,
- 2 db Patriot indító
- Patriot Advanced Capability-2 (PAC-2) Guidance Enhanced Missile-TBM (GEM-T) rakéták
- 1 db Patriot radar
- 1 db AN/TPS-59 radar
- 2 db IBCS - FCS
- F-35 vadászgép
A fenti elemek voltak összefűzve a IBCS Integrated Fire Control Network (IFCN) hálózatba.

A feladat az volt hogy két objektumot kellett megvédeni két alacsonyan közeledő CM-től
Az első lépésben fel kellett deríteni a CM-ket. A CM-ek kötelékben repültek és manővereztek. Amikor közel értek szétváltal és eltérő irányokból támadták a nekik kijelölt célpontokat.
A rendszer mindkét CM-et sikeresen megsemmisítette.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Újabb sikeres teszten van túl az Army’s Integrated Air and Missile Defense (IAMD) Battle Command System (IBCS) rendszer.
Most a felállás ez volt:
Helyszín: White Sands Missile Range, NM
- 2 db Sentinel radar,
- 2 db Patriot indító
- Patriot Advanced Capability-2 (PAC-2) Guidance Enhanced Missile-TBM (GEM-T) rakéták
- 1 db Patriot radar
- 1 db AN/TPS-59 radar
- 2 db IBCS - FCS
- F-35 vadászgép
A fenti elemek voltak összefűzve a IBCS Integrated Fire Control Network (IFCN) hálózatba.

A feladat az volt hogy két objektumot kellett megvédeni két alacsonyan közeledő CM-től
Az első lépésben fel kellett deríteni a CM-ket. A CM-ek kötelékben repültek és manővereztek. Amikor közel értek szétváltal és eltérő irányokból támadták a nekik kijelölt célpontokat.
A rendszer mindkét CM-et sikeresen megsemmisítette.
Le kéne modellezni az ARAMCO ügyet. Vadászrepülő nélkül. Az úgyse ér oda időben.
 
M

molnibalage

Guest
A vadászgépek tolóerő/tömeg arányát milyen terheléssel kell számolni? 50%-os belső üzemanyag + 2 IR rakéta + 2 BVR rakéta? Vagy 50%-os belső üzemanyag + 4 IR rakéta + 2 BVR rakéta?
Ha engem kérdezel semmilyennel. Mert a sebesség és magasság hatását alig néhány hajtóműnél ismerni. Lásd a HTÖ 11.2. fejezetét, ahol AL-31 és F100 hajtómű be van mutatva. A fékpadi tolóerőnek semmi köze nincs a valódi tolóerőhöz. Mivel a gépek emelkedésben a gravitáció ellen dolgoznak, de a légellenállás mellett mindig egy ponton túl teljesen lényegtelen mutató.

Egy könnyű gépet is meg lehet úgy pakolni, hogy a büdös életbe nem léphesse át reálisan a hangsebességet. Pl. F-16C 2x370 gal, 1xALQ-184, 1xSniper TGP és pusztán a fegyverfüggesztőkkel alig képes átlépni a hangsebességet... Pedig, ha a gépen alig van már üzemanyag, akkor jó a T/W aránya.

Ezzel szemben egy 2xAIM-9-es de tiszta F-16A pótos nélkül meg lazán gyorsul fel akár M1.5-ig 10 km magasan.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fishbed
M

molnibalage

Guest
Más. A HTÖ-ben levő dolgok szemléletesebben. Az igen elvi légvédelmi eloszlás, de ez van benne mintaként.

