M
molnibalage
Guest
A fejtegetésedben ott látom a hibát, hogy Te egyfolytában a FEGYVER pontosságáról értekezel, de a példáidban nem veszed figyelembe a célzórendszer / kezelő pontosságát (vagy inkább pontatlanságát), a lőszerek eltéréséből adódó hibát és az időjárási körülményeket sem. Ráadásul a tengeri példában ugye mozog a cél és a fegyverplatform is a hullámzás miatt.
- A kommentet egyszerűsítettem, de figyelembe vettem ezt.
- A források ezt figyelembe véve is értekeztek a pontosságról.
- A tengerinél tudom, hogy kismértékben befolyásoló tényező, de a videókon a névleges szórások kb. 1,5-2-szeres is látható. Azért ez sok...
- A Marder nem tengeren lőtt...
- A Silka, egy kőkorszaki cucc mérési pontossága 1200 méteres a vonásokból visszaszámolva nincs több (így fejből, nincs előttem az anyagom) 1 méternél.
- A IFV-k viszont nem radarral mérnek, optikával ráálltak a cél közepére. Úgy 1200 méterről nem sikerült vele egy batárnagy harckocsit eltalálni 3 lövésből 3 alkalommal, csak kétszer. Ez nem tűnik soknak, pedig igen nag eltérés. Mert a 0,5 mil szórás alapján ha te megcélzod a közepét akkor annak az egy mellének olyan kicsi a stat valószínűsége, hogy ehaj. Vagy nem igaz akkor valós körülmények között a 0,5 mil...
Kétlem, hogy harcjármű fegyverzetét zárt helyen lőnék be...Kézifegyverek pontosságát mindig rögzített állványra erősített fegyverrel, pontosan megadott távolságra elhelyezett belövő célokra leadott 3-5 egyes lövéssel ellenőrzik, amik között hagyni kell visszahűlni a csövet. A lőszereknek is speciális belövő lőszereknek kell lenniük, de legalább egy gyártási sorozatba kell tartozniuk. A belövést az utasítás szerint szélcsendben, vagy zárt helyen kell végezni. Az ilyen körülmények közötti pontosság értéke az, amit a FEGYVER tud.
Gondolom ez többé - kevésbé igaz nagyobb űrméretű fegyverek esetében is.
2K22M belövést is láttam, 100 méter távolsága lőtt. Nem volt zárt hely...
Ha optikával célzol álló célra, akkor az irányzási gyakorlatilag 0 fegyver szórásához képest. Pontosan tudod, hogy merre néz a löveg és a ballisztikát is ismered. Egyedül a szél zavar be.Ez persze köszönő viszonyban sincs a gyakorlati pontossággal, amiről a példáid szólnak. De az a körülmények állandó változása miatt nem is adható meg egy állandó értékkel. Ha nem így lenne, nem erőlködne mindenki bonyolult irányzékokkal, amik ráadásul csak az első lövés becsapódási pontját képesek megközelítő pontossággal kiszámítani.
Nagyjából a fenti videók alapján belőttem egy modellt, amivel számolni fogok szórást, 1200 méteren 0,8 mil tája. De még ez is kérdőjeles, mert vajszívű voltam. Felettem, hogy a néhány lövéses Marder sorozat nagy melléje a kb. 75 centire levő találat a szórás közepéhez képest az már 3 szigma, de lehet, hogy csak kettő. Kicsi a minta, nem lehet eldönteni... Ha nem megengedő lennék, akkor bőven 1 mil feletti a szórás 1200 méteren. Ez 2 km feletti lőtáv esetén járműveknél főleg, ha mozognak és romlik a pontosság kb. a felére már számít, kis drónok ellen aztán meg hajjaj...
A videók viszont megmutatják, hogy mi jövő. Szerintem. Töredék tűzgyorsasággal, hasonló pontossággal AHEAD lőszerrel lőnek 2-3-at. Egyetlen AHEAD lőszer kb. 2,5-4 méteres szórásképet csinál. Tökmindegy a szórás ekkora távon. a puha célokat gyakorlatilag beteríti a repeszfelhő. Helit, páncélozatlan járművet és rakétákat / bombákat úgy darál be, mint a szél.
Pontvédelemre ennél olcsóbb dolgot nehéz elképzelni. Persze a korlát az, hogy ezzel 3-4 km felett tüzelni nem lehet és mivel van célbefogás, toronyforgatás stb. még több löveggel is korlátos az, hogy a több célcsatornával adott célsebességnél hány cél küzdhető le.
Szubszonikus célok ellen ez elég durva, mert kb. ha tudják érzékelni a célokat, akkor leszednek vele bombákat is akár. Csak kéne belőle mobil változat csapatlégvédelemre is...