Ez mondjuk az 1980 körüli légvédelem. Silka, Osza-AKM, Sztrela-1, ami helyett már volt Sztrela-10M is.
0QiAPt7.png


Ez meg a 2K22 és 9K331 Tor-M1 átfegyverzés után.
wBZMC3r.png

@Hpasp segítségével.
A harckocsi hadosztálynak 2K12 Kub védelme volt Osza helyett. Javított ábra.
A P-40 komplexum az PRV-16 + 1RL128 nem keverendő össze a 2K11 Krug 1Sz12 SzOC radarjával. A Neten pár forrást leszámítva totál káosz van.
A 9Sz417 és a 9Sz416 és a P-40 utólag lett heggesztve a Kub/Kvadrát rendszerhez mikor rájöttek, hogy nem szerencsés folyamatosan keresni a 1Sz91 SZURN-nal.
vyQONy6.png


A 2K11 Krug esetén az AVR integrált része volt a rendszernek. a P-40 --> 1Sz12 SzoC (Long Track( ---> 1Sz32 SzNR (Pat Hand) vonalon
i1ddoxS.png


A 9K37 Buk-M1 a 2K11 Krug váltótípusa hadsereg szintű légvédelemnél.
A HTÖ ott volt pontatlan, hogy nem a harcászati célok elleni HMZ-t vetette össze. Az 5-10 km elleni célok ellen kb. azonos, de kismagasságú célok ellen a Buk-M1 HMZ nagyobb.
gJV5fDV.png

Felül a 2K11 Krug HMZ, alatta a Buk-M1. Jobba az is látszik, hogy a Krug HMZ-je a szubszonikus célokra ekkora és 800 m/s a max. célsebessége.
Nagyon elvi szinten a Buk-M1 10 km-es távolságon belül képes volt kis hatótávolságú ballisztikus rakétát lelőni, finnek megcsinálták lőtéren. Csak az a HMZ egy firing unit-ra érvényes. Abból meg jó sok van...
z9Z9yFs.png


Buk-M1 telepítési távolságok, a Krug-hoz hasonló. A pirosban levő egységek és az Sz-300V vezetési pont kommunikál a 9Sz52 Poljana-D4-gyel.



PEwLbDE.png


9K81 Sz-300V az 2K11 Krug utódja, csak hadseregcsoport szinten.
50mUaez.png
 
M

molnibalage

Guest
Retro szimulátor még a CGI előtti korszakból.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Magyarul is.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
M

molnibalage

Guest
Ennél szebb bevágás nem is kell szerintem, hogy miért is kell PGM és miért nem érthető el a buta bombázással pontosság. Igen hamar az azonos ponton leoldott bombák ennyire tartanak szét.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Itt picit jobban együtt maradnak, de a lényeg ugyanaz.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A legutóbbi Tu-22M-es írás kapcsán azon orosz duma kapcsán jutott eszembe, hogy ők tudnak így is pontosabban bombázni.
 
M

molnibalage

Guest
Komplett rendszerek nincsenek a gépekben, így nyilván pont azt nem tudod gyakorolni amit leírtál.
Te itt most megint mi a búbánatról beszélsz? A mai vadászgépeknél alsó hangon kb. 1:1 arány van a repülés és szimulátorozás között. Vagy még több szimulátorozás.
 
M

molnibalage

Guest
De előtte szögezzük le, hogy természetesen egy V/STOL módon üzemelő repülőgép mindaddig hátrányban lesz fontos, mi több életbevágó paraméterekben, mint hatótáv ( ugyanannyi rendelkezésre álló üzemanyaggal mindig), öntömeg stb. egy hagyományos módon fel/leszálló repülőgéphez, amíg valami elképesztően frappáns megoldást nem talál ki valaki, ami jelentéktelenné teszi a hátrányokat. Kb., mint amikor megvalósították a kétáramú gázturbinás hajtóművet.
  • Mi értelme harcba küldeni egy gépet, ami a fő harcászati paraméterekben annyira nyomi, hogy szinte esélytelenné teszi? Az F-35B belső keró kapacitása nagyon alacsony a többi változathoz képest.
  • A Harrier olyan csigalassú volt, hogy esélye nem volt üldözni semmit, de elmenekülnie egy ponton túl. Az első gépekben radar sem volt, mert csapásmérőnek készült.
  • Miféle csapásmérő az, ami kb. 500-1000 kg teherrel tudott felszállni nyári melegben VTOL és full keróval röhejesen kis hatótávolsággal? A Harriernek a PGM érkezéséig szinte semmi értelme nem volt. Ok, az argik ellen elbohóckodott, mert mázlija volt, hogy a szigetek messzi voltak Argentínától és az ellenfél gépei elavult rakéta-fegyverzettel repültek és kb. utánégetőt sem kapcsolhattak. A Harrier abban a korban volt ilyen nyápic szar, amikor az F-16-os LWF is 6xMk-82 vagy 2xMk-84 vagy 4-6 db CBU-val ment volna bevetésre és a világ no.1. dogfightere volt. A Harrier meg egyik sem. Hát, ennek aztán sok értelme van...
  • Hiába kapott a jenki AV-8B II kései változata AIM-120-at, attól még igazi vadászgépnek lenni az is alkalmatlan volt. A gyorsulás és max. sebessége miatt.
  • Az F-35B hiába szuperszonikus már közben jött és elterjedt a Szu-27 család leszármazottja irgalmatlan belső keró kapacitással. Ha kicsi a kapacitásod, akkor alulmaradsz. Nem véletlenül cipel magával 18k font kerót az A változat.

Olyan - természetesen számodra is teljesen nyilvánvaló - előnyökkel rendelkezik a VTOL, hogy nem véletlen, hogy világ pénze összegeket öltek már eddig is bele ezekbe a projektekbe szerte a világon.
Az, hogy egy repülőgép - a rendkívül sebezhető - repülőtértől függetlenül tud üzemelni bármilyen talajviszonyok mellett...
Pontosan ez a bajom. Semmiféle előnyét nem látom a hátrányai mellett.

  • A bármilyen talajviszony mellett üzemelés meg nettó téveszme. Tud egy fenét. Acélhálós ledöngölt föld kell minimum hozzá.
  • Ezen felül azon is pislogok, hogy a GPS és drónrajok és műholdas felderítés korában ki az a marha, aki totálisan védtelen airstripekre tenné szét a gépeit egy jól védett támaszponttal szemben. Én biztosan nem. De erről már volt szó.
  • Már pusztán logisztikailag így üzemelni vicces. Mert n+1 helyre kell minden szakemberből. Az első komolyabb beavatkozást igénylő hibánál meg lehet visszamenni a nagy támaszpontra. Akkor meg minek VTOL...? Ma a PGM-ek korában kevesebb fegyver kell, de a ős Harrier esetében ez is vicces volt. Mert az atomfegyvereket tárolni nem lehet sokáig a pusztában, mindenhol különleges tárolójuk volt.

Ma már ettől azért előrébb jár a hajtómű technika, s erre pont kiváló példa az F-35B; s már nem is határeset, mint a Yak-141.
Ma már mind látjuk, hogy önálló, a célra dedikált platformot kellett volna fejleszteni hozzá, s akkor nem lenne vicsorgás a haderőnemek között, s megmerem kockáztatni, hogy még hatékonyabb lehetne a B...
Nem. Pontosan az F-35A vs B vagy a C vs B mutatja meg azt, hogy micsoda áldozat kell ahhoz, hogy egy agyonnyomorított géped legyen. Akkor inkább ne legyen.

A másik ok az avionika.
Bárki fél karját odaadták volna akkoriban a mérnökök, ha rendelkezésükre állt volna a Fly-by-wire.
Még az előbb említett betöretlen prototípusokat is vidáman tudták volna a kívánt kontroll alatt tartani.
Igazából az a csoda, hogy ezeket a vadakat volt ember, aki be tudta törni...
Huszadrangú kérdés, ha a gép VTOL követelménye miatt a fegyverterhelése röhejesen kicsi és a hatósugara is. Az Szu-27 vs MiG-29 összecsapásokban kiderült, hogy ez mennyire fontos. Főleg, ha nagy a hadszíntér. És itt elvérzik az egész VTOL bohóckodás.

De ma már az oroszok rutinszerűen használják a saját TVC-jüket, tehát már ilyen primitív megoldásra sem lenne szükség.
Annak a TVC-nek semmi köze a STOL és VTOL képességhez. Ergo lényegtelen. Szezon és fazon.

A VTOL pontosan akkora tévút, mint a variaszárny. A variaszárnyat az haladta túl, hogy az elvárt üzemi sebesség tartományon belül ma már olyan megoldások vannak, ami azt a komplex szerkezetet szükségtelenné teszi.

A VTOL problémája az, hogy harcászati környezet igazából soha nem volt arra alkalmas, hogy a gépnek egy komoly ellenfél ellen bármi haszna legyen. Az, hogy egy 3. világbeli csóró ország ellen éppenhogy elvitézkedtek vele az angolok az nem érv. Ja, és még így sem tudták a flottát megvédeni. A vadászok + a hajón levő ócska SAM ellenére a 6 db Exocet rakétával hány hajót süllyesztettek el meg Mk bombákkal? Úgy, hogy több is besült a rosszul beállított késleltetés miatt?

És, ha ez nem így lett volna? Egy F-4 szintű géppel úgy kiporolták volna őket főleg, ha közelebb van a kontinens, mint a huzat. Csak szerencséjük volt, hogy a sziget olyan messze volt, amennyire. Meg az ellenfél vadászi lényegében impotensek voltak.

"A VTOL gépeknek nem kell valódi CV" megközelítés és pénztelenség miatt nem volt már angol F-4. Azok tudtak volna komoly ideig járőrözni és volt rajtuk, még ha szar AIM-7 is. De a lényeg az, hogy igazi CATOBAR hajón van AWACS. A CV az egy támaszpont. A támaszpontot meg védeni kell.

Semmi értelme cigánykodni azon, hogy nem CATOBAR géped van és minden egyéb pozitív hozadékával, ha a kapott eredmény alig olcsóbb, cserébe egy karok és lábak nélküli óriás.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator
M

molnibalage

Guest
És még egy kis adalék. Mivel az F-35B-ből igen kevés készül, a gépek drágábbak is. A RAF által igényelt mennyiség és C vásárlása esetén az árkülönbözetből kijönne a katapultos hordozó is a C változottal.

Akkor meg mi túrónak kell a B? Csakis a USMC saját hülye követelésének az eredménye és az, hogy akkor a jenki ipar megmutatta, hogy tud ilyet is csinálni. Anélkül, hogy bármi értelme lenne.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 563
61 972
113
Mondjuk érdekes lett volna ez a Falklandi háború, ha az argik kicsit jobb fegyverekkel rendelkeznek. És itt nem űrtechnikára kell gondolni, max. olyan gépekre amiket a közel keletre eladtak a 60's-70's években. Pl. Szu-17, Tu-16 (kínai), Mirage F1, F-4 Phantom.
 
M

molnibalage

Guest
Mondjuk érdekes lett volna ez a Falklandi háború, ha az argik kicsit jobb fegyverekkel rendelkeznek. És itt nem űrtechnikára kell gondolni, max. olyan gépekre amiket a közel keletre eladtak a 60's-70's években. Pl. Szu-17, Tu-16 (kínai), Mirage F1, F-4 Phantom.
Ha engem kérdezel, akkor darabokra szedték volna az angolokat ha úgy két tucat lett volna.
  • Az F-4-esek egy része leköti és le is tudja lőni az Harriereket. Ha az E változat exportját nézzük, akkor még gépágyú is lett volna és még jobb dogfight teljesítmény.
  • Ami meg AG-t repül az röhögve elvitte volna a 2xMk84-et 4 db AIM-9-cel és 3 db pótossal a világ végére.
  • Az ASF konfigban repülő F-4 akkor és ott rázza le a Harriereket, ahol csak akarja.
  • Ha csak szutyok AGM-12 lett volna hozzá, akkor azzal is eltalált volna hajó méretű célokat úgy, hogy az indítási távolság lett volna vagy 10 km és a becsapódás pillanatában sem lett volna a gép közelebb, mint 4 km.
  • Ha valami csoda folytán lett volna Exocet integráció F-4-en, azt inkább el se akarom kérdezni. 2 db F-4 indít egy 4-es Exocet salvot. Ennek töredékével sem bír a RN...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7